Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-08 / 108. szám

Öregek örömére A VÁLLALKOZÓK TÁMOGATÁSÁVAL Kárpótlásra, vagyonnevesítésre várók A vállalkozások korát éljük, s sokan kényszerből vagy belső indíttatásból lépnek az önállóság útjára. A hétezer lelket számláló Halásztelken is már 280 vállalkozót tartanak nyil­ván. — Ebbe beletartozik a tenyérjós is, akinek itt van a bejelentett székhelye, de Pesten praktizál — mond­ja Bóna Sándor a polgár- mesteri hivatal igazgatási irodájának vezetője, aki az immár állampolgári jogon járó vállalkozói igazolvá­nyokat adja ki. — Persze nem ez a jellemző, sokan próbálkoznak a vendéglá­tásból megélni, népszerű a palackozott italok árusí­tása, s szép számmal akad­nak szolgáltatók is. A leg­többjük, úgy tűnik, boldo- gul, legalábbis kevesen van­nak olyanok, akik vissza­adnák a kiváltott igazol­ványukat. ELŐZMÉNYE VOLT A talpon- maradást ta­lán az is segítheti, hogy a nagyközségben is megala­kult érdekvédelmi szervük, a vállalkozók klubja. A kezdeteket Bóna Sándorral — akit a klub titkári teen­dőinek ellátására is felkér­tek —, Farkas László el­nökkel és Stoffán Antal polgármesterrel idézzük fel. — Az előzmények még tavaly decemberre nyúlnak vissza. Nálunk hagyomány, hogy 24-én délben a Kis- bogrács étteremben kö- szöníjük a faluban élő idős embereket. Itt került elő­ször szóba, hogy a helyi vállalkozóknak szükségük lenne egy érdekvédelmi szervezetre — emlékszik vissza Farkas László, aki „civilben” autókereskedő. Az elbeszélésből aztán ki­derül, hogy a klub megala­kításában nem kis szerepe volt a helyi önkormányzat­nak is. PÉNZÜGYI ALAPOT — A diszkontáruház megnyitása előtt is kikér­tük a kereskedők vélemé­nyét, mit szólnak a kon­kurenciához — mondja a polgármester. — Amikor a helyi adók mértékének megállapításáról tárgyal­tunk, akkor is meghívtuk őket a képviselő-testületi ülésre, hogy mondják el a véleményüket. Megmondom őszintén, eleinte tamáskod- va fogadták a dolgot, va­lahogy úgy voltak vele, majd az önkormányzat úgy­is olyan döntést hoz, ami­lyet akar. Az is igaz. hogy a képviselő-testületi tagok között is akadtak olyanok, akik ódzkodtak attól, hogy a vállalkozókat is bevon­juk az önkormányzásba. Kellett egy kis idő, amíg mindenki hozzászokott az új helyzethez. A különböző politikai pártok helyi cso­portjai, úgy látom, nem mű­ködőképesek, de a meg­alakuló társadalmi szerve­zetek — így a vállalkozók klubja is — azok lehetnek. Az önkormányzat a köz­ségben élő vállalkozókat úgy is szeretné segíteni, hogy egy pénzügyi alapot hoznak létre, amelyből ked­vezményes kamatozású hi­teleket kaphatnának a vál­lalkozók. Ennek az induló forrása a vállalkozók által befizetett iparűzési és kom­-N NEMSOKÁRA OLCSÓBBAN Hódítani akar a Lada Merész tervekkel próbál új vevőket hódítani a Lada személygépkocsikat gyártó orosz VAZ-gyár, s mint az a tavaly megalakult. Budapesten működő Hungaro La­da Kft. tevékenysége során kiderült: nem eredmény­telenül. A gépkocsipiac alapos átrendeződését követően is sikerült újabb vásárlókat szerezni, mégpedig szép számmal; míg tavaly nyolcezer Lada talált új gazdá­ra, az idei év első négy hónapjában két és fél ezret ér­tékesítettek hazánkban. A tegnapi sajtótájékoztatón mindezt megfelelő eredményként értékelik az illeté­kesek, noha hozzátették, minden adottság megvan a piac további bővítéséhez. Garancia erre a két ország cégeinek együttműködé­se — az alkatrészgyártásban —, illetve az árak csök­kentése, s a komplett szolgáltatási háttér, többek kö­zött a szervizhálózat megteremtése. A magyarországi képviseletnek határozott célja, hogy eljusson a szeré­nyebb pénzű rétegekhez is, s erősítse a márka rangját és hírnevét. Bejelentették, hogy típustól függően 40—70 ezer forintos kedvezménnyel árulják majd autóikat a közeljövőben. Va. munális adó bevételének tíz százaléka lenne. Ez egyébként nem halásztelki találmány, az ötletet a sop­roni önkormányzattól vet­ték át. A vállalkozók klubjának tagjait azonban korántsem csak a kilátásba helyezett kedvezményes hitelek tart­ják össze. — Van egy nagy tervünk, amit szeretnénk megvalósí­tani — mondja Farkas László. — A polgármesteri hivatallal szemben lévő volt óvodát ákarjuk az önkor­mányzattal karöltve átala­kítani, s ott egy szociális intézményt létrehozni. A faluban 900 hatvan év kö­rüli idős ember él, közü­lük bizonyára jó néhányan örülnének ennek. Ott kap­hatna helyet az idősek klubja, otthona, lenne egy büfé, s nekünk is egy helyi­ségünk. A tervezési és ki­vitelezési munkálatokban is részt vennének a vállal­kozók. Két héten belül le­tesszük a polgármester asz­talára az elképzeléseinket, s úgy gondolom, év végére már készen állhat az épü­let. SZÍVÜKÖN VISELIK A vállalkozók a helyi közbiztonság javítását is a szívükön viselik. Farkas László a helyi rendőri szer­veknek egy BMW autót ajándékozott, amivel a rend őrei járőrözhetnének. Fél évig az üzemanyagra sincs gondjuk, a klub elnökhe­lyettese, Molnár István ugyanis vállalta, hogy hat hónapig finanszírozza a tankolást. A községben azonban a Vízesés-diszikó körüli péntek-szombati ran- dalírozások nem szűntek meg, a rendőröknek — BMW ide vagy oda — nem akaródzik ellenőrizni a ma­gukról megfeledkezett fia­talokat. De erről már iga­zán nem a vállalkozók te­hetnek. Hargitai Éva Az elmúlt hónapokban sok ember nyújtotta be kárpótlási igényét az ille­tékes hatóságoknál régen elvett javai — főként ter­mőföldek — után. A földek jó része ma is megvan a szövetkezetek és állami gaz­daságok kezelésében. A kárpótlással párhuzamosan elkezdődött a szövetkezetek vagyonának, így a termő­földnek a nevesítése is. Ez utóbbiban azok a szövetke­zeti tagok részesülnek, akiktől az erőszakos kollek­tivizálás során a földet el­vették ugyan, de a szövet­kezet keretében azért név- leg az övék maradt. To­vábbá azok a szövetkezeti tagok, akik nem vittek be földet, de hosszü ideig ott dolgoztak. A szövetkezetek vezetősé­ge tehát a kárpótlási és a szövetkezeti törvény értel­mében a földek egyik részét saját embereinek vagyon­nevesítésre, másik részét kárpótlási célra köteles ki­jelölni. Itt aztán könnyen felszínre törhetnek az el­lentétes érdekek. Ennek át­hidalására jöttek létre a te­lepüléseken az érdekegyez­tető fórumok. Ezek munká­jában részt vesznek a szö­vetkezetek vezetőin kívül az önkormányzat, a vagyonne­vesítésre, valamint a kár­pótlásra várók képviselői. Garancia ez a megegye­zésre? Tanulságos a fótiak példája. A fóti Vörösmarty Ter­melőszövetkezet közel tu­catnyi település földjét használja, jelentős központi apparátus irányításával. Az apparátusból sokan a szö­vetkezet által körbefont te­lepüléseken kívül laknak, pl. Budapesten, Dunakeszin. Ha a vagyonnevesítéskor földet igényelnek, az a meglévő helyi földalapot terheli, akár a távolról ide­települt traktoros igénye. Foton a vagyonnevesítő részközgyűlés nemrég zaj­lott le. Dr. Kovács Árpád, a szövetkezet elnöke közöl­te áz egybegyűltekkel, hogy kevés a termőföld, amit kárpótlásra lehet kijelölni. Ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt négy évtized so­0 kamatozó betéteket, 0 takaréklevél-betétet, 0 letéti jegyet, 0 lakossági folyószámlát, 0 gépkocsinyeremény-takarékbetétet CSAK AZOKNAK AJÁNLJUK, AKIK SZERETIK Q sok pénzt, ^kényelmet, §z utazást ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt. PEST MEGYEI IGAZGATÓSÁGA rán a gazdáktól elvett föl­dek egy része a szomszédos állami gazdaság és a hon­védség kezelésébe került. Továbbá sok a betelepülő. A 152 ezer aranykorona-ér­tékű fóti szövetkezeti föld­területből 65 ezer koronát — ez kb. 400 hektár — ja­vasolt a közgyűlésnek kár­pótlásra elkülöníteni. Ez a tényleges kárpótlási igény 60 százaléka. A többi neve­sítésre kerül a jelen lévő tagság körében, amely sze­rencsére birtokon belül van! Aki így földhöz jut, szerze­ményét 5 évig nem adhatja el, műveléséről gondoskod­ni köteles. Ám a tagok — a nyugdíjasok is — földjü­ket azonnal bérbe adhatják a szövetkezet valamelyik gazdasági egységének. A nevesítendő vagyon nagysá­gának a megállapításánál természetesen figyelembe veszik a tagságban eltöltött időt. A közgyűlésen meghívott­ként tartózkodó Forgács István önkormányzati kép­viselő — a fóti érdekegyez­tető fórum elnöke — a kárpótlásra várók nevé­ben felemlegette azt az 1000 hektár termőföldet, amely a szövetkezet nyil­vántartásaiból egyszerűen eltűnt. Kérte a közgyűlést, vonják be a földalapba azt a 272 hektárt is, amit az ön- kormányzat éppen a szövet­kezet unszolására csatolt a közelmúltban a község bel­területéhez. Ennek értéke így alaposan megnőtt. Eb­ből a vagyonnevesítésre igényt tartó szövetkezeti ta­gok és a kárpótlásra várók arányosan részesülhetné­nek. A kárpótlásra szánt kevés földterületet pedig gyenge termőképességűnek nevezte. Kompromisszumos indítványai nem arattak tetszést. A saját vagyonré- szesedését féltő tagság a szövetkezet elnökének a ja­vaslatait fogadta el — egy­hangúlag. Az érdekegyeztető fórum­nak a közgyűlést követő ta­nácskozásán a felek eltérő nézetei nem közeledtek egymáshoz. Az idő közben múlik, kérdés, az érdekel­tek meddig várhatnak. A szövetkezet képviselője úgy fogalmazott: Akár a bíró­ság másodfokú határozatá­nak a jogerőre emelkedé­séig! Boronkay Péter Júliustól havonta jön a díjbeszedő Harminc napig türelem Július 1-jétől havonta fizetjük a gáz- és villany- számlát meg a többi díjat. Ez együtt jár bizonyos nép­szerűtlen intézkedésekkel is. Ha nem fizet a fogyasz­tó, kikapcsolják az ener­giát: a gázfűtést, a vil­lanyvilágítást. Ezt a vál­toztatást a szolgáltatók sze­rint az indokolta, hogy a jelenlegi kéthavi számlá­zási rendszerben az áram- szolgáltatók a kilencven­napos hitelezési idő kama­tait nem képesek tovább viselni. A havi díjbesze­déssel ez az idő a felére, vagyis negyvenöt napra módosul. A Budapesti Elektromos Művek Részvénytársaság a főváros kerületeiben és az agglomerációban közel 1 millió 300 ezer fogyasztó­val áll üzleti kapcsolatban, a 31 kirendeltségnek tehát bőven lesz munkája mind a bővítési kérelmek telje­sítésében, mind pedig az üzletfelek fizetésének el­lenőrzésében, amelyet a Fővárosi Díjbeszedő Válla­lat szakértőivel közösen végeznek. E tényről szó­ban már megállapodott egymással az Eknü és a Díjbeszedő Vállalat. Kozsa Páltól, a Díjbe­szedő Vállalat igazgatójá­tól megtudtuk: ez az átál­lás tőlük is többletszerve­zést követel. Háromszázzal bővítik a létszámukat. Mintegy ezer dolgozóra lesz szükség a számlaleolvasá­sokhoz. A munkahelyte­remtés a bérkérdések kö­rültekintő megoldását igényli, mindamellett a leendő alkalmazottaknak meg kell felelniük az al­kalmassági próbán is. Az Elmü kirendeltsé­geivel együttműködve — ha valaki harminc napon túl sem fizet — kikapcsol­ják az áramot. Az előzetes felmérések szerint a lakos­ság túlnyomó része egyet­ért a havi számlafizetéssel. Ugyanis túl nagy megter­helést jelentett a családok­nak a dupla számla. L M. Érvényben: 1992. május 7. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 141,37 144,17 Ausztrál dollár 59,34 60,58 Belga frank (100) 234,53 239,18 Dán korona 12,48 12,74 Finn márka 17,73 18,13 Francia frank 14,33 14,61 Görög drachma (100) 40,80 41,64 Holland forint 42,88 43,74 ír font 128,90 131,50­Japán jen (100) 59,51 60,71 Kanadai dollár 65,67 67,07 Kuvaiti dinár 267,95 273,45 Német márka 48,26 49,22 Norvég korona 12,30 12,60 Olasz líra (1000) 64,15 65,43 Osztrák schilling (100) 685,57 699,17 Portugál escudo (100) 57,82 58,92 Spanyol peseta (100) 77,09 78,61 Svájci frank 52,30 53,38 Svéd korona 13,38 13,64 USA-dollár 78,67 80,23 ECU (Közös Piac) 99,06 101,02

Next

/
Thumbnails
Contents