Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-07 / 107. szám
?h<f- 1^2 , Egy látogatás tapasztalatai A példa követhető Nem biztos, hogy simább iesz Ráfizetéses útalap A honatyák elfogadták az útalapról szóló törvényt, azután az Ml—M15 autópályák megépítésére nemzetközi versenytárgyalást írnak ki, melyet követnének az M3, M5 és M7 autópályák továbbépítésére vonatkozó tenderek — természetesen a külföldi tőke bevonásával. A számítások szerint — a koncesz- sziós rendszer sikeres debütálása esetén — 30-40 százalékkal kevesebb teher rakódna az állami költsé'gvetésre. Az útalap mostani megszavazása után már nemcsak a gyorsforgalmi utak fejlesztésére, hanem a főutak mellett a bekötő- és összekötő utakra, illetve a kerékpár-úthálózat kibővítésére is számíthat a lakosság. Az útalap az állami tulajdonban levő országos közúthálózat fejlesztését, fenntartását szolgáló állami pénzalap, amelyből az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat fejlesztését is támogatni kell. Az útalap fő bevételi forrásai az üzemanyag-értékesítést és -felhasználást terhelő befizetések, valamint a gépjárműadó meghatározott hányada. A belföldi termelő, forgalmazó, illetve felhasználó: a) 86-os oktánszámú motorbenzin esetében .literenként 5,20 Ft alapulvételével, tonnánként 7027 forintot; b) 92-es és 98-as oktánszámú motorbenzin esetében literenként 5,20 Ft alapulvételével, tonnánként 6933 forintot; c) 95-ös oktánszámú ólommentes motorbenzin esetében literenként 5,20 Ft alapulvételével, tonnánként 6842 forintot; d) gázolaj és tüzelőolaj esetében literenként 5,00 Ft alapulvételével, tonnánkéut 5952 forintot köteles az értékesítést, illetőleg a saját felhasználást követő hónap 15. napjáig az útalap javára befizetni. A belföldi gépjárművek utáni adóból ez évben 700 millió forint, 1993-ban az adó 25 százaléka, 1994-ben pedig az adó 50 százaléka; a külföldön nyilvántartott gépjárművek utáni adóból 1993-ban az adó 50 százaléka, 1994-ben viszont az adó 100 százaléka az útalap bevételét képezi. A törvény szerint a közutakat közvetlenül nem igénybe vevő gázolaj- és tüzelőolaj-fehasználók visszatérítésre jogosultak* Az útalapról szóló törvény 1992. június 1-jén lép hatályba. Utazni eddig sem volt olcsó mulatság. De vajon a papíron szép és meglehetősen költséges elképzelések megvalósulásakor, vagyis az ezredforduló idején (amely már nincs is olyan messze), elmondhatják-e majd a települések lakosai, hagy minden igényt kielégítenek a közutak? Egyáltalán lesz még olyan utazó az ezredfordulón Pest megyében, aki meg tudja fizetni a — feltehetően csillagos égig szökő — üzemanyagárakat, vonatjegyeket, autóbusz- bérleteket, no és ” persza magukat a közlekedésül szolgáló gépkocsikat? Ha nincs utas vagy utazó, akkor füstbe mennek az „álomszép” tervek ... I. M. Érvényben: 1992. május 6. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Az új-zélandi és az ausztráliai kormány meghívására dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszternek április 17. és május elseje között alkalma volt tanulmányozni ezen országok támogatás nélküli vagy alacsony támogatással kitűnő eredményeket elérő mezőgazdaságát. A program keretében szarvas- marha- és juhtenyésztő gazdaságokat kereshetett fel. illetve betekintést nyert kutatóintézeti és mezőgazdasági oktatási intézmények munkájába. Dr. Gergátz Elemér tíznapos útjáról, annak jelentőségéről a tegnapi sajtótájékoztatón bővebb információkat is szerezhettünk. Elhangzott, hogy Ausztrália magyar szakemberek oktatásával, míg Új-Zéland oktatási programokkal, valamint mintafarmok létesítésével segíti a magyar átalakulást. A kéthetes út során a magya’r miniszter találkozott a két ország kormányának földművelésügyi és kereskedelmi miniszteréMa már nemcsak a megszokás, de a szükség is inspirál a hétvégi telkek megművelésére. Mert igaz ugyan, hogy a „saját” mindig szebb és ízesebb, csakhogy a felfelé kúszó árak is megfontolásra késztetnek: meddig érjen a pázsit, s hol kezdődjön a kert... — Szemmel láthatóan gyarapszik azok száma, akik hétvégi telkeiken zöldfélét termesztenek — mondja Vörös Edwardné, a szentendrei ÁFÉSZ-gazda- bolt üzemeltetője —, ezen a környéken mindenképpen. A családok többségében bizony sokat számítanak azok a forintok, amelyek így megspórolhatok; s ebből senki sem csinál titkot. Hozzánk nem a nagytermelők, a mezőgazdasági vállalkozók járnak, itt a kiskerttulajdonosok vásárolnak, akik csupán háztartásuk kiegészítésére termelnek hétvégeken, k ^kapcsolódásképpen. A 11-es út mellett meglehetősen jó helyen kínálja portékáit a szentendrei gazdabolt, ámbár Vörösné szerint évek óta megvan a kikalakult vevőkör. Az átutazók — köztük sok külföldi — megállnak ugyan, de inkább terepszemlét tartanak, mint vásárolnának. Ma már senki sem szórja a pénzt, ezerszer meggondolja a helyét. Régen a tavasz és az ősz mindig nagy bevételt hozott, most nincs különbség a hónapok között: ritkán fordulnak elő kiugró vásárlások. Pedig gazdag a választék; a házban, a ház körül, s a kertműveléshez szükséges kellékekből nincs hiány. Igaz, hogy mennyiségből semmit sem tartanak, ha tehetik, óvakodnak a készletezéstől. — Mindig arra törekedtünk — folytatja Vörösné —hogy a legkülönbözőbb vásárlói rétegekhez eljussunk. Nem szabad elfelejteni, van egy tehetősebb kör is, amely a luxuscikvel, ellenzéki vezetőkkel, parlamenti képviselőkkel. Megbeszéléseket folytatott a nemzeti farmerszövetségek vezéralakjaival, akiknek szándéka maximálisan képviselni a termelők, a gazdálkodók érdekeit. A földművelésügyi tárca vezetője külön is kiemelte, hogy mindkét ország földrajzi adottságai, gazdaságuk termékszerkezete sok hasonlóságot mutat hazánkéval. Mezőgazdaságuk fejlett s erősen export- orientált. Agrárpolitikájuk alapvető lényege: erős, életképes, a külpiaci versenyben is helytálló, s családi alapon működő magánfarmok és azok szövetségeinek a kialakítása. A minisztert útjára elkísérte dr. Vajda László, az FM főosztályvezetője is. Tájékoztatójában szólt arról, hogy mindkét ország termelésében — a juh- és a szarvasmarha-tenyésztés mellett — fontos szerepet játszik a búza, valamint a zöldség és gyümölcs termesztése. Ennek során egyre kevesebb műtrágyát keket igényli. Rájuk éppúgy gondolunk, mint a kispénzű vásárlókra, egyformán becsben vannak. Mindannyiuknak kedvét keressük, ezért olyan csahasználnak fel: az alkalmazott kemikáliák egy- tizedét teszik ki a Nyugat- Európában felhasználtnak. Dr. Gergátz Elemér ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy hazánkban is mind nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a biológiai növényvédelemnek. Utalt arra, miszerint a Gödöllőn működő biotechnológiai kutatóközpontot egyre inkább orientálják a fejlesztő kutatásokra. A kereskedelmi kapcsolatok előrelendításében várhatóan a kint élő magyarságnak mind aktívabb szerepe lesz. Előreláthatóan rövidesen megoldódik a magyar szalámi beviteli engedélyezése a két országba, s jó kilátások vannak a magyar konzervek és zöldségféleségek, gyümölcsök szállítására is. S ami már biztató jelként értékelhető: az üzleti partnerek egyre nagyobb érdeklődést mutattak a magyar húsipari termékek gyártási technológiái iránt. tornákon keresztül szerezzük be áruinkat, amely vélhetően kielégíti igényeiket. Tartunk Nyugatról behozott cikkeket — például osztrák napernyőket —, ugyanakkor megpróbálunk olcsón vásárolni a termelőktől: kihagyva az árdrágító nagykereskedelmi állomásokat. Miskolctól Győrig járjuk az országot, hogy olcsóbb és jobb minőségű portékához jussunk. Talán ennek tudható be, hogy sok visszajáró vevő keres évről évre. Az üzemanyagárak emelkedésével párhuzamosan romlott közútjaink állapota. 1990-ben már 225 milliárd forint kellett volna ahhoz, hogy a hazai útjainkat legalább az európai mércének megfelelő szintre tudják fejleszteni. A meglevő utak karbantartásához pedig azonnal 100 milliárd forintra lenne szükség, s ebből csak a legszükségesebb munkálatokat fedezhetik. A távlati fejlesztési programban, amelyet a közelmúltban terjesztett a kormány a parlament elé, célul tűzték ki a lemaradás tíz évre való csökkentését. A szakértők azt szeretnék, ha a most benyújtott tervezet legalább kétezerig megvalósulna — átütemezés nélkül. A program teljes költségigénye máris tetemesen növekedett (az inflációs hatások eredményeként) 1990-és áron számolva 250 milliárd forintba került volna, míg a tavalyi árak alapján már 325 milliárd forintra becsülték az illetékesek az útalap forrásigényét. Évente 14— 16 milliárd forintba kerül a karbantartás — s ebben csak a minimális üzemeltetés foglaltatik benne. Ezért érthető, ha a legkülönfélébb lehetőségeket próbálgatják a pénzügyi források megszei'zésére. Az útalap tavalyi fejlesztési forrásigénye — mint említettük — 325 milliárd forintot tett ki. A fejlesztési igények az idén 170 milliárd forintot szívnának el az államkasszából, a fennmaradó pénzt (összesen 155 milliárd forintot) koncessziós vállalkozások bevonásával és hitelfelvételekkel próbálják pótolni. angol font ausztrál dollár belga frank (100) dán korong finn márka francia frank görög drachma (100) holland forint ír font japán yen (100) kanadai dollár kuvaiti dinár német márka norvég korona olasz líra (1000) osztrák Schilling (100) portugál escudo (100) spanyol peseta (100) svájci frank svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) a híd A gyárakban vastag csöveket látni mindenfelé. Vajon mi lehet bennük? Víz, forró gőz, gáz, sűrített levegő, folyékony vegyi anyagok, olaj, egyszóval olyan gáznemű, illetve folyékony anyagok, amelyekkel a gyár dolgozik. A szállítás, az anyagmozgatás az üzemekben is sok gondot okoz. Meglassítja, megdrágítja a munkát a rengeteg rakodás: fel és le. A legolcsóbbnak a csövön át való szállítás bizonyult. Ezért mindent, amit csak lehet, igyekeznek csövön eljuttatni egyik üzemrészből a másikba, esetleg egyik gyárból a másikba. Ott van például a százhalombattai hőerőmű meg az olajmű. A Barátság kő- olajvezeték szovjet olaját a DKV fogadja, a fűtőolajat 140,64 143.44 59,71 60,95 233,99 238,65 12,44 12,70 17,68 18,08 14,29 14,57 40,80 41,64 42,77 43,63 128,55 131,15 59,46 60,66 65,99 67,39 267,58 273,08 48,14 49,10 12,33 12,57 64,11 65,39 683,92 697,52 57,44 58,54 76,73 78,25 52,30 53,38 13,35 13,61 78,86 80,42 98,81 100,77 alatt pedig onnan küldik csővezetéken a hőerőműnek, azaz a DHV-nak. Az elégeti, és a fejlesztett gőz energiáját használja fel a turbinák forgatására, a generátorok hajtására, villanyáram termelésére. A kiáramló, úgynevezett fáradt gőz még mindig igen forró és magas nyomású. Az olajműnek pedig szüksége van rá, mert az olaj- finomításhoz kell a magas hőmérséklet. Csővezeték viszi tehát a DKV-ba a szükséges gőzmennyiséget. Százhalombatta két részét, a régi települést és az új lakótelepet hidak kötik össze. Azonban ezek nem folyó fölött ívelnek át. Alattuk nem víz folyik, hanem öles méretű csövek futnak: viszik az olajat, illetve a forró gőzt a két ipari létesítménybe Va. É. f A pályázat beérkezési határideje: 1992.május 26. A pályázat a május 4. és május 18.-1 hatoslottó szelvényekből állítható össze, A játékosoknak az akció keretében összesen 1000 Ft értékű nyeretlen lottószelvényt kell M egy pályázathoz borítékban beküldeni a •SZERENCSE 1830 BUDAPEST” címre A sorsolást követően a nyereményjegyzéket a Népszabadság, a Nemzeti Sport és a Sportfogadás című lapokban Is közzétesszük. SZERENCSEJÁTÉK RE AMACYAA QUMflAJ CS\!W AMNY ÍUKOZAnj TÄMOGXTÖft Gyócsi László Meddig érjen a pázsit? Becsben a kispénzűek is e • Öles csövek
