Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-08 / 108. szám

IDŐZÍTETT BOMB Bezárják-e végre a szemétbányát? Koalíciós egyeztetőhizQllsáff KI KELL DOLGOZNI AZ IGAZSÁGTÉTEL ÚJ ALAPELVEIT! elnök által is kezdeménye­zett bizottság kompetenciá­jába azonban csak az el­múlt évtizedek eseményei­nek, és egyes személyek politikai felelősségének ki­vizsgálása tartozhat, nem pedig a büntetőjogi felelős­ség megállapítása. A koa­líciós képviselőcsoportok javasolják: a kormány dolgozza át korábbi, 1990- ben a parlament elé ter­jesztett, határozati javasla­tát, amellyel egy politikai felelősséget vizsgáló bizott­ság felállítását kezdemé­nyezte, és készítsen újabb javaslatot, amely tartal­mazná az 1990-es doku­mentum alapelveit, a köz­társasági einök egy törté­nelmi tényfeltáró bizottság felállítását célzó kezde­ményezését. valamint az azóta benyújtott képviselői javaslatokat. Kónya Imre szerint Göncz Árpád kez­deményezése után várható, hogy az ily módon átdolgo­zott határozati javaslat ál­talános támogatást élvez majd a parlamentben. Fontos a tudomány az ország fejlődéséhez Az új akadémiai ciklus kétharmadán túl vagyunk, s egy kicsit távolabbi perspektívából kell szem- ügyre venni: mi az, amit sikerült, és mi az, amit nem sikerült elérni — hangsúlyozta Kosáry Do­mokos, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke csü­törtökön az Akadémia vár­beli kongresszusi termé­ben, a közgyűlésen, az el­múlt időszakról szóló be­számolójában. Kosáry Domokos leszö­gezte, hogy az Akadémia megőrizte működőképessé­gét, amely nem kis telje­sítmény az átmenet, a történelmi forduló viszo­nyai között Európának ezen a részén. Hangsúlyozta azonban: mindehhez ter­mészetesen szükség volt az ország állami vezetésének stabilitására és támogatá­sára is. Az akadémiai törvény­tervezetről szólva — ame­lyet a kormány már a múlt évben elfogadott — leszögezte, hogy végleges parlamenti elfogadása le­hetővé teszi majd a to­vábbi reformlépéseket. Ügyszintén lényeges a tu­dományos fokozatok új rendszerét megfogalmazó másik törvényjavaslat, amely kiegészíti az akadé­miai törvény általános ren­delkezéseit. Láng István, az Akadé­mia főtitkára beszámoló­jában hangsúlyozta: az MTA újjáalakítása, stabi­litásának megőrzése meg­valósulni látszik. Koráb­ban is meglévő sokrétű nemzetközi kapcsolatrend­szere jelentősen bővült, el­ismertsége nőtt. A fejlett világ tudósai a Magyar Tudományos Akadémiát egyenrangú partnernek te­kintik. A társadalomban is 'érlelődik a felismerés, hogy a tudomány fontos meg­határozó bázisa lehet az ország fejlődésének. A közgyűlés holnap foly­tatja munkáját. laljon személye pártatlan­ságát illetően. Hozzátette: véleménye szerint erre ki­zárólag egy paritásos ala­pon felálló vizsgálóbizott­ság lehetne hivatott. Gom­bár Csaba ugyanakkor ki­jelentette: leváltását a kor­mánytöbbség asszisztálása nélkül is könnyen keresz- tülviheti a kormányfő, aki­nek a bizottsági meghallga­tást kezdeményező levelé­ben foglalt érvei jogilag in­gatagok és megalapozatla­nok. Tekintettel arra, hogy Gombár Csaba távozott a kulturális bizottság ülésé­ről, a képviselők így csu­pán egymásnak fogalmaz­hatták meg véleményüket. A kormánypárti honatyák egyöntetűen azon az állás­ponton voltak, hogy Gom­bár Csaba hibázott a rádió átszervezésére tett intézke­dései során. Súlyos tör­vénysértésnek minősítették az elnöknek a bizottság ülésén tanúsított, magatar­tását, és volt, aki egyene­sen anarchista megnyilat­kozásnak aposztrofálta tá­vozását. A liberális ellen­zék viszont azon a véle­ményen volt, hogy már ele­ve a meghallgatás kezde­ményezésével szolgai eljá­rásra késztette a parla­menti bizottságot a kor­mányfő. illetve a végrehaj­tó hatalom. A képviselők egyébként nagy szavazattöbbséggel ál­talános vitákra alkalmas­nak találták a rádióról és a televízióról szóló tör­vényjavaslatot. A bizottság tagjai közül csupán a sza­baddemokrata képviselők tartózkodtak a szavazástól, ellenszavazat pedig nem volt. A Vöröskereszt és Vörös Félhold világnapján ÜZENET 66,7 milliárd forint a költségvetés hiánya kai, a kiadások 0,9 száza­lékkal voltak kisebbek. A lemaradást alapvetően a személyi jövedelemadó ha­tározta meg. Az április végi 67 milliárd forint szja-be- vételből — ami az éves előirányzat 29,8 százaléka — az állami költségvetést megillető hányad 39,9 mil­liárd forint volt. A bevé­telkiesés teljes egészében a központi költségvetést terhelte. Az adósságszolgálattal kapcsolatos tételek közül a bevételek az időarányosnál csaknem 9 százalékponttal magasabbak, és elérik a 19,1 milliárd forintot. En­nek oka, hogy a lakossági megtakarítások tavalyi és idei erőteljes bővülése miatt a takarékbetétek és értékpapírok kamatát ter­helő forrásadóból április végéig már 10,1 milliárd forint folyt be, amely már majdnem elérte az éves 11 milliárd forintos előirány­zatot. Az ebbe a körbe tar­tozó kiadások teljesülése lényegileg megfelel az idő­arányosnak, vagyis eléri az 53,3 milliárd forintot. A költségvetés eleget tett ese­dékes törlesztési, kamatfi­zetési kötelezettségeinek. A költségvetés első négy­havi hiányát a törvényileg jóváhagyott források teljes egészében fedezték. (Folytatás az 1. oldalról.) létrom, festékanyagok, gu­mitermékek kerültek i földbe, s egyre halmozód­tak az évek alatt. A lakók indulatosar mondták el, hogy a környé­ken — főleg a Móra útiak tapasztalják nap mint naf — elviselhetetlen a bűz, z guberálók áradata, melles­leg növekszik a víz nit- ratlartalma. Sinkó István lakó alvadt vérrel félig teli orvosi fecskendőkről be­szélt, de szó esett halálfe­jes mérgeket tartalmaz! hordókról, kutyás rendőrök akik azért őrködnek ese­tenként, hogy a környékbe­liek ne lássák, mit boríta­nak le a teherautókról. Má­sok a mélyben képződé biogázoktól rettegnek. „Időzített bombán élünk akár az egész Kerepestar- csa a levegőbe repülhet!’' — hangzott el a kétségbe­- esett jajkiáltás. Végső elke- i seredásükben a lakosok ké­- szék felvonulni, élőláncot alkotni, tüntetni, csak le­í gyen már valamilyen előre­- lépés. Mellesleg nem egy c bányagödör létezik, hanem j 3 — egyelőre háborítatla- i nul további G — ebből- egyet használ a fővárosi- vállalat. i Halász Géza a ■ közterü- t let-fenntartók nevében igye­- kezett kisebbíteni a ve­- szélyt, magyarázni az álla- í pótokat. Az elmaradt tech- , nológiát, műszerek, s min­- denokelőtt pénzhiányt em­- legetett, de véleményük • szerint betartják az előírá­- sokat. A tárca lényegében 5 az önkormányzatnak dobta vissza a labdát. Körösfői , László azt húzta alá, hogy- a tsz és a szemétbánya ’ használója között 1990. de­cember 31-én lejárt a meg­kötött szerződés. Az önkor­mányzat ilyen alapon min­den további nélkül bezár­hatja a telepet. Ennek egyébként a tűzoltóság is igencsak örülne, mert nincs pénzük szeméttüzek oltá­sára. Búk Károly képviselő a képviselő-testület soron kívüli összehívását javasol­ta; s mielőbbi döntést a bezárás ügyében. Többek részéről s nyomatékkai fel­merült a rekultiváció kér­dése, s hogy ki fizesse a te­rület természetbe való visz- szaállításának költségeit. A nyilvános megbeszélés végén a megjelent szakem­berek újabb egyezkedésre ültek össze, hogy jogi, kör­nyezetvédelmi s egyéb szempontok alapján, készít­sék elő az önkormányzat felelős döntését. Mert most -már rajtuk a sor. (tóth) Nézetbeli különbségek az ellenzék meg a kormánypárt között-4 szabaddemokraták tartózkodtak AZ ORSZÁGGYŰLÉS kulturális bizott­sága indokoltnak tartja, hogy Antall József minisz­terelnök kezdeményezze Gombár Csaba felmentését a Magyar Rádió elnöki posztjáról. A parlament il­letékes bizottsága — ame­lyet a kormányfő egy ko­rábbi levelében kért fel az einök alkalmasságának megvizsgálására — csü­törtöki ülésén 13 szavazat­tal, azaz a kormánytöbbség egyetértésével hozta meg határozatát, azt követően, hogy kísérletet tett a Ma­gyar Rádió elnökének meg­hallgatására. Ez azért ma­radt kísérlet, mert Gom­bár Csaba felolvasta a kor­mányfő levelére reflektáló nyilatkozatát, majd — el­zárkózva a további párbe­szédtől — távozott a bi­zottsági ülésről. A Magyar Rádió elnöke rövid nyilatkozatában rámu­tatott arra, hogy a kulturá­lis bizottságot — tekintet­tel a kormánypárti többség­re — nem tartja alkalmas­nak arra, hogy állást fog­Javaslatot tesznek az igaz­ságügy-miniszternek: hívja össze jövő hétre azt a hat­tagú, az igazságügy-minisz­terből, a belügyminiszter­ből, a három koalíciós frakcióvezetőből és a leg­főbb ügyészből álló grémiu­mot, amely meghatározza az igazságtételre vonatko­zó, a Zétényi—Takács-tör­vényjavaslatot felváltó ja­vaslat alapelveit. Az MDF-, a 35-ös és a KDNP-fvakció vezetője — Kónya Imre. Pásztor Gyula és Füzessy Tibor — rész­vételével csütörtökön Bu­dapesten tartotta ülését a koalíciós . egyeztető bizott­ság. Kónya Imre, aki a bi­zottság ülése után a saj­tót tájékoztatta, ezzel kap­csolatban kijelentette: az új törvényjavaslat — az alkotmánybíróság döntését figyelembe véve — kifeje­zésre juttatná, hogy a dik­tatúrában elkövetett, és az elmúlt időszakban nem ül­dözött súlyos bűncselekmé­nyek tetteseit bíróság előtt kell felelősségre vonni. Ehhez azonban a büntető- eljárás módosítására van szükség, hogy, a bíróság az esetleges elévülés ellenére valóban megvizsgálhassa: az adott személy elköve­tett-e az emberiesség elleni bűncselekményt. Az MDF-frakcióvezető rámutatott: más kérdés a szintén szükséges történel­mi tényfeltárás. Ezzel kap­csolatban kijelentette: Ma­gyarország 40 évig „titkok birodalma” .volt, tehát ki kell vizsgálni, mi is tör­tént valójában. A három frakció korábban hangoz­tatott. és most megerősített véleménye szerint: egy, a Göncz Árpád köztársasági APEH-FELJELENTÉSEK Me&iog&eSták a nyomozást Nem állapítható meg bűn- cselekmény, ezért a bünte­tőeljárásról szóló törvény, értelmében meg kell tagad­ni a nyomozást azokban a feljelentésekben, amelyek­ben az APEH több igazga­tósága azt állítja, hogy sikkasztást és hűtlen ke­zelést követtek el az ál­taluk feljelentett vállala­tok, mert a munkavállalók munkabérének kifizetése­kor a munkabért terhelő személyi jövedelemadót le­vonták ugyan, de azt az adóhatóságnak nem fizet­ték be. A Legfőbb Ügyész­ség álláspontjáról dr. Fá­bián Jánost, a legfőbb' ügyész helyettese tájékoz­tatta az MTI munkatársát. A legfőbb ügyész helyet­tese hangsúlyozta: a ma­gánszemélyek jövedelem- adójáról és az adózás rend­jéről szóló törvények ren­delkezése értelmében az adózási kötelezettség telje­sítésében a munkáltató (a gazdálkodó egység) helyet­tesíti a munka vállalót (a magánszemélyt). Ennek alapján a magánszemély adóhatósággal szembeni kötelezettségei lényegében azonosak a munkáltató és az adóhatóságok közötti kö­telezettségekkel. Ebből pe­dig az következik, hogy az adózási kötelezettség meg­szegéséhez fűződő hátrá­nyok is megegyeznek. Fábián János utalt arra, hogy a magánszemélyt — az előzőekre tekintettel a munkáltatót is — adózási kötelezettsége nem teljesí­tése esetén büntetőjogi fe­lelősség csak akkor terhe­li. ha terhére az adócsalás bűntettét meg lehet, állapí­tani. A büntető ' törvény­könyv szerint adócsalást az követ el, aki az adókötele­zettség teljesítésével kap­csolatban-az adóhatósággal szemben félrevezető maga­tartást tanúsít. Ez pedig — n Legfőbb Ügyészség állás­pontja szerint — a feljelen­tett vállalatoknál nem álla­pítható meg. (Folytatás az 1. oldalról.) lenséget okoz. különösen a háborúk áldozatául esett polgári lakosság körében. Ha összefogunk a sze­rencsétlenségek ellen, töb­bet és jobbat tehetünk , és kell is tennünk. Ugyanak­kor azonban a szenvedés és a baj gyökeréig kell ha­tolnunk. Mert mindig a legsérülékenyebbek, a leg­szegényebbek. az asszo­nyok, a gyerekek, az idő­sek és rokkantak kerülnek először a legsúlyosabb helyzetbe. A katasztrófák elleni harc elválaszthatatlan te­hát ezektől a naponta meg­vívott „csendes háborúk­tól”, amelyek a szegény­ség, népek egészének kény­szerű exodusa, a környezet romlása ellen irányulnak, amelyek naponta ölnek, a szegényt még szegényebbé és még sebezhetőbbé te­szik. A Vöröskereszt és Vörös Félhold Nemzetközi Moz­galma jelen van mindenütt a világon, és most köteles­sége, hogy vészjelzést ad­jon le humanitárius mozgó­sításra szólítva fel. Milliók életét lehetne megmenteni, a szenvedé­seket meg lehetne előzni, ha időben megfelelő intéz­kedéseket hoznának, ha elegendő eszköz állna ren­delkezésre, ha a humani­tárius elveket és szabályo­kat betartanak. Az emberiesség nevében a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Nemzetközi Moz­galma felhívást intéz a vi­lág minden polgárához és a kormányokhoz, hogy mindenütt a világon tart­sák és tartassák tisztelet­ben az emberi méltóságot és cselekedjenek aszerint. Fogjunk öósze mindany- nyian a Icatatztrófálk el­len! Ezt az üzenetet hangsza­lagra mondta: Cornellio Sommarugu, a Vöröskereszt Nemzetkö­zi Bizottságának elnöke, franciául, németül és ola­szul; Mario Villarroel Lander, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Nemzetközi Tár­saságok Nemzetközi Szö­vetségének elnöke, spa­nyolul; Pár Stenbáck, a nem­zetközi szövetség főtitká­ra., angolul; Dr. Ahmad Abu-Goura, a Vöröskereszt és Vörös Fél­hold Állandó Bizottságá­nak elnöke, arabul. A Pénzügyminisztérium közlemény közzétételére kérte fel csütörtökön az MTI-t, amelyben egyebek között ez áll: A gazdaság év eleji fo­lyamatairól zömmel az el­ső negyedévre vonatkozó információk állnak rendel­kezésére. Aktívumot mutat a folyó fizetési mérleg, melynek mérteke március végén meghaladta a 400 millió dollárt. A külkeres­kedelmi forgalomban is hasonló nagyságú aktívum alakult ki. Az árak alakulására to­vábbra is az inflációs fo­lyamat lassulása a jel­lemző. Az ipar belföldi ér­tékesítésének árszínvonala február végéig 1,6 száza­lékkal nőtt a december végihez képest, tavaly ez 12,3 százalék volt. A fo­gyasztói árszínvonal de­cembertől március végéig 7,9 százalékkal emelkedett, a tavaly év eleji 16,9 szá­zalékkal szemben. A ter­melői árak színvonala 7.5 százalékkal, a fogyasztói áraké 24,7 százalékkal volt magasabb a tavalyi azonos időpontokban mértnél. Az 1991. évi feltételezett kisebb jövedelemszint kö­vetkeztében a költségvetés hiánya a vártnál nagyobb. Az állami költségvetés áp­rilis végi hiánya 66,7 mil­liárd forint volt. A hiány 242 milliárd forint bevétel és 308,7 milliárd forint ki­adás egyenlegeként alakult ki. A bevételek az időará­nyos szintnél 5,9 százalék-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents