Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-05 / 105. szám

Worosvárí afapköieféfeff A Pilisben új szelek fújnak EJ JELI ORJARAT Furkósbottal a biztonságért Nemrég egy idős úrral beszélgettem, ő is egyike volt azoknak, akiket 1946- ban kitelepítettek Ürömről. Ma München mellett él, nyugdíjas, időnként hazajön látogatóba. — Soha ne tud­ja meg, milyen érzés, ami­kor az embert elűzik az ősi rögtől, mely már a szépap­jának is kenyeret adott, s melyben ott porladnak a szülők csontjai — jegyezte meg indulatosan. E komor, vádló szavak jutottak eszembe a pilisvö- rősvári gimnázium udva­rán, miközben néztem a polkázó Lizeket és Hanzikat, s a békésen egymás mellett lengedező két lobogót, a pi- ros-fehér-zöld magyar s a fekete-piros-sárga német trikolórt. Mi minden tör­tént ’46 óta, mennyi könny folyt el feleslegesen. Meny­nyi megaláztatást kellett elviseljenek a Lizek és Hanzik szülei, nagyszülei itt, a Pilis környékén, amíg újra egymás mellé kerülhe­tett ez a két zászló, s a né­metajkú lakosság újra tel­jes jogú és értékű polgára Magyarországnak. Hasonló megfogalmazás­ban méltatta Botzheim Ist­ván polgármester is az ese­mény fontosságát, amiért összejöttünk a hétvégén, nevezetesen a pilisvörösvá- ri Német Nemzetiségi Kép­zési Központ alapkőelhelye­zését, melyhez egymillió márkával járult hozzá a Szabad Bajor Állam kor­mánya. — Újabb lehetőséget kap­tunk nemzeti identitásunk visszanyeréséhez, és a ma­gyar társadalomba való tel­jes értékű integrálódásunk­Naponta ezrek veszik nyakukba a nagyvilágot és indulnak el hazájuktól nyu­gatra eső országokba ott­hont találni. A reménykedő csapat el­akad és legtöbbször mene­külttáborokban találják ma­gukat a vándorok. Hazánk­ban az egyik ilyen ideigle­nes szállást biztosító tábor Kerepestarcsán található. Ezeknek az embereknek áz élete nem rózsás. A ke- repestarcsai táborban az elhelyezési és ellátási körül­mények — különösen a kis­gyermekes családok számá­ra — rendkívül kedvezőtle­nek. Az említett körülménye­ket mérlegelve a Magyar Vöröskereszt felvállalta a humanitárius szempontból különösen veszélyeztetett személyek jogi helyzetének hoz. A képzési központban egy olyan oktatási forma indul be, mely nemcsak el­méleti tudást, de szakmát is ad a végzősöknek. A fiata­lok képzése, előkészítése az életre, rendkívül fontos, mert ettől függ, hogyan áll- juk meg a helyünket a nemzetközi versenyben — mondotta a polgármester, maga is kétdiplomás mű­szaki szakember. Botzheim István utalt azokra a mélyreható kelet­európai változásokra, me­lyek Magyarország és Né­metország viszonyát is ked­vezően érintik, valamint a rendszerváltozás utáni ma­gyar politikára, mely a nemzetiségi kérdésekben is jó irányban mozdult el. Dr. Alexander Arnot, a Német Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete még ennél is tovább ment, példaértékűnek nevezte a magyar változásokat, és ezen belül is azokat a lé­péseket, amiket a kormány tett a nemzetiségek érdeké­ben. — Örömmel tölt el, ami most itt végbemegy önök­nél, és ami a jelen pilla­natban történik Pilisvörös- váron az itt élő németek javára. Egy ilyen esemény igen fontos ma Európá­ban, példaként szolgálhat e konfliktusoktól terhes idők­ben. Mert a békés egymás mellett élés egyik elsődle­ges feltétele pont az, hogy az emberek bárhol is élje­nek, jól érezzék magukat, függetlenül attól, hogy me­lyik nemzet fiai — szögezte le a nagykövet. A politikus — bár maga is német, s régi vörösvári családbpl származik — él­tisztázását, ellátási és elhe­lyezési körülményeinek ja­vítását. A humanitárius segítő te­vékenység elvégzésére a Magyar Vöröskereszt Me­nekültszolgálata 10-15 tagú szociális gondozói csoportot hoz létre, amelynek a mun­kájában a szervezet munka­társai, illetve a külföldiek magyarországi érdekvédel­mi szervezeteinek képviselői vesznek részt, mint a Vö­röskereszt önkéntesei. A Menekültszolgálat ve­zetője rendszeresen tájékoz­tatja a konkrét és általános tapasztalatokról, észrevéte­lekről, a szükségesnek vélt és javasolt intézkedésekről a kerepestarcsai szállás, az idegenrendészeti hatóságok és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Budapesti Iro­dájának illetékes vezetőjét. sősorban nem nemzetiségi­ként, hanen? magyarországi polgárként értékelte a kép­zési központ jelentőségét. — Szeretném itt és most elmondani, hogy ezzel a megépülendő intézménnyel nemcsak a térség német nemzetiségű lakosai nyer­nek, hanem az egész Pilis völgye, s közvetve az egész magyar társadalom — mondotta Szauter Rudolf parlamenti képviselő. — •— Ide a német ajkú gye­rekeken kívül az olyan ma­gyar gyerekek is kérhetik majd a felvételüket, akik az anyanyelvűk mellett a németet is szeretnék elsajá­títani felső szintű tudással. A nyelvtudás erősíti az em­beri kapcsolatokat, ugyan­akkor a nemzetiségek nyel­vének tanulásához nyújtott segítség demokráciánk iga­zolása is. A kultúra nem ismer nemzeti, vallási vagy politikai megkülönböztetést Magyarországon, s ezt preg­nánsan bizonyítják a nem­zetiségi politikánk ered­ményei, köztük a mai alap­kőletétel — hangoztatta a fiatal MDF-es politikus. Az alapító okiratot tar­talmazó fémhengert Ale­xander Arnot helyezte el az alapgödörben, majd az egybegyűlt vendégekkel együtt megtekintette a mű­sort, melynek egyik szín­foltja a helyi sváb és a vellmari vendég fúvószene­kar közös fellépése volt. Ama Ürömről messzi­szakadt, fiatalemberként el­űzött ismerősöm némi fenntartással nyilatkozott a magyarországi változások­ról, közte a demokráciánk­ról is. Sajnálom, hogy nem lehetett ott ezen a május eleji ünnepségen Pilisvörös- váron. Talán enyhült volna benne a régi sérelem, s új­ra azzal az érzéssel lépne a szülőföldre, mint a betele­pülő ősök annak idején, akiknek nemcsak otthont és kenyeret adott Magyaror­szág, de megbecsülést is. Matula Gy. Oszkár Tavaly önszorgalomból — vagy inkább passzióból — végigjártam Pest me­gye valamennyi termál­strandját, így jutottam eL Tóalmásra is. A tóalmási strandkomp­lexum nem nagy létesít­mény, viszont a kedvező környezet — no meg a fi­gyelmes kiszolgálás — alap­ján a jó középmezőnybe tartozik. E tapasztalatok alapján s a meteorológia biztató prognózisától felbá­torodva Tóalmást is beik­tattuk a majálisi program­ba, joggal feltételezve, hogy a strand nyitva lesz. Hát nem volt! Az ajtó­kon lakat, a bejárat előtt a tavalyi szemét (ahogy az őszi szelek odafújták), ami­ből is nem nehéz következ­tetni, az idén még a kutya sem járt ott, nemhogy más rendet csinálni. Álltunk, meditáltunk, köz­ben egyre-másra jöttek a kocsik. A környékről, Pest­ről, Ceglédről. Az elhang­zott kommentálásokat hely­szűke, de főként a tartal­muk miatt nem írom le. Azt viszont igen: a felhá­borodás szólamait az ön- kormányzatnak címezték. Hétfőn reggel felhívtam Tóalmás polgármester asz- szonyát, Kovács Magdolnát, hogy tájékoztatást kérjek ez ügyben. ' Éjszaka van. Eg3retlen halványan pislákoló lám­pa gyenge fénye sem szű­rődik át az ablakréseken, tökéletes sötétségben és békében az igazak álmát alussza a falu. Csak két éber tekintet van, amelyik nem részese az éj­szakai nyugalomnak, a két polgárőré, akik a falu bé­kéjét vigyázzák. Őrzik a rendet és a csendet, sárga Ladájuk körbejár az utcá­kon, a hangtalan házaik között, hogy elriasszanak minden gyanútlan betola­kodót, aki az éjszaka sö­tétjében erre találna té­vedni. Erre kényszerülnek Van valamiféle megszál­lottság a szigetújfálui pol­gárőrökben, valamiféle irigylésre méltó hit abban, hogy használni, szolgálni tudnak. Az öregek, az egyedül élők, az éberebben alvóik éjszaka egy-egy ál­muk után a másik olda­lukra fordulva hallják, hogy körbejár a kocsi, és e fülüknek kedves zajtól megnyugodva tudnak to­vább aludni. Ezen a szép tavaszi éj­jelen. amikor én is elkí­sérem a polgárőröket jár­őröző körútjukra, négyen ülünk be a BRFK-tól har­mincezer forintért vásá­rolt sárga Ladába. Dr. Bor­dás László és Pákozdi Gá­bor az ügyeletes járőr, de kivételesen Walter Mihály parancsnok is velünk jön. A kihalt Hadi úton elme­gyünk egészen a zártker­tekig, de semmi gyanúsat nem találunk. A Mester utca után egy neve nincs kis közből váratlanul ki­bukkanunk a Fő utcára. Szigetújfaluban már több mint egyéves a polgárőr­ség. amely az önkormány­— A bírálat nem minket illet, a strand nem önkor­mányzati tulajdon, pilla­natnyilag nincs beleszólá­sunk az üzemeltetésbe. — Ki a tulajdonos, kinél reklamáljunk? — A magyar állam. A ke­zelői jogot viszont a PVCSV gyakorolja, önkormányza­tunk benyújtotta igényét a Vagyonátadó Bizottsághoz, s a PVCSV igazgatóságá­nak is jeleztük, hogy Tóal­más igényt tart a strandra. Várjuk a választ. Visszatérve az elmaradt nyitásra, mi is észleltük, hogy valami nincs rendben. Évekig a MIRT Kisszövet­kezet volt a bérlő, de mint hallottuk, tartoznak a PVCSV-nek. Elképzelhető, hogy nem újították meg a szerződésüket. Annyit si­került megtudnunk: a tu­lajdonjog rendezéséig a PVCSV kívánja üzemeltet­ni a strandot, május 16-án nyitják meg. Ehhez talán még annyit- fűznék: ha a Budaörsön működő PVCSV illetékesei vettek volna annyi fáradt­ságot, hogy mindezt közöl­jék a megyei lappal, jó né­hány strandkedvelő nem zárán lokol ki feleslegesen Tóalmásra az elmúlt hét végén, (—matula—) zattól független egyesület. Az alapító tagok csaknem mindannyian tagjai az ön­kéntes tűzoltó-egyesületnek is. Ezeknek a lelkes em­bereknek természetes, hogy az éjszakai járőrözés után alvás nélkül munkába mennek. Tizennyolc és hatvanöt év között min­den korosztály megtalál­ható az egyesületben. •— Nem szolctak félni? — kérdezem útitársaimat, akiik kissé megmosolyog­nak, — Eddig még sose fél­tünk — hangzik a válasz. Pedig bátorság kell vé­gigmenni azon a keskeny úton, amely az erdőn ke­resztül a Dunához vezet. Fellélegzek, amikor végre megérkezünk a Károly- kerthez, ahol természete­sen már záróra van. Ta­valy többször betörtek ide, még a háromszáz literes hűtőszekrényt is elvitték. A Duna túlpartján látsza­nak Ercsi fényei. — Időnként kapunk fü­lest, hogy Ercsiből az utol­só komppal gyanús alakok jöttek át. Ilyenkor több járőr megy ki, és a saját autónkat is használjuk — mesélik útitársaim. Tolvajok ellen A révátkelőnél egy ha­talmas farkaskutya ugatá­sa fogad minket. A járőrök barátságosan üdvözlik az Ismerős állatot. Most is, mint a zárt’kertek melletti gáton, halogénlámpával vi­lágítják be a területet. — Egy éjszaka 80-90 ki­lométert megy a járőrko­csi, és négy-ötször teszünk körutat. De ez is változó, benne van a levegőben, hogy nyugalom van-e — mondja Pákozdi Gábor. Valamikor diákkoromban mindennap láttam egy fel­iratot az orvostudományi egyetem falán; mely szerint, aki megölt egy kígyót és ül­tetett egy fát, az már nem élt hiába. Valószínűleg nem ez, de hasonló eszme vezérelte a Független öko­lógiai Központ és a buda­pesti erdészet embereit, amikor meghirdették ápri­lis elején akciójukat „Ül­Visszamegyünk az isme­rős Fő utcára, és a Vasút utcán folytatódik a járőrö­zés. A pék éppen dolgo­zik. süti a holnapi kenye­ret — ez az egyetlen ház a faluban, ahol ég a villám Elmegyünk a kultúrh: előtt, ahová már többs? betörtek, a szemben levu boltból pedig előszeretettel lopják a tejet. A takarék­szövetkezetet kétszer, a postát egyszer rabolták ki fényes nappal. Tetten érték A HÉV-ál lomás felé tar­tunk, megnézzük, nem ül-e valaki idegen a váróterem­ben, Éjszaka fél egy van, egyetlen árva bicikli várja már csak a tulajdonosát, az utolsó HÉV-vel még ha­zajöhet valaki. Amikor útitársainvtól megtudom, hogy megyünk a temetőbe, elfog a féle­lem. — Ügy látszik, nem ba­bonásak, hogy éjfél körül kiszállnak a kocsiból — jegyzem meg. — Én innentől mindet is­mertem — mondja dr. Bor­dás László, és a kezével behatárolja a temető egy területét. — Tizenhat éve vagyok itt orvos. A polgárőrségnek kö­szönhető, hogy az átlagos­nál jobbnak mondható a közbiztonság Szigetújfa­luban. Bár volt már rá pél­da. hogy egy bolti betörőt tetten értek, a járőrözés célja a bűnözés megelőzé­se. A polgárőröknek annyi joguk van, mint bármely más állampolgárnak. Sem­milyen önvédelmi fegy­vert nem használhatnak, egy-egy furkósbotot, gu­micsövet szoktak maguk­kal vinni. Eddig szeren­csére még nem kellett hasz­nálniuk. H. Cs. tess fát utódaidnak” szlo­gennel. Az ilyen és hasonló jel­legű környezetvédelmi kez­deményezésekkel remélik helyrehozni az egyensúlyá­ból kibillentett természeti mérleget. Az erdősítési akció kere­tében egykori bányaterüle­teket és majdnem teljesen lepusztult erdőrészeket pró­bálnak életre kelteni. A Nagyhuta Városi Önkormányzat Kép viseio-testükte pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére Pályázati feltételek: — állam- és jogtudományi doktori vagy igazgatásszervezői képesítés — államigazgatási szervezetnél szerzett, legalább kétévi gyakorlat. Bérezés: megegyezés szerint A lakás megoldható. A pályázatokat, részletes szakmai önéletrajzzal és erkölcsi bizonyítvánnyal, május 20-áig lehet benyújtani Nagykáta város polgármesterénél, cim: Nagykáta, Dózsa György út 2. 2761. A VÖRÖSKERESZT FELVÁLLALTA Segítség Kerepestartsának TÓALMÁSI CSALÓDÁSOK Zárt kapun kopog a Erdősítési akció Fát az utódoknak Ünnepélyes pillanatok,' a nagykövet elhelyezi az alap­követ (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents