Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

A MUZSIKA ÜNNEPE Er kel-napok Budakeszin (Folytatás az 1. oldalról.) mai tudnak Erkel kapcsán együtt gondolkodni, együtt ünnepelni és a zene jóvol­tából együtt örülni- a kül­földről is ideérkezett ven­dégek Budakeszi lakóival. Az ünnepi hangverse­nyen részletek hangzottak el Erkel Ferenc műveiből; zongorán - közreműködött Varasdy Emmi, operarész­leteket adtak, elő a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főis­kola hallgatói és a Hon­véd együttes férfikara Tóth András vezényletével. Az est különösen szép. és megható pillanata volt, amikor a Svájcban élő Er­kel Eszter, a Kodály-mód- . szer alapján oktató kiváló zenepedagógus zongorajá- . tékában gyönyörködhettek a jelenlévők. Az események különben már pénteken déllájban megkezdődtek, amikor is a Magyar Rádió népszerű Ki nyer ma? műsorát a buda­keszi művelődési házból közvetítették, Ezt követ­te az iskolások szellemi-ze­nei vetélkedője. A magyar zsoltár szüle­tése címmel dr. Bónis Fe­renc zenetörténész és Vass Lajos tartott .többek között rendkívül érdekes előadást az Erkel-napok másnapján, Volt még fúvós térzene és koszorúzás az Erkel-háznál. •Este a plébániatemplomban négy, határamkoa-túiról ér­kezett magyar énekkar ha­zai kórusokkal együtt adott Igen színvonalas hangver­senyt. Vasárnap már kora haj­naltól az úrnapi virágsző­Az előadáson megjelent ze­nei életünk több kiválóságra is, közöttük Szokolay Sán­dor zeneszerző Az Erkel-napok kiemelkedő eseménye volt a budakeszi plébániatemplomban megtartott kórushangverseny (Hanesovszki János felvételei) Szentendrei Teátrum Kóló és tündér játék Két fergeteges, vidám előadással nyitotta meg képzeletbeli kapuit szom­baton délután a Szentend­rei Teátrum. Kiss Anna, Foltin Jolán és a Bihari táncegyüttes régi barátságából született .az a. népi ihletésű tündér- -jáíék, mely Németh Gábor polgárjnestér és az Art XX. . Művészetpártoló Alapít­vány képviselőjének kö­szöntő szavai - után kezdő­dött a városháza udvarán. A mese időkerete égy is­kolaév, szereplői a Bihari táncegyüttes apraja-nagy- ja cs a játék alatt kibon­takozó gyérmekszerelem két „áldozata”, akiknek sorsát a kitűnő Molnár Piroska — •mint tanító néniké és tün­dér — egyengeti. Remekül alakítja a játékos kedvű, romantikus vénkisasszonyt, aki maga sem mentes effaj­ta érzelmektől: mikor, úgy véli, nem látja senki, S/.indbádról álmodozik. A mélyebb érzelmekkel mit sem törődő gyereksereg eközben táncol, énekel, mó­kázik, csúfolódik. Egv al­kalommal még három vi-' dám tengerész is bekap csolódik a forgatagba. Az ősbemutató óriási si Kert aratott, az élőadás alatt gyakran felcsattant a taps, s néhány lelkes ap­róság maga is táncra per­dült a nézőtéren. , Egy órával később, a Barcsay Múzeum udvarán, a Vujicsics' . együttes és Sebestyén . Márta koncért­jével folytatódott a prog­ram. Bár idestova tíz éve. hogy' rendszeresen fellépnek itt, az érdeklődés nem csökkent, épp ellenkezőleg. A pótszékeket cipelő szer­vezők szerint sokkal több néző érkezett az idén, mint tavaly. Reflektorok helyett ra­gyogó napfápy tűzött a zenészek szemébe, de ettől mintha még a szokásosnál is lendületesebben játszot­tak volna. Hallhattunk — itt békésen megférő — szerb és horvát népdalo­kat, kólót, ringató dalia­mé, lágy da imá t muzsikát. A koncert sehogy sem akart véget érni, mert a telhetetlen nézők újabb és újabb ráadást akartak. Vé­gül. az'együttes cselhez fo­lyamodott: egy nagy, kö­zös kólózással próbálták el- fárasztani a közönséget. (pachner) nyeg szín pompás látvá­nyában gyönyörködhettek a budakeszi Templom tér­re látogatók. Délelőtt ugyanitt tartott szabadtéri koncertet á Németország­ból érkezett Kolping Blas­orchester. a szlovákiai ma­gyar tanítók énekkara és a budakeszi egyházközség kórusa. A művelődési, ház szabadtéri színpadán nagy - sikerű folfc'órbemutatót tartottak, majd Erkel Fe­renc népszínműdalai val örvendeztették meg a kö­zönséget. Este a plébánia­templomban került sor az Erkel-napok záróhangver­senyére, amelyen dr. Újfa- lussy József akadémikus, zeneesztéta mondott kö­szöntőt. A hangverseny programja az esemény és a hely szelleméhez illő volt: a száz esztendeje született Lajtha László gyönyörű miséjét (Mise írig hang­nemben) ismerhette meg a közönség, majd egy ősbe­mutatóra is sor került. A mai zenekül tő-generáció egyik igen tehetséges tagjá­nak, Vajda Jánosnak Mag­nificat című művét az Ál- Hangversenyzenekar és az Állami Énekkar mu­tatta be. Karigazgató áll­tai Mátyás volt, közremű­ködött Szilfai Mária, vezé­nyelt Torok Géza. Deák Attila Idestova harminc évvel ezelőtt Lukin tanár úr állt ezen a dobogón, s ő ma­gyarázott a hajdani gyere­keknek a zene szépségéről, titkairól. Ők persze azóta felnőttek, ma a gyerekek gyerekei, sőt unokái jöttek és jönnek végeláthatatlan sorban a helyükre. A nekik szánt muzsika és a tanári magyarázat azonban to­vábbá is megmaradt az aranyfüsttel díszített aka­démiai terem falai között, a hatalmas kristálycsillár alatt. Lukin László, a haj­dani népszerű zenepedagó­gus helyét más tanárok vélték át, A Pest .megyeiek ünnepi hangversenyén ép­penséggel Noseda Tibor karnagy és tanár, aki a ré­gi hagyományokhoz híven nemcsak megszólaltatta a zenét, hanem takaros kis­előadást is tartott hozzá az ámulva figyelő több száz zeneiskolásnak. Igazságtalan lennék, ha bármelyik gyerek produk­cióját kiemelném a többi közül. Nemcsak azért, mért mind a harminc fellépő diák előadása tetszett, ha­nem, mert egyúttal mind­annyian igen tehetségesek. A félmilliós lakosú Pest megye harminc legjobb if­jú zenésze között lenni, és a Zeneakadémián szerepel­ni. művészi értéket és ran­got jelent. Csak növeli a gyerekek dicsőségét, hogy közülük jó néhány az országos zongora-, fafú­vós-, gordonka- és furulya­verseny' dobogós helyezett­je. Vajon hányán tudják, hogy a szentendrei zeneis­kolában kitűnő öttagú biockflöteegyüttes műkö­dik? És arról ki hallott, hogy Vácott a jövendő fa­gottművészeinek egyike, Nagy Márk tanul? Azt mondják, a gyerekek nem igazán szeretik-és ér­tik Bartók komolyabb zon- goraműveit. A dunakeszi ff * MUVESZTABOR A KIS-DUNA MENTEN Játékos alkotás A szigetszentrhiklósi vá­rosi könyvtár ismét haliat magáról; az elmúlt napok­ban képzőművészeti tábort szervezett a megyéből ösz- szesereglett, rajzot és fes­tészetet kedvelő — vagy éppenséggel ezekre elhiva­tottságot érző — középisko­lások számára. Az Insula alkotóház két igen kedveit festőművésze, Somogyi György és Puha Ferenc, vállalkozott arra. hogy a „jövő alkotóit” be? vezesse.a rajz és ecsetkeze­lés titkaiba. Játékosan, hi­szen a művészet alapja ma­ga a játék. Amint a szerve­zők elmondották, az ifjú művészjelöltek igen lele­ményesen kapcsolják össze a tábori élet szépségeit, az alkotás nyújtotta lehetősé­geket. A táborozás idején szüle­tett munkából a városi könyvtárban június 22-én kisebbfajta tárlatot, úgyne­vezett „kisgalériit” nyit­nak. amelyre szeretettel várják az érdeklődőket. (Erdős! Ágnes felvételei) zeneiskolás Ruszinkó Judit alaposan rácáfolt erre. Az arasznyi kislány a felnőt­teknek is nehéz Kolindákat adta elő. Aligha véletlen, hogy az ot'szág'os .zongora­verseny második helyezett­je éppen ő volt. a gödöllői nagyfiúval. a férfiasán energikus billentésű Rázso- nyi Miklóssal együtt. Hallhattunk fuvolást. Vácról és Abonyból, gor­donkásokat ugyancsak Abonyból. és az egyik leg­kitűnőbb és legnagyobb Pest megyei zeneiskolából, az érdiből. Szigetszentmik- lós zongoristát, Százhalom­batta gitár-fuvola, duót küldött az ünnepi sereg­szemlére. Külön öröm volt hallani egy kevésbé komolyan vett hangszert, a furulyát, A szentendrei „Hüvelyk Ma­tyi", Gaál Zoltán kezében szinte újjászületett ez az üttörőzenekariként el­könyvelt hangszer. Az or­szágos furulyaverseny első helyezettje lett. A koncert szünetében Gaál Zolit a büfénél csíp­tem el. Az egyik kezében egy nagy pohár málna­szörp. a másikban még szo­rongatta fényes- barnára koptatott ódon hangszerét, ami az édesapjáé-volt. Tőle tanult játszani, meg tanárá­tól, Lörincz Lászlótól. A nyitány egy kis közös éneklés volt. a végén pedig a Pest Megyei Zenetanárok Szimfonikus Zenekara ját­szott. Bár ezt a koncertet elsősorban a hangszeres diákoknak szánták, nem árt, ha megjegyezzük, Pest megyének ezentúl úi érté­kekkel, kell számolnia; sa­ját szimfonikus zenekará­val és az élen álló Noseda Tibor karnagy tanárral. Megyénkben ma 21 tele­pülésen működik állami ze­neiskola. Ez azért nagv szó, mert az állami anyagi tá­mogatás nem igazán kedvez fennmaradásuknak. Oly­annyira nem,'hogy a leg­több helyen az önkormány­zatoknak kell pénzt adniuk nekik. K. K. ERZSEBET KIRÁLYNÉ TISZTELŐI ' Közel félszázezren nézték meg az egy hónapja, a mú­zeumi világnapon megnyílt Erzsébet, a magyarok ki­rálynéja című kiállítást. A •Nemzeti Múzeumban lát­ható reprezentatív, tár látón több mint 250 tárgy — festmények, szobrok, fény­képek, Erzsébet által írt le­velek és a királyné ruhái, személyes- tárgyai — idézi meg a tragikus sorsú ki­rályné- életét. A múzeumi emlékkönyv bejegyzéseinek tanúságá szerint -a legfíatalabbíói á legidősebb korosztályig lá­togatták a bemutatót. Jöt­tek Erdélyből és Kárpátal­járól, Nagy-Britannia bál, Németországból, valamint elismerő sorokat jegyeztek a naplóba Kanadából és Mexikóból itt járt vendé­gek is. Külön érdekesség, hogy Erzsébet ismeretlen mai hódolója hatalmas vi­rágcsokorral fejezte ki tisz­teletét, és id. Franz Russ nagyméretű, Erzsébetet áb­rázoló olajfestménye előtt helyezte el virágait. Az Erzsébet, a magyarok királynéja című kiállítás Í993. január 15-ig tekint­hető meg a Nemzeti Mú­zeumban. CSEMETÉK A ZENEAKADÉMIÁN Musica Sacra — gyerekcipőben A hatalmas Sleinway zongora előtt picinyke leány ül, AtszellemiUten veri a billentyűket. Fehér harisnyás lába a földig se ér, zsámolyt tettek alá. A jövendő zenészeié volt a minap a Zeneakadémia. Néhány órára a Pest megyei zeneiskolások vették birtokba a mu­zsika felszentelt házát. Ahol valaha Liszt, Bartók, Dohná- nyl játszott, ott ezen a napon apró muzsikusok csillog­tatták meg hangszeres tudásukat, virtuozitásukat abból az alkalomból, hogy negyvenéves a Pest megyei állami zeneoktatás.

Next

/
Thumbnails
Contents