Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-08 / 108. szám

A háború hibái elkerülhetetlenek Jeltin lett a főparancsnok Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön rendeletben jelen* tette be, hogy az orosz alkotmánnyal összhangban fel­veszi az Oroszországi Föderáció fegyveres erejének fő­parancsnoki tisztét. Csáti György Brüsszelben Csáti György, az Ország- gyűlés külügyi bizottságá­nak alelnöke részt vett az Európai Keresztény Pártok Szövetsége politikai bizott­ságának brüsszeli ülésén. A testület élesen elítélte Szer­biát. és intézkedéseket kö­vetelt Belgrád ellen az európai kormányoktól. A parlamenti képviselő részt vett az Európai Kis- és Középvállalkozók Szö­vetsége bizottsági ülésén is, ahol a testület alelnökévé választották. Az Európa Parlament illetékes mun­kacsoportja előtt beszédet tartott a hazai kisvállalko­zások fejlődéséről. Az orosz elnök egyúttal az államfő mellé rendelt államtitkárrá nevezte ki Gennagyij Burbuliszt, a korábbi első miniszterel­nök-helyettest. Mihail Pol- toranyin sajtóminiszter sze­rint a döntés lényegét te­kintve semmiféle változást nem jelent: a politikus to­vábbra is az elnök mellett fog tevékenykedni (Genna­gyij Burbulisz korábban is államtitkár volt). Az államfő május 9-e a fasizmus feletti győzelem évfordulója alkalmából a néphez intézett üzenetében kitartásra szólította fel az ország lakosságát. — Ha ma, csakúgy mint a háború éveiben, kitar­tunk, nem térünk le erről a nehéz útról, akkor a miénk, Oroszországé lesz a győzelem — hangoztatta Borisz Jelcin. Az orosz elnök — mint­egy fátylat borítva a múlt­ra — kifejtette: — A hábo­rú idején elkövetett hibák elkerülhetetlenek voltak az akkori bonyolult és válsá­gos időszakban. Végső so­ron elképzelhetetlen erőfe­szítések és veszteségek árán, de megszületett a fasizmus feletti győzelem. Igézetet tett arra, hogy a kormány minden tőle tel­hetőt megtesz a háborús veteránok és az idősebb nemzedékek szociális vé­delme érdekében. Ellenzéki tiltakozás Romániában Elveszik tőlük a kulcsot Genscher búcsúlátogatása Francia-német csúcs A Demokratikus Kon­venció nevű romániai el­lenzéki szövetség közle­ményben tiltakozott a ké­szülő választási törvény számos antidemokratikus rendelkezése ellen. A koalí­ció egyeztető testületének állásfoglalása elmarasztal­ja így azt a módosító in­dítványt, amelynek az a célja, hogy a Demokratikus Konvenciót megfossza ne­vétől és választási jelétől, a kulcstól. A Nemzeti Liberális Párt indítványa szerint ugyanis a helyhatósági választáso­kon részt vett pártszövet­ségek csak akkor tarthat­ják meg elnevezésüket és használt jelképüket, ha ösz- szetételük nem változott. Mint ismeretes, éppen a Nemzeti Liberális Párt volt az, amelyik hátat fordított az ellenzéki koalíciónak. A közlemény bírálja a törvénynek azokat a pont­jait, amelyek szerint füg­getlen jelöltek nem indul­hatnak egyes pártok vagy pártszövetségek listáin, il­letve az általános válasz­tásokon a szavazóhelyisé­gekben csak 1-1 belföldi megfigyelő lehet jelen. Búcsúlátogatást tett Pá­rizsban a lemondott német külügyminiszter, Hans- Dietrich Genscher. A mi­nisztert, akinek a francia— német együttműködés ér­dekében kifejtett tevékeny­ségét szinte teljesen egy­értelmű elismerés övezte Franciaországban, fogadta Francois Mitterrand elnök és találkozott kollégájával, Roland Dumas külügyi ál­lamminiszterrel is. Genscher látogatásával egy időben jelentették be az Elysée palotában, hogy a soron következő fran­cia—német csúcstalálkozót május 21-én és 22-én tart­ják meg, az Atlanti-óceán partján levő történelmi ki­kötővárosban, La Rochel- leben. A francia külügyminisz­ter nagy fontosságú fejle­ménynek tartja a német miniszter távozását, és bí­zik abban, hogy az semmi­féle változást sem hoz a két ország kapcsolatában. Az emberi jogokról . Vajdasági megbeszélések gjjPWtf»! I Külföldi események - egy mondatban Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi jogokat vizsgáló küldöttsége a Vajdaságban tájékozódott a nemzeti ki­sebbségek helyzetéről, a nemzetiségi sajtó problé­máiról. A Thomas Fleiner- Geschter vezette küldöttség Újvidéken tárgyalt a tarto­mányi kormány vezetőivel. Adán megbeszélést foly­tattak dr. Hódi Sándorral, a VMDK alelnökével, Sza­badkán Kasza József pol­gármesterrel, Újvidéken pedig Kubát Jánossal, a Magyar Szó szerkesztőbi­zottságának elnökével. Az EBEÉ küldöttsége ellátoga­tott Zentára és Temerinbe is. Ágoston András, a Vaj­dasági Magyarok Demok­ratikus Közösségének el­nöke, május 6-án megbe­szélést folytatott a Jugo- szlávia-konferencia szék­helyén, a brüsszeli Egmond palotában Geert Áhrens-, szel, a Jugoszlávia-konfe- rencia Emberi Jogi Mun­kacsoportjának az elnöké­vel. A megbeszélés folya­mán Ágoston András is­mertette a VMDK április 27-i kanizsai értekezletén elfogadott autonómia-kon­cepció lényegét. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter belgiumi tar­tózkodása után ma Luxemburgba utazik, és ott az EK luxemburgi bírósága bizottsági ülésére látogat, illetve megbeszélést folytat a bíróság elnökével. AZ OLASZ SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT országos ta­nácsa csütörtökön új főtitkárt választott a párt élére a 44 éves Carlo Vizzini személyében; az eddigi főtitkár, Antonio Cariglia a párt elnöke lesz ezentúl. AZ AMERIKAI KORMÁNY az Ukrajnával kötött meg­állapodás mintájára akarja rendezni az atomfegyverek kérdését a többi utódállammal — jelentette csütörtökön az amerikai sajtó. VLAGYIMIR KIRILOVICS ROMANOV nagyherceget május 29-én helyezik örök nyugalomra Szentpéterváron a Péter-Pál-erődben — jelentette csütörtökön az ITAR— TASZSZ. \HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ] LOS ANGELES ÁRNYÉKA AZ ÖTVENEGY HA­LOTT többségét már elte­mették, a 2500 sebesült kö­zül négyszázan elhagyhat­ták a kórházakat, a mintegy tízezernyi letartóztatott el­len a futószalagon zajló bírósági eljárások eredmé­nyeként megtörténnek a vádemelések. A több napon át zajló zavargásoknak azonban még hosszú ideig ott lesznek Los Angelesben a mementói: a kiégett há­zak sorai és az egyéb van­dál pusztítások, amelyek anyagi kára a mostani becslés szerint mintegy hat­százmillió dollár. Az Egyesült Államok utóbbi negyven évben leg­nagyobb áldozatokat köve­telő zavargásai — amelyek során a fekete bőrű lakos­ság erőszakos akcióiban épületeket, kocsikat gyúj­tottak fel, üzleteket rabol­tak ki, és lőfegyverekkel is tüzeltek a rendőrökre és tűzoltókra — mélyen meg­rázták egész Amerikát, s" megdöbbentették az egész világot. Drámai módon fi­gyelmeztette őket, hogy a „néger gettók” hatvanas évekbeli lázadásai nem a távoli múlt, csupán köny­2 vekben szereplő eseményei, hiszen azok a társadalmi okok, amelyek annak ide­jén e zavargásokat kirob­bantották, nemcsak létez­nek, hanem még erőtelje­sebben megvannak. Csak egyetlen szikra szükséges ahhoz, hogy az erőszak új­ra megismétlődjön. A jelen esetben egy gyorshajtó fekete bőrű, Rodney King ellen fellé­pett négy fehér rendőr ügye volt a gyutacs a zavargá­sokhoz. Az egyenruhások — miután kirángatták kocsi­jából a közlekedési sza­bálysértőt — egy amatőr videofilm tanúsága szerint, ötvenhatszor rugdosták meg, illetve verték gumi­botjaikkal. A 29 napig tar­tó bírósági tárgyalás után a 10 fehérből és egy beván­dorolt latin-amerikaiból és egy volt Fülöp-szigetekiből álló esküdtszék felmentette a rendőröket. Ez a döntés indította el a harag erősza­kos kirobbanását Los An- gelesnek azon negyedeiben, ahol az amúgy is magát nem ok nélkül másodrendű állampolgárnak érző tíz- százaléknyi fekete bőrű la­kosság zöme zsúfolódott össze, és sokan közülük ki­látástalan nyomorban ten­gődnek. A kaliforniai nagy­város 7800 főnyi rendőrsége képtelen volt megfékezni a zavai'gást, s nemcsak a 2000 főnyi nemzeti gárdát mozgósították, hanem, ami­kor az erőszak kiterjedésé­től kellett tartani, Bush el­nök 4500 szövetségi katonát küldött a helyszínre. Ezek az egységek még mindig ott tartózkodnak, bár az élet, annak ellenére, hogy a fe­szültség változatlanul rend­kívüli, visszatért látszólag normális kerékvágásába. Mi sem természetesebb, hogy az elnökválasztás évé­ben a Los Angeles-i dráma a kampányra rányomja bé­lyegét. Bush elnöknek ugyan az eddigi előválasztá­sok eredményeként már elegendő szavazója van, hogy a republikánus kül­döttgyűlésen elnyerje a párt hivatalos elnökjelölt­ségét. De nheg kell majd szereznie a novemberi vok­solásnál demokrata párti ri­válisával szemben is a többséget, hogy újra bevo­nulhasson négy évre a Fe­hér Házba. E politikus valószínűleg Clinton arkan- sasi kormányzó lesz, aki már megszerezte a küldöt­tek voksainak négyötödét a jelöléséhez. A valószínű de­mokrata párti elnökjelölt már hétfőn Los Angelesben volt, s a republikánusok számlájára írta, hogy akko­ra elkeseredettség és re­ménytelenség halmozódott fel a fekete bőrűek által la­kott városrészekben Los Angelesben, amely ily drá­mai eseményekhez veze­tett. Bush elnök először csupán a törvény megtartásának hangoztatására szorítkozott a zavargások kirobbanása­kor, s csak később ígért va­lamiféle programot a fe­kete bőrűek által lakott sze­génynegyedek súlyos prob­lémáinak enyhítésére. El­képzelése azonban csak ál­talánosságokban mozog, bár „új megközelítéseket” hangoztat. EZT FEJTETTE KI Bush szerdai-csütörtöki helyszíni látogatásánál is, konkrét cselekvési program nélkül. Ezért a kommentátorok egyetértenek abban, hogy Bush választási hadjáratát súlyosan érintette a Los Angeles-i dráma, és hogy ennek árnyéka ott lesz az egész, novemberig tartó kampányban. Árkus István Ki a független képviselő? Október—novemberben szakszervezeti választások A kabinet csütörtöki ülé­sén módosította a gépjár­művek kötelező felelősség- biztosításáról szóló kor­mányrendeletet. Eszerint ezentúl a pénzügyminisz­ter állapítja meg rendelet­ben a kötelező biztosítás díjkalkulációjának és ered­ményelszámolásának rend­jét, illetve magát a díjat. A kormány döntött ar­ról is, hogy törvényjavas­latban indítványozza a szakszervezeti választások néhány hónapos halasztá­sát. A tervezet értelmében október 1-je és november 31-e között kell megtartani a voksolást, amelyek ered­ménye alapul szolgál majd a szakszervezeti vagyon­megosztáshoz. A kormány döntött arról is, hogy az augusztusban megrendezendő magyarok III, világkongresszusa elő­készítésére 60 millió forin­tot folyósítanak a Külügy­minisztérium számára a költségvetés általános tar­talékából. A kormány rendeletet al­kotott arról, hogy az állami kézben levő volt szovjet ingatlanok kezelői joga a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet illeti meg. A rendelet szabályozza az in­gatlanok hasznosításának mikéntjét is. Eszerint az ingatlanokat pályázat útján hasznosít­ják; a kormány meghatal­mazásával akár térítés- mentesen is. A helyi ön- kormányzatokat elővásár­lási, illetve előbérleti jog illeti meg. A rendelet értelmében a környezeti károk elhárítása a volt szovjet ingatlanok új tulajdonosait terheli. A kormány ülésén An­tall József tájékoztatást adott a független képvise­lők egy csoportjával foly­tatott minapi eszmecseré­ről is. Eszerint a találkozón a kormányfő felajánlotta a rendszeres kapcsolattar­tást, tájékoztatást, és sem­miféle feltételt, igényt nem támasztott. A találkozóra a kor­mányfő nem hívta meg azokat a képviselőket, akik ugyan a függetlenek cso­portjában ülnek, ám vala­mely „meghatározott név­vel is illethető” politikai párthoz, vagy csoporthoz tartoznak. A kormányfő er­ről külön levélben is tájé­koztatta Pozsgay Imrét, a Nemzeti Demokrata Szö­vetség vezetőjét. A, kormányfő szerint egyébként az a független képviselő, aki nem tartozik sem a kormánykoalíció tagjai sorába, sem pedig ellenzéki politikai pártok­hoz. Megszüntetjük az államszerződést Bős-Nagymaros építéséről (Folytatás az 1. oldalról.) Josef Vavrousek, a cseh­szlovák környezetvédelmi szövetségi bizottság vezető­je (miniszter) szerint a ma­gyar kormány Bőssel kap­csolatos csütörtöki döntése, „nagyon rossz lépés a hely­telen irányba’’. Az MTI prágai tudósítójának adott rövid telefoninterjújában úgy vélekedett, hogy az ul­timátumok szabása révén Jugoszláviára emlékeztető helyzet alakulhat ki Közép- Európában. Vavrousek — a tárgyalások és a kompro­misszumok régi szorgalma­zója — reményét fejezte ki, hogy létrejöhetnek a ma­gyar kormány által indít­ványozott tárgyalások még május 15. előtt, de hozzá­tette: a magyaroknak vala­milyen gyakorlati javaslat­tal is elő kell állniuk, mert eddig ezt nem tették meg. R HM véleménye Minden feltétel adott — Jelenleg is minden fel­tétel adott ahhoz, hogy a Magyar Honvédség hivatá­sos állománya munkahelyén kívül részt vehessen az or­szág politikai életében — közölte az MTI-vel Erdélyi Lajos honvédelmi szóvivő. Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy az SZDSZ honvédelmi tagozata állás- foglalásában kifogásolta: a tárca az Alkotmánybíróság 1991 októberében kihirde­tett határozata óta nem rendezte a szolgálati sza­bályzatban az egyesülési jog korlátozására vonatko­zó pontokat. Mint a szóvivő rámuta­tott: a minisztériumban előkészítés alatt vannak azok az új törvényterveze­tek, amelyek a nemzetközi normáknak megfelelően szabályozzák a katonák em­beri és politikai jogait. Az új honvédelmi törvény várhatóan még az idén ha­tályba lép, ezért a kormány nem találta indokoltnak a soron kívüli jogi szabályo­zást. Érdekegyeztetést akarnak Az MSZP az ifjúságról — Az ifjúság helyzete a rendszerváltás elmúlt két évében nem változott, mert a koalíciós pártoknak, a kormánynak nincs végig­gondolt, markánsan megfo­galmazott ifjúságpolitikája — mondta Boldvai László, az MSZP ügyvivője a párt csütörtöki sajtótájékoztató­ján. A szocialisták fiatal ügy­vivője úgy vélekedett, hogy a kormánynak, nem is áll szándékában foglalkozni az ifjúság kérdéseivel. Ennek alátámasztásául megemlí­tette, hogy 1989-ben meg­szűnt az ifjúságkutatás Ma­gyarországon, és azóta nem állnak megalapozott infor­mációk a vezetés rendelke­zésére. Az MSZP ezért szorgalmazni kívánja — a szocialista frakció segítsé­gével a parlamentben is — ifjúsági információs bázis kialakítását, az ifjúságku­tatás újjáélesztését. Az MSZP azonban nemcsak a kormánytól vár garanciá­kat, hanem ellenzéki párt­ként maga is kész ebben szerepet vállalni.

Next

/
Thumbnails
Contents