Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-23 / 147. szám

Göncz Árpád mondíj Stabil ország vagyunk A Közösségi Művelődés Kemzetközi Egyesülete európai régiója hétfőn kez­dődött négynapos második konferenciáján Göncz Ár­pád köszöntötte a résztve­vőket. Kívánta, hogy az érdekektől szétszabdalt Európa valamennyi közös­ségéhez találjanak utat, és elveiktől vezéreltetve va­lóban építői legyenek az új Európának. A köztársasági elnök megnyitóbeszédében el­mondta: a mi köztes Euró­pánk országai közül talán éppen Magyarország az, ahol legkevesebb megráz­kódtatással járt a rend­szerváltás. Ebből adódik, hogy politikai vitáink és gazdasági zavaraink el­lenére a régió legstabi­labb országa vagyunk, te­hát felzárkózási szándé­kaink megalapozottak. ÉT szocpoI bizottság: Közérthetően, de szakszerűen A munkavállalók az Ér­dekegyeztető Tanács szo­ciálpolitikai bizottságának; hétfői ülésén ragaszkodtak ahhoz, hogy a szociális tör­vényben az ellátások mini­mumának meghatározása­kor a kormányzat ne a nyugdíjminimumokból in­duljon ki. A mindenkori megélhetési feltételeket fi­gyelembe véve szükséges kiszámítani a nyugdíjak és más szociális ellátások mi­nimumát. Az ülésen, ahol a szo­ciális törvénytervezet nor­maszövegét vitatták meg, a kormányzat képviselői in­dokolták: a létminimumot nem tartják jó számítási alapnak. Sokféle létmini­mum-kalkuláció létezik, s ezek nem függetlenek poli­tikai meggondolásoktól. Ugyancsak elvetették, hogy a minimálbérekből indulja­nak ki. A minimális nyug­díjakat — a társadalombiz­tosítási Önkormányzatok révén — érdekegyeztetés révén határozzák meg, a kormányzat szerint ez elég­gé objektív mutató. A vitában a munkaadók felvetették: az előterjesz­tett anyagot nem lehet a szociális törvény tervezeté­nek nevezni, ez csak a szo­ciális ellátásokra vonatko­zó normaszöveg. Hiányzik belőle a megfelelő koncep­ció, az összefüggések tisztá­zása más ellátási rendsze­rekkel. Fontosnak tartották azt is: a törvény szerkezete, szövegezése legyen világos a kevésbé tanult, rászoruló emberek számára is, hogy megtalálják benne, milyen ellátásra jogosultak. A kormányzat többek kö­zött rámutatott, hogy a közérthetőség nem mehet a szakszerűség rovására, a törvény megértetését külön magyarázó kiadványoknak kell szolgálnia. A riói egyezményekről Nem adomány a segítség Á Rióban aláírt klímára és biológiai sokféleségre vonatkozó egyezményeket mielőbb a parlament elé kívánják terjeszteni. A kormányzat már megtár­gyalta és elfogadta ezeket a kritériumokat, minden bizonnyal a parlament is jóváhagyja a vállalásokat — mondta Keresztes K. Sán­dor környezetvédelmi és területfejlesztési minisz­ter hétfőn sajtótájékozta­tón. Faragó Tibor, a Meteoro­lógiai Intézet vezetője a riói találkozóról a hazai környezetvédelmi mozgal­maknak rendezett tájékoz­tatón kifejtette: a fejlődő országok egy sor környe­zetszennyezésért nem fele­lősek, ezek következményei mégis őket sújtják. így pél­dául az ózonréteg vékonyo- dása a Déli sarknál komo­lyan veszélyezteti Chile, Brazília lakosságát, a klí­maváltozás miatti tenger- szint-emelkedés egy sor fejlődő szigetországot hoz­hat nehéz helyzetbe. Ugyan­akkor ezeknek az orszá­goknak nincs számottevő íreon-, illetve halonfelhasz- nálásuk, szén-dioxid-kibo- csátásuk. Szerintük tenát nem adomány az anyagi se­gítség e hátrányok kompen­zálására. Á fejlett országok készek is pénzt adni, de arról még nem döntöttek, hogy mennyit. Alsó-Ausztria is érdekeit REMÉNYT KELTŐ TÁRGYALÁSOK Az alsó-ausztriai tarto­mány politikusaiból, vál­lalatvezetőiből álló küldött­ség hétfőn több magyar minisztériumban tárgyalt, ezt követően sajtótájékoz­tatón számoltak be megbe­széléseik eredményeiről. A tartomány érdekelt a Duna—Majna—Rajna-csa­torna víziót lehetőségeinek kihasználásában, ezért Ke­resztes K. Sándor környe­zetvédelmi és területfej­lesztési. valamint Mádl Fe­renc tárca nélküli minisz­ternél többek között arról érdeklődtek, miként bizto­sítja Magyarország a szük­séges hajózási vízszintet a vízi erőmű építése nélkül. Alsó-Ausztria kész az energetikai együttműkö- sére is. Az Alsó-ausztriai Energiaellátó Vállalat (EVN) részt kíván venni a magyar gázipari privatizá­cióban. Szóba került az is, hogy bekapcsolódnak a nagykanizsai gázlelőhely hasznosításába, gúzerőmű építésébe. Az Ügyvédi Kamarák. Nemzetközi Szövetsége se- let-európai regionális kon­ferenciájának megnyitóján — ugyancsak hétfőn — a Duna Inter-Conünentai Szállodában Göncz Árpád az utóbbi 3-4 év kiterjedt gazdasági törvényhozását méltatta. Kijelentette: a korábbi szocialista jogrend lebontásában előreléptünk, jórészt bevezettük az új polgári jogállam gazdasági jogintézményeit.’ Ám nem elég az előrelépés csak a törvényhozásban. Nélkü­lözhetetlen a jogtudat, a polgári jogállamnak meg­felelő joggyakorlat . ki­alakítása. Szólt arról, hogy ügyvédeink és bíróink fe­jében ütközik a múlt és a jövő joga. Noha a bírói függetlenség garanciái adottak, még sok időnek kell eltelnie, hogy a bírók ne államigazgatási hivatal­nokként viselkedjenek. Hozzátette még: a fejlett piacgazdaságok ügyvédei­nek jóindulatú tapaszta­latátadására, szellemi se­gítségére sokkal nagypob szükségük van. mint anya­gi támogatásra vagy hi­telre. Még mindig lassan dolgozik a Kárpótlási Hivatal Kipótolták a perselypénzt Hétfőn délután az Or­szággyűlés előtt — Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszter- elnök jelenlétében — letet­te a hivatali esküt Füzessy Tibor, a polgári titkosszol­gálatok felügyeletével meg­bízott tárca nélküli minisz­ter. Ugyancsak napirend előtt méltatta Várkonyi István (MDF) a kilencszáz éve tartóit szabolcsi zsina­tot, és feihívla a figyel­met. hogy nyolcszáz éve avatták szentté I. László királyt. Wekler Ferenc (SZDSZ) a kisbéri időközi választás kapcsán törvénytelen esz­közök igénybevételével vá­dolta meg a legnagyobb kormányzó pártot. Kónya Imre, az MDF frakcióveze­tője kijelentette, hogy ők is elítélik a kampány ne­gatív vonatkozásait. Sze­rinte a bukott rendszerrel szembeni nosztalgia jele, hogy az MSZP jelöltjére ilyen arányban szavaztak. Gál Zoltán, az MSZP frak­cióvezetője úgy vélte, párt­ja politizálása ilyesmivel nem vádolható. Tegnap részletes vitára bocsátották az egyházak Képviselői közbenjárás Ne kótyavetyéljék el Dr. Török Gábor gyömrői orvos, az MDF országgyű­lési képviselője tegnap dél­után gondterhelten járta a T. Ház folyosóit. Kezében egy dossziéval megállított, hogy megossza problémá­ját. — A fővárosban működik a KERSZI (Kereskedelmi és Pénzügyi Szervezési Ta­nácsadó Rt.), amelynek most folyik a privatizáció­ja. Többek között gyömrői választóim közül is dolgoz­nak ennél a nyereségesen működő, munkával jól el­látott cégnél. Most az a ve­szély állt elő, hogy a jelen­tős szellemi erőt és értékes számítógépparkot birtokló részvénytársaságot áron alul értékesítik. Félő, hogy veszélybe kerül az ott dolgozók egzisztenciája, és munkahelyek szűnnek meg. Az Állami Vagyon­ügynökségnek bejelentet­ték, hogy a munkavállalói részesedési program kere­tében a dolgozók jelentős hányada hajlandó részvé­nyeket vásárolni. Ameny- nyiben az ÁVÜ engedélyezi a KERSZI Rt, értékesítését, a PH A RE-program kereté­ben külföldi befektetők bekapcsolására is készek. Mivel a batáridő sür­get, gyorsan kell cseleked­ni. Felvettem a kapcsolatot a Pénzügyminisztérium il­letékeseivel és a Monopoly- csoporttal, hogy a lehető legkedvezőbb döntés szü­lessen — mondotta a hon­atya. (t. t.) idei céltámogatásáról, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványról, a Magyar Rádióról és Televízióról, valamint a frekvenciagaz­dálkodásról szóló törvény- javaslatokat. Folytatódott a kárpótlási jegyek termő­földre váltásának egyes szabályairól intézkedő tör­vényjavaslat általános- vi­tája. A javaslat célja a kárpótlás felgyorsítása, hogy ősszel és tavasszal már az új gazdák művel­hessék a földeket. Lakos László (MSZP) Pest me­gyei képviselő az egész kárpótlási törvényt hibás­nak nevezte, de a javaslat — megítélése szerint — felgyorsíthatja a folyama­tot, és csökkentheti a káro­kat. Glattfelder Béla (Fi­desz) javasolta, állítsanak fel parlamenti bizottságot a Kárpótlási Hivatal ellen­őrzésére, mivel megnöve­kedett létszámmal sem ké­pes megfelelően működ­ni. lsépy Tamás igazság­ügyi államtitkár a törvény- javaslat elfogadását támo­gatta. A képviselők elfogadták az egyházak költségvetési támogatására szolgáló tar­talékalap felosztására al­kotott törvényjavaslatot. Megnyitották a vitát a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felaján­lott vagyonról szóló tör­vényjavaslat felett, ám egyetlen felszólaló sem je­lentkezett. Az ülés hátralevő részé­ben határozatokat hozott a parlament, módosítva az Állami Számvevőszékről szóló törvényt, a társada­lombiztosításról alkotott törvényt, amely előnyösen érinti az egyéni vállalkozó­kat, közülük is kedvezmé­nyekhez juttatva a tevé­kenységüket kezdőket a tb-járulék fizetését ille­tően. Este 143 igen szavazattal, egy tartózkodás és 71 el­lenszavazat mellett elfo­gadták a tartósan állami tulajdonban maradó vállal­kozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló, tör­vényt. A több órás szava­zási procedúra után a mó­dosító indítvány nagy ré­szét elutasították. Az elfogadott törvény része annak a három elő­terjesztésből álló javaslat­csomagnak, amely a priva­tizálás felgyorsításához nél­külözhetetlen jogszabályo­kat tartalmazza. A további két törvényjavaslatot elő­reláthatólag kedden, illető­leg szerdán délelőtt fogad­ja el a T. Ház. Nem sokkal háromne­gyed kilenc előtt, határo­zatképtelenség miatt elna­polta az Országgyűlés ple­náris ülését Szabad György házelnök. A képviselők a* állam vállalkozói vagyoná­ról szóló törvény maratoni hosszúságú szavazását kö­vetően megcsappant lét­számban folytatták a mun­kát. Még meghallgatták Pusztai Erzsébet népjólé­ti államtitkárnak a nemze­ti gondozásról szóló tör­vényjavaslat vitájáról el­mondott összefoglalóját, azonban a határozathoza­talt már nem sikerült meg­kezdeni. Mivel háromszori próbálkozás után is vi­szonylag sok képviseld hiányzott a határozatképes­séghez — Szabad György az ülést elnapolta. A plenáris ülés ma reg­gel 10 órakor folytatódik. AZ MDF NÉPI-NEMZETI KÖRÉNEK NYILATKOZATA Örömmel értesültünk a sajtóból az MDF Keresztény« demokrata Körének sikeres kecskeméti országos találko­zójáról. Az. MDF Népi-Nemzeti Köre utólag is üdvözli a találkozót, s egyben sajnálatát fejezi ki, hogy meghívá* hiányában nem tudott jelen lenni. Az MDF Népi-Nemzeti Körének ügyvivő testületé nevében Sallai Anna ügyvivő A szabadság első évfordulója A legnagyobb érték a szabad döntés lehetősége Egy év lelt el azóta, hogy 1991. június 30-án az utolsó idegen katona is elhagyta hazánk területet. A magyar történelem talán legjelentősebb eseményének adtunk hangsúlyt tavaly Gödöllőn a magyar szabadság napja méltóságteljes megünneplésével. A Tőkés László vezette hálaadó ökumenikus isten- tisztelet után Szörényi— Bródy István, a király és Kőműves Kelemen című műveiből láthatott össze­állítást a mintegy 30 ezres közönség, A Magyar Tele­vízió segítségével több mil­lióan láthatták az estét. A nap sikere és a számtalan pozitív visszajelzés után fontosnak éreztük a folyta­tást. Ennek első eredmé­nye a Magyar Szabadság Napja Alapítvány, mely­nek fő célja az. hogy min­den év júniusának utolsó hétvégéjén egy országos je­lentőségű kulturális, vagy művészeti produkció for­májában emlékezzünk meg arról, hogy szabadok va­gyunk. Ebben az évben a magyar szabadság első év­fordulóját Gödöllőn ünne­peljük, majd 1993-tól kezd­ve évenként az ország kü­lönböző településein foly­tatja küldetését alapítvá­nyunk, és 5 évenként tér vissza az eredeti helyszín­re. Amíg tavaly Gödöllőn hálát adtunk Istennek sza­badságunkért, addig ebben az évben, a magyar . sza­badság egyéves évforduló­ján a hazai és a nemzet­közi politikai helyzetet lát­va, tapasztalva a körülöt­tünk levő országok forron­gásait, fontos, hogy rádöb­bentsünk mindenkit, hogy Magyarország SZABAD ORSZÁG, hogy ez a sza­badság valóban SZABAD­SÁG, ez a szabadság BÉ­KÉS SZABADSÁG, és ez a szabadság nem az elmúlt 40 év alatt hirdetett sza­badság. Ez a SZABADSÁG a miénk, ez a SZABAD­SÁG súllyal, teherrel és fe­lelősséggel jár. Sokan hamar elfelejtet­ték a sokéves megszállás idejét, sokan az elmúlt 40 év bizonyos korszakait úgy értékelik, hogy nem is volt olyan rossz, és ezzel ki­mondják óhatatlanul azt is, hogy jobb rabságban élni. Számomra nincs borzasz­tóbb, mint a lelki terror és a rabság. Még akkor is, ha viszonylagos jómódban le­het azt eltölteni. Legyen bármilyen szegénység és nyomor, legnagyobb érték­nek a szabad döntés lehe­tőségét tartom, amennyi­ben érett az, aki dönt. A magyar nép évszáza­dos vágya valósult meg egy évvel ezelőtt. 1992. június 27-én Gödöl­lőn 10—18 óráig a Grassal- kovich-kastély parkjában a Magyar Rádió Interfolk Fesztivál ’92 címmel ma­gyar és külföldi folklór­együttesek bemutatója lesz, majd 20.30-kor Tolcsvay Béla: Napfény fia című XX. századvégi fohászát láthat­ják. Ezután, 21.30-kor kez­dődik Kallós Zoltán: A, Felkelő Nap Háza című moldvai-csángó balladák­ból készített összeállítása, és az est végén, körülbelül 23 órakor Szörényi Levente és Bródy János az est ösz- szes szereplőjével együtt énekli a színpadon az El­vonult a vihar és az Oly nehéz várni című régi Il­lés-dalokat. A nap védnöke Szörényi Levente, rende­zője Koltay Gábor, s fő tá­mogatók a Lakitelek és a Nemzeti Alapítvány. Szeretettel várunk min­denkit ezen a napon Gö­döllőre egy közös ünnep­lésre, együttlétre. Dr. Gémesi György polgármester, a kuratórium elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents