Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

Nemzetközi konferencia Budapesten Éltető erőnk a víz A MAGÁNY MELLÉ ÖSSZKOMFORTOT IS Számokkal komponálni * ■ ■ rr JS a jovot Holnaptól négy napon át rangos nemzetközi esemény színhelye lesz Budapesten a Technika Háza. Öntözési, vízrendezési és árvízvédel­mi stratégiák Európában a ’90-es években címmel itt rendeli meg a Nemzetközi Öntözési és Vízrendészeti Szövetség 16. európai re­gionális konferenciáját. Az ICID a Magyar Ag­rártudományi Egyesülettel, valamint a Magyar Hidro­lógiai Társasággal együtt­működve készül a szakmai megmérettetésre, a nemzet­közi szervezet utóbbi öt év­ben elért eredményeinek az ismertetésére, s a soron következő feladatok sokré­tű felvázolására. A konfe­rencia témái között szere­pelnek az aszállyal kapcso­latos előadások és konzul­tációk. Szó lesz az ökoló­giai, technológiai, gazdasá­gi és szociális hatásokról is a mezőgazdasági vízgazdál­kodásban. A konferencia kezdete előtt Petrasovits Imre pro­fesszor, az ICID magyar nemzeti bizottságának elnö­ke, valamint Ijjas István, a nemzetközi szervezet alel- nöke és az ICID hazai nem­zeti bizottságának titkára tartott sajtótájékoztatót. Komplexen Petrasovits professzor kü­lönösen nagy teret szentelt az aszály mezőgazdaságra gyakorolt káros következ­ményei ismertetésének. Az aszály, vagyis a nagymére­tű vízhiány nemcsak a ho­zamot csökkenti, hanem ezzel együtt éppen úgy nö­veli a termelés fajlagos költségeit, mint az agrár­gazdálkodás kockázatát. Maga az aszálykár tehát komplex módon jelentke­A Budapesti Közlekedési Vállalat, az Autóipari Ku­tató és Fejlesztő, illetve a Rába közös sajtótájékozta­tón mutatja be a Rába és az Autókul által kifej­Ma már nem képezheti vita tárgyát, hogy a mar­ketingmunkára is áldozni kell. Még a fillérező taka­rékosságra kényszerített cégek is tudják — s ugyan mely szerencsések nem tartoznak ezek közé? —, hogy a piacok megtartásá­hoz és újabbak megszerzé­séhez nemcsak a garantál­tan minőségi termék kell. Sok múlik a kereskedőkön is — a stíluson és a mód­szereken. — A marketing értelme és jelentése tudományos alapokon is magyarázható lenne — válaszolja kérdé­sünkre Néder Frigyes, a váci Forte-gyár gazdasági igazgatóhelyettese —, én azonban rövidre zárva a lényeget, úgy fogalmaznék: e munkában mindazon eszközök összességéről van szó, melyek által a piaci pozíció javítható. Á legelső lépés természetesen a jó termék, amely állhatja a versenyt. Ezután kell be­vetni a többi módszert: a figyelemfelhívó levelet, a személyes megbeszélést, a reklámokat s a hirdetése­ket. Mert azt már jócskán igazolta az élet, hogy két azonos adottságú cég kö­zül— amely azonos színvo­nalú végterméket produkál zik, s ezért az ellene törté­nő védekezés is csak komp­lex, célirányosan összehan­golt intézkedésekkel lehet hatásos. Megfelelő lépés az aszállyal kapcsolatban a gondos talajművelés, a dif­ferenciált szerves- és mű­trágyázás, melyek — a vizs­gálati eredmények tanúsá­ga szerint — jelentős ered­ménnyel járhatnak. Lapunk kérdésére, hogy az elmúlt évben különösen nagy károkat okozó aszály­ra valóban illett-e a ka­tasztrofális jelző, a pro­fesszor azt válaszolta: va­lóban voltak az országnak olyan térségei, ahol a ter­mőtalaj víztartalma már- már a kritikus szintre esett, de a talaj kiszáradása még önmagában nem végzetes, hiszen a levegő páratartal­ma s a szerves trágyázás valamelyest enyhítik a nö­vények szomját. Pénztelenség A továbbiakban a tényle­gesen katasztrófa sújtotta térségekről volt szó, ahol a jövőben szorgalmazni kell a csapadékbiztosítást. Ta­vakat, víztárolókat érde­mes létesíteni, erdőket te­lepíteni. Tetszik, nem tet­szik, az aszállyal együtt kell élni; a nemzetközi kutatá­si eredmények azt jelzik, hogy a jövőben — ez lehet öt, tíz, esetleg 25 év — a mediterrán klíma Buda­pesttől Dániáig húzódik, s ez majd kihat az emberek öltözködésére, táplálkozá­sára is. A víz, amely öreg boly­gónk kétségtelenül egyik, ha nem legalapvetőbb élte­tője, jelképesen ott lesz a konferencián is. Svédor­szági kezdeményezésre egy nemzetközi gyermektársa­ság különböző országokból hozott pohárnyi vizet önt lesztett s a BKV-nál üze­melő, környezetbarát Rába D—10 típusú motort. Az eseményre a BKV rácséi üzemegységében, Budapes­ten kerül sor június 24-én. — a marketingstratégiával rendelkező a nyerő. A Forte évi harmincöt­negyven millió forintot költ e célra. Tavaly önálló marketingosztályt alakítot­tak, illetve a külkereske­delmet egy — a Forte többségi tulajdonával mű­ködő — kft. szervezi. A házon belül tevékenykedő munkatársak, akik egyéb­ként mérnöki, illetve ke­reskedővégzettséggel ren­delkeznek, egy marketing­tanácsadó céggel is kap­csolatban állnak. — Egy angol—magyar vegyes vállalatról van szó — folytatja az igazgatóhe­lyettes —, amely rendkívül értékes információkat és módszereket adott a piaci munkáról. Ezek az ismere­jelképesen össze, mintegy érzékeltetve a víz fontossá­gát. Petrasovits Imre szerint a vízgazdálkodási stratégiá­nak része a védekezés leg­megbízhatóbb módja, az ön­tözés, amelynek Magyaror­szágon nagy hagyományai vannak. Dél-Magyarorszá- gon például, a XVII. szá­zadban már virágzó öntö­zéses rizstermesztésről szá­molnak be a krónikák, s köztudott az is, hogy az esőztető öntözés első hazai próbálkozásai a századfor­dulóra tehetők. Sajnos azonban hazánk mintegy 9 millió hektárnyi mező- és erdőgazdasági területéből — a kisebb, lokális vízkivé­teleket nem számítva — 350 ezer hektár öntözhető, s ugyancsak közismert tény, hogy gyakran még e kapa­citást sem használják ki. Oka elsősorban a gazdasá­gok pénztelensége. Az öntözés gazdaságossá­gát számottevően növelheti az agrohidro-potenciálnak megfelelő öntözés. Ez a fo­galom — tágabb értelem­ben — az adott terület víz­igény-kielégítő képességét számszerűsíti, illetve az ön­tözés időpontjának s az adott növényi kultúra ön­tözővíz-igényének megha­tározásához ad felbecsülhe­tetlen segítséget. Kimun­kálása Petrasovits profesz- szor nevéhez fűződik. S hogy munkája sikeres volt, azt mi sem bizonyítja job­ban. mint hogy már Japán érdeklődését is felkeltette. Jókor jött Pest megyét már hetedik éve sújtja — különösen a régió déli körzeteiben — a tartós aszály. Idén folyta­tódik a szárazság, de sze­rencsére az utóbbi tíz nap csapadékos időjárása még jókor jött. Agrár szakembe­rek óvatos becslése sze­rint a júniusi „aranyat érő” eső több milliárd forintnyi veszteséget előzött meg. Ugyanakkor érdemes lenne — a pénzhiány ellenére — jobban odafigyelni a megye öntözőhálózatának fejlesz­tésére. A jövő magyar me­zőgazdasága ugyanis igé­nyelni fogja a korszerű ön­tözőrendszereket. Gyócsi László tek ugyanis elsajátíthatók s fejleszthetők. Minthogy az értékesítés egy folya­matban realizálódik, meg kell tanulni a technikát, ezzel juthatunk előnyök­höz a versenytársakkal szemben. S ha csak kicsit is fáziskésésben vagyunk, azonnal kiszoríthatnak. Mi rendkívül tudatosan töre­kedtünk tőkés piacaink megtartására, s ebből nem engedünk ma sem. Ellen­ben a hazai piacon nem fi­gyeltünk a marketingre, s ez azonnal visszaütött. Megjelentek a versenytár­sak. s most jóval nagyobb erőfeszítéseket igényel a belföldi pozíció visszaszer­zése. Beszédes számok jelzik az eredményeket. Míg há­A zöld pázsit s a gondo­san kiképzett szalonnasütő mellé már csak a gulyással teli bogrács és a meghitt tábortűz hiányzik — sokak számára ez mindennél töb­bet ér. A falusi turizmus szolgálatait igénylők min­denesetre nemcsak a szál­lodák immár megfizethetet­len árai, de a hűvös-rideg személytelenség miatt is a családias ellátás felé for­dulnak. — Az igazi erőpróba az idei nyár lesz — kalauzol példásan rendezett udvarán a délegyházi Cserepes László —, hiszen tavaly jobbára rokonokat és isme­rősöket fogadtunk. Hiába volt szerződésünk a Duna- toursszal, nem tudtak a vendégekről gondoskodni, így a magunk lábára áll­tunk, vállalva a reklám költségeit. Reméljük, mind­ez majd kamatozik. E célra idáig kétszázöt­venezer forintot költött a fiatal házaspár, de nem tü­relmetlenkednek, tudják, lassan térülnek meg a fo­rintok. Egyelőre csak áldoz­ni és áldozni kell, hasznuk az idén nem lesz. Alkal­mazottat sem fogadnak, ketten csinálnak mindent: főznek, vásárolnak, takarí­tanak. S úgy foglalkoznak a vendéggel, mint a csa­ládtaggal — türelemmel, kedvesen és megértő gon­doskodással. TÖBBET AD — Aki itt nyaral — ma­gyarázza az asszonyka —, hozzánk tartozik. Ellátjuk, főzünk neki, de ha akarja, saját maga készíti el az éte­leit. Volt olyan vendégünk, aki naponta a konyhaker­tet gyomlálta, mert ebben találta örömét. És ez így van rendjén. Ezzel ad töb­bet a falusi turizmus. A szalonnasülő és a kony­hákért mellett azért kell a meleg víz és a telefon is. Az összkomfort és a vidék magánya egymást kiegészít­ve „működik”, s ezt — a vállalkozásra készülve — jól tudta a fiatalember is. — Már amikor építkez­tünk — meséli —, készül­tünk rá, hogy esetleg az. rom évvel ezelőtt tízmillió, addig tavaly tizenhárom­millió dollár jött be a cég­nek. Ma tizennégymillióban jelölték meg a tőkés ár­bevételt — jóllehet egyre nagj'obb konkurenciaharc­ban teljesíthetők e köve­telmények. S mert belföl­dön kihagyták a piaci mun­kát, e körben most — bár­milyen sajnálatos — csak a szinten tartás tűnik reális célnak. Szerencsére a Forté­ban nem ma kezdték ta­nulni a marketingábécét. Tudatos munkával váltak a tőkés piac elismert szerep­lőinek egyikévé — amely rang a jelenben is kötelezi a céget. Va. É. A monetáris politika cél­jai között ebben az évben nagy hangsúlyt kap a ka­matok csökkentése. A jegy­bank szabályozási lehetősé­gei korlátozottak; a kikény- szerített kamatcsökkentés­nek is megvannak a maga veszélyei: ez is a fizetési mérleg romlásához vezethet. A lakosok mindenesetre kevesebb kamatot kapnak az elhelyezett betétjeikért, amit érthetően nem vesz­nek jó néven. Az OTP Pest Megyei Igazgatóságán érdeklőd­tünk. csökkent vagy nö­vekedett a lakossági megta­karítás. Meggyes József A munkanélküliség, az egzisztenciális feszültsé­gek, a kilátástalanság a la­kosság egyre szélesebb tö­megeit érintik. Gátat szab­ni ennek a folyamatnak egyre kevésbé lehet, sőt, munkaügyi szakemberek előrejelzései szerint az esz­tendő második felében akár meg is duplázódhat az állásukat elvesztők szá­ma. Különösen aggasztó a helyzet a mezőgazdaságban, a szövetkezeti tagok köré­ben. Az elmúlt két évben a nagyüzemekben foglal­koztatottak létszáma mint­egy 40 százalékkal csök­kent, méghozzá meghatá­rozóan az ipari szolgáltató tevékenységeket sújtó ke­reslet visszaesése miatt. E kedvezőtlen helyzet kész­tette közös tanácskozásra a Pest Megyei Mezőgazdasá­gi Termelők Szövetségének titkárát és munkatársait, illetve a megyei munkaügyi központ munkaerő-piaci programok osztályának vezető szakembereit. Értékelték az átalakuló mezőgazdaság foglalkoz­tatási helyzetét, gondjait, s megállapították, hogy — Az a baj — panaszolja a férfi —, nem vagyunk biztonságban. Jelenleg tíz ágyig, illetve háromszázezer forintig adómentességet él­vez a falusi turizmus — de vajon meddig? Mi olcsó árakkal dolgozunk, előre azonban nem lehet látni. És nem is tervezhetünk. VÁLTOZNAK — Változnak a rendele­tek és a szabályok, nem is­merjük ki magunkat, arra pedig nincs pénzünk, hogy könyvelőt és jogászt tart­sunk — nem tudjuk, mit hoz a holnap. Pedig a vál­lalkozónak előre kellene terveznie: fehéren-feketén, számokkal megkomponálni a jövőt. Ez ma lehetetlen. S ebben a várakozásban és bizonytalanságban sokan felőrlődnek. igazgatóhelyettes megerősí­tette: a múlt év decembe­réhez viszonyítva valóban mérséklődött a lakosság megtakarítási „igyekezete”; 1,4 milliárdnyi csökkenést tapasztaltak májusig. Ez a folyamat ment végbe az üz­leti jellegű hiteleknél is. A két-három százalékos ka­matmérséklésről szóló hír­adások megfelelnek a való­ságnak. Mivel még nem kaptak jegybanki „utasí­tást”, nem tudják előre je­lezni, milyen hatásokat vált ki ez az intézkedés. Lehet­séges, hogy a kisbetétesek értékállóbb befektetési for­mákat keresnek a jövőben. I. M. a változások további nyolc- tízezer munkahely meg­szűnésével járnak. A me­gyei Teszöv keresi a sú­lyos feszültségek mérsék­lésének módjait, ehhez a foglalkoztatásról, a mun­kanélküliek ellátásáról szó­ló törvény ad keretet. A két szervezet megbeszélé­sén azonban az is elhang­zott, hogy a törvény me­rev álláspontokat tartal­maz, egyebek között egyes támogatások megszűnésé­nek kérdésében. A Pest Megyei Munka­ügyi Központ képviselői segítséget kívánnák nyúj­tani a — mintegy nyolc­százra tehető — korenged­ményes nyugdíjra jogosult ellátásában. A megoldás érdekében állásfoglalást kérnek a Munkaügyi Mi­nisztériumtól a rendkívüli helyzet kezeléséhez, mely­nek eredményeiről a me­gyei Teszöv időben tájé­koztatja majd az érdekelt gazdaságokat. Gy. L Új motorok — vasvari — Elpártolnak a kisbetétesek? Mérséklődött az igyekezet idegenforgalomból kell megélnünk. Ezért alakítot­tuk ki az öt szobát, a kü­lönálló garzonlakást, s a fürdőszobákat. Minthogy középvégzettségű építész­ként nem tudíuk megélhe­tésünket biztosítani — ma­napság csak a tervezőt és a kőművest fizetik —, így azt kellett kihasználni, amink van, ez pedig a házunk. Én azonban próbálkoztam más­sal is, mezőgazdasági kis­termelőként már szereztem vállalkozói tapasztalatokat. Tavaly négyszáz nyulamból elpusztult a fele, tudom, mit jelent veszíteni... OLCSÓ ÁRAK A házaspár a szobákba kísér, ízlésről tanúskodik minden bútordarab. A pol­cokon könyvek és szemé­lyes tárgyak, aki belép, érzi: itt laknak. TESHMKÄjn WW Nem ma kezdték tanulni a marketingábécét A változások sem ígérnek iát Duplára is nőhet

Next

/
Thumbnails
Contents