Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-20 / 145. szám
Jöjjetek én fa.zz.iw númhyűjíW, akik meyfind tatok <M*tc II. 28 > Hétköznapi intelmek A Szentírásból „A derék asszony urának koronája, / de mint a csont- szú, olyan a szégyentelen,” (Péld. 12,4) „Miként a ruhából előmászik a moly, / úgy az asszonyból Is az asszonyi gonoszság.” (Sirák 42,13) „Jobb. a puszta földjén lakni, / mint zsémbes és bosszús asszonnyal. (Péld. 21,19) „Inkább oroszlánnal vagy sárkánnyal lakni, / semmint gonosz nővel közös fedél alatt.” (Sirák 25,16) Űrnapja „Ti adjatok fiekik enni!” A kenyérszaporítás titka és csodája riiagában rejt egy óriási félreértést, feszültséget. János beszéli el (Jn 6, 22-70), hogy a nagy jel utáni reggelen a nép Jézus után megy Kafarnaumba, és mintegy kéri, követeli a csoda „megismétlését”. Ezt követi a kafarnaumi beszéd, amelyben az Űr arról szól, hogy előző cselekedete jel volt, jele annak, hogy saját testét és vérét ajándékozza övéinek. A nép mindvégig félreérti ezt, fizikai értelemben vett kenyérre gondol, és azt kéri. Végül sokan megbotránkoz- nak benne, és még a közeli tanítványok is elhagyják. Mi is föl tehetnénk a kérdést: Miért nem folytatta áldott kenyérosztó szolgálatát? Miért nem gyógyított meg minden beteget? Miért nem támasztott föl több halottat? A válasz a teremtés titkában található. Az ember társa a Teremtőnek. Isten rábízta a világ szolgálatát. (Tér 1,28) Az embernek részt kell vennie a kenyérgondok megoldásában, betegségek leküzdésében, nyomorúságok, feszültségek megszüntetésében. A bűn által megromlott a világgal való viszonya. Jézusban épp a gyógyulást kapjuk. A segítséget ehhez a „teremtő” szolgálathoz. A kenyérsza- porítás épp a legnagyobb titkot jelzi: A szeretet teljes önátadását. Ez jelenik meg újra és újra, amikor megtöretett testét és kiontatott vérét adja táplálékul. Hogy Vele együtt tudjunk gyógyítani, sebeket kötözni, békét teremteni, lelki halálbáf élőket a világosságra elvezetni. Ezért mondja a csoda bevezetésekor: „Ti adjatok nekik enni!" Molnár Béla lelkész A tanítás az iskolában nem elkötelezett EZT IS A BIBLIA ÍRJA Különös esküvési mód Ha valaki a Genezis könyvét olvasgatja, akkor abban a valamire megeskü- vés különös módjával találkozik két alkalommal is. Először akkor, amidőn Ab- rahám megesketi öreg szolgáját, hogy a fiának. Izsáknak Mezopotámiából hoz majd feleséget. Ide vonatkozóan a Biblia a következőket tartalmazza: „Ábrahám így szólt háza legidősebb szolgájához, aki egész vagyonát kezelte: „Tedd a kezedet a csípőm alá, megesketlek az Orra, az ég Istenére és a föld Istenére, hogy nem veszel feleséget fiam számára a kánaániíák lányai közül, akik között lakom. Menj inkább szülőReformátus óvoda Alsónémcdiben Azonos hullámhossz A magyarországi református egyház Duna melléki egyházkerületének püspöke, dr. Hegedűs I-óránt egykor Al- sónémediben volt lelkész. Sáfárkodását, s az ebből fakadó egyház iránti lojalitását tükrözi az a közelmúltban izületett megegyezés, mely az önkormányzat és az egyházkerületet képviselő Juhász Sándor esperes közölt jött létre. — Alsónémedi és az egyházak viszonya a legszélsőségesebb valláspolitika idején is normális volt, egyházellenes megnyilvánulásokra nem került sor. Az viszont negyven év óta először történt meg, hogy a helyi hatalom — esetünkben az önkormányzat — azonos jogú partnerként ült le tárgyalni az egyházzal — szögezte le dr. György Balázs polgármester, sajtótájékoztatója során. Az egyezkedés tárgya a volt református iskola, melyre az egyház bejelentette az igényét. Mint azt Juhász Sándor esperes közölte, az iskolából, valamint a hozzá tartozó két szolgálati lakásból korszerű óvodát szeretnének kialakítani és működtetni. — A kérés jogos, noha teljesítése nem kis gondot jelent a részünkre. A döntés előtt demográfiai felmérést végeztünk, illetve azt vizsgáltuk, csökken vagy nő-e az iskolás korú gyerekek száma az elkövetkező években. Szerencsére növekedés várható, s ennek még akkor is örülünk, ha ebből adódóan — az átadandó iskola tantermeit pótlandó — jelentős beruházást kell eszközöljünk az új iskolánál. 6 ^írfqp bővítve ott a tantermek számát. (A szóban forgó iskola csak annyiban új, hogy fiatalabb a réginél.! György Balázs tájékoztatójából az is kiderült, egyesek részéről felmerült, hogy áthidaló megoldásként, legalább egy időre, térjen át az iskola a két műszakos oktatásra. — Ezt a javaslatot a testület egyöntetűleg elvetette. Ma már mindenki tudja, milyen hátrányokkal jár az effajta megoldás. Csökken a tanulmányi átlagszínvonal, délelőtt, felügyelet nélkül, a gyerekek nem a feladatukkal törődnek. Az átadási határidőket úgy rögzítettük, hogy közben legyen időnk élőteremteni a bővítéshez szükséges pénzt, amihez a kártérítési összeg is hozzájön. A megegyezés értelmében 1993 közepéig, illetve 1994 végéig átadják a két szolgálati lakást, 1995. december 31-ig pedig az iskola is visszakerül jogos tulajdonosához. — A püspök úr nyilván örömmel vette a hírt, hogy egykori szolgálóhelyének önkormányzata egy hullámhosszon van az egyházzal — mondotta dr. György Balázs összegzésként. Amihez hadd tegyük hoz zá: a megegyezésből legkevésbé az egyház nyer, Alsó- némedinek lesz egy új óvodája — egyházi költségen. (—gyé—) földemre, a rokonaimhoz, s hozzál feleséget a fiam. Izsák számára!... Ila pedig a lány nem akar követni, akkor fel vagy mentve ez alól az eskü alól. De fiamat nem szabad oda visz- szavinned.’ Akkor a szolga kezét urának. Abrahámnak csípője alá tette és megesküdött neki, ahogyan megbeszélték.” (Gén. 24,2—1. 8—9.) Másodszor ez a sajátos esküvési mód Jákob és József kapcsán szerepel a Genezisben (47,29—31), amely elmondja: „Jákob életkora 147 évet tett ki. Amikor Izrael (= Jákob) halála közeledett, hívatta fiát. Józsefet, és így szólt hozzá: „Ha van benned szeretet irántam, tedd kezedet csípőm alá, hogy jóságot és hűséget tanúsítasz irányomban, s nem temetsz el Egyiptomban. Ha atyáimhoz költözöm (azaz: ha meghalok), vigyél el Egyiptomból, és helyezz el az ő sírboltjukban.’ Ö (József) így válaszolt: .Szavaid szerint fogok eljárni.’ .Esküdj meg! — mondta Jákob, mire a fiú megesküdött.” Az egyházak oktassanak Világnézeti alapon Beszclsűtcs Pálos Miklós mmiszterelnóksém államtitkárral Magyarországon hivatalosan 42 egyház, vallási közösség, tclekczet működik. A hívők hatvanöt-helven százaléka katolikus, tizennyolc-húsz százaléka református, öt szár zaléka evangélikus, a többi harminckilenc egyház a hívők üt százalékát tömöríti. Az állam az 1990. 4-es törvényben szabta meg a hivatalosság feltételeit. Ennek lényege, hogy a hitközösségnek legalább száz hívője legyen. rendelkezzen olyan alapszabállyal, amelyben rögr zítette hittétcleit, válasszon tisztségviselőket, és kérje a bírósági nyilvántartást. sükhöz teremtődjenek meg a feltételek. Az oktatáson kívül meg kell említeni a szociális gondozást, az idősekét, a betegekét, s az állami gondozott gyerekek; is több szeretetet kaphatnának ilyen jellegű egyházi intézményekben. — Ezekhez a feladatokhoz nemcsak ingatlanok kellenek. Megvannak-c a személyi feltételek? — Az elmúlt negyven évben a hit elsorvasztását programként hirdették meg. Meg kell várni, míg a no- viciátusok és a különböző egyházi személyeket képző intézmények, rendházak benépesülnek, hogy ezeket a tevékenységeket elláthassák. — Az önök munkájához tartoznak az ünnepségek. Sok az olyan egyházi rendezvény, amely állami részvételt igényel, és sok az olyan állami ünnep, ahol igénylik az egyházi vezetők részvételét, képviseletét. — Tavaly újratemették Mindszenty bíborost, megtartották a református magyarok világtalálkozóját, s a szentatya hazánkba látogatott. Mindez egy évig nagyon sok munkát adott. Az idén baptista világtalálkozó lesz, majd államalapító királyunk, Szent István ünnepe, aztán itt vannak a különböző nemzetközi tanácskozások, konferenciák. A sok-sok vendég, aki idejön, érdekiődik, hogy a megváltozott helyzetben állam és egyház kapcsolata hogyan alakul. — Mekkora apparátussal dolgoznak? Hogyan oszlanak meg a feladatok? — Tíznél kevesebben vagyunk. Egy apparátus van, és két államtitkár. Együttműködésünk zavartalan. Hitünkből következik, hogy türelmesek vagyunk egymáshoz. Ügy gondolom, ha az ember méltóságát elismerjük, s ehhez igazítjuk magatartásunkat kapcsolatainkban, akkor a társadalmi megbecsülés nem elérhetetlen cél. Ebben az átmeneti időszakban az emberek nehezebb anyagi körülmények között élnek, nehezebb a megfelelő életkörülményeket megteremteni, de az egyházak éppen a hit segítségével erőt adhatnak, fékezhetik az egymás iránti türelmetlenséget, az indulatokat. Az egyházak soha nem voltak kirekesztők, soha nem voltak fajgyűlölők. Ez teljesen idegen a hittételektől, amelyeknek felebaráti szeretet az alapja. — Mint kormányhivatalnak az egyházak szemében hogyan sikerült tevékenységükhöz bizalmat teremteni? — Merem remélni, hogy sikerült: Ügy érzem, az egyházaik vezetői bíznak bennünk, és kialakult egy olyan kapcsolat közöttünk, amely a kölcsönös bizalmon alapul. A magam munkaterületét úgy fogom föl, hogy katalizátor vagyok, a (közvetítés a feladatom. Hatalmas feladataink vannak: értékek, műemlékek, könyvtárak, templomok őrzése, megmentése. Ezt a munkát nem lehet csak az egyházakra hárítani. Örülök, hogy végre szépül a Dohány utcai zsinagóga, a pannonhalmi templomegyüttes, s elkezdik a szeminárium felújítását Esztergomban. Ezek olyan értékek, amelyek nemcsak ew-egy valláséi, hanem valamennyiünké! Mindannyiunknak van dolgunk elég. Józsa Agnes A Miniszterelnöki Hivatal titkárságán két államtitkár jár el egyházi ügyekben. Az egyik a Magyarországi ökomenikus Tanács (a református, az evangélikus, a baptista, a metodista és a magyar ortodox) tagegyházait képviseli, az államtitkár Lukács Miklós. A katolikus egyház és a kis egyházak ügyében eljáró államtitkár Pálos Miklós. Vele beszélgettünk. A?. 1950-ben létrehozott és az 1989 októberében megszüntetett Állami Egyházügyi Hivatal nem volt más, mint az államhatalom meghosszabbított keze, amelyik az egyházak legbensőbb ügyeibe is beleszólt. Minden tradicionális egyháznak, de még a kisebb vallási közösségeknek is megvan a saját szervezeti felépítése, elismert képviselőikből irányítója. — Egy demokratikus berendezkedést építő államnak miért van szüksége ilyen apparátus működésére? — Úgy tudom, hogy a világ minden kormánya mellett. ha másként nem is, tanácsadóként, néhány személy dolgozik, hogy az állam és az egyházak közötti kapcsolatot ápolja, elősegítse. A mi feladataink bővebbek ennél. Az okokat az elmúlt negyven évben kereshetjük: amíg az egyházak teljes erejüket vissza nem nyerik, szükségük van a segítségre; kell egy a kormány és az egyházak közötti koordináló, egyeztető, képviselő szervezet. Ebben a helyzetben az állam feladata, hogy segítse az egyházakat, mivel a társadalom jelentős értékhozó tényezői, amelyeknek évszázadokon keresztül kiemelkedő szerepük volt a társadalom tudatformálásában, erkölcsiségének építésében. A súlyos sebek miatt, amelyeket az elmúlt negyven évben az egyházaknak el kellett szenvedniük, nem tudják ezeket a. feladatokat megoldani. Ténykedésüket tehát államilag is segíteni kell, hogy önálló működésükhöz a feltételek megteremtődjenek. A kormányprogram szerint mi kizárólag érdekképviseleti szerv kívánunk lenni, nem akarunk beleszólni az egyházak belügyei- be. A látszatát is el szeretnénk kerülni annak, hogy bármiben is befolyásoljuk azokat. Még tanácsot sem szívesen adunk, személyi ügyektől pedig egyenesen elzárkózunk. Azt szeretnénk elősegíteni, hogy minden őket érintő kormányzati kérdésről értesüljenek. — Mondana példát? — Például — mivel a társadalom a legnagyobb kárt az erkölcsi értékek pusztulásában szenvedte — a hitoktatás rendszeréről. Nemsokára megszületik az új oktatási törvény. Azt mindenki elfogadja, hogy ne világnézetileg elkötelezett iskolálcat hozzunk létre, de ugyanakkor az egyházaknak meg kell adni azt a lehetőséget, hogy ők igenis világnézeti alapon oktassanak iskoláikban. Ezt valójában nem is az egyházak szorgalmazzák, hanem azok a szülők, akik gyermekeiket egyházi iskolákba kívánják íratni. Ennek is megvan a történelmi gyökere, hiszen évszázadokon át az egyház volt az oktatás legfőbb értékhordozója és megvalósítója. Ezekben az iskolákban a- oktatóknak egy hivatásuk van, a gyereknevelés, mely az egész életüket kitölti. Másik nagy feladatunk — részben ezzel összefüggésben — az egyházi ingatlanok tulajdonjogával kapcsolatos. Az összes ilyen jellegű ügyet titkárságunk kezeli. Nem reprivatizálást akarunk, hanem arról van szó, hogy hasznos működéKolostorok a világ tetején Könyv és tártat A tibeti kultúra évszázadok óta vonzza az utazókat. A dalai lámával Tibetben című kiállítás a világ tetejére kalauzolja az érdeklődőket. Az idegenvezető maga a láma (a képen), mert a fotók alatt a Száműzetésben — szabadon címmel most megjelent önéletrajzi írásából olvashatnak részleteket a látogatók. Ezekkel az ajánló szavakkal nyitotta meg Sári László >tibeto- lógus, a Néprajzi Múzeumban a bemutatót. A kamaratárlaton Kunkovács László Tibetben készült színes felvételei láthatók. A Ihászai : ezerszobás téli palota, a Potala 300 évig volt a dalai lámák lakhelye. Bepillanthat a látogató a lámaista kolostorok, szentélyek életébe, s gyönyörködhet a hegyi hágók és a zuhatagok szépségében. A fotókhoz kapcsolódóan mutatják be a tibeti vallási kultikus tárgyakat. Megtekinthető a lámaista kánon néhány lápja, amelyet selyem vagy vászonkendőbe tekerve őriztek a kolostorokban. A különlegességek között megtalálható az imamalom is. Az imák szövegét papírcsíkokra írták, és azokat díszes henger belsejébe helyezték. Ahányszor a „malmot” a hívők megforgatják, annyi ima száll az égbe. A láma- isla biblia, a kánon készítéséhez .szükséges nyomdai fadúcokból is bemutatnak néhányat. A tárlat . anyagát kizárólag a Néprajzi Múzeum birtokában lévő tárgyakból rendezték meg. Ezek többsége a múlt században, illetve a század elején adományként került a gyűjtemény birtokába. A kiállított liturgikus eszközök közül a templomi zászlókat néhai líans Leder német utazó adta, az akkor még Magyar Nemzeti Múzeum szervezetében működő Néprajzi Osztálynak. A Tibetben is működő néprajzi misszió juttatott el ritkaságokat Magyarországra. A dalai lámával Tibetben című kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg a Néprajzi Múzeumban.
