Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-05 / 105. szám

Drága áramcslnyek Szigorúbb a szolgáltató Már működik a* inytgfltmiőxsdo üzletet — piaci normákkal Az áramlopás, az Ingyen haszonhoz jutás megkísérti az embereket. Gyakran rémtörténetek kerekednek arról, ki s miért tulajdonítja el a láthatatlan energiát. A legkülönfélébb módszereiket eszelik ki azok, akik ily mó­don akarnak energiához jutni. Nemcsak magánem­bereket kap el az áramklep- tománia, hanem olyan ipa­ri vállalatokat, ahol nye- xireségérdekeltté teszik az . •üzemeket a kevesebb áram- fogyasztásban. Ahelyett, hogy energiatakarékos be­rendezéseket állítanának üzembe, s így spórolnák meg az áramot. Egyedi esetek Az állítások igazolásául mindjárt konkrét példákat is említ Szemes Béla, a budapesti Elektromos Mű­vek energiaértékesítési fő­osztályvezetője. Pest megyé­ben az 1250 000 összío- gyasztói létszámon belül — száztíz településen — 380 ezer fogyasztóval állnak üz­leti kapcsolatban. Miként derítik fel a (kétezer forint feletti) bűncselekménynek elkönyvelendő eseteket? Rutinellenőrzéssel Erre évek óta kipróbált metodika a szúrópróba­szerű rutinellenőrzés. Ha indokolatlanul megnő egy adott körzetben a fagyasz­tás mértéke, akkor fokozott ellenőrzést rendelnek el. Előfordul az is, amikor a díjbeszedő fedezi fel a csa­lást, voltaképpen egyedi esetekről is beszélnek. Vajon köteles-e beenged­ni a lakásába a fogyasztó az Elektromos Művek szak­emberét? Az áramfogyasz­tás üzleti vállalkozás, ezt külön hangsúlyozza Szemes Béla. Nem kötelező áramot venni, ha a kuncsaft nem fizeti ki a számlát, akkor az áramot kikapcsolják. Ez egyértelmű következménye az üzleti vállalkozásnak. Pillanatnyilag a vállalat a Vállalkozó érdeklődők Gépek a gazdáknak Profilt bővít a MOSZ, azaz a Magyar Termelők és Szövetkezők Országos Szö­vetsége, s a jövőben vál­lalkozik is a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak jelen­tős részét magába tömörítő szervezet — hallhattuk, lát­hattuk a Falutévé riportjá­ban. Farkasát Gyula főta­nácsos azonban rámutat: — Alapvető tevékenysé­günk nem változik, mi to­vábbra is elsősorban érdek- képviseletre, érdekvédelem­re szövetkeztünk, és ezt a feladatot látjuk el tovább­ra is. Ugyanakkor azonban az elmúlt időszakban az egész magyar gazdaság pia­cosabbá vált, s ez a mező- gazdaság teljes körét is jel­lemzi. Terméket iránt évek óta a keresleti piac növeke­dése tapasztalható, s a fel­használói, illetve fenntartói igények változásához sze­retnénk most saját arcula­tunk átformálásával is al­kalmazkodni. — Mit jelent ez? — Üj szolgáltatásokat. Például: fölismerve azt, hogy az agrárpiaci rendtar­tás napi hírei mind na­gyobb jelentőséggel bírnak a termelők részére, ezeket egy kiadványunkban közre­adjuk, s így a termelők rendszeresen hozzá tudnak jutni a friss információk­hoz. — Mivel segítik még az önökhöz fordulók jobb tá­jékozódását? — „Keres—kínál” piaci információkhoz, jogi, köz- gazdasági és természetesen szakterületkről való friss ismeretekhez juthat bárki, aki információs szolgála­tunkhoz fordul — veszi át a válaszadást Németh Zol­tán, a MOSZ tanácsosa, és így folytatja a sort: — Ezek lehetnek termelési rendszerekre, különféle nö­vényfajták termesztésére vagy állatcsoportok te­nyésztésére vonatkozó tud­nivalók. — Hányán kapcsolódtak be a MOSZ országos infor­mációhálózatának nevezett szolgáltatásba? — Jelenleg száznegyven előfizetőnk van, és más té­ren is további partnerekre várunk, hiszen vállalkozási körünket bővíteni szándé­kozunk. Most például vi­lágbanki hitelből fogunk gépeket behozni azzal a céllal, hogy azokat nagyon kedvező feltételekkel a me­zőgazdaságban dolgozóknak juttassuk. E tág körnek mintegy a felét szeretnénk így folyamatosan gépekkel ellátni. — Hogyan lesz az infor­mációkból üzlet? — Igen egyszerűen. Nem kell hozzá mást tennünk, mint a piac két oldalán szereplőket, vagyis azokat, akik keresnek, összehozni azokkal, akik kínálják áru­jukat. Érvényben: 1992. május 4. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam I egységre forintban Angol font 140,82 143,62 Ausztrál dollár 59,72 60,96 Belga frank (100) 233,24 237,90 Dán korona 12,40 12,66 Finn márka 17,63 18,03 Francia frank 14,24 14,52 Görög drachma (100) 40,92 41,76 Holland forint 42,66 43,52 fr font 128,46 131,06 Japán jen (100) 59,57 60,77 Kanadai dollár 66,46 67,86 Kuvaiti dinár 268,36 273,86 Német márka 48,00 48,96 Norvég korona 12,30 12,54 Olasz líra (1000) 63,86 65.14 Osztrák schilling (100) 681,88 695,48 Portugál escudo (100) 57.14 58,24 Spanyol peseta (100) 76,52 78,04 Svájci frank 52,46 53,54 Svéd korona 13,30 13,56 USA-dollár 79,09 80,65 ECU (Közös Piac) 98,50 100,46 legnagyobb — kamatmentes — lakossági hitelező. S itt megint visszatérünk a bevezetőben megpendített vezérfonalhoz, a lopáshoz, amely egyre gyakrabban — a szakszerűtlen művele­tek következtében — súlyos balesetet, halálos áramütést is okozhat. Makádon rutinellenőrzés buktatta le az illegális fo­gyasztót. Órát cseréltek, s mégis égett a villany — az elikötött vezeték miatt. Eh­hez nem is kellett különö­sebb szakértelem, mármint a vezeték leágaztatásához. Szigethalmon a légvezeték és a lakáshálózat közötti szakaszt „csapolták meg”. Gödöllőn bíróság elé kerül a bátor ember, akire fel­függesztett szabadságvesztés vár, ha nem tudja kifizetni öt évre visszamenőleg a fél­millió forintos hátralékát. Egy visegrádi költségvetési intézményben is felfedeztek visszaélést. Kétezer forinton felüli áramlopáskor már a rendőrséget is segítségül hívják az Elektromos Mű­vek jogászai. Ezért a jövő­ben nem érdemes „kockáz­tatni”, mivel szigorúbban kezelik ezeket az ügyeket. Tavaly „csak” százmillió fo­rinttal csökkent emiatt a vállalat bevétele. Az idén 200 millió forintnak megfe­lelő felderítést terveznek, s jaj lesz mindenkinek, akit tetten érnek. Három év alatt Üj típusú mérőórát fej­lesztettek ki, amelyet a kö­zeljövőben hitelesítenek az Országos Mérésügyi Intézet­ben. S hogy maguk az elektromos szakemberek se éljenek vissza a pozíciójuk nyújtotta lehetőségekkel, először az ő lakásaikban szerelik fel az új fogyasztás- mérőket. Ez egyben teszt­nek is felfogható; a lakos­ság — gyorsított ütemben — három esztendő leforgása alatt ismerkedhet meg az órával. A használatával egy­értelműen felfedezhetik a hozzáértők az eltulajdoní­tást. Az életszínvonal rom­lásával párhuzamosan há­rom évhez viszonyítva öt­szörösére növekedett a visszaélések száma. Most már csak azt kell tudni, mikor mérséklődik az inf­láció. Hátha kevesebb ára­mot lopnak... Ilonka Mária Sokan úgy gondolták, hogy Magyarországon elő­ször ingatlanokra építhető a tőzsdei kereskedelem. Az ingatlan ugyanis teljesíti azt a három kritériumot, amelyet egy tőzsdei cikk megkövetel, nevezetesen, hogy nem romlandó, a tu­lajdonságai valamilyen mértékben mérhetők és egységesíthetek, illetve az ára szabadon mozoghat. Ami késik, nem múlik! Ugyanis 17 ingatlanközve­títéssel foglalkozó cég is úgy látta, hogy ideje az in­gatlanok tőzsdei kereske­delmét megszervezni, ezért ■létrehozták az Ingatlantőzs­de Egyesülést. Céljuk, hogy a nagy értékű, tehát mini­mum 30 millió forintot érő ingatlanok a tőzsdei játék- szabályok szerint, a nyilvá­nosság bevonásával cserél­jenek gazdát. Munkatár­sunk az ingatlantőzsde egyik alapítójával, Joó Andrással beszélgetett. Q Mi jellemzi ma az in­gatlankereskedelmet? Tud­juk, hogy régebben az in­gatlanokat elosztották és kiutalták, és csak a 80-as évek végétől kezdtek mind többen foglalkozni a közve­títéssel. Mi a mai helyzet, vagyis a kiindulóalapja a tőzsdének? A tőzsde alapítójának megítélése szerint rendkí­vül jelentős a piac, ame­lyik vevőt keres. — A mai ingatlankeres­kedelmet az jellemzi, hogy a vevő odaballag, megnézi az épületet, majd nyilatko­zik, hogy nagyjából tet­szik-e neki, és esetleg az üzletet is megköti. Egy nagy értékű, tehát 500 mil­lió és 1 milliárd közötti épület vagy telek esetében a vevő felderítése már lénye­gesen nagyobb munkát igé­nyel, és ebbe beletartozik az is, hogy az ingatlant pontosan dokumentálni kell. Az ingatlankereske­dőknek változtatniuk kell azon a munkamódszeren, hogy csak adatbázisból dol­goznak, vagyis a létező összes eladó telek címeit próbálják nyilvántartani. Bebizonyosodott, hogy ez a módszer nem működik iga­zán, mert ezek a címhalma­zok önmagukban semmit sem érnek. • Miért kell, hogy a nagy értékű ingatlanok adásvétele tőzsdeszerűen működjön? — Azért, hogy ezen a MüárT MŰSZAKI ÁRUK KERESKEDŐHÁZA RT. NÉZZE MEG, HOGY MIÉRT MŰÁRT! Szeretettel meghívjuk Öntés minden ismerősét a május 5-én, 6-án és 7-én tartandó • kiállítással egybekötött* „TAVASZI MUART-NAPOK rendezvényünkre. Itt egy helyen mutaljuk be azt a teljes áruválasztékot; amelyet kereskedőházunk országosan kínál. Megtudhatja azt is, hogy MIÉRT van jövője a MŰÁRT-részvényeknek. Kárpótlásijegy-tulajdonosok érdeklődésére is számítunk. A kiállítás helye: Budapest Sportegyesület városmajori sporttelep Budapest XII., Acsádl Ignác u. 3. Nyitás a nagyközönség számára: május 5-én 11 órakor. A belépés Ingyenes, DOBJA BE A mYSZÍNEN LEVŐ GYŰJTŐLÁDÁBA! MÁU'- ,, «''X' -feí ','7' ................................................... ÉR TÉKES NYEREMÉNYEKET NYERHET! ./ í koncentrált piacon kiala­kulhassanak azok a nor­mák, amelyek a teljes piac­nak hasznára lehetnek. Normán azt kell érteni, hogy meg kell követelni minden olyan formai felté­telt, ami egy ingatlan el­adásához szükséges, s az árfolyamok is standard kö­rülmények között alakulnak ki, # Milyen ingatlanokról van szó? Főleg kastélyok­ról vagy elhagyott gyárak­ról? — Elsősorban telephe­lyekről, gyárakról, üzemek­ről, kereskedelmi és ven­déglátóegységekről. De egy bizonyos értékhatár felett bármilyen ingatlan beke­rülhet a tőzsdére. Nem ki­zárt, hogy a későbbiekben a lakossági szféra is beke­rül, de ez utóbbinak a technikája még nem tisztá­zott. A mi megítélésünk szerint három nagy terü­letről számíthatunk ingat­lankínálatra. Idetartoznak az állami vállalatok priva­tizációja során felkínált in­gatlanok, az önkormányzati vagyon egy része, valamint a szövetkezeti vagyon bizo­nyos hányada. Ezeknek az ingatlanoknak a privatizá­ciója komoly jogszabályi kötöttségek közepette zaj­lik, amelyet többlépcsős kontroll felügyel. Mégis ezeket a folyamatokat gya­nakvás veszi körül, amit lé­nyegesen csökkenteni le­hetne, ha egy jól áttekint­hető ingatlanpiaci terepen cserélnének gazdát az ol>- jektumok. Vagyis jót tenne a bizalomnak, ha egy „jól kivilágított színpadon” zaj- lanának az ügyletek. # Itt arra kell gondolni, hogy a ma még nehézkes privatizáción segítene, ha az ingatlanokat a tőzsdén hirdetnék meg? — Igen. Ugyanis mi a mai helyzet? Az olykor lehetet­len helyzetbe került intéz­ményeknek egyik oldalon pergő, gyors privatizációt kell végrehajtaniuk, a másik oldalon viszont percenként igazolniuk kell, hogy a játék tiszta, nincsenek benne gyanús mozzanatok, min­denki számára egységes a versenyhelyzet. Nem mond­hatnám. hogy általános esetben mind a kettőt meg­követelik, de az is igaz, hogy egy nem is teljesen ellentmondásmentes tör­vény minden betűjének a betartásához nincs is meg az eszközrendszer. Ha egy ingatlan a tőzsdére beke­rül, akkor nagyon szigorú paramétersornak kell meg­felelnie. Különösen az ön- kormányzatokat említeném, hiszen ott válik leginkább külön az intézkedés és az azt ellenőrző politikai tes­tületi kontroll. Az eladónak mindenképpen igazolnia kell, hogy az eljárás piac­szerű. A tőzsde bevonásával elkerülhető az a vád, hogy az eladó nem járt el elég megfontoltan, hogy elkó­tyavetyélte az ingatlant. Kiérdemelt bizalom Bővülő fiókhálózat A napjainkban végbemenő gazdasági átalakulás egyik fékező tényezője az új vállalkozásoknál a tőkehiány, ami különösen jellemző a nagyvárosokon kívüli területekre. A kellő tőkekínálathoz elengedhetetlen a pénzintézetek jól funkcionáló vidéki hálózata. Magyarország, ezen belül Pest megye kisebb-na- gyobb településein a kö­zelmúltig a pénzintézeti feladatokat az Országos Takarékpénztár és a ta­karékszövetkezetek látták el — monopolhelyzetben. A konkurensek azonban itt is megjelentek. Ezek egyike a Realbank Rt., amelynek székhelye a fő­városban van, de az utób­bi időben sorra nyitotta meg vidéki fiókjait. Tevé­kenységéről lapunkat dr. Czakó András vezérigaz­gató tájékoztatta. — Mikor alakultak meg, Ss milyen elképzelések­kel? —• A Reálbankot 1989. október 1-jén — szakosí­tott pénzintézeti státusban — a Budapest Bank Rt. alapította 100 százalékos tulajdonú leánybankiként, 700 millió forint alapító va­gyonnal. Bankunknak rö­vid idő alatt sikerült meg­szereznie a befektetők és kiemelt mértékben a ma­gánbefektetők bizalmát. Ez lemérhető az általunk for­galmazott Real-leasing köt­vények forgalmán. Eladott kötvényállományunk 1990. december 31-én 3,4 milliárd forint volt. A sikeres pénz­piaci tevékenység nyomán a Reálbank 1990. december 29-én önálló részvénytár­sasággá és kereskedelmi bankká alakult át, egy­milliárdos alaptőkével. Ek­korra a Budapest Bank Rt. részaránya 52 százalékra mérséklődött, más belföldi jogi személyeké (vállala­tok:. szövetkezeteik stb.) 42 százalékot tett ki, és 6 százalék a lakosság tulaj­doni hányada. A Reálbanknak kizáró­lag magyar részvényesei vannak. A hazai nemzeti tőke megteremtésében igyekszünk részt vállalni. Minél szélesebb vállalko­zói réteggel szeretnénk kap­csolatot kialakítani. Ezért 1991 közepétől elkezdtük kiépíteni országos hálóza­tunkat. Egyszerű és olcsó megoldással. A létesített vidéki kirendeltségeink a bankunkkal kapcsolatban álló intézmények épületei­ben kezdték el bérlőként a működésüket. Az elsők a vidéki Express Utazási Iro­dákban ütötték fel a ta­nyájukat, a következők más ügyfeleinknél. Ma mintegy 30 képviseletünk működik az ország külön­böző pontjain. Így Pest me­gyében Dunakeszin. Bugyin és Cegléden. A dunakeszi kirendeltség például az Alagi Állami Tangazdaság központi irodaházában. A vidéki hálózat további bő­vítését tervezzük. — Miből áll a vidéki iro­dák tevékenysége? — Vidéki kirendeltsé­geink tevékenysége ma még a Real-leasing kötvé­nyek forgalmazására szo­rítkozik. Ám 1992 második felében elkezdjük a ma­gánvállalkozók számlave­zetését. Ekkorra fejeződik be a mai vidéki irodáink teljes gépesítése. Ezután a pénzügyi bizonylatok ada­tai rádiókapcsolat útján a központ számítógépes nyil­vántartásaihoz bármikor azonnal továbbíthat*'- lesz­nek. B. P. finin O/lr TS 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents