Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-18 / 143. szám
ÖNMÉRSÉKLETET FOGADTAK Libamájkesergő Békésen megférnek egymás melleit Baba (pusztán a fehér májludak Az utóbbi két-három évben több alkalommal is előfordult, hogy a francia gazdálkodók nagyszabású megmozdulásokkal tiltakoztak a magyar libamáj bevitele miatt. Kamionokat tartóztattak fel, s olykor még a szállítmányokat is megsemmisítették. A meglevő piaci feszültségek leküzdése és az egészséges egyensúly érdekében kezdtek párbeszédet a napokban a magyar és a francia májtermelők Brüsszelben. Értesülések szerint a franciák a piacon tapasztalható áresés okát a magyar szállításokban és a növekvő mennyiségű — hazánkból származó — libamáj-értékesítésben látják. A híres landesi lúd tenyésztői számára különösen nyomasztóak az értékesítési gondok, hiszen hazánkban sikerült meghonosítani a magyar fehér lúd mellett a landesi szürkét is, A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Babatpusztán működő lúdtenyészeti kutatóállomásán már hosszú évek óta eredményesen foglalkoznak a májludak tenyésztésével : ez a telep szintén aktívan segíti a magyar exportot. Brüsszelben a magyar szakemberek azonban bizonyították, hogy a hazai liba- és kacsamájexport a francia piacon az elmúlt három évben stagnált, miközben a francia termelés a duplájára nőtt. Exportunk mennyisége évente 1500 tonna, 15 százaléka a franciaországi fogyasztásnak. Lényegében a „22-es csapdája”, hogy a magyar szállítások teljes leállítása esetén is a francia termelés felfutása önmagában túlkínálatot okoz a piacon. A Magyar Baromfi- és Terméktanács jelezte, hogy JOGUTÓDOK NÉLKÜL Négyszázan csődben Vegyes képet mutat a hazai gazdaság. A búcsúszerenádot a korlátolt felelősségű társaságok gazdálkodása fölött játsszák el az idén, mivel a legtöbbnek még jogutódja sem lesz. Különbséget tesznek egyszemélyes vállalkozások és jogi személyiségű gazdasági szervezetek között, amelyek zöme szintén gazdasági társaság, örvendetes, hogy december vége óta 3,5 százalékkal nőtt az arányuk. Többségük kereskedelmi tevékenységet végez, illetve közúti jármű és háztartási műszaki cikkek javítására, karbantartására szakosodott, főként Budapesten és Pest megyében vannak a telephelyeik. Április elején tömegesen jelentettek öncsődöt a vállalatok. A csődeljárás kezdete mindig a közzététel napja (amely nem azonos a csődeljárási kérelem benyújtásának időportjával). Január 2. és április 30. között majdnem négyszáz cég ellen indult csődeljárás. Több mint egynegyedük a mezőgazdaságban, a vad- és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban, egy- harmaduk pedig a feldolgozóiparban tevékenykedett. I. M. landesi szürke és a magyar (Erdősi Agnes felvétele) a magyar termelők — az exportban — már második éve önmérsékletet tanúsítanak. Hiábavalók azonban erőfeszítéseik, ha a francia termelés továbbra is a szokott mértékben növekszik. Brüsszelben elhangzott tehát: a magyar fél bármiféle önkorlátozó.st csak abban az esetben vállal, ha erre a franciák is hajlandóak. A magyarországi tenyésztőknek azonban nem szabad elvenni gazdálkodókedvét a meglevő külpiaci feszültségek miatt. A kereskedőknek arra is gondolniuk illik, mi lesz akkor, ha a piaci helyzet elmérgesedése miatt más fogyasztói térség után kell nézniük. A francia termelők köztudottan nagy állami támogatást élveznek, s érdekeiket minden bizonnyal a jövőben is szem előtt tartják azok, akik az agrárpiaci rendtartás szellemében támogatásuk mértékéről döntenek. Az azonban kétségkívül több, mint hízelgő, hogy egy olyan piacon, mint amilyen a francia, a magyar liba- és kacsamáj változatlan népszerűségnek örvend. Nos, erre a kivívott fogyasztói elismerésre ezután is lehet építeni. (gyócsi) Érvényben: 1992. június 17. VALUTA ÁR ¥ O L Y AM O SC Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 143,70 146,50 Ausztrál dollár 58,18 59,42 Belga frank (100) 239,65 244,31 Dán korona 12,80 13,06 Finn márka 18,06 18,46 Francia frank 14,65 14,93 Görög drachma (100) 40,Í3 41,27 Holland forint 43,80 44,66 ír font 131.56 134,16 Japán jen (100) 60,98 62,18 Kanadai dollár 64,50 65,90 Kuvaiti dinár 266,37 271,87 Német márka 49,33 50,29 Norvég korona 12.80 12,84 Olasz líra (1000) 65.22 66,50 Osztrák schilling (100) 700,62 714.22 Portugál escudo (100) 59,33 60,43 Spanyol peseta (100) 78,27 79,79 Svájci frank 54,85 55,93 Svéd korona 13.64 13,90 USA-dollár 77,21 78,77 ECU (Közös Piac) 191,03 102,99 Az ingatlan nem jár vissza Drága gödörbontás A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építése elleni tiltakozó akció hosszú évekig tartott. Legutóbb az Ország- gyűlés környezetvédelmi bizottsága javasolta, hogy helyezzék hatályon kívül az 19S4. évi 6. számú törvény- erejű rendeletet. A magyar állam egyoldalúan felmondta a vízlépcső megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött csehszlovák—magyaf kormányközi szerződést. Mindezt azzal az indokkal tette meg (mint időközben kiderült), hogy á tervezett objektumnak vagy bármelyik fő létesítményének üzembe helyezése súlyosan károsítaná az ökológiát, ami óhatatlanul gazdasági következményekkel is járna. Az ügyben felvilágosítást kértünk a Dunai Rehabilitációs Irodán, dr. Hajós Béla főosztályvezetőtől. □ Mennyibe kerülne a most készen levő erőmű- rendszer lebontása Vi- segrád és Nagymaros között? — Csak a nagymarosi szakaszon végeztünk rehabilitációs vizsgálatokat. A körgát lebontása s az eredetihez hasonlító állapot helyreállítása 5,2 milliárd forintot emésztene fel. Természetesen azt nem tudja a költségvetés garantálni, hogy egyben megkaphassuk ezt az összegét; 1,8 milliárd forintot tudnak elkülöníteni a következő esztendőben, hogy megkezdődhessenek a bontási munkálatok. A vízügyi és a környezetvédelmi tárca szakembereinek bevonásával előterjesztés készült a kormány számára arról, hogy milyen munkálatokat kell végezni, A helyreállítás egyelőre a nagymarosi „munka,gödörre” korlátozódik. Ez két folyamkilométernek felel meg. A visegrádi és a nagymarosi parton összesen tíz kilométernyi területet kell rendbe hozni. így a Duna visszakerülhet az eredeti medrébe. Föntebb, vagyis a jobb parton, Vi- segrádnál vitorláskikötő épülne. A bal oldalon, Nagymarosnál pedig az eredetihez nagyon hasonló, parkosított területet alakítunk ki. A szennyvíz elvezetésére a Duna alatt egy közműalagút készül, így a visegrádi szennyvizet is tisztítani tudjuk. A tervek már készen vannak, s ha megszavazzák a parlamentben, indulA vállalkozóké a főszerep A Dunakanyar és az Expo hat á bontás. Tendert írunk ki a munkálatok elvégzésére. A hollandok — a két ország közötti több évtizedes együttműködési kapcsolat alapján — egymillió dollárral támogatják a teljes Du- na-szakasz rehabilitációjának tervét. Ebből 30 millió forintnak megfelelő dollár jut a nagymarosi részre. □ Kártalanítják a volt ingatlantulajdonosokat? — a választ Szabados Sán- dorné munkatárstól kaptuk. — Az ingatlankisajátítások megindulásakor akkoriban háromfajta tulajdon- formát tartottunk nyilván: állami, termelőszövetkezeti és magántulajdont. A legnagyobb területet a Pilisi Parkerdőgazdaság adta át, elsősorban a kevésbé értékes erdőterületeket. Hozzánk is eljutnak a mai napig tartó viták utórezgései, melyeket a volt magáningatlan-tulajdonosok folytatnak az önkormányzatokkal. A régi tanácsokon az árbecsléssel megbízott előadók megállapították a konkrét árat, a beruházó ezt fizette ki. Akadtak olyanok, akik nem hagyták magukat, és sikerült feltornázni az ingatlanért szabott forintokat. Az Ovibért bízták meg a teljes beruházási joggal, ez a cég kártalanította a tulajdonosokat. A part menti területek kisajátítása az osztrákokkal megkötött szerződés után történt meg. Tudomásom szerint a helyileg illetékes polgármesteri hivatalok — Visegrá- don és Nagymaroson — az önkormányzati törvény alapján járnak el. Kizárólag a beépítetlen területeket igényelhetik yissza. Ügy véljük, az embereket nem szabad hitegetni. Nem valószínű, hogy az építkezés kezdetén kisajátított földeket visszakapják, mivel őket a hetvenes évek végén érvényes törvények szerint kártalanították. Ilonka Mária Vigyáznak a vagyonra Kiárusításról szó sincs (Folytatás az 1. oldalról.) modern technológiát, új piacokat hoznak. Bírálatként szokott elhangzani az is, hogy a gazdát cserélő állami vagyont elherdálják, holott az értékesítés nyíltan történik, s a piaci viszonyok döntenek. Feszültséget okoz továbbá, hogy sokan úgy vélik, a régi, illetve az új rendszer kegyeltjeinek sikerül tulajdont szerezniük. Szabó Tamás szerint azonban — bár hiteles szociológiai felmérés nem áll rendelkezésre — manapság azok a sikeres vállalkozók, akik már a nyolcvanas években elkezdték tevékenységüket, vagy pedig olyan kreatív emberek, akik tehetségük révén érnek el sikereket. A külföldi megítélésről szólva a miniszter elmondta. azok kedvezőek, s hazánk iránt a pénzügyi bizalom egyre erősebb. Dr. Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója arról szólt, a továbbiakban, hogy április végéig két év alatt a kétezer állami vállalatból 292 alakult át társasággá, s 608 átalakulás van folyamatban. A KSH adatai szerint a vegyes vállalatoknál az egy főre jutó GDP termelési mutató 20-25 százalékkal magasabb az állami vállalatok termelésénél. Az átalakuló cégeknél általában a létszámot csökkentik, s ezért sokan a privatizációt okolják a munkanélküliségért, holott — mondta az igazgató —, ha az állami vállalatokat nem alakítanák át, még többen veszítenék el állásukat. A tapasztalat szerint a külföldi befektetők se a rossz, se a kisvállalatok iránt nem érdeklődnek. A kereslet bővítésére különféle technikákat — lízingelést, opciós bérletet, részletfizetési kedvezményeket — is alkalmaznak majd, a részleteket ezekben a hetekben dolgozzák ki a szakemberek. Az egyszerűsített, decentralizált privatizáció második üteme is megkezdődött már. a listán egyelőre 270 vállalat szerepel, de a szakértők véleménye szerint ez a szám az 500— 600-at is elérheti. — hargitai — A VOLÁN A VILÁGKIÁLLÍTÁSBA Ikarusok Iránba Újabb 300 csuklós autóbuszt szállít Iránba az Ikarus Rt. Vádnál Zoltán, a budapesti gyár igazgatója az MTI tudósítójának hétfőn elmondta: megkezdődött az autóbuszok gyártására a felkészülés, kiszállításuk a negyedik negyedévben várható. A banki fizetési garancia már megérkezett a járművekre, így a 40 millió dolláros megrendelés biztos munkát ad a gyárnak. A téheráni tömegközlekedést jelenleg már ezer magyar autóbusz segíti. Tárgyalások folynak arról a további kétezer autóbuszról is, melyre még tavaly adott szándéknyilatkozatot az iráni fél. A szállítás mellett szó van egy iráni összeszerelő üzem létesítéséről is, de ennek részletei még nem ismeretesek. Vadnai Zoltán elmondta továbbá: várhatóan a hazai tömegközlekedés is munkát ad majd az Ikarusnak, mert úgy hírlik, a világkiállítás idejére a BKV korszerűtlen járműveit a környezet védelmét is szem előtt tartó új típusokra cserélik le. Feltehetően a Volán vállalatok az elkövetkezendő három-öt évh^n 600 új távolsági autóbu*ra adnak megrendel n<-* Tavaly december óta biztos, hogy 1996-ban lesz világkiállítás Budapesten. Az máris nyilvánvaló — sőt: nyilvánosságra hozott! —, hogy a kormány csak a költségek kisebbik részére vállal garanciát, tehát a nagyszabású rendezvényt a befektetőknek, vállalkozóknak kell finanszírozni. Ennek ismeretében rendeztek lakossági, vállalkozói fórumot a közelmúltban Szentendrén a városháza dísztermében. A szépszámú egybegyűltek ismertetést hallgattak meg a világkiállítás teljes tervezetéről. Ennek kapcsán az előadó leszögezte: a világkiállítási programiroda pénzzel sem fővárosi, sem Budapest környéki beruházásokhoz, fejlesztésekhez nem tud hozzájárulni, de támogat minden ésszerű vállalkozói kezdeményezést. A fórumot követően Szentkláray Balázs, a világkiállítási programiroda igazgatója lapunk kérdésére a következőket válaszolta: — A budapesti egy valódi vállalkozói világkiállítás lesz! Irodánk július közepén eljuttatja az önkormányzatokhoz azokat az aj ánla tokát, amelyekre, mint programokra, rendezvényekre pályázni lehet. Ezek a füzetek tartalmazzák azokat a fejlesztéseket, amelyeket — kapcsolódó beruházásként, a fővároson kívül — mindenképpen meg kell csinálnunk 1996 koratavaszáig. A vállalkozók ezekből a füzetekből információkat nyerhetnek, s a jövő év január közepéig benyújthatják pályázataikat a köztársasági megbízott hivatalába. Azt szeretnénk, ha az önkormányzatok mint az esetlegesen felvett hiteleik garantálói jelennének meg a főváros környéki beruházásokban, fejlesztésekben. Megvalósíthatónak látom például azt, hogy a Dunakanyarban épüljön néhány magántulajdonú, alacsonyabb kategóriájú szálloda, akár éppen a Szentendrei-szigeten. Mivel 10—12 millió olyan látogatóra számítunk, akik legalább négy napot töltenek hazánkban, fontos szerepük lesz a Budapest környéki szálláshelyeknek, rendezvényeknek, II. Z.
