Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-15 / 140. szám
VÁLTOZATOK EGY KÁRPÓTLÁSBA A Rozmaring-terv alkalmatlan Nem csak Tóthné kell oda! FALUSI VENDÉGLÁTÓK A FŐVÁROSBAN Nagy sikere volt annak a közérdekű magánkezdeményezésnek, amelyet Hámori József és Szauter Rudolf ötlete alapján hívtak életre. A Pilisvörösváron működő kárpótlási tanácsadó szolgálatot nemcsak a helybeliek keresték fel, hanem a környező falvakból Is jöttek az érdeklődők. Hámori József az Óbuda Termelőszövetkezetből ment nyugdíjba. Mivel egykor szülei — ha nem is jószántukból —, magukkal vitték földjüket a tsz-be, most ő tulajdonosként tarthat rá igényt. Mert úgyis beleásta magát a rendelkezésekbe, jogszabályokba, tapasztalatait megosztotta másokkal, ezen előzmények után természetesnek tűnik, hogy az átmeneti törvény előírásai szerint felállított kárpótlási egyeztető fórum egyik vezetőjévé Hámori Józsefet választották meg. Tehát a tavaly megkezdett munka nem zárult le. Igaz ugyan, hogy a márciusban megalakult fórum beterjesztett névsora körül némi értelmezési gondok merültek fel — az önkormányzatnak kell jóváhagynia —, de ezek mára elsimultak. Vorösvóri várokozók Persze ez nem jelenti azt, hogy minden vitás kérdés lezárult, megoldódott. Tavaly, március elején a Rozmaring Tsz-ből kivált a Vörösvár Termelő- szövetkezet. A kiválás szabályai — mondja Hámori József — a kárpótlandók véleménye szerint nem jól alakultak. Mások nem osztják ezt a nézetet. Tudomásuk szerint a két érdekelt szövetkezet abban állapodott meg, hogy a közigazgatási határainkon belül az összes földdel rendelkeznek. Vagyis, ami Pilisvörösvár határában van, az a helyi tsz-é. A földek viszont mind a mai napig nem kerültek át a Vörösvár Mgtsz tulajdonába. A budaörsi földhivatal nem rendezte el az átírást. Ahogy leveleikből kiderül, a két területet az ingatlan-nyilvántartásban nem lehet elkülöníteni. A Földművelésügyi Minisztérium térképészeti főosztálya 12. 229/1/1992. állásfoglalása szerint az átírás csak a tulajdonilag tisztázott területeken végezhető el. S mindez miért érinti a kárpótoltakat? Azért, mert a kiválásnál a közgyűlési határozat és a törvény alapján megalakult egy új szövetkezet. A kárpótlási törvény értelmében pedig a kárpótlási igényeket azoknak a tsz-eknek kell elbírálniuk, amelyeknek használatában a földek vannak. Kialakult egy furcsa jogi helyzet. A föld — a megállapodás szerint — a vörösvári szövetkezeté. Átírása időben nem történt meg, a kárpótlási hivatal a tulajdoni lapokon szereplő Rozmaring Tsz- nek küldte ki a kárpótlási igényeket. Nekik nyolc napon belül kellett intézkedniük. Csakhogy ők más tulajdonában lévő földekkel nem rendelkezhetnek. Nincs a nevén Az átírás folyamatban van, a határidők szorítanak, a kárpótlási egyeztető fórum is kényszerhelyzetbe került. Egyetértenek-e a Rozmaring Tsz által küldött anyaggal vagy sem, ezt jelezniük kell. Hiszen a kárpótlási hivatalnak is álNem tetszik a „nullahatos” Elbontanák a pesti vonalat Budatáv néven kft.-t ala- pítottj és telefontársulási szerződést írt alá Budaörs, Budakeszi, Törökbálint és a főváros XÍ. kerületének ön- kormányzata. A társulás elsődleges célja, hogy a négy érintett település távközlés-fejlesztési gondjait megoldja, ilyen irányú tevékenységét összehangolja, de emellett egyéb építő és szolgáltató feladatok ellátását is vállalja. így például közösen gondoskodnak az ipari híradástechnikai cikkek javításáról, a magas- és mélyépítésről, az építési és épületgépészeti szerelésről, valamint az épületfenntartásról és -korszerűsítésről is. A kft. létrehozása igencsak időszerű volt, hiszen a Budapest környéki települések közül Budaörs, Budakeszi és Törökbálint sajátos helyzetben van. Mint ismeretes, itt nem a 06-os 'táv tárcsázással, hanem a fővárosével azonos módon, tehát hétjegyű számokkal lehet telefonálni. Vagyis ezek a helységek gyakorlatilag Budapesthez tartoznak. Ez a megoldás évek óta nemcsak egyszerűbb, hanem — s ez a fő — olcsóbb is az itt lakóknak, hiszen a fővárosival azonos díjszabás szerint telefonálhatnak. Létezik azonban olyan minisztériumi és Matáv-el- képzelés, amely az ország távközlés-forgalomirányítási terve alapján a Budapest környéki, eddig kiváltságos településeket is a 06-os kategóriába sorolná át. Ez díjszabásváltozással is járna, és természetesen anyagilag kedvezőtlenül érintené Budaörs, Budakeszi és Törökbálint lakosságát. A most alakult kft. nemcsak a telefonhálózat kiépítését, bővítését, hanem a 06-ra áttérés kérdésének mielőbbi tisztázását is szeretné elérni. A telefontársasági szerződés egyelőre kezdeti lépésekről tanúskodik. A kft. illetékese szerint részletes kidolgozása most folyik, s csak a konkrét műszaki elképzelések rögzítése után foglalkoznak majd a gyakorlati kérdésekkel. Kétséges, hogy mindez idén év végéig befejeződik. <k.k.) lást kéne foglalnia abban, ki jogosult a földek visszavételére. A vitás ügyből következően a fórum nem ismerte el a Rozmaring Mgtsz földalapok kijelölésére való jogát. Ezek ellenére ismét kitűzték a tárgyalás időpontját, de most már a Vörösvár Mgtsz-től kért földalapok tervezetét vitatták meg. Megegyezés így sem született. Több okból. A legfontosabb az volt, hogy ekkor derült ki, a föld a mai napig nincs a tsz nevén. A fórum felhívta a figyelmet arra, hogy döntés végett a jegyzőkönyvet küldjék el a Pest Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalnak. Most pedig várnak. A további tennivalók e döntéstől függenek. Megy az idő' Bármilyen is legyen e határozat, a Rozmaring Tsz tervezete nem fogadható el a kárpótoltak szerint, mert a földalapba összesen ötszázöt hektárt akar helyezni. A vörösváriak ennél többet vittek be egykoron a közösbe. Ha tagjainak is ad földet, olyanok is részesülhetnek ebből, akiknek semmi köze Pilisvörösvárhoz. Nagy sérelme a helybelieknek a Káposztásdűlő. A kárpótoltak szeretnék, ha itt földhöz juthatnának. A falué volt ez a terület, ahol zöldséget termeltek. Ezt a részt azonban felparcellázták, s Hámori József azt kérdezi: mit válaszoljon a kárpótoltaknak? Ez miért nem kerül a földalapba? Az a földdarab, amelj'et nem tudnak elkülöníteni, ami miatt az átírás nem történt meg, az a víztározó és a bányaterület. Vajon ezt is felparcellázták, ezért nem mennek az ügyek? — folytatja a kérdéseket Hámori József. S reméli, válaszokat is kapnak. Mihamarabb, hiszen az idő halad, múlnak a napok, a hónapok. J. Sz. I. El tudom képzelni, milyen lehet a gyerekkor falu nélkül. Hallok róla: vannak kicsinyek, akik kizárólag az aszfalton nőnek fel. Nem tudnák megkülönböztetni a lovat a tehéntől, a csirkét a kacsától, de mindez hihetetlennek tűnik a számomra. Miként lehet sose ébredni úgy, hogy aztán az ágyból kiugorva, a tornácon át a földes udvarra szaladunk, ahol virágok nyílnak, a fákról gyümölcsök potyognak, láncát csörgeti a kutya, hátát görbíti egy macska? Hogy lehet sose szegődni olyan felnőtt nyomába, aki a határba indul dolgozni, sose legeltetni semmilyen állatot? Ügy érzem, nem teljes ezek nélkül a gyermekek élete. Nem vagyok egyedül a gondolattal. A Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége kiadta a jelszót: „Üdüljünk újra itthon, fedezzük fel a magyar falut, tanyát!” Pályázatot hirdetett 6—18 éves gyerekek, fiatalok számára, írjanak élménybeszámolót falusi, tanyai nyaralásukról. Kevesen ismerik még a Falusi-Tanyai Vendéglátók Szövetségét, talán ezért is döntött úgy a három évvel ezelőtt 1989. június 9-én — a Pest megyei Törökbálinton alakult — szervezet, hogy elébe megy vendégeinek, bemutatkozó találkozókat szervez. Elsőként mátra-mátra- aljai munkacsoportjuk, valamint a császártöltési vendégfogadók küldöttei jelentek meg az elmúlt szombaton Budapesten, a Kom- jádi uszoda melletti MDF- piacon. Ízes falatokat, friss gyümölcsöt, otthoni bort kínáltak, azonkívül megkaphattuk náluk az Üdülés a magyar falun és tanyán című prospektust, amely szállásadók nevét, címét tartalmazta, fotót a házukról, felsorolást szolgáltatásaikról, áraikról. Az árak változatosak, de a leggyakoribb mégis, hogy egy éjszakai szállás ellátás nélkül háromszáz forint. Megtudhattuk belőle, milyen állatokat tartanak a ház körül, részt vehet-e náluk a vendég mezőgazdasági munkában, disznótorban, milyen kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek vannak a közelben. Kétszáz forintba került ez a szép, színes tájékotató, de ingyen adták azoknak, akik vállalták, hogy a munkahelyükön, iskolájukban felhívják a figyelmet a falusi üdülés lehetőségére, népszerűsítik ezt a nyaralási formát. A közönséggel, a lehetséges vendégekkel való találkozást követő baráti beszélgetésen dr. Csáky Csaba, a szövetség elnöke elmondta, hogy mintegy hatszáz tagjuk van, közölük csak kétszázan szerepelnek a prospektusban, amellyel — a nevek, címek felsorolásával — azt szeretnék elérni, hogy közvetlen kapcsolat alakuljon ki vendégek és vendéglátók között, ki-ki levél útján is megkereshesse azt, akinek az ajánlata tetszik neki. Ugyanakkor nemcsak belföldi vendégekre számítanak, külföldön szintén igyekeznek megismertetni magukat. Számos nyugat-európai katalógusban szerepelnek, prospektusuk pedig több nyugat- és kelet-európai nyelven, sőt japánul is szól az olvasóhoz. Májusban konferenciát tartották Mezőtúron A falusi turizmus kiépítése Közép- és Kelet-Európában a nemzeti hagyományok és a nyugat-európai tapasztalatok alapján címmel, Catherine halumiére, az Európa Tanács főtitkára, és a magyar kormány több tagja védnökségével. Dr. Csáky Csaba bemutatta a Mátra környékéről érkezett vendéglátóikat. Nagy Éva, a mátra-mátra- aljai munkacsoportjuk vezetője Gyöngyössolymosról jött, Kiss István — aki Kiskörén hat szobás „kulcsosházat” is működtet — szintén onnan. Tóth Jánosnénak — akit mint „a legjobb szakácsnőt” jellemeztek — Pa- rádsasvár az otthona. Az asztalon levő, általa készített finomságokon kívül nagy sikert aratott beszámolója, mely szerint neki „kapóra jött”, hogy a szövetségbe léphetett, mert már korábban is fogadott vendégeket. Nagyobb házat sikerült venniük, mint amekkorára szükségük volt. Akik megtapasztalták vendégszeretetüket. visszajárnak, és egyre többen vannak. Az idén már csak két olyan hetük van, amelyre nincsenek lefoglalva kiadó szobáik. ízes, szíves előadásmódját nem is lehet írásban visszaadni. Szinte kételkedhettünk abban a kijelentésében: a parádsasvá- ri jó levegő, a gyönyörű környezet vonzza hozzájuk a vendégeket, „nem csak Tóthné kell oda!” (Legközelebb június 20- án, szombaton Hollókő és környéke munkacsoportja mutatkozik be a Komjádi uszoda melletti piacon.) Nádudvari Anna Vízcsapból kifolyólag Elő kell venni a pénztárcát A falu jövőjét meghatá- mielőbbi bevezetését a fó- rozó kérdésnek tekintik Rázásáról híres település Szentlőrinckátán az ivóvíz 900 házába és telkére. Mint Kegyeiket keresik Szabó Kálmánná polgár- mestertől tudjuk, a képviselő-testület július elején dönt arról, hogy ki legyen a beruházás kivitelezője. Báikire esik azonban a választás, alapfettételnek számít vele szemben, hogy 1993 végére egészséges ivóvíznek kell folynia a magán- és közkutakból. A kivitelezői pályázat le-i zárásával egy időben természetesen az is végleg eldől, hogy mennyibe kerül a létesítmény s mit kell fizetniük az igénylő lakosoknak. Ezután — még a nyári hónapok alatt — elkezdik megszervezni a vízműtársulatot, amelyhez az érintettek kétharmadának hozzájárulása kell. A társulati be-' ruházásnak komoly előnyei vannak. Kisebb kamattal hosszabb időre vehetik fel a nélkülözhetetlen kölcsönöket. Ebben a formában számíthatnának a vízügyi alapra is, ami a csaknem 80 milliós munkánál 16 millió forintot jelentene. A llidrofer Kft. egy hónappal ezelőtt megnyitott nagykereskedelmi élelmiszer-áruházának egyelőre nincs oka panaszra — áruit viszik, keresik, igénylik. A Dunaha- raszti halárában üzemelő egység törzsvevőket is magáénak tudhat: részben a viszonteladókat, részben pedig a csupán „konyhai” mennyiséget vásárlókat. Igaz, a kft. mindent megtesz az odajárók kegyeiért: olcsón, s gazdag választékban kínálja portékáit. A kiskereskedők a raktárházban, míg a lakók a mintaboltban vásárolhatnak Ha mégsem tudna megalakulni a vízműtársulat, akkor önkormányzati marad a nagy vállalkozás. Mivel az előbbihez képest itt elmaradna az érdekeltségi hozzájárulás, nyilvánvalóan rákényszerülne az önkormányzat a kommunális adó bevezetésére. Azaz mindenképpen ki kell nyitni a pénztárcát, ha jó ivóvizet akarnak Szentlőrinckátán. (Erdősi Ágnes felvétele) T. F.
