Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-19 / 144. szám

Ma már nem töltik tovább Bősnél az utóbbi napok­ban — a vízmérce tanulsá­ga szerint.— nem emelke­dett a vízszint, s ez arra enged következtetni, hogy abbahagyták az üzemvíz­csatorna Duna-vízzél való feltöltését. Az üzemvízcsa­torna feltöltése május utolsó hetében kezdődött, s azzal a tervek szerint 5,5 méterre akarták növelni a bősi erőműnél a vízszintet. A magvar kormány annak idején értesülve az üzem­vízcsatorna feltűnéséről, diplomáciai úton tiltakozott a Duna-víz jogsértő elveze­tése ellen. A tiltakozásra válasz ez ideig még nem érkezeit. Még meg sem száradt a pecsét a bizonyítványokon, máris meglelt a szigetszenlmik- iósi iskola szakemberekkel. Időben el kell kezdeni a felújítási munkákat, hogy a tanév kezdetéig végezhessenek, s a gyerekek megfelelő körülmények között folytat­hassák tanulmányaikat (Erdősi Ágnes felvétele) Növekedtek a megtakarítások Tovább növekednek a lakossági megtakarítások. A Magyar Nemzeti Bank előzetes május végi adatai szerint a megtakarítások bruttó összege . 1 hónap alatt 10,2 milliárd forinttal emelkedett, és jelenleg már eléri a 887,6 milliárd forin­tot. A nettó megtakarítások kevésbé bővültek, mivel időközben a lakosság hitel- tartozásai is nőttek. Válto­zóban van a korábbi ten­dencia, miszerint több hi­telt fizetnek vissza, mint amennyi új kölcsönt fel­vesznek. Májusban növeke­dett a lakosság eladóso­dottsága, s így a nettó megtakarítások csak 3,3 milliárd forinttal bővülnék. <J€Mau 3 Iparos az ablakban KÖRNYEZETVÉDELEMMEL ÉS TÁRSADALMI KONSZENZUSSAL energetikai és egyéb beru­házás a lakossági vélemé­nyek kikérésének ismereti nélkül valósult meg. Ez változik majd me& ha Magyarországon is ki­dolgozzák és törvényben is szabályozzák a környezeti hatások értékelésének mód­ját. A jogszabály feltehe­tően kitér majd arra, hogy miként kell elkészíteni a környezeti hatástanul­mányt, és a műszaki-pénz­ügyi szempontok mellett hogyan kell a nyilvánossá­got is bevonni a döntés­előkészítésbe. Külföldön több országban ez már ren­dezett jogi keretek között, úgynevezett közmeghallga­tás formájában zajlik. Ha­zánkban e program kidol­gozását a kanadai kormány segély formájában 200 ezer kanadai dollárral segíti. A jogszabály kidolgozá­sára munkabizottságot hoztak létre, amely már el­készített egy kormányren­delet-tervezetet a kanadai törvényt alapul véve. A környezetvédelmet érintő és különösen az energiatermelést szolgáló beruházások előtti, a tár­sadalmi konszenzusra tö­rekvő jogi szabályozás idő­szerűségéről, a részletes szabályozásról tárgyaltak csütörtökön az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakértői, a Környezetvé­delmi Intézet munkatársai, a hazai környezetvédelmi mozgalmak képviselői és az itt tartózkodó kanadai kormányküldöttség. Az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium nemrégi­ben kezdeményezte ugyan­is, hogy a jövőben az em­berek környezetét és élet- körülményeit jelentősen befolyásoló döntések előtt abban a társadalmi egyet­értést, a társadalmi bé­két kell teremteni. Magyar- országon a múltban több rendszeréhez igazította a tudományos továbbképzés­ről szóló rendeletét. Ennek értelmében a külföldi ta­nulmányokra fordított idő nem csökkenti a belföldi ösztöndíj igénybevételének időtartamát. A tudományos képzés és a tudományos fokozatok elnyerésének rendszere egyébként a kö­zeljövőben megváltozik. A* újonnan hozott rendelkezés így az átmeneti időszak­ban küszöböli ki az ösztön­díjasokat érintő hátrányo­kat. . A kormány úgy határo­zott, hogy az Egzisztencia­hitelt ezentúl a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ál­tal értékesítésre jelölt va­gyontárgyak megvásárlásá­ra is igénybe lehessen ven­ni. Ennek értelmében vi­szont az éves költségvetést módosítani kell olyan érte­lemben, hogy a vagyonkeze­lő bevételei megoszlanak a folyó költségvetés és az ál­lamadósság csökkentés® között. Abban az esetben, ha az értékesítés az Egzisz­tencia-hitel felvételével a legkedvezőbb, a bevétel as államadósságot csökkentse. kabinet úgy döntött: kéri az Országgyűléstől a bevé­teli főösszeg módosítását és felhatalmazást egy nagyobb deficit finanszírozására. Az erről szóló törvényja­vaslatot még rendkívüli ülésszaka alatt benyújtja a parlamentnek. A kabinet döntött a tu­ristaellátmány felemelésé­ről. Eszerint a 14 éven fe­lüli kiutazók július 1-jótól évente 350 dollárnak, a 14 éven aluliak pedig évi 150 dollárnak megfelelő konvertibilis fizetőeszközt vásárolhatnak. Azok, akik már kiváltották ez évi 50 dolláros keretüket, július­tól a további 300 dollárra is jogosultak. Megmarad emellett a turistaellátmány prémiumos jellege is. Ami azt jelenti, hogy aki az el­múlt 3 esztendőben nem használta fel éves keretét, jogosult annak visszamenő- leges kiváltására. Az 1989 óta takarékoskodók tehát most 500 dollár valutát kaphatnak. A kormány egy másik döntésével a továbbképzés megváltozott követelmény­(F oly tatás az 1. oldalon.) a szerződésfelbontást köve­tő jogi ügyekkel, az erőmű­építés elhagyásából fakadó károk teljes körű felméré­sével, a cseh és szlovák ol­dalon a mai napig folyó munkálatok leállítása érde­kében hozandó intézkedé­sekkel, valamint a tájhely­reállításhoz szükséges új csehszlovák—magyar ál­lamközi szerződés előkészí­tésével. Beliigyeinket illetően a kormány áttekintette a költségvetés helyzetét, te­kintette] az előirányzottat jóval meghaladó hiányra. Az államkassza hiányának legfőbb okát a bevételek el­maradásában látta, ezért a Kormányszóvivői tájékoztató Hétszer több valuta a turistáknak EGYETÉRTÉSBEN BENYÚJTOTT JAVASLAT Gyorsítják a kárpótlás menetét kozó törvényjavaslat lé­nyegét Kelemen András népjóléti államtitkár fog­lalta Össze, leszögezve, hogy az üdülési célokat szolgáló vagyon hatékony működtetése ily módon oldható meg. A rádióról és a televízióról jó ideje fo­lyó vita tegnap is teret ka­pott a T. Házban, az ellen­tétes álláspontok azonban nem közeledtek egymáshoz. A nyári szünet után ismét visszatérnek a témához. Este fél hétkor Szabad György házelnök a vagyon­politikai irányelvekről szóló általános vita elna­polásával berekesztette az ülést. határok módosítását java­solták 1939. március 11-től egészen 1989. október 23-ig. Kelemen András népjóléti államtitkár a kiterjesztést elképzelhetőnek tartotta. Határozatot a következő héten hoznak. Egyöntetű támogatást kapott a vitában az a tör­vényjavaslat, amelyet Glaltfelder Béla (Fidesz) kezdeményezésére a gazda­sági bizottság nyújtott be a kárpótlási jegy termő­földtulajdon megszerzésére történő felhasználásával kapcsolatban. A kárpótlás­ra jogosultaknak harminc napon belül, illetve igény- bejelentésükkel együtt, de legkésőbb augusztus végéig kellene bejelenteniük, ha földet kívánnak szerezni kárpótlási jegyükért. A kárrendezési hivatalnak elbírálás és összesítés után áttekintése lenne az igé­nyek mértékéről. A föld­igénylőknek bizonyos fel­tételek mellett joguk lenne a megegyezésre, de árveré­sekre is sor kerülhetne. Ily módon még az idén tisztázódhatnának a tulaj­donviszonyok a mezőgaz­daságban. Sárossy László, a Földművelésügyi Minisz­térium államtitkára támo­gatásáról biztosította a ja­vaslatot, lsépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azonban időt kért, hogy a tárca kidol­gozhassa álláspontját. A vitát elnapolták. A Magyar Nemzeti Üdü­lési Alapítvány javára fel­ajánlott vagyonnal foglal­Pénzbővében a bankok ről beszélt Jeszenszky Gé­za külügyminiszter. Az al­kotmányügyi bizottságban vitára alkalmasnak talál­ták a gazdasági bizottság indítványát a kárpótlási jegyek termőföldtulajdon megszerzésére történő fel- használásáról. Az önkormányzati bizott­ság az állampolgárok sze­mélyi adatainak és lakcí­mének központi nyilván­tartását taglalta az erről szóló törvényjavaslat kap­csán. A környezetvédelmi bi­zottság szerdán Pakson az atomerőműben tett látoga­tást, ahol a biztonsági és sugárvédelmi körülménye­ket tanulmányozta. Csü­törtökön Pécsett jártak, ahol az új építésügyi tör­vény szakmai koncepciójá­val foglalkoztak, majd megtekintették a történel­mi belváros helyreállított műemlékeit. A gazdasági kabinet az ez évi költségvetés módo­sításáról tárgyalt annak ér­dekében, hogy a költségve­tési hiány ne haladja meg a 1G0-170 milliárd forintot. A kiadások csökkentéséről és a bevételek növelését szolgáló szigorító intézke­désekről egyaránt szó volt. . Számos fontos, törvény­előkészítéssel összefüggő kérdést tárgyaltak meg a hét derekán az országgyű­lési bizottságok. Az ügy­rendi bizottság, amely az új házszabály javaslatának előkészítésén munkálkodik, nem vállalta, hogy a vaká­cióban is ülésezzen. Kónya Imre, a bizottság elnöke, nagy frakcióvezetői elfog­laltságára hivatkozva le­mondott erről a tisztségé­ről, és maga helyett az ugyancsak MDF-beli Dávid Ibolyát javasolta. A költségvetési bizottság a Magyar Nemzeti Bank beszámolóját hallgatta meg az 1991-es monetáris folya­matokról és a jegybank te­vékenységéről. Kitűnt, hogy a bankok már nem harcol­nak a forrásokért, sőt pénz­feleslegük van, amellyel a kamatok csökkenését ösz­tönzik. 1993-ra likviditási bőség várható a gazdaság­ban. A gazdasági bizottság a szövetkezeti átmeneti tör­vény módosításával és a három privatizációs tör­vényjavaslathoz benyújtott kérdésekkel foglalkozott. A külügyi bizottság elölt a délszláv válság fejleményei­A BETEGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYÁK NEM 1$ OLYAN PONTATLANOK Csütörtökön egész nap tanácskoztak a honatyák a parlamentben. Ismét fog­lalkoztak a privatizációs törvénycsomaggal, az Álla­mi Számvevőszékről szóló törvény módosításával, az egyházi támogatások tarta­lékalapjának elosztásával, valamint a nemzeti gondo­zásról szóló törvényjavas­lattal. Vita folyt a kárpót­lási )egy termőföldtulajdon megszerzésére való felhasz­nálásáról, a Magyar Nem­zeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyon­ról. Ismét szőnyegen volt a médiatörvény, valamint a frekvenciagazdálkodási tör­vény általános vitája. A privatizációs törvény- csomaggal kapcsolatban még tegnap is nyújtott be jar’aslatokat az MSZP, vé­gül a részletes vitát lezár­ták. Az egyházaknak szánt céltámogatás elosztásával kapcsolatban Fodor Gábor (Fidesz), az emberi jogi bizottság elnöke elmon­dotta, hogy 68 millió fo­rintról van szó, amelynek igazságos szétporciózása nem volt könnyű feladat. Döntéshozatal a jövő héten várható. Megkezdődött a nemzeti gondozásról szóló törvény- javaslat részletes vitája, amely az 1944. március 19-e és az 1963. december 31-e között elkövetett jog­talanságok következtében maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségkáro­sodást szenvedtek, és nem­zeti gondozásra jogosultak ügyével foglalkozik. A fel­szólaló képviselők az idő­Nem felelnek meg a va­lóságnak azok a híreszte­lések, amelyek szerint a be­tegbiztosítási kártyák egy- harmada hibás lenne — ál­lította Baranyai Géza, az Országos Társadalombizto­sítási Főigazgatóság sajtó­főnöke. Mint Baranyai Gé- z.a elmondta; a feltételezett adat meg sem közelíti az említett nagyságrendet. A nyugdíjasok igazolványai­nak körülbelül nyolc, a fennmaradó kártyáknak pe­dig mintegy öt százaléká­nál fordul elő valamilyen adathiba. E kártyák helyett kérésre újat adnak a tár­sadalombiztosítási igazga­tóságok. A hibás igazolvá­nyok cseréjét továbbra is azoknál a lórumoknál kell igényelni, ahol azt egyébként érvényesítenék. A pontatlan adatokat tar­talmazó kártyák cseréjének gyorsabbá tétele érdekében ugyanakkor az OTF arra ké­ri az igénylőket, hogy a hi­babejelentéssel egy időben nevük és lakcímük mellett személyi számukat is ad­ják meg. A személyi szám feltüntetése gondot okoz­hat azoknak, akik új sze­mélyi igazolvánnyal ren­delkeznek, mert már nem szerepel benne a személyi szám. Ez esetben sincs azonban probléma, mert a személyi számmal kapcso­latban több helyen is fel­világosítást adnak — tájé­koztatott Pap Márta, az Ál­lami Népesség-nyilvántartó Hivatal (ÁNH) munkatár­sa. Így az állandó lakóhely szerinti települési önkor­mányzat népesség-nyilván­tartási csoportjánál, az ÁNH budapesti Ügyfélszolgála­tán (IX., Balázs Béla u. 35.), valamint a Budapesti és Pest Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatósá­gon mindenki megtudhatja személyi számát.

Next

/
Thumbnails
Contents