Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-15 / 140. szám

Tudornál! vos ✓ konferencia * - « A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság a TIT Pest megyei szervezetének közös rendezésében tudo­mányos konferenciát tart a TIT Brídy Sándor utcai székhazában 1992. június 17-én, szerdán 10 órai kez­dettel. A tudományos kon­ferencia célja a cigány kul­túra értékeinek ismertetése ■ és bemutatása minél, széle­sebb körben. A konferen­ciát Báthory János, a Nem­zeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese nyitja meg. A cigányság néprajzáról és aktuális tár­sadalompolitikai kérdések­ről szóló konferenciasoroza­tot Rostás-Farkas György, a CTMT elnöke és Lázár Tibor, a TIT Pest megyei szervezet ügyvezető igaz­gatója szervezi. A konfe­renciákra minden etniku- mi, társadalmi szervezet képviselőit várják a közös ismerkedés és megértés je­gyében. ERŐ, BÉKE ÉS MEGÉRTÉS Az író feltámadása Somogyváry Gyula nevét hiába keressük A magyar iro­daiam története című többkötetes összefoglaló tanul­mányban. A nagy sikerű írót, az első világháború utáni korszak egyik legnépszerűbb emberét nem említik az el­múlt évtizedek irodalmi munkái. A fiatalabbak csak az utóbbi cgy-két évben találkozhattak vele, hiszen ismét kiadták bárom regényét, és februárban, mint a kommu­nizmus üldözöttjeinek méltatlan módon jeltelen sírban clföldclt áldozatát, újra temették a 301-es parcellában. Somogyváry Gyula — írói nevén Gyula diák — sorsa mélységesen összefonódott a magyarságéval. Tizcnki- ' lene évesen önként jelent­kezett a frontra, végighar­- colta az első világháborút. ■ A Trianon utáni gyászos időkben lelket próbál ver­- ni nemzetébe, megírja a Magyar Miatyánk Című versét, amely jelképes eré- jűvé válik. Nem tudja, és nem akarja elhinni, hogy- az Országot szétdarabolták, együtt szenved nemzetével a haza testének megcsonkí­■ tása miatt. , Versesköteteiben a leg- núlyosabb sorskérdésekre válaszol, háborús regényei- . ben a magyar közkatoná­nak állít irodalmi emlék­művet. Alapvetően a nem­zet szegényeinek írója. Volt országgyűlési képviselő, .rádióigazgató, s mint a Magyar Rádió Vezető sze­mélyisége, minden szil­veszterkor ő búcsúztatta az óévet. Politikusként is a ma­gyar érdekeket képviselte, a független Magyarország létjogosultságát hirdette. Ezért a német megszállás idején letartóztatták " és koncentrációs táborba vit­ték. A láger borzalmait ugyan túlélte, de az ÁVH börtöneit már nem tudta elviselni. A Fő utcai és a váci börtön után Kistarcsá- ra internálták. 1953-ban halt meg a Mosonyi úti rabkórházban. Bár az elmúlt rendszer ellenségként kezelte az írót, sokan vannak, akik nem feledkeztek meg róla. Egy szigetszentmiklósi cserkész- csapat már 1990-ben felvet­te a nevét, két hónappal ezelőtt pedig szigetszent­miklósi nyaralójának falán felavatták emléktábláját. — Igen termékeny író volt — mondja Németh István cserkészparancsnok —, versekkel kezdett, még diákkorában. Elég későn fogott regényíráshoz, az el­ső világháborúnak — ame­lyet végigharcolt — re­génytrilógiában állított em­léket. A háborús idők tör­ténéseit úgy tudta vissza­adni, hogy a kisember ön­magát találta meg benne. Ez volt sikerének a titka. A Magyar Miatyánk című költeménye politikai hit­vallás. amely Trianon után is békét hirdet. Himnuszt adott a határon kívül és belül élő magyarságnak. Nem kíván semmi mást, csak hogy minden ember békében élhessen, és min­den nemzet felejtse el alvóinak vétkét. H A cserkészcsapat az ön kezdeményezésére vette fel Somogyváry Gyula ne­vét. Hogyan jutót eszébe az író emlékének felelevc­A cserkészcsapat parancs­noka, Németh István az íróra emlékezik ez a város volt a műhe­lye. ■ Mikor és mely műveit alkotta itt? — 1929-ben építtette meg a Duna-parton nyaralóját, és 1937-ben készült el a földszintes ház helyén a ma is meglévő emeletes nya­raló. Itt, ebben az épület­ben élt 15 éven át, és írta legfontosabb műveit. Pél­dául a Ne sárgulj, fűzfa, És Mihály harcolt, Virágzik a mandula című regényeit, és megannyi versét. Ügy gon­doltuk, én is és a szülők is, hogy Somogyváry Gyula neve kötelez és a példája nyilvánvaló. Ezért tartot­tuk lényegesnek, hogy a cserkészek alapelvét, az Isten, a haza és az ember­társak szolgálutát az ő ne­vével fémjelezzük. ■ A gyerekek is ismer­kednek az életművel? — Természetesen. A So- mogyvúry-napokra egy színdarabját tanulták be. Ez volt a darab ősbemuta­tója. Az emléktábla-avatás alkalmából adták elő, majd tudományos emlékülésen Nemeskürty István iroda­lomtörténész részvételével az író munkásságát méltat­ták: Tízezrek nyaralnak a Duna-parton, sok-sok ezer ember sétál el a húz előtt, hadd váljon számukra tu­datossá, hogy a magyar iro­dalom egy fontos személyi­sége itt alkotta műveit. ■ Mit jelent ma önök­nek Somogyváry Gyula? — Erőt. békét és meg­értést. Amit a Magyar Mia­tyánkban megfogalmazott. Sajnos a Szózat nemzet ha­lál-jelképe ma is úgy je­lentkezik. ahogy ő azt 1919- fcen megfogalmazta: ,.az ős magyar föld: merülő gá­lya”. Nagy kérdés, hegy meg tudiuk-e őrizni azt a magyarságunkat, amelyet az egész világ elvár tőlünk, képesek vagyunk-e tudato­sítani saját értékeinket, és magához tér-e a nemzet. Ha csak ebben segít So­mogyváry Gyula emlékének idézése, életének és műve­inek példája, emléktáblája, akkor már elégedettek le­helünk. Halász Csilla Ebben a házban clt és alkotott Somogyváry Gyula 1929—1953 között Lois Viktor hangszerei Facsavaró hárfa Új könyvesbolt Famulus nítése? — Gyermek- és kamasz­kori olvasmányaimnak leg­javát az ő művei adták. Én 1945 és 1948. között cserkész voltam, és ennek a knrosz-' tálynak a legfontosabb író­ja ő volt. Már 1986 óta szervezője, voltam az ifjú­sági expedíciós diákkörnek, és bíztam benne, hogy ezekből a srácokból egy­szer cserkészek lesznek. Aztán eljutottunk odáig, hogy lehetett cserkészcsa­patot alapítani, és számuk­ra természetes volt. hogy az 6 nevét vesszük fel, hiszen: zenére „fogható” facsavaró hárfa vagy a palackduda. Lois Viktor 1950-ben Ta­tabányán született. Számos egyéni és csoportos kiállí­táson vett részt, különleges hangszereivel koncertező művész is. A kiállított hangszereket június 14-től kezdődően kéthetente — vasárnaponként — avatott kezek szólaltatják meg kon­cert keretében. Lois Viktor hangszerei augusztus 23-ig tekinthetők meg a Kiscelli Múzeumban. népszokásokról, így a pün- kösdölőről is. . A kecskeméti Szórakaté- nusz Játékmúzeum a sok­oldalú szerző kéziratát fel­dolgozva döntött úgy egy helyi nyomdai- gazdasági munkaközösség támogatásá­val, hogy kiadványsorozat­ban közkinccsé teszik az ünnepekhez fűződő hagyo­mányok, népszokások tör­ténetét, verseit, énekeit - és játékait, ezzel is sugallva újjászületésüket. Famulus néven új köny­vesboltot nyitott az Akadé­miai Kiadó a fővárosban csütörtökön. — Az új könyvesbolt — az egyéni vásárlókon' kívül — várja a kiskereskedőket, viszonteladókat is. Szeret­nénk. ha a Famulus a hatá­ron túl keletkezett magyar irodalmi és tudományos művek .,találkozóhelye”, va­lamint közvetítője is lenne — mondta megnyitóbeszé­dében Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgató­ja. Hozzátette: „ez nem csak jó üzlet”, hanem ne­mes feladat is. A Famulus könyvesbolt címe: XIII. kerület, Újpes­ti rakpart 5. Tanévzáró — színészeknek: A Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolán szomba­ton. rendezték meg a tan­évzáró. ünnepélyt. Az Ódry Színpadon hét frissen vég­zett dramaturg, három színházi rendező és tizenöt színész vehette át okleve­lét. Az ünnepélyen az ope­rett-musical szakon végzett színészek adtak műsort. Lkohík büszkesége Fiatalok versenyben Minden évben több száz diák várja izgatottan és ugyanakkor remegve az országos tanulmányi ver­senyeket. Idén sem volt másképp, rengeteg közép- iskolás vett részt a valóban erős megmérettetésen, nem kevés sikerrel. Pest me­gyéből szépen szerepeltek a jelentkezők, nem egy diák aratta le a babérokat és foglalta el a „pódiu­mot”. Az elért eredmények nemcsak a tanulókat, ha­nem a tanáraikat is dicsé­rik, hiszen odaadó munká­val készítik fel őket. Biológiából első díjat nyert az érdi Vörösmarty M. Gimnázium negyedikes tanulója, Szerényt Júlia, akit dr. Szerényt Gábor készített fel. Ugyancsak biológiából 5, helyezett lett Sipos Katalin, az ácsai Bo­lyai János Gimnázium ne­gyedikes növendéke, aki Jarábikné Kulla Krisztina kezei alatt tanult. Magyar irodalomból 5. helyezett Nagy Krisztina (IV.), Monor, József A. Gimnázium, 6. helyezett Erdősi Csaba (III.), Monor. felkészítő tanár dr. Kreutz Raymundné. Földrajzból 4. helyezett ■Nemes Nóra (IV.), 5.- he­lyezett Lencsés Barna. 8. helyezett Csató Szilvia (III.), mindhárman a gö­döllői Török I. Gimnázium és Szakközépiskola növen­dékei, szaktanár dr. Fábri Mihály. Ceglédről, a Kos­suth L. Gimnáziumból ér­kezett a 7. helyezett Kis- Péter Idikó (III.) és a 10. helyezett Pap József (IV.), szaktanár dr. Kürti György. A dunakeszi Radnóti M. Gimnáziumot képviselte a 9. helyezett Windháger Ká­roly (III.). akit Kárpáti Zoltán készített föl. Matematikából harmadik díjat nyert Székely Ferenc (IV.), Dunakeszi Radnóti M. Gimnázium, szaktanára Szabados Miklósáé. Negye­dik helyezett Pomozi Ist­ván (IV.), Szentendre, Fe­rences Gimnázium,, tanára Luchterhend Irén. Hetedik helyezést ért el a Váci Ipa­ri Szakközépiskola diákja, Mázló Attila, felkészítette Újvári IstváiG Kémiából harmadik díjat nyert Szakács Zoltán Mo- norról, felkészítette a Jó­zsef A. Gimnázium tanára, Szende Zsuzsanna. A német nyelv harmadik díját érdemelte ki Szekér Bálint (IV.), Szentendre, Ferences Gimnázium, szak­tanár P. Tóth Béláné. Angol nyelvből első he­lyezettként nagykátai gye­rek végzett, a IV. osztályos Szabó Marianna, akit a Damjanich J. Gimnázium tanára, Kurunczi István készített föl. P. A. 6 A Somogyváry Gyula cserkészcsapat emléktáblája, leleplezték 1992. április 21-én (Hancsovszki János felvételei) Kamaszkorom utolsó nyara címmel nyílt kiállí­tás Lois Viktor hangszerei­ből a Kiscelli Múzeumban, pénteken. Lois Viktor hangszerei gépek. Gépek, szériagyárt- mányok alkatrészeinek funkció-eltéréses egymásba kapcsolódásával létrejövő alkotások, amelyek zenére is képesek. A különleges tárlaton hetven Lois-mű tekinthető meg, többek között a látogatók által is Egyházi ünnepek és népszokások Pünkösd alkalmából je­lent meg Kecskeméten an­nak a füzetsorozatnak az első kiadványa, amelynek célja az egyházi ünnepek­hez kapcsolódó több ezer éves hagyományok megis­mertetése, a népszokások széles körű felelevenítése. Az egyházi ünnepek, nép­szokások címmel indított füzetsorozat forrása az 1895-ben elhunyt kecske­méti születésű Dékány Rafael mese- és népszokás- gyűjteménye, amelynek ere­deti kéziratát a Néprajzi Múzeum őrzi. A hajdani szabadságharcos, orvosdok­tor, történelemtanár és szakíró több mint három­száz oldalas feljegyzésben rögzítette a felvidéki és az alföldi községek, illetve a „hírős város” köznapi és ünnepi népéletéről szerzett ismereteit, benyomásait, részletes leírást adva a Önismereti tábor .Nyári önismereti tábort szervez Bugyi nagyközség népfőiskolája július 22— 30-a között. A helyszín Gencsapáti — egy Kőszeg melletti település —, ahol az őspark közepén álló kas­tély fogadja a bentlakásos kurzus részvevőit. A sza­badidős elfoglaltságok mellett naponta más-más vendégek — iparművész* énekes, drámapedagógus, természetgyógyász és pan- tomi.mművész .— segítik majd az önismereti prog­ram megvalósítását. Pályázaton nyert támoga­tási- összeg teszi lehetővé, hogy a táborba jelentkező fiataloknak a részvételi díj teljes ellátással személyen­ként ezerötszáz forintba kerül. Az érdeklődők jú- nius 20-ig, a helyi Besse­nyei- . György' Művelődési Házban jelezhetik utazási szándékukat, Jozsa László­nál. a népfőiskola szerve­zőjénél.

Next

/
Thumbnails
Contents