Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-25 / 149. szám
MERRE JÁRSZ, HOVÁ MÉSZ? Van, ahol már nem ÁFÉSZ JÓMÓDÚ FALU, SZEGÉNY HIVATAL A sarokba szorított kisközség Tápiószenlmárlon önkormányzata aktív részvételt vállal magára a nagyközség szövetkezeti átalakításában — deklarálta önmaga számára május végi ülésén a képviselő-testület. Azóta igencsak meglódultak az események — legalábbis egy új fogyasztási szövetkezet létrehozásával. RAIFFEISEN GONDOLATAI Tóth János polgármester egyenesen Raiffeisen önsegélyző szövetkezeteire hivatkozott előterjesztésében. Igaz, Friedrich Wilhelm Raiffeisen a múlt századbéli parasztfelszabadítás, az ipari forradalom idején fogalmazta meg gondolatait. Amikor megszüntették a parasztoknak a nagybirtokosoktól való közvetlen függését, azokat a terheket, amelyeket a földesúr rakott rájuk. Ugyanakkor azonban megszűnt az a hagyományos védelem is, amelyet a földesúr mindezek ellenére parasztjainak nyújtott. Azok immár földet is szerezhettek, de készX jogszabályokat nemcsak megismerniük, értelmezniük kell a helyi testületeknek, a hivatalok dolgozóinak. Értelmezésükhöz és alkalmazásukhoz segítségre szorulnak. Mivel egy idén júniusban kelt rendelet a köztársasági megbízott hivatalainak feladatai közé sorolta az ön- kormányzatok továbbképzését. megkérdeztük dr. Györgyjakab Endrét, a közigazgatási-fejlesztési és továbbképzési iroda vezetőjét, felkészültek-e a fel- feladatra? — Már a rendelkezés előtt — válaszolta. — Tartottunk továbbképzéseket, szakmai napokat. A tematika megválasztásánál arra az igényfelmérésre támaszkodtunk, melyet még tavaly végeztünk el. Ekkor jelezték az önkormányzatok, milyen kérdéseket szeretnének megbeszélni, megvitatni. Az adóigazgatás okozta a legtöbb értelmezési problémát. Éppen ezért, a Pénzügyminisztérium kiváló szakemberének közreműködésével öt helyen rendeztünk egynapos tanfolyamod Két helyen tartottunk anyakönyvi szakmai napot, és ezt is hasonló érdeklődés övezte. Egyébként ezt a témát, ahol a továbbképzést még nem tartottuk meg — Szentendrén, Budaörsön, Ráckevén, Sziget- szentmiklóson s vonzáskörzeteikben — pótolni fogjuk. Előreláthatóan szeptemberben. Az illetékes tárcák munkatársai adhatják a legalapénzük nem volt, így eladósodtak. Kifejlődött az uzsora, amelynek eredményeként egész családok voltak képtelenek megtartani birtokukat. A városokba költöztek, s ott a szegények létszámát gyarapították. Raiffeisen keresztény meggyőződéstől indíttatva akarta segíteni őket. Hamar meg kellett azonban állapítania, hogy nem a karitatív segítségnyújtás hozhat megoldást. Az emberek számára az önálló gazdasági tevékenység esélyeit kell megjavítani. Mivel hitelek nyújtására a bankok nem mutattak hajlandóságot, mozgósítani kellett a falvakban található szerény megtakarításokat. Ehhez viszont az emberek öntudatosságára volt szükség. Szolidaritásra, új gazdasági gondolkodásra. A szolidaritási közösségekből fokozatosan köl- csönzőeg.vletek jöttek létre, visszaszorultak az uzsorások, spekulánsok, önálló, életképes lett a paraszti gazdálkodás, sőt piacokhoz is hozzájutottak. Önsegélyezés, önigazgatás — egy ember, egy szaposabb tájékoztatást, akik a jogszabályok előkészítésébe is bekapcsolódnak. Ez év januárjában több ágazatban kormányrendeletek újabb feladatokat jelentettek az önkormányzatoknak. Személy szerint fájlalom viszont, hogy a környezetvédelmi előadásokra elég szerény számban jöttek el, pedig a megye is veszélyeztetett ebből a szempontból, — A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálybalépését követően több lesz az ilyen feladat. Készitettek-e valamilyen előzetes felmérést arról, hogy kiket kell továbbképezni? — Természetesen. A törvény bizonyos kört leszámítva — az államigazgatási főiskolát és a jogi egyetemet végzetteken túl — kötelezően írja elő a közigazgatási alapvizsga letételét, amely a törvény rendelkezései szerint a köztisztviselői jogviszony alapfeltétele. A törvényben szabályozott előmeneteli rendszernek pedig fontos eleme a közigazgatási szakvizsga abszolválása. A megye 183 önkormányzatánál mintegy háromezer-négyszáznak pe- vizsgát, négyszáznegyvennek ügykezelői alapvizsgát, háromezernégyszáznak pedig közigazgatási szakvizsgát kell majd letennie.. A törvény a jelenleg állam- igazgatásban dolgozóknak az alapvizsga megszerzéséhez három-, a közigazgatási szakvizsgáéhoz ötéves határidőt állapított meg. A július 1-je után létesített köztisztviselői jogviszonyban álló munkatársaknak az alapvizsgát egy, az ügykezelő vizsgát fél esztendőn belül kell megszerezniük. Amennyiben a vizsgáztatásvazattal — önmagáért való felelősség. Ezeket a szövetkezést elveket idézte és vonatkoztatta napjainkra Tápiószentmárton polgár- mestere, mondván: a privatizálás mind teljesebbé válik, verseny van és lesz, a gyenge lábon álló magánszféra tengődni fog, csődbe megy, míg mások felemelkednek. LENIN IDÉZET Mi a teendő? Csak a feltett kérdés citálta Lenint, a megoldásra ajánlott válasz az imént bemutatott szövetkezeti modellhez nyúlik vissza. Raiffeisen szövetkezetisége felé kell haladni a helybéli termelés, feldolgozás, kereskedelem, elosztás, fogyasztás, felhalmozás szintjén. Ahová nem nehéz „beazonosítani” az Aranyszarvas Tsz-t, a szenlmártoni kis- árutermelőket és feldolgozókat. Hiszen kell majd ide malom, pálinkafőző, tejfel- dolgozó, meg sok egyéb. S persze saját fogyasztási szövetkezet a terebélyes ÁFÉSZ helyett, valamint ban lesz valamilyen teendőnk, akár alap-, akár szakvizsgára való felkészítésben, úgy a konzultációkat a legszűkebb városkörnyéki keretek között tartjuk meg. J. Szabó Irén Lapunkban az utóbbi hetekben — a különböző álláspontokat ütköztetve — többször foglalkoztunk a budaörsi önkormányzati képviselő-testület és a Wit- tinghoff Tamás polgármester közölt kialakult elmérgesedett viszonnyal. A település első embere ,úgy érzi, bírja a lakosság bizalmát; a testület egy része mégis elmozdításán fáradozik. Megkérdeztük Jávor Károlyt (MDF), Pest megye, 9. választókerületének országgyűlési képviselőjét, ő hogyan látja a helyzetet. — Elöljáróban le kell szögeznem, hogy Budaörsön nem vagyok testületi tag. Az önkormányzat napi életében nem veszek részt. Nem tudom eldönteni, hogy a polgármester ellen felhozott egyik vád (a jegyzőkönyvek visszatartása) igaz-e, illetve, hogy részt vett-e az előző polgármester meghurcoltatásában. Ebben tehát nem tudok döntőbíró lenni, csupán két dologra támaszkodhalom saját tapasztalatom, együtthitelszövetkezet. Előbb- utóbb majd csak kialakul a működő modell, egy községi szövetkezeti központtal az élen. Ám a lényeg a részletekben és a gyakorlatban rejlik. A valóság meg ott kezdődik, hogy az önkormányzat törvény alapján felelős a község alapellátásért. A tényleges lépések előtt tehát biztosan látni kell, mi a jobb: a Nagyká- tai ÁFÉSZ keretében vagy azon kívül, önállóan megoldani a kereskedelmi ellátást. Ad hoc bizottságot alakítottak ez ügyben, nem tagadva: az 1977-ig önállóan kereskedő egykori saját szövetkezet iránt komoly nosztalgia él Tápió- szentmártonban. Hogyne, hiszen amíg ott - nagyáruház, ABC-k épültek, a szentmártoni terület gazda nélkül maradt, tessék-lássék fejlesztésekkel, csiki-csuki renoválásokkal. Holott ez a település a város után a legjelentősebb fogyasztó, komoly fizetőképes kereslettel. A bizottság tehát a kiválás megfontolását javasolta a 800 helybéli ÁFÉSZ tagnak, hivatkozva a törvényekre. SZENTMÁRTONI LÉPÉSEK Az aláírásgyűjtés 'folyamán rövid idő alatt 400-an jelezték egyetértésüket. Június 15-re összehívták a közgyűlést, ahol egyhangú szavazással elfogadták az előterjesztést, megalakították az új szövetkezetei, tisztségviselőket választottak, s alapszabályt is alkottak. Az első nagy lépést megtették Tápiószenlmárton- ban — ha a cégbíróság be- jegyzi az új-régi fogyasztási szövetkezetét. Mert jogi furfangokkal időlegesen el lehet húzni a folyamatot. Ami egyszer és mindenkorra elkezdődött, s még a raiffeiseni kor szegénysége is adott napjainkban. Azaz szükség van önsegélyre, önigazgatásra, önmagunkért való felelősségre. Tóth Ferenc működésünk és a megjelent újságcikkek alapján. — Személyes meggyőződésem, hogy ebben a meglehetősen nehéz, bonyolult helyzetben igyekszik a település érdekeit képviselni, ám a testület ebben inkább akadályozza, mint segíti. Elvárható lenne, hogy a képviselő-testület mérlegelje, vajon a város érdekeit szolgálja-e az a megnyilvánulás, amelyet tesznek. (Szerintem nem.) Ezt mérlegeljék mindazok, akik a lemondását szorgalmazzák. Én nem látok ilyen okot, ellenkezőleg, inkább a város gyarapodását szolgálja (bevásárlóközpont slb.). — Fellépésében, mondatszövésében Wittinghoff Tamás tanúbizonyságot tett arról, hogy higgadtan próbál érvelni. Számomra hitelesnek tűnik, ahogy a település érdekeit képviseli. Ellenfelei stílusa, szóhasználata érveik értékét csökkenti — nyilatkozta lapunknak Jávor Károly országgyűlési képviselő. (t. t.) Még ilyet se pipált az önkormányzatok pénzhiánya miat folyton-folyvást siránkozó ország! Az történt ugyanis, hogy Berne- cebaráti, ez a Pest megye legészakibb csücskén lévő kisközség — noha 4 millió 696 ezer forintos forráshiánnyal küszködött tavaly — az elmaradott térségnek járó állami támogatás százezreit hirtelen hamarjában mégse tudta elkölteni. A helyzet annyira különösnek tűnt, hogy megpróbáltam utánajárni az okoknak. FARAMUCI HELYZET A polgármestert, Kertész Lászlót a hivatali zárás előtti percekben, irodájában kerestem föl. Lepedő- nyi tervrajzokba bújva igencsak gondterheltnek látszott. Szavaiból kiviláglott, nem az ok nélkül vagy szíre-szóra nyafogó polgár- mesterek közül való, akik ha a községük költségvetési keretére terelődik a szó, reflexszerűen rögtön sápí- tozni kezdenek és elakadt lemezként szajkózzák, kevés, nagyon kevés az a pénz, amennyijük van. — Nem tudom, sírjak-e vagy nevessek — mondja fölpillantva a község határában most épülő víztároló tereprendezési rajzaiból —, de egy biztos, most alig van egy pár fityingünk. Előzetes számításaink szerint az idei költségvetési keretünk novemberre elfogy. Hogy aztán decemberben mit csinálunk, miből fizetjük a bernecebaráti intézmények fenntartási költségeit, a jó ég tudja. Idén nem hogy új beruházásra, de még a meglévők fenntartására se futja az év végéig. — Tavaly bezzeg volt pénzük, mint a pelyva, hát miért nem költötték el az egészet? — bukik ki belőlem önkéntelenül a logikusnak látszó ellenvetés. — Fején találta a szöget — kap a szón a polgármester —, csakhogy az 1991-es állami támogatást annyira az év végén, novemberben Tarján Ernőnek a Pest Megyei Hírlap hasábjain megjelent cikkeire reagálva, a következőket kívánom elmondani: Mint magánszemély hajlamos lennék ezen írásokra nem reflektálni, A hivatalom azonban válaszra kötelez, jóllehet nagyon sajnálatos, hogy — az amúgy is igen sok tennivalónk mellett — erre az értelmetlen, rosszindulatú és a valós feladatoktól elvonó ügyre ennyi időt vagyunk kénytelenek áldozni. Méltatlannak és ízléstelennek tartanám az olvasót a Tax’ján Ernő cikkében szereplő „vádpontok” tételes cáfolataival untatni. Ezúton tájékoztatom az újság olvasóit, hogy Tarján Ernő ellen feljelentést teszek, elsősorban nem személyes érdekemben. Megjegyezni kívánom még, hogy a Pest Megyei Hírlap részéről furcsállom azt a tényt, hogy korlátlanul helyt ad az effajta ellenőrizetlen és valótlan állítások közlésének. Wittinghoff Tamás kaptuk meg, hogy hirtelen- hamarjában nem lehetett mire költeni. A nyakunkba szakadt Százezreken gyorsan meg kellett volna csináltatnunk az óvoda központi fűtését, egy új tantermet kellett volna építeni az általános iskolánknak és a községházát is bővíteni kellett volna. Csakhogy decemberben, télvíz idején hova a csudába költöztethettük volna ripsz- ropsz a gyerekeket, amíg a mesteremberek dolgoznak? Tán a szabad ég alá? így tehát vártunk idén tavaszig, amíg melegszik az idő, s akkor építkeztünk. Ahogy a józan ész diktálta. Viszont a TÁKISZ-hoz és a BM-hez benyújtott idei pénzsegítséget azért nem kaptuk meg. mert tavaly nem költöttük el az egész kapott összeget! NOVEMBERRE ELFOGY Faramuci helyzet, annyi szent. Mert ha szegény egy község — és Bernecebaráti önkormányzata tényleg az évek óta —, akkor hogyan lehet a szegényt azzal sújtani, hogy a pénztől megfosztják ? — Költöttük volna hiábavalóságokra a pénzt csak azért, hogy minél gyorsabban mind elverjük? Ezt az állami javak szemérmetlen elherdálásának tartotuk volna. Meg is volt az eredménye a takarékosságunknak és a beruházás ésszerű elhalasztásának. Bernecebaráti amúgy nem túl szegény község. Bár lakosai hetven százaléka nyugdíjas és évente két- szer-háromszor annyian távoznak itt az élők sorából, mint amennyien születnek, a többség tehetős. Nem úgy az önkormányzat. Hát, valahogy így fest a szegény gazdagság vagy tán gazdag szegénység, no nem Jókai, csupán a magyar valóság és az ésszerűtlen pénzelosztás után szabadon. MIBŐL ÉLJENEK? — Túl sokféle fejlesztési lehetőség nem kínálkozik a községben — bök a polgár- mester az íróasztalán tornyosuló tervrajzokra. Ujját végigvezeti a tussal kihúzott rajzon. — Be vagyunk szorítva a megye fölső sarkába. Egyfelől a szlovák halár, másfelől a terméketlen hegyoldal, a nemrég épített víztároló szorít bennünket. Legföljebb a régi hagyományokkal rendelkező fakitermeléssel és -feldolgozással foglalkozhatna a község lakossága, de ehhez előbb vissza kéne szereznünk Bernecebaráti önkormányzatának egykori, saját erdőit. A visszaigénylésnél egyelőre tovább nem jutottunk. Áll az ügy. Marad a málnatermesztés. Csakhogy az a bökkenő, hogy az emberek a két- három éve tartó nyomott felvásárlási árak miatt kivágták a málnalöveket. felhagytak a termesztéssel. Ráadásul most valami szár- betegség is megtámadta a vesszőket. Néhány boltot tavaly nyitottak itt a vállalkozók, cipészt és fodrászt is akarunk. Kedvezményes bérleti díjjal és olcsó ingatlanárakkal szeretnénk itt-tartani a vállalkozókat, a lakosságot. Telefonunk hamarosan lesz, viszont a buszközlekedés a szerződéses, járatok ritkítása miatt romlott. A félig üdülőfalu, félig őslakos Bernecebaráti így próbál kievickélni a sarokból. Kocsis Klára A TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE, ALKALMAZÁSA Szakvizsgán kell bizonyít mi MEGKÉRDEZTÜK A KÉPVISELŐT Higgadt érvelése meggyőzően hangzik
