Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

MIRE JÓ A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG? „Nem mindenki ismer bennünket” Az ország megyéi közül csupán kettőnek az önkor­mányzata rendelkezik ön­álló külügyi bizottsággal. A pest megyei közgyűlés ke­retén belül, "természetesen a fontos nemzetközi kap­csolatokra való tekintettel, egy bizottság ; működik, amelyről sajnálatos módon sokan elfeledkeznek, és nem ismerik fel munkássága mibenlétét, A választásról szóló tör­vény szerint a tízezernél ke­vesebb lakosú településen a polgármestert közvetlenül a Választópolgárok választják a jelöltek közül. A tízezer lélekszám feletti települé­sek esetében a polgármester választása a képviselő-tes­tület feladata. Az alakuló ülést a választásokat köve­tő 15 napon belül kell meg­tartani. amelyet a kórelnök vezet. Ezen az ülésen kerül sor a polgármester megvá­lasztására. A polgármester személyére bármelyik kép­viselő-testületi tag javasla­tot tehet. Aki a testület tagjai egyharmadának — nyílt — szavazatát elnyeri, az a jelölt. Ezt követően a testület — most már titkos szavazással — megválasztja a polgármestert. Ha a sza­vazás erdménytelen, 15 na­pon belül meg kell ismételni a választást. Tekintettel ar­ra, hogy a polgármestert a testület választja, a mun­káltatói jogokat is a testü­let gyakorolja, beleértve a munkabérének megállapítá­sát is, amelynek alsó és felső határát jogszabály ha­tározza meg. A polgármesternek — a testület előtt — esküt kell tennie. Igazán felemelő az lesz, ha a képviselő-testület ülését a nagy nyilvánosság előtt — például a falugyű­lés, „eskügyűlés” — tartja, amelyen a polgármester es­küt tesz és ismerteti — köz­vetett-, illetve közvetlen — Választóival elképzeléseit, programját. Reméljük, hogy a következő választások után már ez lesz a. gyakor­lat — nem kell Hozzá új jogszabály, csak annak fel­ismerése, hogy eredménye­sebb lesz a közös munka, ha a választópolgárok és a polgármester már az első „pillanatban” személyesen találkoznak, s hogy mire esküszik a polgármester, mindenki hallja. Minthogy a választópol­gárok nem ismerik, érde­mes a törvényből idézni a polgármesteri eskü szövegét, amelyet a most működő polgármesterek és majd a következő választások után e tisztségbe kerülőknek le kell tenniük: Most, hogy napról napra nagyobb terepet kapnak a régiók, hazánk esetében a megyék, igyekeznek kiala­kítani az egységes irányvo­nalat, amely elvezetne a végső célhoz, hogy megala­kulhasson a régiók Euró­pája. A közelmúltban fel­gyorsultak az események. A megye vendégül látta a német területről érkezett delegációt, amelynek tag­„En esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köz­társasághoz, annak népéhez hű leszek, az alkotmányt és az alkotmányos jogszabá­lyokat megtartom; az álla­mi és szolgálati titkot meg­őrzőm ; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiis­meretesen járok el. és a legjobb igyekezetemmel ... (település neve) javát szol­gálom.” A polgármester munkájá­nak segítésére, helyettesíté­sére, egyes önkormányzati feladatok ellátására a kép­viselő-testület alpolgármes­tereket választhat. Tekintet­tel arra, hogy az elmúlt Ellenzék? Persze, hogy van. De hol nincs? Nem tudom, máshol kikből te­vődik össze, itt Ürömön fő­ként azok a leghangosab­bak, akik túlértékelik ön­maguk képességét. Amit sem a múltban, sem a rendszerváltás után nem tudtak kibontakoztatni. Mit tesz a mellőzött em­ber? Beáll ellenzékinek. Horváth Péter polgár- mester igyekszik mérték­tartóan fogalmazni, noha van bőven oka az ingerült­ségre. Neki nemcsak szó­val, de tettekben is jócs­kán betartott az ellenzék. Feljelentették a rendőrsé­gen, az APEH-nál. ült a Nap TV ,,izzasztójában” s Ürömi Hírmondó botcsi­nálta tollnokái is rendre rajta köszörülik a nyelvü­ket. (Hozzám is eme orgá­jai elméleti és gyakorlati tanácsokkal látták el őket. A nemzetközi kapcsola­tok nem egyoldalúak; a hozzánk érkező küldöttsé­gek mellett nekünk meg­adatik az a lehetőség is, hogy megyénkből különbö­ző szakterület képviselői ta­nulmányozhassák a köz- igazgatást, az oktatási vagy betegellátási struktúrát olyan nyugati; államokban, választások után több her lyen is vita témája volt, hány alpolgármester vá­lasztható, egyértelműen le kell szögeznünk, hogy a tör­vény ezt nem szabályozza. S ez nagyon helyes, hiszen az önkormányzat azért ön- kormányzat, hogy például ilyen kérdésekben is maga döntsön. A polgármester a helyi önkormányzat vezetője, s ezért az egész önkormány­zatért felelős. Alapvető fel­adatait a helyi önkormány­zatokról szóló törvény álla­pítja meg, további teendőit pedig a képviselő-testület szervezeti és működési sza­bályzata határozza meg. A polgármesterre ugyanis leg­alább három teher hárul. Elsőként említjük azt, amit az állampolgárok várnak tőle, másodikként, amit a képviselő-testület vár, s a harmadik, amit a jogsza­bályok és anyagi lehetősé­gek megengednek. I)r. Klement Tamás numot küldte el valaki, mint corpus delictit.) — A feljelentések alap­ján indított vizsgálatokat lezárták, semmiben nem tudtak elmarasztalni — mondja. ■ No és mi a helyzet a kivágott cseresznyefákkal, igaz, hogy megdobbantot­ták? — Örülök, hogy pont ezt kérdi elsőnek. Mert ami­lyen valós az a hír, olyan a többi állítás. Horváth Péter fotókat tesz az asztalra. Öreg, gö- csörtös cseresznyefák, ki­vágás előtt, majd felapróz­va. Belül csupa pudva, kor­hadt a törzs. Megértek a szelektálásra. — összesen 19 fát vág­tunk ki. Két okból. Egy­részt behajlottak az útra, ahol régóta gyakorolják a demokráciát. Nemrég dr. Baska Ferenc, a külügyi bizottság tagja, Svájcban ismerkedett a kantonok vezetésével, az oktatás, a természetvédelem és a környezetvédelem igaz­gatásával. Szerencsére az úgynevezett nyugati orszá­gokban hagyományai van­nak a területi szintű, ön­álló kormányzóinak, ezért első kézből kaphatták az információkat. Mint a bizottság elnöke, Kasza Péter elmondta, fon­tosnak tartják tudatosítani külföldön, hogy Magyaror­szág nemcsak Budapestből áll, hanem legalább olyan súlya van a megyéknek is. Ennek érdekében tájékoz­tató jellegű brosúrákat szándékoznak kiadatni, amelyek bemutatják Pest megye önkormányzati tevé­kenységét, s egyúttal átfo­gó képet adnak a megye természeti adottságairól, va­lamint kulturális és gazda­sági fejlődéséről. Az 1996-os világkiállítás­ra készülve, a közeljövőben Sevillába látogat egy kül­döttség, amelynek feladató felvenni a kapcsolatot a várost körülölelő régió ve­zetőségével és betékintést kapni a közigazgatási folya­matba. Ebből az alkalom­ból a tervek szerint már lehetőséget kapnak arra, hogy a következő rendez­vénynek helyet adó Buda­pest mellett a környező vi­déket is bemutassák. A lapunk egy előző szá­mában már említett kom­munikációs központ helyét már kijelölték. Piliscsabára, a volt szovjet laktanya épü­letébe telepítik. A központ nemcsak arra lesz jó, hogy információkat továbbítson, hanem itt lesz hazánkban először mód arra, hogy a telekommunikáció segítsé­gével nemzetközi tárgyalá­sokat folytassanak. Papp Antonella másrészt a koruk miatt. Ezek a fák Hatezer József képviselő szerint legalább ötvenévesek. (H. J.: kölyök - koromban én is megdézs­máltam a termésüket. Az bizony nem tegnap volt.) ■ Mi lett a kivágott fák sorsa? — Kiosztottuk a hátrá­nyos helyzetű lakosok közt tüzelőnek. Van róla lis­tánk. A kivágott fák helyé­re pedig újakat ültettünk. Hársfákat. (így igaz, meg­győződtem róla a helyszí­nen.) ■ Mi igaz abból, hogy ön „kitúrt” a helyéből há­rom volt tanácsi dolgozót? — Mondjuk úgy; béké­ben megváltunk egy mástól. De nem azért, mert taná­csi dolgozók voltak, hanem mert önkormányzati dolgo­zóként is tanácsi nagyvo­nalúsággal dolgoztak. Konkrétan; D. József né pénzügyi előadó 100 gye­rekkel többet jelentett le a TRAKISZ-nak az állami támogatás igénylésekor. Ez, forintban kifejezve, „cse­kély” hárommillió. Az utol­só pillanatban vette észre a belső ellenőr. El tudja képzelni, milyen következ­ménye lett volna ennek, ha ÖNKORMÁNYZATI AKADÉMIA A polgármester esküje A GÉPEK MÄH MEGÉRKEZTEK Gurul és a szemét Ahol ember van, ott sze­mét is van. Ezt mindenki tudja, de nem mindenki veszi tudomásul, hogy a keletkezett hulladékokat esetleg újra fel lehet hasz­nálni, vagy megfelelő taro­lással el lehet zárni a kül­világtól. A sziláid és folyékony hulladékok gyűjtéséről bi­zottságok tárgyalnak, és egyetértenek abban, hogy elsősorban a keletkezést kell ellenőrzés alá vonni és kézbe venni az értékesí­tést. Pest megye közgyűlésé­nek területfejlesztési és környezetvédelmi bizott­sága a legutóbbi, ülésén számolt be a pár hónapja megérkezett Dopp.-iadt hulladékfeldolgbzó gépsor üzembe állításáról, illetve annak elmaradásáról, mert a megvásárolt gépek meg­érkeztek ugyan, de -az. ülés pillanatában még nem tud­ták üzembe helyezni őket egy roppant egyszerű ok miatt: a magyar műszaki vizsgálat nincs meg. A bi­zottság elnöke, Osvay And­rás sürgette a folyamatot, mivel ezeknek a gépeknek a segítségével gyorsabban és hatékonyabban végezhe­tő el a hulladékgyűjtés. Ugyanakkor a legégetőbb probléma anyagi jellegű. A behozott szilárdanyag-fel- dolgozókat illetően a meg­rendelés idején ígéretet kaptak arra, hogy vám- és áfa-mentesek, de a leg­utóbbi fejlemények értel­mében közel 10,5 millió fo­rintot kötelesek fizetni vám és áfa jogcímén. Hasonló gondokkal küz­denek a kommunális folyé- konyhulladék-gyűjlést ille­tően is. A tavalyi költség- vetés központosított elő* irájiyzatokát biztosított az önkormányzatok részére a környezet és a vízbázisok fokozott védelme érdeké­ben. A támogatást minden helyi önkormányzat igé­nyelheti, amely a települé­sen végez vagy végeztetfo- lyékőnyhulladék-gyűjtést és -ártalmatlanítást. A helyi szervek mellett a megyei önkormányzat is jogosult a támogatás igénylésére, mert a lakossági szolgál­tatást végző Településtisz­tasági és Szolgáltató Kft. alapításában 50 százalék­ban a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat is részt vett. A pénz 70 százalékát a szállítás szinten tartására, míg 30 százalékát a leürí­tőhelyek karbantartására lehet felhasználni. Az első negyedévi központi támo­gatást, mintegy 1,3 millió forintos igénylést a terü­letfejlesztési és környezet­védelmi bizottság tárgyal­ta és a közgyűlés elé ter­jesztette. * P. A. Megyei közgyűlés A Pest Megyei Közgyűlés legközelebb szombaton, június 19-én lesz, 9 órai kezdettel. A nyilvános köz­gyűlés napirendjén szere­pel: a szervezeti és műkö­dési szabályzat módosítása; a megyei költségvetési in­tézmények okiratainak kö­telező felülvizsgálata; elő­terjesztés szolgálati lakásra létesített lakásbérleti jog­viszonyról történő lemon­dásról; előterjesztés az Arany János pedagógiai és közművelődési díj 1992. évi adományozására. utólag derül ki?! Minimum fegyelmi. Nekem is, a jegy­zőnek is. M.-né T. E. az igazgatási ügyeket intézte, kiállított egy családfenntartó-igazo­lást, majd a többi aláírásra váró aktával beadta a jegyzőnek. Pechje volt, a jegyző „kiszúrta”. Kide­rült, egy olyan személynek volt szüksége érre az iga­zolásra, akit csoportos bűn- elkövetésért három és fél évre ítélt a bíróság. A bün­tetés letöltése alól akart így kibújni. Nem állítom, hogy M.-né tudatosan járt el, de mint tévedést sem vagyok hajlandó eltűrni az ilyesmit. B. J. elbocsátása egyér­telmű. Fűtőként dolgozott a művelődési házban. Olajkazánnal. A gáz be­vezetése után nincs szük­ség fűtőre, más munkát pedig nem tudtunk biztosí­tani a számára. ■ Foglalkozik ön ho­roszkópkészítéssel munka­időben? — Okleveles gépészmér­nök vagyok, egész életem­ben egzakt témák foglal­koztattak. ön szerint ösz- szeegveztethető ez a ho- roszkópkészítéssel? Valaki bejött az irodámba ami­kor újságot olvastam, s épp egy horoszkópos oldalnál hajtottam. Másnap elhí­resztelték rólam, hogy munkaidőben horoszkópo­kat készítek. De ennél van cifrább is. Beállított hoz­zám egy orosz természet­gyógyász. A művelődési házba akarta magát be­fészkelni, ehhez, kért enge­délyt. Előbb kikértem a helyi orvosok véleményét, és utánaérdeklődtem a cso­dadoktornak. A moszkvai metrónál dolgozott, mielőtt áttelepült Magyarországra. Csak nem doktorként. Ezt, valamint az orvosok véle­ményét összevetve nem já­rultam hozzá, hogy a mű­velődési házban „rendel­jen”. Az eredmény; kikiál­tott a falu a tudomány es­küdt ellenségének. Több emberrel is szóba elegyedtem a községben, a fent elsorolt „vétkekről” mindegyiknek volt tudo­mása. Ám egyikük sem be­szélt a mérnök-polgármes­ter kétéves munkájának eredményeiről. A rekord­idő alatt lefolytatott gáz­programról. Az orvosi ren­delőintézet korszerűsítésé­ről. A temető előtti parko­lók megépítéséről. Az üröm—csillaghegyi össze­kötő útról. A rákoshegyi bánya megváltásáról (itt lesz a szabadidőközpont). Az önkormányzati aláren­deltségű intézmények fű­téskorszerűsítéséről. A víz­hálózat bővítéséről. De hadd ne soroljam, túl sok volna. Félidőnél jósolni nem könnyű, valami mégis azt súgja, Üröm a polgármes­terével is úgy jár majd, mint egykor a textilgyár­ral: Utólag döbben rá, mit dobott el magától. Bár Horváth Péter nem mond­ja, könnyű kikövetkeztet­ni: ilyen körülmények közt, hosszú távon, nem lehet dolgozni. Legfeljebb még két évig, a mandátum vé­géig. De mi lesz azután? Jön az új polgármester, és jön az új ellenzék. De az is lehet, hogy a régi. Csak a vádak lesznek újak. Matula Gy. Oszkár A POLGÁRMESTER HOROSZKÓPJA Abszurd vádak pergőtüzében I. F. nyugdíjas, tősgyökeres ürömi lakos: „Ez a község mindig is ilyen volt, ennek nem volt jó semmi. A há­ború előtt textilüzemet akart idetelepíteni egy pesti gyáros. Leszavazták, nem kellett, sajnálták a rossz ka­szálót, ahová a gyár épült volna. Később, az ötvenes évek végén a Pemü kínálta fel: az egyik leányvállalatát Ürömre hozza. Az sem kellett, inkább eljárt a nép más­felé dolgozni. A tanácsi időben a tanácselnököt sza- pulták, most a polgármestert gyalázzák. Hogy miért? A fene tudja. Van néhány nagyszájú, akik mindig lelnek okot a vádaskodásra

Next

/
Thumbnails
Contents