Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-15 / 140. szám
JÚNIUSTÓL: VISZI Expo-lázban a megye (Folytatás az l. oldalról.) Sándor a kamarai tagvállalatok képviselőinek elmondta, Pest megyében is olyan létesítményeket szeretnének, amelyeket a világkiállítás után is hasznosítani tudnak. A vidéki települések az Expo kísérő rendezvénye címre pályázhatnak, s a pályázatok kidolgozásában a megyei önkormányzat kész segítséget nyújtani. Fegyverne- ki Sándor úgy fogalmazott, a világkiállítás a me- . gyének lehetőséget nyújthat gazdasága, infrastruktúrája fejlesztésére. A világkiállításra készülő vállalkozókat kétféle pénzügyi forrásalap is segítheti. Az egyik egy alapítvány lesz, amelyik a nonprofit-jellegű vállalkozásokat támogatja, a másik pedig egy olyan alap — egyelőre még neve sincs — amely a nyereségérdekeltségű project megvalósítását segíti. (Az induló támogatás összegét később vissza kell fizetni az alapnak.) A pénz elnyeréséért egyébként szintén pályázaton kell részt venni. A tervek szerint június második felében a megyeházán megkezdi működését a Világkiállítási Információs és Szolgáltató Iroda — VISZI —, amely komplex adatgyűjtéssel foglalkozik, s a települések önkormányzataival is számítógépes kapcsolatban áll majd. A gond az, hogy a Pest megyében működő, Egészséges kompromisszummal Ön cső«# után tétB&zef vétet A hír igaz: a Pest—Nógrád Megyei Állatjorgalmi és Húsipari Vállalat április 8-án valóban öncsődöt jelentett, de ez a bejelentés a Penomah termelő-, feldolgozómunkáját nem akadályozza. Készülünk a vállalat privatizációjára. Programunkat, elképzeléseinket már papírra vetettük. Jöhetnek a szükséges konzultációk és egyeztetések az ágazati minisztérium képviselőivel... Ezekkel a gondolatokkal indult az a beszélgetés, amelynek során Mátyus Ferenc, a Penomah igazgatója betekintést adott e nagy múltú vállalat belső életébe, törekvéseibe. Elmondta, mivel kilencven napon túliak voltak tartozásaik, ezért kényszerültek öncsődöt jelenteni. Reális lehetőséget lát viszont arra, hogy a pénzintézetekkel, s egyéb hitelezőikkel egészséges kompromisz- szumra jutnak, s így valóban egy, a szerkezetváltást is elősegítő gazdálkodás útjára terelhetik a céget. A privatizáció megtörténte utá% majd az új tulajdonosok döntenek arról, hogy a vállalat mely gyáregységeivel kívánnak együtt dolgozni. A legmodernebb üzemük a ceglédi — termékeit az USA-ba és az Európai Közösség országaiba szállítja —, azonban pillanatnyi pénzügyi korlátok miatt csak 60 százalékos kapacitáskihasználtsággal működik. A Penomah tartalékai szűkösek, éppen azért, mert a cég pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a nagyobb sertésfelvásárlásokat. Ez az áru azonban elegendő ahhoz, hogy a már bejárt belföldi piacot, partnereiket ellássák. Ha sikerül a cégnek a bel- és külpiaci értékesítést akadályozó, fékező tényezőket a jövőben le- küzdenie, vagyis privatizációjára sor kerül, akkor új gazdasági és pénzügyi alapokról indulhat a Penomah jövőképének kialakítása. Az igazgató végül szólt arról is, hogy néhány héten belül vállalatuk is bekerül a cégközlönybe, s ez egyúttal jelzi, hogy a jövő hónap közepe táján már valóban körvonalazódhatnak a Penomah privatizációját elősegítő elképzelések. (gyócsi) gazdálkodó cégekről meglehetősen kevés információval rendelkeznek, de a fehér foltok eltüntetésében a kamara segédkezhet. A készülő programokról annyit már lehet tudni, hogy a megyeházán működő területfejlesztési Bt. a megye infrastrukturális fejlesztési tervét készíti el. Az elképzelések szerint, a Dunán — a Börzsönytől Budapestig — jachtkikötőket építenének. Szeretnék feléleszteni a régi korok építési technikáját. a vályogházépítést. Nem elkézelhetetlen, hogy biotermékekből a megye az Expo beszállítója lesz. A vályogházépítés, biotermesztés fellendítése azért is kedvező lenne, mert jó néhány állástalannak adna munkalehetőséget. A világ- kiállítás alkalmat teremthetne a falusi turizmus fejlesztésére. Az Expo ideje alatt az idelátogató turistákat folklór-, s a megye déli részén úgynevezett pusztaprogramok is várják. Épülne az idelátogatók elhelyezésére egy olimpiai falu, melynek épületei később lakóházakként funkcionálhatnak. Pest megye minden községéről — az ELTE szakembereinek segítségével — térkép készül, amely feltünteti majd a műemlékeket, látnivalókat, főbb nevezetességeket. Szó van arról, hogy a környező területekkel egy úgynevezett közép-magyarországi regionális szervezetet hoznak létre, s ennek a vezetője Pest megye lenne. A kamarai tagvállalatok közül már többnek van elképzelése, mivel szeretnének bekapcsolódni az Expo vérkeringésébe. Ráckevén például területfejlesztési program készül a Du- na-ág tisztítására, a termálvíz hasznosítására, a közlekedés fejlesztésére. A Pest és Vidéke MÉH a világkiállítás ideje alatt a hulladékgyűjtésben szeretne részt venni, míg a Mól Rt, a benzinkúthálózat fejlesztését tervezi a megyében is. A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alel- nöke, Szilvási Imréné dr. egyébként a megyei önkormányzat küldöttségével június végén a sevillai világ- kiállításra látogat. Az ott szerzett tapasztalatokat esetleg itthon hasznosítani lehet majd. (—hargitai—) Véletlenek pedig nincsenek MÉLYPONT UTÁN AZ EGYENSÚLY FELÉ (Folytatás az 1. oldalról.) szorulásának, illetve a hitelkamatok csökkenésének is követnie kell —. nőttek a beruházások, s a decemberi mélypont után emelkedett az ipari termelés is. Mindez egyértelműen jelzi: a gazdaság túl van a legnagyobb megrázkódtatásokon, s elindult egy, a növekedés irányába mutató pályán. Mindez nem véletlen, hanem törvényszerű következménye a tudatos gazdaságpolitikának, amely — a szükséges sorrendiséget betartva — tendenciózusan megteszi a kellő lépéseket. MEGTAKARÍTÁS Szó sincs kapkodásról, az irányítás hatóköréből kieső tehetetlen önmozgásról: a válságzónák mélypontja után elérkezett az egyensúly ideje. Mindez egyébként tavaly decemberben az MDF V. országos gyűlésének gazdaságpolitikai és pénzügyi szekciója által előterjesztett határozati javaslatában szerepelt. Ma tehát már nem az irányok meghatározása a feladat — hiszen ezen túl Van a tárca —, sokkal inkább az akadályok és előre prognosztizált nehézségek leküzdésének módja. Senki sem vitathatja a stabilizálódást, s ezt olyan külső szakértők is állítják, akik szerint a hazánkban végbemenő tőke- felhalmozás immár bázisa lehet egy beruházási politika elindulásának. Ennek nem kevesebb a fedezete, mint az elmúlt két év során a lakosság, az önkor- : mányzatok, illetve a vállalatok és vállalkozók kezében felhalmozódott jelentős megtakarítás. Jelenleg ugyanis — csupán lakossági betétállományban — 814 milliárd forint van, PRIVATIZÁCIÓ A fenti adatból világosan látszik: ma a magyar pozíció lényegesen jobb a privatizációban, mint azelőtt, a kérdés csupán az, miként lehet működésbe hozni e tőkét. A miniszter szerint itt lenne az ideje a befektetéseknek, a termelő-, szolgáltató és kereskedelmi szférákban történő beruházások megindításának, jóllehet, ennek feltételét meg kell teremteni. Ezt szolgál- : ja az infláció megfékezése, s általában a pénzügyi politika, amelynek végső célja: a pénztőke jövedelemtényezőjének — a banki kamatnál jelentősebb — növelése. Ma már egyértelmű, hogy a privatizációnak nemcsak tulajdonosváltással, de technikai, technológiai, s főként piacváltással is együtt kell járnia: különben nem teljesülnek ezen iPARi BAROMÉTER Ha piac van, nem lesz baj Egyre kevesebb ipari cég vesz részt a hivatalos felmérésekben, statisztikai adatszolgáltatásban. Részben ez az oka annak, hogy a konjunktúrateszteknél a szakemberek csupán következtetni tudnak arra, valójában milyen nagyságrendű lehet a vállalatok nyeresége, avagy vesztesége. A Kopint-Datorg legutóbbi tesztje 2500 gazdálkodószervezetet célzott meg, azonban csak tizenhat százalékuk válaszolt és vett részt a felmérésben. A válaszadók között 144 állami vállalat, 163 gazdasági tár-, saság, 91 pedig szövetkezet volt. Az ipari barométer változó helyzetképet mutat. A „Úszik” o napraforgó Mß 'Sím vKni sBH A várt esőt meghozta Medárd — végre nem kell panaszkodni a szárazság miatt. Olyannyira nem, hogy helyenként több is jutott a kelleténél; Aporkán például víz alá kerültek a pincék, megteltek az út menti árkok — s mint a képen látható —, „úszik” a napraforgó. A nem kis riadalmat okozó felhőszakadás következményeit karbantartók korrigálják: a községháza utcájában a vízelvezető árkokat kotorják cégek kétharmada közepesnek, a többi rossznak, s csak öt százalékuk minősítette jónak a saját helyzetét. Az eredmények javulására csupán tizenöt százalékuk számít. Csaknem ugyanennyien vélik azt, hogy romlik majd a pozíciójuk. A vizsgált ágazatokban a cégek mindössze tíz százaléka látja élénkülőnek a piacot. A véleményekből kiderült: a termelési tevékenység folytatását, illetve bővítését sem az alapanyag, se.m a félkésztermék-készle- tek alacsony volta, sem az anyagok hiánya, illetve beszerezhetetlensége nem akadályozza. A konjunktúra valódi korlátja a piaci kereslet csökkenéséből adódik. Súlyos gondokat okoz a likvid pénzek hiánya, valamint a külpiaci bizonytalanság. Vajon lehet-e rövid távon változtatni a mostani viszonyokat? A vállalatvezetők többsége optimista. A válaszadók tizenhat százaléka a belföldi piac bővülésére számít. Ugyanez a várakozás jellemzi a keleti piacon értékesíteni akarókat. A Nyugatra szállított magyar árukat még elfogadja az ottani vásárlóközönség. Számos társaság azonban örül, ha az eddig eléri: pozícióját — egyáltalán — meg tudja tartani. Ez manapság szintén nehéz feladatnak bizonyul. A közelmúltban Kupa Mihály pénzügyminiszter a dunakeszi lakossági fórumon megállapította: a magyar cégek Nyugaton eladhatatlan termékekét gyártanak, s ez részint igaz is. Egyre kevesebb megrendelés érkezik külföldről a hazai gyárakba. Gyakran minőségi hiányosságra hivatkozva nem veszi át az árut a külföldi fél. Cégeink beszerzési tervei szolidabbak a tavalyinál. Ez részint az erre fordítható pénz csökkenésének tudható be. Nem szólva arról a tényről, hogy ha hitelből vásárolnak, irgalmatlanul magas kamatot kell téríteni a kölcsönigénylőnek. Ugyanakkor e folyamatnak (mármint a termelésben) ellentmond az, hogy még mindig csak 57 százalékos a kapacitáskihasználtság. Ez főként a gépiparban jellemző tendencia. A munkavállalók sorsa bizonytalan ebben az ágazatban. Ugyanez elmondható a kohászatról, sőt az élelmiszer- iparról is. Jelenleg. a kis .létszámmal működő társaságok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Ha nem megy az üzlet, menthetetlenül íe kell húzni a rolót. Az emberek munkanélküliek lesznek. Az év második felében talán csökkenteni lehet a célirányos értékesítéssel az akut problémákat, főként, ha sikerül újabb piacokat találni. I. M. ZJfírinn 5 feltételek. Sokáig csak a külföldiek feleltek meg a követelményeknek, ma azonban már látszik: a magyar tulajdonosi réteg irányába is nyitni kell. A parlament hamarosan elfogadja azt a privatizációs törvény- csomagot, amely új alapokra helyezi a magyar vagyonkezelést, s amely — az új privatizációs stratégia részeként — egy nagyobb réteg számára teremt esélyt a tulajdonlásban. A miniszteri tájékoztatót követő hozzászólások fókuszában a lakossági terhekkel összefüggő kérdések álltak; munkanélküliség, adórendszer, energiapolitika, megélhetés. Az emberek — hangzott el — biztonságot szeretnének, a világszínvonalú árak mellé világszínvonalú béreket, gyorsabb és érezhetőbb változásokat. A miniszter elmondta: ma hazánkban elsősorban regionális és szakmaspecifikus munkanélküliség van, amely az egyes ember életében nem végleges, de a gazdaságra — mint Nyugaton is — tartósan jellemző lesz. VÉDEKEZÉS Ezzel a gondolattal együtt kell élni, ellenben meg kell teremteni a védekezőt technikáit és intézményrendszerét. Va. É.
