Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-08 / 108. szám

Pest megyei oktatásigazgatók klubja Bemutató Taksonyban Ez év január elején ala­kult meg a Past megyei oktatásigazgatók klubja. Tevékenységéről, céljáról Török Istvánnal, a Taksony Vezér Általános Iskola igaz­gatójával beszélgettünk, an­nak kapcsán, hogy intézmé- . nyében kétnyelvű bemutató órát tartottak a klub tag­jainak s nyelvtanároknak tegnap délelőtt. Olyan pedagógusok vesz­nek részt a klub munkájá­ban — tudtuk meg —, akik a települések ön kormány- zaiának képviselői, illetve a helyi oktatási feladatokat látják el. A klub életre hí­vásában az játszott közre — a többi között —, hogy megszűntek a megyei to­vábbképzések, s hiányoltak egy ilyen jellegű fórumot a megalakítok. A megyei önkormányzati hivatalban tartják meg összejövetelei­ket, amelyeken a klubtagok készülnek föl egy-egy témá­ban, s tájékoztatják mun­katársaikat. A tapasztala­tok cseréje mellett időnként a pedagógiai munkát bemu­tató foglalkozásokat is szer­veznek. S mivel a taksonyi Iskola igazgatója a klub ve­zetője is, első alkalommal itt tartották meg a két­nyelvű oktatást érzékeltető órákat. Már 1952 óta folyik gz iskolában németnyelv­oktatás. A megyében első­ként kezdték el a kétnyelvű képzést. Ebből adódóan a megye bázisiskolájának .te­kinthető a taksonyi, ahol ta­pasztalatcserére, tanács­adásra szívesen látják a hozzájuk forduló pedagó­gusokat. Hét esztendeje annak, Tudományos konferencia Biatorbágyon Május 8-án és 9-én — ma és holnap — -kétnapos tudományos konferenciát rendeznek Biatorbágyon a község első írásos említésé­nek 800. évfordulója alkal­mából. A tanácskozás dél­előtt tíz órakor kezdődik a íaluházban. Ma dr. Egey Tibor, a Pest Megyei Levéltár igaz­gatója, holnap dr. Juhász Gyula akadémikus elnököl. A mai előadások Biator- bágy hajdanvolt történeté­vel, régészeti emlékeivel foglalkoznak. A meghívón feltüntetett első előadó, Győrffyr György rajta kí­vülálló okok miatt kényte­len volt visszalépni, helyet­te Solymosi László a Törté­neti Múzeum munkatársa beszél III. Béla 800 éves birtokmegőrző okleveléről. Utána régészeti előadások következnek: Cs. Balogh Eva a Nyakaskő alatti bronzkori lelőhelyet, Si­mon László az avarkori te­metőt. Ottományi Katalin a herceghalmi római ása­tásokat mutatja be. Ebéd után Tettamanti Sarolta és Lakos Ágnes előadásai következnek a biai Szent Kereszt-templom romjairól, illetve azokról a 17—18, századi, Pest vár­megyei jegyzőkönyvekről, amelyekben Bia és Torbágy szerepel. Horváth Lajos Bia és Torbágy közigazga­tásáról és pecsétjeiről be­szél. A mai programot Ho- dosi Erika „A Sándor— Metternich uradalom váz­latos története" című elő­adása zárja., flolnap elsőként dr. Pa- lovics Lajos polgármester mutatja be Biatorbágy természeti és társadalom­földrajzi viszonyait, majd Buskó András számol be a biatorbágyi és herceghalmi vasútépítésről és vasúti ka­tasztrófákról. Tóipái Judit előadásának címe igen rö­vid. de sokatmondó: „A viadukt”. Hagyó József ar­ról a biatorbágyi kísérleti műhelyről beszél, amely a felnőtt értelmi fogyatéko­sok foglalkoztatási lehető­ségeit kutatja. Schuch- mann Péter a község most készülő általános rendezési tervét tárja a közönség elé. A kétnapos tudományos konferencia dr. Juhász Gyula zárszavával végző­dik, de ezzel még nincs vé­ge az évforduló ünneplé­sének; a következő hóna­pokban számos érdekes, színes program követi. pe hogy nem tanít képesítés nélküli pedagógus az isko­lában. A szakos ellátottság százszázalékos — ahogy az igazgató fogalmazott — eb­ben a szerencse is közreját­szik a szervezőmunka mel­lett. Felső tagozatban a biológiát, a készségtárgya­kat és a történelmet tanít­ják németül. Természetesen minden kényszer nélkül, hiszen nem az a cél, hogy elvegyék a gyerekek kedvét a nyelvtanulástól. A két bemutató órát Har­mati Szilvia és Wintelemé Tomana Ildikó tartotta. A német mellett a többi tan­tárgyat is ők tanítják a diá­koknak, s ez lehetőséget kí­nál arra is, hogy szünetek­ben, más órákon olykor né­metül beszélgessenek. Helyi kezdeményezés'— s úgy tű­nik, a látottak alapján, hogy, bevált — az is, hogy nagy- csoportos óvodásoknak az a tanító tart előzetes játékos német nyelvű foglalkozáso­kat. aki majdan tanítja őket, Így iskolakezdésre ki­alakul közöttük egy olyan kapcsolat, ami nemcsak a nyelvtanulást, hanem a be- illeszíkedést is megkönnyíti a gyerekek számára. Az órák után a résztvevők értékelték a tapasztalatokat. Az volt az egybehangzó vé­lemény, a gyerekek sokat tudnak, rriár az alsó tago­zatban is, s látszott, élve­zik a foglalkozást. Azok, akik részt vettek ezen a bemutatón, s még nem csatlakoztak á klubhoz, megtehették, bekapcsolód­hattak az egyéb témájú megbeszélésekbe. J. Sz. I, PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE ( Ezt látni, hallani kell Május „leghírhedtebb” dátumai a fagyosszentek — Pongrác, Szervác, Bonifác — nevét jelölő napok. Rossz hírük évszázados megfigyelésen, népi tapasz­talatokon alapszik. Ebben az időszakban, május 12., 13. és 14. táján a melege­dő időjárás hirtelen hűvös­re fordul, sőt esetenként fagyot is hoz, amely a me­zőn tönkreteszi a sarjadó növényeket. Régen — ha májusi fagy érte a szőlőt — Eger szőlőmunkásai így fakadtak ki: a fagyosszen­tek már megszüreteltek. Sok helyen azt tartották, hogy a Pongrác-napi eső nem jó a gabonára. S va­lóban, az ilyenkor hulló csapadék segíti a gomba­betegségek elterjedését. RÁCKEVÉN, az Acs Ká­roly Művelődési Központ­ban szombaton, 16 órakor a XIV. citerás-dalos talál­kozóra kerül sor. A talál­kozón fellép a Táborfalvi Népzenei Együttes, a Szent­endrei Citerazenekar, a Bugyi Népdalkör és Cite­razenekar, a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola citerazenekara, a Varga Jenő Szakközépiskola ci­terazenekara és a vendég­látók, azaz a Ráckevei Ci­terazenekar. SZENTENDRÉN, a Péter- Pál Galériában szombaton 11 órakor nyitják meg Cza- kó Margit szövőműhelyét bemutató kiállítást. A gobelinszövő munkáit be­mutatja és a kiállítást meg­nyitja: Barbara Case, az Albright-Knox Art Gallery Buffalo docense. Este a Pest Megyei Könyvtár színháztermében Hámori Tibor A gyilkos én vagyok című krimijének bemuta­tására kerül sor. SZIGETSZENTMIKLÖ­SON a városi önkormány­zat szervezésében kerül sor Ádám Jenő halálának 10. évfordulója alkalmából rendezendő emlékhangver­senyre. A szigetszentmikló- si református templomban szombaton 18 órakor kez­dődik a hangverseny, ame­lyen közreműködik a ceg­lédi Sztáray kórus, vezé­nyel Arany László kar­nagy, a szigetszentmiklósi Ádám Jenő Zeneiskola nö­vendékei és a Szigetszent­miklósi II. Számú Általá­nos Iskola gyermekkóru­sa, melyet Fazekas Mihály vezényel. BUDAÖRSÖN, a Jókai Mór Művelődési Központ­ban vasárnap, 17 órákor tartják a Pódium-sorozat befejező előadását. A Má­jusi szerenád címmel meg­tartandó esten fellép Koós János, Dékány Sarolta, Mátra Zsuzsa, Payer And­rás és Schmidt Katalin. Hétfőn szintén 17 órakor, a Jókai Galériában Csiszár Ágnes festőművész kiállí­tásának megnyitójára ke­rül sor. A két évvel ez­előtt már Budaörsön be­mutatkozott művész leg­újabb munkáiról a meg­nyitón dr. Losonci Miklós művészettörténész tájékoz­tatja az érdeklődőket. Csü­törtökön 18 órakor, a mű­velődési központban az or­szág-világjárók zenés est­jére kerül sor. FÓTON, a művelődési házban a hét végén, a jö­vő hét elején több tanfo­lyamot is indítanak, me­lyek közül most néhányat ismertetünk. olvasóinkkal: intenzív németnyelv-tanfo- lyam, hétfő, szerda, pén­tek, 10—12 óráig; angol- nyelv-tanfolyam, hétfő, csütörtök, 18—20.15 óráig. Üjabb kurzus indul kez­dők, félhaladók, haladók részére. ' Tanár: Eric Beckett Weaver (USA). Tánciskola gyerekeknek! Kedd; 17—18.30 óráig. Nép­tánccsoport kicsiknek: 15— 16.30 óráig (szerda); na­gyoknak: 16.30—18 óráig (szerda). Menyecskekórus, szerdán 18—19,30 óráig. Ze­neiskola próbái, kórusprő- bák: 14.30—15.30 óráig (hétfő); zongoraóra: 13—17 óráig (kedd, péntek). A Nemzetek Házéi Otthon a nemzetiségeknek A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek szé­lesebb körű támogatása ér­dekében, a népek, népcso­portok közötti kapcsolatok erősítéséért a Nemzetek Háza és a Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Hivatal megállapodást ír alá. — A Nemzetek Háza ko­rábban felvette a kapcso'- latot az etnikai kisebbsé­gek hivatalával, és felaján­lotta, hogy helyiségeit a kisebbségek rendelkezésé­re bocsátja, helyet ad be­mutatkozásuknak, kultu­rális programjaiknak, kon­ferenciáiknak — tudtuk meg Popovics Györgytől, a NEKH elnöki irodájának vezetőjétől. Mivel a kisebbségi szer­vezetek nagy része buda­pesti székhelyű, a vidéken működő alkotóközösségek szélesebb körű, fővárosi bemutatkozására kiváló le­hetőséget biztosíthat a Gor­kij fasori Nemzetek Háza. Ezeregyéjszaka — nyolc kötetben Az 1992-es ünnepi könyv­hét egyik legrangosabb eseménye lesz az Auktor és a Dunakönyv Kiadó nagyszabású vállalkozásá­nak indulása, a teljes Ezeregyéjszaka első köte­tének megjelentetése. Nem gyermekeknek szóló válo­gatást adunk közre, hanem a felnőtteknek íródott, sod­ró lendületű eredeti ki­adás fordítását. Közel hét évtizede je­lent meg utoljára az arab, indiai, perzsa, óegyiptomi, ókori-mezopotámiai, sőt keresztény és zsidó eleme­ket is tartalmazó novella­gyűjtemény teljes -magyar kiadása, amely az emberi­ség kultúrkincsének régóta szerves részét alkotja. A világirodalmilag im­már halhatatlanná vált Seherezád és Sajriár ki­rály kerettörténetébe ágya­zódott mesefplyam teljes­ségében ma már szín te is­meretlen az azóta felnőtt olvasóközönség előtt, mint ahogy, sajnos, jórészt fele­désbe merült az egykori Kelet eme bódítóan szép, vonzó világa is. Az Auktor és a Duna­könyv Kiadó most ezt a régi hiányt pótolja, ami­kor ismét megjelenteti a teljes sorozatot, méghozzá nyolc. kötetben, Kállai) MiklÓ3, a kiváló műfordí­tó egykori, költőien szép fordításában. A kék velúrbársonyba kötött, filmvédővel ellátott köteteket Szász Endre egész oldalas, fekete és arany nyomású grafikái díszítik, mint ahogy arany- nyomásúak a belső iniciá­lék is. — d — A biatorbágyi rendezvé­nyek egyik meghívott elő­adóját, Simon László tör­ténészt, a nagykőrösi Arany János Múzeum munkatár­sát kértük meg, vázolja né­hány szóban, miről fog be­szélni hallgatóságának. • — Előadásom témája — Válaszolta Simon László — a tavaly feltárt biatorbágyi avar temető előzetés ismer­tetése. Ennek során színes- dia-vetítésre kerül sor. hi­szen a kutatások hangula­tát, történeti hűségét egy rendezvény hallgatói .előtt csak így lehet „rekonst­ruálni’. — Volna-e valamilyen különösebb. szenzáció­számba menő bejelentése ennek kapcsán? — kérdez­tük. 6 xSfMcin — Ez egy rövid szakmai értékelése lesz a feltárt te­metőrésznek. Ami különö­sebben érdekes, az a köves temetkezési rítus, ami nem túlságosan gyakori az avar korban..1. Á köves temet­kezés azt jelenti, hogy az avar temetkezés során a koporsó sírba helyezése után egy réteg követ is be­lehelyeztek a sírgödörbe — vagy a felszínre, vagy len­tebb; sajnos, ezt egyelőre pontosan nem tudhatjuk, hiszen minden esetben ra­bolt sírnál (értsd; kirabolt sírnál) dokumentáltuk ezt. Illetve, egyetlen esetet kivé­ve sikerült dokumentál­nunk ezt a köves temetke­zési rítust. Azt is meg­mondhatjuk; egyfajta sír- jelölési módszerre bukkan­tunk rá — és ez egészen keleti, belső-ázsiai párhuza­mokban érdekes módon ki­mutatható. (bágyoni) Ha ma Magyarországon valaki ezt a darabcímet hallja, s már nem húszéves, alighanem „beugrik” egy dal címe is: Mások vittek rossz utakra engem. De az is lehet, hogy a dal és a darab között nem fedez fel összefüggést az illető. Is- nreri a dalt, de nem tudja, honnan ismerős,’ miből va­ló. Gyakori eset ez; egy-egy zenés mű valamelyik szá­ma önállósul, és későbbi már nem nagyon tartjuk Számon, honnan is ered a népszerűség. Az a vígjáték, melyet egy szerző testvérpár, Franz és Paul Schönthan írt, még nem volt nagyon népszerű nálunk. De aztán átdolgoz­ta a darabot Kellér Dezső, dalszövegeket írt hozzá Sze­nes Iván, zenét Horváth Jenő, és eljátszotta a vidéki daltársulat szín­házigazgatójának, Rettegi Fridolinnak a szere­pét Rátkai Márton. Ez a változat azóta szinte le sem került a magyar szín­padról. Számtalan kiváló Rettegit láthattunk. Közü­— Színházi i.f.vfí A szabin nők elrablása lük különösen emlékezetes Biíicsi Tivadar Rettegije, aki ebben -a széllelbélelt; pozőr, ripacs, tehetségtelen, városról városra vándorlő „színeművész”-ben is meg tudta mutatni a küzdő, job­bal akaró, sorsüldözött em­bert. > A felújítások sorában most a Madách Kamara je­lentkezett. Hogy miért ők, s miért épp most, arra nem kell semmiféle különös ma­gyarázatot keresnünk. A darab (elvileg) jól kioszt­ható, itt az évadvég, amikor is szokás könnyed zenés darabbal búcsúzni, olyan­nal, amit át lehet vinni a következő évadra is. Nos, körülbelül ennyi iáid okolja a bemutatót. Ám a bemutató nem na­gyon indokolja önmagát. Mármint abban az értelem­ben, hogy igazolná: érde­mes volt megtartani a sok- századik felújítást. A ren­dező Huszti Péter jól gon­dolta, hogy Rettegi Fridolin szerepét, ezt az igazi zic­cerszerepet alkalmasint leginkább Székhelyi Jó­zsefre bízhatja a társulat­ból. Székhelyi komédiázási készsége, kesernyés hu­mora alkalmasnak is tűnt erre. Csakhogy ez a Rettegi, bár gátlástalan ripacs és imposztor, mégsem csak ennyi. Ember is, akiben ■— a maga kis körén belül — apró kis drámák zajlanak lei Nos, ez á Rettegi ezek­ből úgyszólván semmit nem mutat meg, és ez nemcsak a színész hibája, hanem a rendezője is, aki nem tud­ta rávenni a színészét: lé­gyen kicsit mélyebben ka­raktert ábrázoló. Hasonló­képp nincs igazán megold­va a szelíd és naiv Bányai tanár úr figurája. Dunai , Tamás alkatilag alkalmas­nak tűnik erre a szerepre, de kicsit fiatal is hozzá, s — és ez a súlyosabb — be­lőle is hiányzik a törekvés a becsapott, kudarcot val­lott, a családjában is má­sodrendű tagként létező ember kis magándrámájá­nak ábrázolására. S miután a két fő figura imigyen nincs igazán megoldva, nem meglepő, hogy a kK sebb szerepek alakítói kö­zött találhatók a jó teljesít-, mények. Szerednyey Béla bumfordi . ;vőmuramját,' Kökényessy Ági bájosan ka- maszlányos kisebbik Bá­nyai csemetéjét, Dengyel Iván lehengerlő mucsaisá- £ú Raposáját, Györgyi An­na csupa szív kis szolgáló- lányát kell említeni, ök egy-egy kis élő, emberi portrét adtak. Csak hát A szabin nők elrablása nem róluk szól, hanem Rettegi; Fridolinról és Bányai tanár úrról... Takács István Avar temelő Egy előadás „előzetese’

Next

/
Thumbnails
Contents