Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-08 / 108. szám

Rév és csőd más nézőpontból MÉG EGYSZER A LEVÁLTÁSRÓL HA VÉGRE JÖN A NYÁR Ax új gazdák késve nyitnak Lapunk IV. 28-i számá­nak negyedik oldalán Csőd­helyzetben a révhajózás címmel interjút közöltünk dr. Szűcs Andrással, a Pest Megyei önkormányzat köz- gazdasági irodájának ve­zetőjével, aki kirendelt vál­lalati biztosként a Pest Megyei Révhajózási és Ha­jóépítő Vállalatot is irá­nyítja. Ezt követően felke­reste szerkesztőségünket Varga István, a vállalat volt igazgatója, és kérte, hogy reagálhasson cik­künkre, mert állítása sze­rint dr. Szűcs András a csődhelyzetet egyoldalúan, ez előzmények nélkül mu­tatta be. Támogatás — Mi az, amivel nem ért egyet dr. Szűcs András nyilatkozatából? — Szűcs úrnak el kellett volna mondania, hogy ami­kor átvettem a céget, 30-40 millió forint adósság ter­helte. Amikor teljes képet ikaptam a vállalat pénz­ügyi, technikai és morális helyzetéről, azon a ponton voltam, hogy visszaadom igazgatói megbízatásomat. Végül is erre nem került sor, hanem elkészítettem a fejlesztési tervet, amelyet a műszaki iroda a közgyű­lés elé terjesztett. Ebben kitértem a vállalkozási ala­pon történő kibontakozás lehetőségére is. így többek között a vízi turizmusba való bekapcsolódásra. Je­leztem, hogy hány kft.-t és milyen célra szándékozom létrehozni. Tehát nem igaz, hogy erről a megyei ön- kormányzat nem tudott. Sőt azt is leírtam, hogy 30 millió forint hitelt kell fel­venni. A közgyűlés meg­szavazta az előterjesztést, a felszólalásokban pedig maximális támogatásáról biztosított. — Viszont sem Szűcs úr, sem dr. Inczédy János, a megyei önkormányzat el­nöke nem tudott arról, hogy a vállalatnál ilyen óriási problémák vannak. — Videofelvétellel tudom igazolni, hogy az augusz­tus 28-i üzleti bemutatón Inczédy úr gratulált a vál­lalkozási osztály létreho­zásához. Több tanú előtt azt mondta, tegyünk ja­vaslatot a vállalat teljes privatizációjára. December közepén is találkoztam In­czédy doktorral. Felkeres­tük a vállalati jogtanácsos­sal és egy okleveles könyv- szakértővel. Bányai Judit 5s jelen volt a találkozón, amelyen tájékoztatást ad­tunk arról, hogyan áll a cég, majd egy héten belül írásban is elküldtük az anyagot az alelnöknőnek. Leírtuk, hogy várhatóan 37 millió forint lesz a deficit. — Mégis az utolsó pilla­natban derült ki, hogy a vállalatnak csődöt kell je­lentenie. — Ez nem igaz, mert már akkor csődhelyzet volt, amikor átvettem a céget. — De senki nem tudta, hogy ilyen sok 90 napon túli adóssága van a válla­latnak. — Én már a februári szöveges mérlegbeszámo­lómban megírtam, hogy áp­rilis 8-án csődöt kell je­lenteni. Az a véleményem, hogy el sem olvasták. Kü­lönben nem állítanának ilyet az önkormányzatnál. Egyébként ha az önkor­mányzat, mint tulajdonos, nem jelenti be az öncsődöt, akkor nekem mint igazgató­nak kötelességem lett vol­na ezt megtenni. Elő is ké­szítettem a papírokat, hogy beadjam a cégbírósághoz. — Ezt a lépését viszont az önkormányzat már meg­akadályozta. — Április 7-én otromba módon felmentettek, lepe­csételték az irodámat. Még a személyes holmijaimat is megnézték, hogy mit te­szek a táskámba. Szűcs úr kidobta az általam elké­szített anyagokat a szemét­kosárba, még össze is tép­ték. Amikor elmondtam, hogy ezt nem tehetik, mert kötelező öncsődöt jelente­ni, a titkárnő kiszedte a szemétből a papírokat, és összeragasztotta. Teljesen érthetetlen számomra ez a készületlen, előkészítetlen kapkodás. — Szűcs András azt nyilat­kozta lapunknak, hogy ön teljosen leültette a válla­latot. Mi erről a vélemé­nye? — Azzal vádoltak, hogy az alaptevékenységet visz- szafejlesztettem. Grafiko­nokkal tudom igazolni, hogy ez nem igaz. Fokoza­tosan, havonta egymillió forinttal megnövekedett az árbevétel, ennyit jelen­tettek azok az intézkedé­sek. amiket megtettünk. Csak Vácott 1 millió fo­rinttal nőtt az árbevétel, amióta a cégnél vagyok. — ön szerint milyen helyzetben volt a vállalat, amikor átvették öntől az irányítást? Bizalmi elv — Ügy érzem, az elmúlt kilenc hónap alatt jelen­tős mértékben sikerült a révközlekedés műszaki és közszolgálati színvonalát emelni. — Mivel veszítette el a bizalmat? — Talán azzal, hogy je­KOZMUFEJLESZTES Pénzt öt településnek Pest megyében nagysza­bású beruházások folynak, hogy szinten tartsák, illet­ve javítsák a megye vízel­látását és a csatornaháló­zatokat. I A megyei önkormányzat gazdasági bizottsága állás- foglalása szerint a megyé­ben olyan vízgazdálkodási beruházásokat végeznek, 4 M£M lentkeztem a vállalat pri­vatizációjára. Amikor en­gem felmentettek, a cég­nek igen jó híre volt. A konkurensek is elismer­ték, hogy ez egy új szín a palettán. A megrendelések 45-50 százalékát a szemé­lyes kapcsolatok garantál­ják. Az idegenforgalomban ugyanis a bizalmi elv ér­vényesül. Ha engem kilenc hónap múlva felmentenek, a 38-40 millió forintos ár­bevétel-kiesésért nem tu­dom vállalni a felelőssé­get. Tanulni kell — Azt mondják a megyé­nél, hogy ez a vállalat egy- i<e inkább hasonlított azon magánvállalkozásához. — Ez azért nem fedi a valóságot, mert nekem egy sportvállalkozásom van. Egyébként visszautasítom, hogy különböző cikkekben tisztességtelen és megala­pozatlan nyilatkozatot te­gyenek a megyei önkor­mányzat munkatársai. Ez a történet sok vállalkozót kell hogy gondolkodóba ejtsen. Mert a piacgazda­ságot, a privatizációt és az üzleti tisztességet mind­annyiunknak tanulni kell, magamat és a megyét is beleértve. Halász Csilla melyek leállítása nagy ká­rokat okozna egy-egy tele­pülésnek. Ennék áthidalása érdekében javasolták, hogy öt községben (Nagymaro­son, Albertirsán, Kóspalla- gon, Versegen és Fóton) összesen 32 millió 903 ezer forinttal támogassák a ter­veik megvalósítását. A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság április 22-én tárgyalta a témát, és egyetértett a gaz­dasági bizottság előterjesz­tésével. Egyelőre még kint va­gyunk a vízből. Kérdés: bent lehetünk-e a Dunaka­nyar valamelyik kellemes hőmérsékletű strandme­dencéje hullámai között, már az idény kezdetén is? Májustól kezdve ugyani* sok embernek szottyanna erre kedve, ha engedi az idő. Nem kell hozzá túl meleg, hisz a termálfür­dőkben télen sem ritka a vendég, ha nyitva tarta­nak, Csak, mint tudjuk, a megdrágult energiaárak, adók, magas vízdíjszámítás korában erre az üzletre még a vízművek is ráfizet­nek. Meg is szabadultak tőle az idei tavaszra. Igaz, felemás módon, amint azt a példák bizonyítják. VENDÉGVÁRÓ DUNAKANYAR A Dunamenti Regionális Vízművek váci fedett uszo­dája, és a két szabadtéri medencés városi strand a környék többi, hasonló in­tézményével együtt az ön- kormányzat tulajdonába került. Kezelője, üzemel­tetője a Váci Városgazdál­kodási Vállalat lett. L a- czus Géza igazgató szá­FEKETE BETŰK A MÁRVÁNYLAPON Emlékmű készül Budaörsön A lapon 480 áldozat neve szerepel (Vimola Károly felvétele) A második világháború Budaörsöt sem kímélte. Az ott élőket — svábokat, ma­gyarokat — az átlagosnál is jobban megtizedelte. Szin­te nincs olyan család, ame­lyik egy-egy tagját, rokont, barátot vagy ismerőst el ne veszített volna. A pusztítás a civil lakosságot sem hagyta érintetlenül. Áldo­zatul esett asszony, gyerek és öreg egyaránt. A legtöbb halott sváb volt, ezért érthető, hogy a településen két év óta a he­lyi német nemzetiségiek emlékművet szeretnének állítani az ártatlanul meg­gyilkoltaknak. Az ottani la­kosak emlékmű-alapítványt hoztak létre, amely szám­lájára eddig 14 ezer már­kát fizettek be, a java ré­sze Németországból, a ki­sebb hányada Budaörsről forintban érkezett. A nyolc-tíz méter magas és széles emlékmű a katoli­kus templom oldalánál, a temetökertben kap helyet. Alapozásakor egy régi, kor­hadt vadgesztenyefát ki kellett emelni a földből. Ezt a munkát a költségvetési üzem és a budaörsi önkén­tes honpolgárok a napok­ban végezték. A carrarai márványból és süttői mész- -köből készült, félkör alakú sima építményre fekete be­tűkkel vésik az áldozatok nevét. Ganter Istvánná, az em­lékmű-alapítvány alapító tagja ugyan a szüleit nem veszítette el az öldöklésben, de a távolabbi rokonságá­ból annál többet. — Szerencsére már túl vagyunk az emlékmű épí­tésének nehezén, a papír­munkákon — mondja, mi­közben a kihúzott öreg vad- gesztenyeía levágott ágait rakja halomba. — A katoli­kus plébánosunkat kissé nehezen nyertük meg az ügynek, de végül ő is bele­egyezett. Az avatás június 21-én, a katolikusok jeles ünnepén, űrnapján lesz. munkra azt a tájékoztatást adta, hogy május 1-jére igyekeztek a megnyitáshoz szükséges, minden hatósági engedélyt beszerezni. A kö­zönség számára viszont az időjárástól függően tárják ki a kapukat. Időpont még nem közölhető, de előre­láthatólag május közepétől fogadják a látogatókat. NEM LEHET TUDNI Visegrád-Lepence-fürdő és a gödi termálstrand is a helyi önkormányzat tu­lajdonába ment át. Üze­meltetője azonban tovább­ra is a DMRV maradt. — Nyitnak-e? Milyen belépődíjakkal dolgoznak? — kérdeztük Szakasits Ár­pádtól, a vállalat illetékes munkatársától, aziránt is érdeklődve: tavaly Lepen- cével szemben komoly hi­giéniai kifogásai voltak a Köjál-szakembereknek. Tudnak-e ezen változtatni? — A közegészségügyi, hatósági előírásoknak min­denképpen eleget kell ten­nünk, s ebben nem lesz hi­ba — válaszolta Szakasits Árpád. — Más kérdés, hogy csak a legszerényebb állag­megóvásra vállalkozha­tunk, nagyobb fejlesztések­re az idén nem kerülhet sor. A megállapodásaink szerint a tavalyi belépődí­jak áránál legfeljebb húsz százalékkal kérhetünk töb­bet. Arra törekszünk, hogy ezt ne haladjuk meg. Tavaly 80-90 forintos belépőkkel mehettünk be a fürdőtelepek kapuin. Nem kel'l nagy számolás ahhoz, hogy könnyen kitaláljuk: túl sokszor nem leszünk fi­zető vendégek ezen a nyá­ron sem. Egyelőre még a gödi strand nyitásának napja is bizonytalan egy kisebb mű­szaki probléma megoldat­lansága miatt. Arra számí­tanak, hogy hamarosan fo­gadhatják a fürdőzőket. Leányfalun sem nyitnak a szezon megszokott hó­napjában. Adorján István­ná polgármester szerint er­re csak valamikor június táján kerülhet sor, bizo­nyos átadás-átvételi proce­dúrák miatt. A középső — meleg — medencét ugyan már május 16-ra szeretnék fogadóképessé tenni, de az uszodát csak június köze­pére ígérik. Akkorra vár­ható, hogy elkészülnek a modernizálást jelentő víz- visszaforgató berendezés­sel, amit az új üzemeltető finanszíroz. Az önkormányzat itt a Fa-lak Kft.-t bízta meg, átmenetileg egyéves szer­ződést kötve. A képviselő- testület az idei tapasztala­tok birtokában szeretne végleg határozni. Az új vállalkozó láthatólag bízik a bemutatkozás sikerében. Ha nem ezt tenné, talán nem szánta volna rá magát a fejlesztésre, hogy aztán fusson a pénze után. SOK A BIZONYTALANSÁG A megállapodásban itt is azt kötötték ki, hogy a belépők ára a tavalyi plusz húsz százalékánál nem le­het magasabb. Igaz, az át­lagzsebhez képest már az is borsos volt, ez még bor­sosabb lehet. Sovány vi­gasz, hogy ha már annyi mindenről kell mostanában lemondanunk, ezt mi fel­nőttek még kibírhatjuk. Legfeljebb a gyerekek ja­vára takarékoskodunk. Az már fogasabb kérdés, hogy ha egyrészt csábítjuk a valutát csörgető idegent, másrészt minden évben szürkébb és kevesebb lát­ni-, kedv élni valóval vár­juk, akkor mi lesz ebből? Az idegenforgalom hanyat­lása? A szentendrei Pap-sziget strandja is városi tulajdon immár. Erről Szakasits Árpád azt tudta mondani: az üzemeltetésről tárgyal­tak velük, de a tudomása szerint sem mellettük, sem mások mellett nem döntöt­tek még. összesítve a mérleget: egyelőre még tényleg kint vagyunk az összes vizek­ből. K. T. I. Nagykörös Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet hatósági (általános igazgatási) csoportvezetői munkaköri betöltésére Pályázati feltételek: állam- és jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség, ötévi szakmai gyakorlat, büntetlen előélet. Valamelyik nyugat-európai nyelv ismerete előny. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázat tartalmazza a pályázó szakmai önéletrajzát, o csoport irányítására vonatkozó koncepcióját és 3 hónaposnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. A pályázatokat május 25-éig lehet benyújtani a polgármesteri hivatalhoz, cím: Nagykőrös, Szabadság tér 5.

Next

/
Thumbnails
Contents