Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-05 / 105. szám

(Folytatás az t. oldalról.) Kitért arra. is, hogy a költ­ségvetés azért nem tud több pénzt fordítani a tudomány­ra. mert az országnak nem telik többre, nem pedig azért, mert a kormány vagy a parlament megkérdője­lezné az alapkutatások fon­tosságát. A kormány tudo­mánypolitikája távlatilag is kiemelkedő fontosságot tu­lajdonít az alapkutatásnak, az egyetemi és más kuta­tóhelyek mellett az akadé­miai kutatóintézeti hálózat­nak. Ezt követően adták át az akadémiai aranyérmet, az akadémiai díjakat és az akadémiai újságírói díjat. Áz akadémiai aranyérmet az elnökség, ebben az évben Jermy Tibornak, áz MTA rendes tagjának, az Akadé­mia Növényvédelmi Kuta­tóintézete nyugalmazott in­tézeti igazgatójának, meg­bízott tudományos tanács-, adónak adományozta a ha­zai kísérletes rovarökológia és -etológia, a biológiai vé­dekezés, a mezőgazdasági kártevőik előrejelzése terén végzett nemzetközileg elis­mert eredményeiért, vala­mint gyakorlati tudomány- szervező munkásságáért. Akadémiai díjban 20 kutató részesült. Az akadémiai újságírói díjat az idén Győrffy Miklós, a Magyar Rádió főmunkatársa kapta. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia meg­alakulására kiküldött szer­vezőbizottság jelentését és határozati javaslatát Üjfa- lüssy József, az MTA alel- nöke terjesztette elő. Mint mondta: a bizottság kívá­natosnak látta a Széchenyi István örökéhez hű hagyo­mányokat követve, a mai valós igényeket is figyelőm­be véve irodalmi és művé­szeti akadémia létrehozását. Tagjai az irodalom és a művészetek különféle ágai­nak művelői lesznek. A köz­gyűlés szinte egyhangú sza­vazással döntött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Aka­démia létrehozásáról. Az új akadémia teljesen önállóan, az MTA társintézményeként működik majd, feladatának tekinti az irodalmi és mű­vészeti élet alapkérdéseit meghatározó szellemi folya­matok figyelemmel kíséré­sét. Göncz Árpád történelmi elhatározásnak minősítette a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia létre­hozását, majd hangsúlyozta: „Csak egyvalamit szeretnék kérni, hogy az új akadémia tagjainak felvételekor a mindenkori Here zog Feren- cek ne zárják ki a minden­kori József Attilákat. Ha ez sikerül, az akadémia jól fog dolgozni.” Az Akadémia idei közgyű­lésének központi tudomá­nyos tárnája: a környezetvé­delem. Ehhez kapcsolódóan' Mészáros Ernő akadémikus, az MTA elnöksége környe­zettudományi bizottságának elnöke előadásában hangsú­lyozta: a fenntartható fej­lődés tudományos alapjai­nak lerakásához elengedhe­tetlen, hogy a környezetet sokkal jobban megismerjük. Komoly alapkutatásokra van szükség ahhoz —■' mon­dotta —, hogy mélyebben- feltárjuk a természetet meg­határozó hatalmas anyag­os energiaáramlás fizikai, kémiai és biológiai törvé­nyeit. A tudományos előadást korreferátumok, majd vita követte. Kedden az MTA közgyű­lése tudományos osztály- gyűlésekkel, valamint az MTA elnöksége környezet- tudományi bizottságának tudományos konferenciájá­val folytatódik. A privatizációról konzultáltak A privatizáció során a nyugati szakértőkkel való együttműködés mellett igen fontos a kelet-közcp- európa-i térség e kérdéssel foglalkozó . szakemberei­nek tapasztalatcseréje • is — mondta az MTI tudósí­tójának Bogár László, a külgazdasági minisztérium államtitkára, aki tegnap Budapesten találkozott Vik­tor Iladcsenkóual, az Uk­rán Vagyonügynökség kép­viselőjével. A megbeszélésen többek között szó esett az elmúlt két év tulajdonváltással kapcsolatos magyar ta­pasztalatairól. Magyaror­szág és Ukrajna között ta­valy ősz óta folyik inten­zív együttműködés a pri­vatizációval kapcsolatos tapasztalat- és információ- csere területén. Április vé­gén Kijevben tudományos tanácskozást tartottak eb­ben a témában magyar és ukrán szakértők részvéte­lével. A jövőben az ilyen jellegű eszmecserét rend­szeressé szeretnék tenni, a tervek szerint ősszel Bu­dapesten lenne hasonló ta­nácskozás. Habsburg Ottó volt a vendég (Folytatás az 1. oldalról.) tója beszélt. A látogatást megelőzően Bihari József kezdeményezte a kapcsola­tot Habsburg Ottóval. A nagygyűlés idejére zsú­folásig megtelt a faluház nagyterme érdeklődőkkel. A vendég kiemelte: a nem­zet éleiének igazi gyökere a falvakban van, amelynek alapja a mezőgazdaság. Ezért jött nagy örömmel Tápiógyörgyére. Jelentős időt, energiát fordít a ma­gyar vidékkel való kapcso­lattartásra, de legfontosabb feladatának mégis Magyar- országnak az Európai Kö­zösségbe való bevitelét tart­ja. A lépést minél gyorsab­ban meg kell tenni, mert a nagy válságok közül a volt Szovjetunió utódállamaiban még hátravan az igazi krí­zis, ami valamilyen módon érinti az országot, a ma­gyarságot, A kisebbségek­nek is mielőtt státust kell biztosítani a közösségben, hogy a figyelem jobban rá­juk — napjainkban elsősor­ban a Vajdaságban élő ma­gyarokra — irányuljon. Habsburg Ottó .véleménye szerint ez irányban a kor­mánynak aktívabb politikát kellene folytatnia. Ugyan­akkor kiemelte: a stabil helyzet nagyon pozitív do­log, a mélyponton túlva­gyunk, két-három év még szükséges ugyan, de felfelé haladunk máris. A nagygyűlés, vele együtt a látogatás végén Józsa László polgármester aján­dékot adott át a vendég­nek. Az esemény résztve­vője volt az erdélyi Toroc- kó falu polgármestere is, aki a beszélgetés alkalmá­val elmondta, hogy a test­vértelepülésen is szívesen látnák dr. Habsburg OttóF. (lóth) Ismét a parlament a közélet központja Éppen két esztendővel ez­előtt ült össze először a szabadon választott ma­gyar Országgyűlés. Ez al­kalomra emlékezett a par­lament hétfői ülésnapját megnyitva Szabad György házelnök. Szabad György szavai u*an — immár a Ház ha­gyományainak megfelelően — a napirend előtti hozzá­szólók következtek. Török Ferenc (SZDSZ) szóvá tet­te, hogy az interpellációk tárgyalásának sorozatos el­halasztásával, késedelmes bizottsági felülvizsgálatá­val egyesek folyamatosan megakadályozzák, hogy a parlament eleget tegyen legfontosabb feladatának: a végrehajtó hatalom, a kormány ellenőrzésének. Példaként megemlítette, hogy nyolc , hónappal ez­előtt a lakásgazdálkodási törvény benyújtásának ké­sedelmét interpellációban kérte számon. Miután a ka­pott miniszteri választ a Ház sem fogadta el, a té­mát megtárgyalásra kiad­ták az alkotmányügyi bi­zottságnak. A testület vi­szont az előtte tornyosuló sürgős munkák miatt mindmáig nem tűzte napi­rendre a kérdést. Czoma László (független) — ugyancsak napirend előtt — a keszthelyi Heli­kon-ünnepségek 175 éves hagyományainak . megőrzé­sére, folytatására szólított fel. A Ház ezután ügyrendi kérdésekben döntött. Megkezdték a frekvencia- gazdálkodásról szóló tör­vénytervezet általános vi­táját. Siklós Csaba közlekedé­si, hírközlési és vízügyi miniszter — miután átte­kintést adott a rádiózás és az információtovábbítás fej­lődéséről — aláhúzta: a ha­zai szabályozás nem lehet független a nemzetközi el­vektől. Meg kell szüntetni a távközlési moratóriumot, és el kell oszlatni a frek­venciagazdálkodással kap­csolatban kialakult , félreér­téseket, hangsúlyozta a mi­niszter. A szaktárca vezetője után a képviselőcsoportok vezér­szónokai kaptak szót. Alap­vető elvi kifogással egyik frakció képviselője sem élt, jelezték azonban. hogy szükségesnek tartanák egyes pontok módosítását. A javaslat legélesebb bí­rálatát a fideszes Molnár Péter adta. Kifogásolta, hogy a tervezet nem defi­niálja pontosan a kormány­zati és a polgári frekven­ciák fogalmát, nem megfe­Kizárólag technikai okok miatt maradt el a közal- kalmazolta k jogállásáról szóló törvény végszavazása az Országgyűlés hétfői ple­náris ülésén. Erről Balás István, az alkotmányügyi bizottság alcínölce tájékoz­tatta az MTI-t. Az alkot­mányügyi bizottság köz­vetlenül az ülés megkezdé­se előtt elfogadta, hogy a törvény végleges szöveg­változatában feltárt három p on táti a nsá g kikü szöbölé ­sére módosító indítványt terjesztenek a Tisztelt Ház elé. Ennek szövegét min­den képviselőhöz el kell juttatni, ez pedig hosszabb sokszorosítási időt vesz igénybe — mondotta Balás István. Hozzátette még: miután a törvény július. 1- jén lép hatályba, a hátra­levő idő elégséges lesz a törvény Ismertetésre akkor is. ha az elfogadásra zsák kedden kerül sor. lelő a — mindössze véle­ményezési joggal felruhá­zandó — frekvenciagazdál­kodási tanács tervezett ösz- szetétele sem. A Fidesz azt tartaná helyesnek, ha a tör­vényjavaslat tartalmazná azokat az elveket is, ame­lyek alapján a díjakat meg­állapítanák. mert ellenkező esetben a szaktárca kedvére emelhetné ezeket. Nem sikerült lezárni a lágymányosi híd megépí­tésére vonatkozó határo­zattervezet részletes vitá­ját, így határozatot sem tudtak hozni a képviselők1.- A felszólalók többnyire, a múlt heti vitában elhang­zott álláspontokat ismétel­ték meg, ki Lágymányos­nál, ki a Galváni utcánál építendő híd mellett érvel­ve. A képviselői módosító indítványok újabb bizott­sági . mérlegelése után, várhatóan a jövő héten mondja ki az Országgyűlés a végső szót az új Duna­iad ügyében. Az Országgyűlés hétfőre tervezett zsúfolt programjá­nak csaknem valamennyi pontját teljesítve, este ne-. gyed 9-kor fejezte be mun­káját. A plenáris ülés ked­den reggel 10 órakor foly-: tatódik, ★ A Pásztor Gyula vezette 35-ös frakció május 15-én politikai nap keretében tárgyalja meg az ország, a Kisgazdapárt, valamint a frakció helyzetét — tájé­koztatta a frakcióvezető a* MTI-t. Az eseményre, amelynek helyszíne előre­láthatólag egy hajó lesz, meghívják a kisgazda mi­nisztereket és államtitká­rokat is. A csatlakozás lehetőségei Hogyan csatlakozhat a kelet-európai régió az Európai Közösség tudomá­nyos kutatási programjai­hoz? E témáról.tanácskozik, május 5-é'n és 6-án mintegv félezer hazai és külföldi szakember a Budapest Kongresszusi Központban. Az Európai Közösség kezdeményezésére megtar­tandó eszmecserén az EK szakértői ismertetik azokat a lehetőségeket a kelet-kö- zép-európai kutatókkal, amelyek alapján együttmű­ködhetnek nyugat-európai kollégáikkal. Szó lesz töb­bek között az Eurekához, a Cost-hoz, valamint a Phar-e- hoz való csatlakozásról, az információs technológiai és a telekommunikációs prog­ramokról, a környezetvé­delmi, az orvostani és az egészségügyi projektelvről. A tanácskozásra hazánk­ba érkezik Filippo-MariJ Pandolfi, az EK tudomá­nyos és technológiai ügye­kért felelős alelnöke. A résztvevőkkel a magvar kutatásfejlesztés jelenlegi helyzetét Pungor Ernő aka­démikus, tárca nélküli mi­niszter, az OMFB elnöke ismerteti. A józanság állja útját a válság terjedésének Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Athanassios Tsaldarist, a görög parlament elnökét és kíséretét. A szívélyes lég­körű találkozón Szabad György tájékoztatta a ven­dégeket a tavaly őszi talál­kozójukat- követően végzett magyar törvényhozói tevé­kenységről. Kiemelten szólt a bankrendszerrel, a szo­ciálpolitikával és a költség- vetéssel kapcsolatos törvé­nyek megalkotásáról, az át­alakulási folyamat eredmé­nyéről és gondjairól. Utalt a görög miniszterelnök, Konsztantin Micotakisz kö­zelmúltbeli látogatására, amely megteremtette a le­hetőségét a további kap­csolatok szélesítésének és bővítésének. A találkozón áttekintették a Közép- és Kelet-Európábán kialakult helyzetet, különös tekintet­tel a jugoszláv válságra és a Szovjetunió felbomlására. A balkáni fejleményekkel kapcsolatban kifejezték re­ményüket, hogy a szomszé­dok józansága útját tudja állni a válság eszkalálódá­sának. Athanassios Tsaldaris el­ismeréssel szólt a magyar változásokról és arról, hogy az átalakulási folyamatban Magyarország úttörő szere­pet j átszőtt. Hangsúlyozta a két ország, a. két nép ba­ráti kapcsolatát, melyre a történelem számos példá­val szolgál. Kifejezte óha­ját,. hogy a különböző nem­zetközi szervezetekben a két ország képviselői együt­tesen lépjenek fel a vitás kérdések megoldásában. Felismerve közös érdekein­ket, egymást jobban tudjuk segíteni — mondta a görög házelnök. A képviselők kö- zptt kialakult kapcsolatot a népeink közötti kapcso­lattá kell továbbfejleszteni: A görög vendégek hétfőn délután találkoztak az In­terparlamentáris Unió ma­gyar-görög tagozatának képviselőivel. Levelek a volán mellől Sokallják az adósokkot Általános az a nézet, hogy az autózás ma már nem luxus. Le kell győzni az időt, a távolságot. Üz­lethez, vállalkozáshoz, na­gyon sok hivatali munká­hoz nélkülözhetetlen mun­kaeszköz a szemelv-, vagy a tehergépkocsi. Nem vé­letlen, hogy évről évre fe­szültséget vált ki a motori­záció sok-sok kísérő jelen­sége. Itt van a környeze­tünk és egészségünk érdé­Angol segítség az MDF kampányához Az angol konzervatív párt saját szakembereinek tapasztalataival 'is kész se­gíteni az MDF választást kampányának megszerve­zését. Erről tájékoztatta hétfőn a sajtó képviselőit Dirk Wetterwinkel, a kon­zervatívok egyik London melletti választókörzetének kampányfőnöke, aki az MDF Baranya megyei szer­vezetének vendégéként lá­togatott Pécsre. Az MTI munkatársának válaszolva az angol válasz­tási kampánymenedzser el­mondta, hogy három kollé­gájának magyarországi lá­togatása, illetve a választást előkészítő magyar szakem­berek angliai tanulmányút­ja is elősegíthetné az MDF választási sikerét, melyre felkészülését véleménye szerint már az esemény előtt két évvel meg kell kezdeni. Reményének adott hangot, hogy a Magyar De­mokrata Fórum nyeri a kö­vetkező parlamenti válasz­tást, s addig is képes lesz megoldani az országban jelentkező problémákat. Dirk Wetterwinfcel jelen­tést készít magyarországi tapasztalatairól, s javasla­tokat dolgoz ki a magyar viszonyok között hasznosít­ható kampánytechnikákra, a politika megjelenítésére, a pártépítésre és általában a politika és a- tömegek kapcsolatának javítására vonatkozóan. kében kötelezővé tett - zöld kártya, a várható kiadá­sokkal együtt. A kétütemű motorral működő, jórészt öreg autók tulajdonosai na- . ponta latolgatják, hogy1 mikortól kell katalizátort szereltetniük, s vajon mennyibe kerül majd? Drága és még drágul a benzin, be kellett fizetni a súlyadót. Megadóztatják a. hivatalos utakra - fizetett kilométerpénzt, noha az nem jövedelem. Sőt. Á költségekből is csak az üzemanyag ára térül meg. Hol van még a rendszeres javítás? Ha meg elkopik a hivatali célra használt jár­gány, miből keres ma egy alkalmazott új kocsira va­lót? Ennyi és ennyinél is több a panasz, amihez járul még a kötelező biztosítás ügye, amely újabb sokkot váltott ki a volán mögött. Olyannyira, hogy a Ma­gyar Autóklub levélmin­tát készített, melyen alá­írás gyűjtéséhez kezdenek. Ha ötvenezren adják szig­nójukat, Szabad György­höz kerül a csomag. így szeretnék elérni, hogy a parlament tárgyalja újra a témát. A budapesti köz­pontban ma sajtótájékoz­tatón mondják bővebben érveiket, információikat a klub vezetői. (K. T. I.) Megkezdődött a 152. közgyűlés Az Akadémiám A me ff kell újulnia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents