Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-23 / 147. szám

Ha a Kaukázus lómba borul Amennyiben az egész Kau­kázus lángba borul, akkor az olyan probléma elé állíthat­ja Oroszországot, amelyhez képest a mai konfliktusok eltörpülnek — jelentette kj Eduard Sevardnadze. Az egykori szovjet kül­ügyminiszter élesen osto­rozta az orosz parlamenti elnök. Ruszlan Haszbulatov nyilatkozatát, amely sze­rinte semmi mást nem se­gített elő, mint a szélsősé­ges hangulat, az agresszivi­tás és a bizalmatlanság nö­vekedését. Sevardnadze ugyanakkor furcsa mód nem tért ki az orosz alel nők szombat éjszakai tévényi­latkozatára, amely ugyan­csak harcias hangvételű volt. Vasárnap éjjel is folyta­tódtak a súlyos harcok Chinvali térségében az ost­romló grúz fegyveres ala­kulatok és a dél-oszét gár­disták között. Az orosz rá­dió hétfő déli közlése sze­rint a grúz erők számotte­vő fölényben vannak. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügnyökség dél-oszétiai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Chinvali 80 szá­zaléka romokban hever és a grúz erők aknavetőkből továbbra is folyamatosan lövik a dél-oszét székváros lakónegyedeit. Felderítési adatokra hi­vatkozva a dél-oszét ellen­állás vezetői hétfőn azt kö­zölték, hogy Grúzia felől újabb tankok, páncélozott harcjárművek, tüzérségi ütegek és rakétavetők in­dultak el Chinvali felé. A dél-oszét fővárosban mind­ebből azt a következtetést vonták le, hogy Grúzia erőltetett ütemben készül a város ostromára. A grúz belügyminiszté­rium hétfői közleményében azt állította, hogy a nem­zeti gárda egységéit a grúz települések biztonságának szavatolására vezényelték Chinvali térségébe, s nem vesznek részt semmiféle támadó hadműveletben. Alkotmányozás A Napkirály palotájában XIV. Lajos, a Napkirály palotájában ül össze ked­den a francia kongresszus, a törvényhozás két házának együttes ülése, hogy elfo­gadja az alkotmány módo­sítását; 898 törvényhozó — 577 képviselő és 321 szená­tor — dönt háromötödös többséggel arról, hogy mó­dosítsák-e a köztársaság al­kotmányát, a maastrichti szerződés előírásának meg­felelően. Honecker sorsa megpetsételődött Bonnban egyelőre nem foglaltak állást nyilváno­san azokkal a sajtójelenté­sekkel kapcsolatban, hogy Németország a Szovjetunió­nak vagy Oroszországnak dolgozó ügynökök kiadá­sáért cserébe „kényes aktá­kat” kér Moszkvától, ame­lyek állítólag az NDK fel­számolásának heteiben ke­rültek a KGB-hez, s segít­ségükkel a berlini állam- ügyészség hathatósabban lenne képes alátámasztani az Erich Honecker és má­sok ellen felhozott vádját; a volt keletnémet vezetés bűnös abban, hogy a berli­ni falnál és a német—né­met határ keleti oldalán menekülőket halálosan megsebesítették. A Deutschlandfunk hét­fő déli hírmagazinjában ké­telyeinek adott hangot e hí­reszteléssel kapcsolatban, ugyanakkor azt jelentette, hogy a chilei elnök Hone­cker ügyében ingázó külön- megbízottja, James Holger Bonnban tárgyalt, azt kö­vetően, hogy Kohl kancel­lár Rio de Janeiróban, a Környezetvédelmi Világ- konferencián találkozott Patricio Aylwin chilei el­nökkel, majd a beszélgetés után kijelentette: a német fél azzal számol, hogy Ho- neckert „hamarosan” bíró­ság elé állítják Németor­szágban. Jeszenszky a Vecernje Novostiban Valamely más szándék n A Vecernje Novosti című belgrádi esti lap rövid cikk­ben támadta Jeszenszky Géza javaslatát, amely sze­rint békeerőt kellene kül­deni a Vajdaságba és Ko­szovóba. A „Valamely más szán­dék” című cikkben a szfflv-ő M. Stefanovic emlékeztet rá, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter a Magyar Hírlapnak adott nyilatkoza­tában meglepődésének adott hangot amiatt, hogy Szerbia elutasítja a magyar kezdeményezést. A szerző szerint Jeszensz­ky Gézának nem lenne oka meglepődésre, annál is in­kább, mert a budapesti diplomácia vezetője a cikk szerint „egyetlen pillanatig sem törekedett békeszeretö, vagy jószomszédi viszony­ra”. A Vecernje Novosti azt emeli ki, hogy csakis ma­gyar javaslatról van szó, a nemzetközi közösség nem javasolt békeerőt a Vajda­ságba és Koszovóba. >• Külföldi egy mondatban TOMAJ DÉNES helyettes külügyi államtitkár június 19—21. között az Angolai Népi Köztársaságban tett lá­togatást. LI HSZIEN-NIEN volt kínai államfő, aki az utóbbi években a parlament tanácsadó testületének elnöki tisz­tét töltötte be, meghalt — jelentette be hétfőn az Űj Kí­na hírügynökség. A FÜLÖP-SZIGETEK ELNÖKÉVÉ nyilvánították Fi­del Ranos tábornokot, az ország kongresszusának hét­főn Manilában tartott ülésén. BABRAK KARMAL, egykori afgán elnök és kommu­nista pártfőtitkár, valamint a vele utazó Rasid Dosztam tábornok, a rettegett afganisztáni üzbég milícia parancs­noka repülőszerencsétlenségben meghalt — jelentette a hírt az ÍRNA, a hivatalos iráni hírügynökség. NÉMETORSZÁG nagyszebeni konzuli hivatalát és bu­karesti nagykövetségének temesvári irodáját íőkonzulá- tusi szintre emelik, Románia pedig főkonzulátust nyit Münchenben — erről cserélt jegyzéket a német és a ro­mán fél. ÜZBEGISZTÁN kormánya a köztársaság területén be­tiltott mindenféle hittérítő tevékenységet, és nem enge­délyezi az iskolai hitoktatást. Ki lesz az elnök? A csehszlovák köztársa­sági elnök környezetében egyre valószínűbbnek tart­ják, hogy július 5. — Vác­ion Havel államfői megbí­zásának lejárta — után a szövetségi gyűlés az egy­mást követő szavazási for­dulókon sem tud majd a megkívánt többséggel új elnököt választani. Ebben az esetben aligha marad más hátra, mint hogy Ha­vel további három hónapig, vagyis október 5-ig hivatal­ban marad. Ezt a lehetősé­get a jelenlegi alkotmány biztosítja. Michael Zantovsky, Havel szóvivője hétfőn a prágai várban tartott sajtóértekez­letén felhívta a figyelmet arra: előnyös lenne, ha nem választanának július­ban csehszlovák államfőt négy esztendőre, hiszen ki tudja, meddig léteznek még a szövetségi szervek. Havel megbízatásának három hó­nappal történő meghosszab­bítása negatív következmé­nyekkel is járna azonban — mondta Zantovsky, anél­kül, hogy részletezte volna ezeket a negatívumokat. Hangsúlyozta viszont, hogy a döntés a szövetségi gyű­lés kezében van. ÜGY LÁTSZOTT, hogy már minden kész arra, hogy eldördüljön a start­pisztoly a 45 napra terve­zett választási hadjárathoz, s július 26-án, úgy ahogy Stolojan miniszterelnök ta­valyi beiktatásakor a me­netvendet megszabták, sor kerüljön a romániai parla­HÁTTÉR A NAP CS£MÉNYEIHCZ\ AZ ELHALASZTOTT VÁLASZTÁS menti és elnökválasztásra. Állítólag e nyári dátum­ban a kormányzó Nemzeti Megmentési Front mindkét szárnya, csakúgy, mint az ellenzéki pártok, egyetér­tett, s miután az államfő és a kabinet feje is helye­selte a dolgot, minden kü­lönösebb akadály nélkül ment át a törvényhozás al­sóházán a parlamenti és elnökválasztást szabályozó tervezet. S akkor egyszerre az ügyet a szenátus tor- pedózta meg, mert a két törvényjavaslat szövegében „hirtelen sok tisztázásra szoruló pontot” fedezett fel. Egyeztetésre van szükség az alsóházzal, s ez időigé­nyes — érveltek. Túl ezen, a törvénytervezeteket még Iliescu elnöknek is át kell tekintenie — jelezték — s ez brazíliai utazása miatt aligha történhet meg ide­jében. Így a választást szeptemberre halasztották el állítólag amiatt, hogy a törvénytervezetek megfele­lő kimunkálására időt kell hagyni. A romániai belpolitikai helyzet ismerői inkább az­zal magyarázzák a halasz­tást, hogy kiéleződött az ellentét a hatalmon levő Nemzeti Megmentési Front két egymással rivalizáló szárnya között, s attól tar­tottak, hogy a nyári vá­lasztások ilyen helyzetben tovább rontanák a vezető párt esélyeit. Arról nem is beszélve, hogy a Nemzeti Megmentés Frontjának népszerűségi indexe az utóbbi időben a vezetői számára aggasztó módon csökkent. Ez azért is nyug­talanítja a Front vezetőit, mert már a helyi válasz­tásokon a Front az 1990. évi parlamenti voksoláson kapott két év előtti 66 szá­zalékhoz képest csupán 33 százalékot ért el. S a köz­véleménykutatások adatai szerint ez a szám tovább romlott. A vezető párt szá­mára gyenge vigasz, hogy az ellenzéki Demokratikus Konvenció, amely a helyi választásokon a szavazatok 24,5 százalékát szerezte meg, szintén valamelyest gyengült azzal, hogy egyes kisebb tagpúrtjai kiléptek a szövetségből. Az ország­ban növekvő elégedetlen­ség, és a további gyorsabb demokratizálást akadályo­zó kormánylépések fokoz­ták Nyugatról is a nyomást a Front kormányzatára, s mind sürgetőbb az igény a valódi legitimitást biztosító választások minél előbb való megtartására. A piac- gazdaság megteremtésének elhúzódását és a privatizá­ciós program felgyorsítását mind erőteljesebben kérik számon a nemzetközi pénz­ügyi szervezetek. Sok kommentátornak az a véleménye, hogy a „kivá­rás” politikája, amellyel a Front megmérettetését ha­logatja, nem kedvez való­jában az Iliescu-kormány- zatnak, hiszen máris ké­sésben van a változások megvalósításában szomszé­daival szemben. A NEMZETKÖZI SAJ­TÓBAN azonban mind gyakrabban kap hangot az a gyanú is, hogy a buka­resti vezetés tulajdonkép­pen a nacionalista hangu­lat felizzítására játszik, s olyan helyzetet akar te­remteni szeptemberre, amellyel a románokat a kisebbségek, elsősorban a magyarok ellen hangolja, s így e feszült légkörben a Front megőrizné jelenlegi pozícióinak nagy részét. Arkus István Füzessynek még nincs utódja A kereszténydemokraták képviselőcsoportja hétfő délelőtti ülésén még nem tudott megegyezésre jutni arról, ki legyen Füzessy Ti­bor utódja. A frakcióveze­tőnek a köztársasági elnök hétfőn a déli órákban adta át miniszteri megbízóleve­lét. Mint ismeretes, Füzes­sy Tibor eztán tárca nél­küli miniszterként a pol­gári titkosszolgálatokat fel­ügyeli maid. A hétfői frakcióülésen jelenlévő 15 képviselő el­kezdte összeállítani ,a jelö­lőlistát, amelynek alapján legkésőbb szerdáig sor ke­rül a választásra. Az MTI értesülése szerint túl sok név került szóba, így a kép­viselők hétfő este, a parla­menti munkát követően még összeülnék, hogy vég­legesítsék a jelölőlistát amelyre három vagy négy nevet szándékoznak fel­venni. A 21 tagú frakció ügyeit mindaddig Füzessy Tibor viszi, amíg utódját meg nem választják. Az ügyészi szervezet reformjáról — Személyes ambícióm is, hogy az ügyészi szervezet reformját szolgáló törvé­nyeket elfogadják — han­goztatta Györgyi Kálmán legfőbb ügyész hétfőn Veszprémben, a Jogász Egy­let tudományos rendezvé­nyén. Elmondta: miután több külföldi — osztrák, holland, francia és német — szervezettel megismer­kedett, számára kézenfek­vő, hogy az ügyészségnek kormányzati alárendeltség­ben kell működni. Ez sem­miképp sem azt jelenti, hogy a kormánynak ezáltal befolyása legyen a napi ügyekre, hanem azt: az ügyészi szervezet működé­sére is ható jogpolitikája lé­gyen. — A reformtól többen azért félnek, mert úgy vélik, ez­zel a kormánypozíciókat erősítik, és gyengítenék az ellenzék helyzetét — mond­ta. A főügyész ebben a vo­natkozásban a minősítésre nem vállalkozott, de hatá­rozottan kijelentette, hogy a parlamentáris berendez­kedésnek megfelelő alkot­mányos megoldás híve. Ez utóbbit pedig a már elké­szített törvényjavaslatok is képviselik, amelyek elfoga­dását fontosnak tartaná, annál inkáb, mivel már két éve húzódik. Cseh felfüggesztette Szabót Barátságuk töretlen Torgyán József pártelnö­ki lisztéből való elmozdítá­sa óta hétfőn első ízben ta­lálkozott Debrecenben. Cseh Sándor országos első alel- nök, a Független Kisgazda- párt Hajdú-Bihar megyei elnöke és Szabó Sándor me­gyei főtitkár, akit Torgyán az emlékezetes kisgazda-ju- niálison a megyei pártel­nöki teendők ellátásával is megbízott. Cseh Sándor hét­főtől felfüggesztette megyei főtitkári funkciójából és párttagságának gyakorlásá­ból Szabó Sándort. A főtit­kár ezek után telefonon kért segítséget több vidéki szervezettől, melyek—mint mondla — a kapálásból közvetlenül siettek a segít­ségére, s eltávolították a pártszékházból Cseh Sán­dor még ott lévő embereit. A történtek ellenére mindkét vezető megerősí­tette az MTI tudósítójának: a Független Kisgazdapárt újjászervezése során edző­dött többéves barátságuk politikai vitájuk ellenére sem került veszélybe. Cseh Sándor hisz abban, hogy lépnie kellett, mert szerin­te Torgyán József pártel­nöki ténykedése veszélybe sodorta a pártot. Ugyanak­kor Szabó Sándor is kitart álláspontja mellett, misze­rint: a puccs taktikailag el­hibázott lépés volt, s a Független Kisgazdapárt­nak markánsan ellenzéki pártnak kell lennie. Lehetséges az átmenet Tienanmen hőse a Fidesznél A Tienanmen téri emlé­kezetes diáklázadások egyik vezetője, Shen Tong hétfő délután, nyolcnapos ma­gyarországi látogatása be­fejezéseként Szájer József­fel, a Fidesz frakciójának helyettes vézetőjével tár­gyalt. A Fidesz és a Democracy for China Fund — amely­nek Shen Tong az elnöke — megállapodtak’ a továb­bi együttműködésben. A megbeszélésen szó volt ar­ról, hogy esetleg hazánk­ban rendeznék meg az ille­galitásban működő ázsiai diákmozgalmak találkozó­ját, illetve hogy Budapest lenne a székhelye az ame­rikai segítséggel beindítani tervezett Szabad Kína rá­diónak. Sheng Tong több alapít­vány — köztük a DAC, a Demokrácia a kommuniz­mus után — vendégeként tartózkodott Magyarorszá­gon, hogy tanulmányozza a magyar politikai és gazda­sági átmenetet. Tapasztala­tait értékelve elmondta, hogy az emigrációban mű­ködő kínai diákszervezetek is az erőszakmentes váltás hívei, és azt tartják, hogy — megfelelő gazdasági elő­készítés után — hasonló átmenet Kínában is lehet­séges. Shen Tong magyar- országi tartózkodása során találkozott más politikai pártok, az MSZP, az MDF, az SZDSZ és az MSZMP képviselőivel is.

Next

/
Thumbnails
Contents