Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-25 / 149. szám
Mindenképpen megégi® Marad a saját erő Milyen ma egy sikeres ' vállalkozó? Tényleg lehet-e gondtalan egy olyan ember Üröm községben, mint Badacsonyi László, akinek jóformán se éjjele, se nappala, amióta tíz esztendeje magánvállalkozó lett? Eredeti foglalkozása a vendéglátóiparhoz kötődik, mára az élelmiszergyártásra nyergeit át. Az emberek szívesen fogyasztják a ku- koricapelyheket. Mint magyarázza, csak nálunk számít újdonságnak ez a termék, az angoloknál évszázados hagyománya van például az árpapehelynek. Igaz, nem tudja kihasználni a teljes gyártókapacitását, azonban a reformkonyha hívei piacot teremtettek e cikknek. Kacérkodik a gondolattal, hogy Keletre is szállít, egyelőre csak bar- terüzletről lehet szó az ukrán, illetve a román partnerral. Pillanatnyilag nincsenek belföldi értékesítési gondjai, mivel körülbelül negyven élő szállítási szerződése van az ÁFÉSZ-szal, az Van szerződés Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalattal és a Füszért- tel. Pilisvörösváron tizenegy esztendeje tart fenn saját üzletet. Erdemes-e több lábon állni a mai világban? A kérdésre egyértelműen igen a felelet. Csak így maradhat talpon egy vérbeli kereskedő. Márpedig ő a szüleitől tanulta a szakmát, s nem is tudja elképzelni, hogy mást csináljon. Saját borozót is üzemeltet. A névválasztás a község sváb múltját idézi, senkire nézve sem sértő: Öreg sváb pinceborozó. A kétszáz esztendős „gyógygö- dör” vendéglátásra alkalmassá tétele milliókat emésztett fel. De Badacsonyi László szerint mindenképpen megérte a beruházásért. Saját termésű borát, a piros merlot-t árusítja, mellyel többször nemzetközi díjat is nyert. Igaz, sok időt igényel a szőlőskert gondozása, bizonyos értelemben azonban a pihenése, a mentsvára. Kis körben Mint vállalkozónak, milyen a közérzete? Erről sajátos véleménye alakult ki. Az egész országban dekonjunktúra van, voltaképpen a gazdaság második válságát éli át. (Az első akkor jelentkezett, amikor a Kádár-rezsim összeomlott. Még nem alakultak ki a tényleges piacgazdasági viszonyok, ez az oka a válsághelyzetnek.) Fájlalja, Pályázat sertéstartóknak Nagyobb kedvvel A közelmúltban az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság 100 ezer vágósertés exportjára hirdetett pályázatot. Egy olyan időszakban, amikor több feldolgozó vállalat is öncsődöt jelentett, s amikor csökkentek az exportlehetőségek a jugoszláviai helyzet és a FÁK tagországainak fizetésképtelensége miatt. Pest megyében az olcsó malac- és vágósertés-felvásárlási árak ellenére javulóban van a sertéstartási kedv, ez nyomon követhető az állatvásárokon is. Mégis, a megye feldolgozó- üzemeihez főleg Bács-Kis- kun megyéből növekszik a viszonylag olcsó félsertéskínálat. Adós, fizess! Amitől tartottunk, bekövetkezett. A múlt év végén az Országgyűlés által rohamtempóban megszavazott áila- mi költségvetés az év közepére majdnem ösz- szeomlott. Olcsó és álságos dolog lenne most azt mondani, hogy a gyors munka sose lehet igazán eredményes, hogy a költségvetés már születése pillanatában sem jó. A szakemberek bizonyára észreveték, megjegyezték hiányosságait, az viszont biztos, a költségvetés teljesíthető lett volna, ha ... ... ha az állampolgárok állampolgár módján viselkednek, ha átérzik annak a felelősségét, hogy aki vár valamit az államtól, annak teljesíteni is kell a kötelességét. Egy angol adófizető arra büszke, hogy az ő általa befizetett több-kevesebb pénzből él a hazáját irányító államgépezet — a magyar adófizető büszkeségét az hizlalja, ha eldicsekedhet i^ele, miként „cselezte” ki az adóhivatalt, hogyan fizetett kevesebbet, vagy egyáltalán semmit. Az államkassza ez évi hiánya 80 milliárd forint, ebből a bevételi hiány — magyarul: be nem fizetett adó, egyéb állami jövedék—hatvanöt- milliárd. Az is kiderült mostanra, hogy a 65 milliárd fele vállalkozók által be nem fizetett adó. Ez a valódi állampolgári cinizmus, fegyelmezetlenség. Vállalkozóink azt panaszolják, hogy a kormány nem eléggé vállalkozás- barát. Keveslik a kedvezményeket, nehézkesnek tartják az ügyintézést. Kedves vállalkozók! Ha önöknek igaza lenne a kormány vállalkozás- ellenességét illetően, akkor már valamennyi adótartozó kis- és nagy- vállalkozó ellen elrendelte volna már a miniszter a sürgős végrehajtást. Demokráciát régen gyakorló országokban ugyanis az elmaradt. adót nem kamatoztatják — hanem megduplázzák, majd szigorúan behajtják. Akkor is, ha tönkremegy a vállalkozás. (hegyes) . hogy a nagyvállalatok üzletkötői lenézik a vállalkozót, úgymond, nehéz közéjük „beférkőzni”, ha üzletet akar kötni az ember. Szerinte csupán a foglalkozások, illetve a címek változtak, de a kapcsolatrendszer nem. Hitellel tud a kereskedő magán segíteni, ha problémája van? Nehezen — ha egymillió forint kölcsönt igényel, minimum másfél millió forintnak megfelelő értékű ingatlant kell felmutatni a banknak, hogy bizonyítsa a hitelképességét. Azonkívül olyan kezeseket kell szereznie, akiknek annyi a jövedelme, hogy fedezni tudná a vállalkozó hiteligényét. Ez pedig lehetetlen: így marad a saját erő, vagy az ingatlanra, autóra megállapított jelzálogkölcsön. Mi a továbblépés útja? A kereskedő húzza le a rolót? Nem eszik ilyen forrón a kását. Vannak olyan banki hitelkonstrukciók, amelyek valóban fellendíthetik az üzletet. Egyes bankoknál, így a Magyar Hitelbankban vagy a Kereskedelmi Bankban olyan kedvezményes kamatozású külföldi hitelfajtákat kínálnak, melyek megérik a magyar vállalkozónak. Kevesen érdeklődnek utána, ezért kisebb körben terjed az információ. A kockázatot a kereskedő viseli, mivel valutában. kell kitermelni a törlesztőrészleteket. Ebben gondolkodik az ürömi vállalkozó. Negyvenszemélyes panziót épít — a borozó fölé. Nincs panasz Megbecsülik a községben? Ügy véli, nem lehet panasza, mint a helyi vállalkozók egyesülete képviselőjét tiszteletben tartják, mindig kikérik a véleményét. A családban van-e utánpótlás? A fia vendéglátó-ipari szakközépiskolát végzett. A pihenést nem ismerő munkatempót már kiskorában megszokta, és ez felnőttként neki is természetessé vált. Csak összefogással, családi kalákában lehet eredményt elérni az üzleti életben. Ilonka Mária Qnixsztuláshoz vezei A nagy toleráns, a kicsi türelmetlen A csődbe jelentési kötelezettség — a komor jóslatok ellenére — nem indított el katasztrofális lavinát a gazdasági életben, úgy tűnik, értelmes kompromisszumokhoz vezetnek az egyezkedések. Igaz, lesznek vesztesek és győztesek, ez azonban a gazdaság öntisztulásához feltétlenül kell. — Kőkeményen próbálja mindenki érvényesíteni az érdekeit — mondja Metz Kálmán, a dömsödi Dózsa Ipari Szövetkezet elnöke —, hitelezőink és mi is. Partnereink pénzt akarnak, mi pedig fizetési haladékot szeretnénk kérni, ugyanis tartozásaink kiegyenlítésének megvan a fedezete. Három forrás áll rendelkezésre, kintlevőségeink, az ingatlanok értékesítéséből származó összeg, illetve a szövetkezeti átalakulás során — a kivált tagok által átvállalt — terhek kiegyenlítése. örömmel mondhatom: a nagy hitelezők, mint az adóhatóság, s az SZTK elismerik ezeket. M miénk betegr Az elnök szerint éppen e „nagyok” tanúsítanak toleráns, türelmes kompromisz- szumkészséget, a Kupa által ígért kemény pénzpolitika ellenére is hajlandók az átütemezésre, nem áll érdekükben a felszámolás kikényszerítése. Ellenben a kis hitelezők kifejezetten pénzüket követelik, nekik ugyanis létkérdés a kintlevőség megszerzése. Éneikül az ő működésüknek is vége. — Ennek az egész folyamatnak az a gyenge pontja — véli Metz Kálmán —, hogy a csődtörvényt egy egészségesen működő gazdaságban lehet jól és hatékonyan működtetni. Sajnos a miénk beteg: s nagy a veszélye, hogy az egyébként életképes vállalkozások is rámennek. Nem vagyok meggyőződve, hogy az igazán veszteségesek hullanak ki, a körbetartozások mai mértéke lehetetlenné teszi a reális szelektálódást. A magunk helyzetét értékelve én menthetőnek látom a jövőt, igaz, első lépcsőben a nagy hitelezőkkel tárgyaltunk, a kicsik álláspontÉrvényben: 1992. június 24. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban A vártnál jobb termés lesz _____________________________ — A malomipar készséggel fizet Az aratás megkezdése előtt ültek asztalhoz a megyei Teszöv, valamint a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat vezető képviselői, hogy megvitassák az aratással és a terményfelvásárlásokkal kapcsolatos vitás kérdéseket (A szerző felvétele) (Folytatás az 1. oldalról.) terményt átveszi. Így a, mintegy 200-250 ezer tonnányi búzát, s a várhatóan 12-15 ezer tonnányi őszi árpát. Utóbbiból nincs is többre szükségük, hiszen a vállalat takarmánykeverő üzemeiben jócskán visz- szaesett a feldolgozó-kapacitás, éppen a lanyhuló kereslet miatt. A malmi 1-es minőségű búzáért, tonnánkénti árat alapul véve, 13-15 százalékkal fizetnek többet, mint tavaly. Ebben a kategóriában egyébként A-B-C variánsokat is feltüntettek ugyanis a malomipari vállalatnak tekintettel kell lennie a tőzsdei és a lisztárakra is. A mezőgazdasági szövetkezetekkel kötött megállapodások értelmében a Budapesti és Pest Megyei GMV előleget is adott azoknak a gazdaságoknak, melyek pénzügyi nehézségekkel bajlódnak. így zavartalanná vált számukra az üzemanyag- és alkatrészbeszerzés éppen úgy. mint a tagok számára esedékes havi fizetések biztosítása. Dr. Szalai végül elmondotta, a mezőgazdasági nagyüzemek egy részének azonnal fizetnek az átadott termények után, vagyis 15 banki napon belül. Léteznek olyan megállapodások is, hogy az átadott termény után járó pénz 60 százalékát azonnal, míg negyven százalékát QÖ napon belül utalják át. A tőzsdei áron vett termény után ugyancsak azonnal fizetnek. (gyócsi) kunk van. Viszont ez utóbbi hitelezőinknek nem érdeke a cég felszámolása. Ha azonban mégis erre kerülne sor, úgy megkezdődne a vagyon kényszer- értékesítése, persze csak a hitel összegéig. Ami nem feltétlen a roló lehúzását jelenti, hiszen a megmaradt vagyonnal újra lehet indulni. Az igazgató szerint egyébként bizonyos mértékű értékesítésekre mindenképpen sort kell keríteni, hiszen bármilyen vállalkozás indításához tőkére van szükségük. Bár egyelőre pang az építőipar, hosszú távon feltétlen mozdul majd a piac. Rendbe teszik S miután a vállalat rt.-vá alakul az idén, a következő lépésben — megfelelő szakmai befektetővel — új életet kezdhetnek. Németek, olaszok és hollandok érdeklődnek, igazi tulajdonos azonban még nem jelentkezett. Az igazgató szerint erre is akkor lesz nagyobb esély, ha tisztázva soraikat, rendbe teszik adósságaikat. — vasvári — ját még nem ismerjük. Mindenképpen az utóbbiak kielégítésére törekszünk, míg az adóhatóságtól a hitel átütemezését, illetve a kamatterhek elengedését reméljük. Peres úton is A Pest Megyei Állami Építőipari Vállalatnak durván kétszázmillió forint adóssága van — amit két korábbi, már megszűnt leányvállalata varrt a nyakába —,s úgy száznegyvenmillió a kintlevősége. Ha azonban hozzátesszük, hogy ebből százmilliót peres úton kell behajtani, már lehangolóbb a kép. — Azért megvanak a szükséges vagyoni tartalékaink — tájékoztat Szo- morjai Ferenc igazgató —, hiszen az ingatlanok értékesítése jócskán fedezetet jelent. Minden azon múlik, hogy kisebb hitelezőink — szállítóink, illetve alvállalkozóink — milyen tartalékokkal rendelkeznek, menynyire tudnak várni. A bankoknak nem tartozunk, ellenben tb- és adóhátralé-
