Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-05 / 105. szám

Trojkák Prágai csúcs Leeh Walesa, Antall Jó­zsef és Václav Havel szer­dai prágai találkozója mindössze kétórás lesz, és semmilyen fontosabb do­kumentum aláírását nem tervezik — írta hétfőn a Lidove Noviny című prágai lap. Diplomáciai forrásból a Lidove Noviny úgy érte­sült, hogy nem írják alá a már kidolgozott csehszlo­vák—magyar barátsági szerződést sem — állítólag a bősi konfliktus miatt. Kormányfői megbeszélések Úi szakasz kezdődik a görög-albán viszonyban Konsztantin Micotakisz görög kormányfő és albán kollégája vasárnap új fe­jezetet nyitott a két ország történetében, ugyanakkor nem tudták megoldani a régi, még a második világ­háborúig visszanyúló etni­kai problémákat. Palotát építenek az emberi jogoknak Francois Mitterrand elnök rakta le ünnepélyes kere­tek között hétfőn délután Strasbourgban az emberi jogok palotájának (azaz az Európa Tanács Emberi Jo­gi Bizottsága és Bírósága új épületének) alapkövét. Az elnök ezt követően fel­szólalt a Tanács parlamenti közgyűlésének új üléssza­kán is. Az ülésszakon jelen van az országgyűlés küldöttsé­ge, a közgyűlés magyar cso­portja is, dr. Ternák. Gábor vezetésével. Az ülésszakon újraválasztják a vezető tes­tületeket, így az alelnökö- ket is. Dr. Bratinka József képviselő, a közgyűlés ta­valy megválasztott magyar alelnökének megbízatása most jár le, helyére, a tér­ség országainak megállapo­dása alapján ezúttal cseh­szlovák küldöttet javasol­tak. A közgyűlési ülésszak na­pirendjén szerepel egyebek között Bulgária felvétele is. A szabad választások meg­tartásával az ország eleget tett azoknak a feltételek­nek, amelyek szükségesek az Európa Tanács tagságá­hoz. Amennyiben az ülés­szak megszavazza a felvé­teli kérelmet, Bulgária már ezen a héten teljes jogú tagként kapcsolódhat be a Tanács munkájába, annak 27. tagjaként. Az Emberi Jogi Bizottság és Bíróság az Európa Ta­nács égjük legfontosabb szerve: az Emberi Jogok Európai Konvenciója alap­ján — amelyhez Magyar- ország is csatlakozott — jo­gosult eljárni az állampol­gárok és a tagállamok kor­mányzati szervei közötti olyan ügyekben, amelyek­ben az emberi jogok meg­sértése merül fel. Ebbe a testületbe minden tagál­lam delegál bírót, a ma­gyar képviselő dr. Baka András. Szarajevó S. 0. 5.-t kiállt A zágrábi rádió közölte hogy rádióamatőrök segít­ségével sikerült összekötte­tést teremteni a boszniai elnökség egyik tagjával. Stjepan Kljuic elmondta, hogy Silajdzsic boszniai külügyminiszter részt vesz az EBEÉ szerdai sürgősen összehívott tanácskozásán, amelyen kérni fogja a ka­tonai beavatkozást. Kljuic közölte azt is, hogy egy erős szövetségi egységeket szállító katonai konvoj in­dult el Közép-Bosznia felé. Ez az egyetlen terület a köztársaságban, amelyre még nem terjedtek ki a harcok. Hétfőn délelőtt is­mét kiújultak az összecsa­pások a boszniai és a hor­vátországi frontszakaszo­kon. Zárát aknavetőkkel lőtték, a lakosság az óvóhe­lyeken tartózkodik. A zágrábi rádió értesü­lései szerint a belga külügy­minisztérium éles hangú tiltakozó jegyzéket jutta­tott el Belgrádnak. Ebben a belga hatóságok azt állít­ják, hogy a szerb egységek szándékosan gyilkolták meg az európai megfigyelők kö­telékében szolgált, s szom­baton elesett belga tisztet. Micotakisz és vendéglá­tója, Alexander Meksi kö­zös sajtóértekezletéről be­számolva a Reuter hírügy­nökség kiemeli: a görög miniszterelnök hangsúlyoz­ta: országa segíteni fog sze­génységben élő szomszéd­jának abban, hogy megsza­baduljon a négy évtizedes sztálinista elszigeteltségtől. Alexander Meksi hangsú­lyozta, hogy „a mai naptól a görög—albán kapcsolatok új szakaszba léptek”. A két ország kapcsola­tait ugyanakkor beárnyé­kolja Albánia nagy lélek­számú görög kisebbségé­nek problémája. Albán részről az etnikum lélek­számút 58 ezerre, míg gö­rög részről 250 ezerre be­csülik. Tavaly több ezer olyan albánt repatriáltak Görögországból, akik ille­gálisan léptek görög terü­letre. További feszültségforrás azon albánok anyagi ter­mészetű követelése, akiket a második világháború után a náci Németországgal való együttműködés vádja miatt telepítettek ki Görögország egyik északi tartományá­ból. Micotakisz a vasár­napi sajtóértekezleten kö­zölte: kormánya hajlandó tárgyalni a kompenzáció­ról, de nem lehet szó a mintegy 150 ezer főre be­csült kitelepítettek és azok családtagjainak visszatéré­séről. Álom, álom.,. Samir nem alkuszik Újból kizárta bármilyen alkudozás lehetőségét a megszállt területeket ille­tően Jichak Samir izraeli kormányfő. Pártja, a jobb­oldali Likud-tömb válasz­tási kampányának vasár­nap esti hivatalos megnyi­tása alkalmából mondott jeruzsálemi beszédében az ellenzéki Munkapárt áltgl szorgalmazott területi kompromisszumot tűnő álomnak hevezte. A beszéd, amelyről az izraeli tv tudósított, a jeru­zsálemi Nemzetek Palotá­jában hangzott el, több ezer ember, közöttük a volt Szovjetunióból érkezett nagyszámú új bevándorló előtt, őket autóbuszokkal szállították a városba az ország minden pontjáról. A kampánynyitás résztve­vői előzőleg izraeli telepe­ket látogattak meg a Jor­dán megszállt nyugati part­ján, majd a Likud történel­mi vezére, a néhai Mena- hem Begin miniszterelnök sírjához vonultak. A ROMÁNIÁI emberi jogokat védelmező li­ga és a romániai Helsinki Bizottság nyilatkozatban til­takozott hétfőn amiatt, hogy Kolozsvár polgármestere elrendelte a konferenciák és egyéb nyilvános jellegű rendezvények előzetes cenzúráját. ZBIGNIEW BRZEZINSKI volt amerikai elnöki főta­nácsadó a Zycie Warszawy című lapnak adott interjú­jában kifejezésre juttatta aggodalmát a lengyel politi­kai helyzet alakulása miatt, s — nyilvánvalóan Lech Walesa kormányfőnek címezve megjegyzését — kije­lentette: az anarchia ellen nem a diktatúra, hanem a demokratikus elnökség a legjobb fegyver. MAGAS RANGÚ NYUGATI TISZTSÉGVISELŐK cso­portja kezdett hétfőn kéthetes körutat a Független Ál­lamok Közösségében: szakértelmet és módszereket kí­nálnak a szovjet atomeszközök és a hagyományos, de csúcstechnológiájú fegyverek exportellenőrzésének ot­tani újjáteremtésére. IZETBEGOVIC bosnyák elnök egy szuverén állam legfőbb vezetője. Amikor a múlt héten Lisszabonba érkezett, hogy részt vegyen a tartós boszniai tűzszünet és az államalkotó nemzeti­ségek ezutáni békés együtt­élését biztosító politikai megoldás kimunkálásában, a portugál fővárosban az államfőt megillető fogadta­tásban részesítették. A por­tugál külügyminiszter, aki az EK soros elnöke a kö­zösség diplomáciájának irá­nyításában, minden közve­títői tudását és képességét azonban eredménytelenül vetette be: a bosnyák, a szerb és a horvát tárgyaló- partnerek ellenkező elkép­zeléseit a jelenről és a jö­vőről nem sikerült közelíte­ni. A kudarcot mi sem jel­lemezte jobban, minthogy amikor Izetbegovic hazaér­kezett a szarajevói repülő­térre, szerb katonák foglyul ejtették és egy laktanyában tartották túszul, miközben a hírre a bosnyák főváros­ban és környékén minden eddiginél hevesebben lán­golt fel a pusztító háború. 2 "tJáriap MA! KOMMENTÁRUNK A BÉKÉLTETŐK TANÁCSTALANSÁGA A nemzetközi közösség megdöbbenéssel reagált a történtekre, hiszen a nem­zetközi jog szerint kirívóan törvénytelen esemény tör­tént: egy szuverén állam legfőbb vezetőjét egy másik ország katonái hurcolták el. Mint hamarosan kitűnt, túszként tartják, hogy így kényszerítsék- a bosnyák területvédelmi alakulato­kat, — amelyek körülzárva tartották a szerb katonaság Szarajevó központjában le­vő laktanyáját, — blokád­juk feloldására. Miközben a véres harcok zajlottak, az EK-megfigyelők közvetíté­sével létrejött a megállapo­dás: a bosnyák elnököt sza­badon bocsátották, s a szerb katonaság ENSZ- és EK- megfigyelők kíséretében el­hagyhatta gépkocsikonvojá­val a laktanyát. Nem pon­tosan tudni, hogyan történt, "he a konvoj egy részére a városon kívül tüzet nyitot­tak a bosnyák területvédel­mi alakulatok. Mindeneset­re a harcok kiújultak. Köz­ben az EK-megfigyelők felfüggesztették tevékeny­ségüket, mivel egy belga társukat, amikor Mostar környékén közvetíteni pró­bált a harcolók között, le­lőtték. A megdöbbentő esemé­nyek láttán, mind több fő­városban vetődik fel az erőteljes követelés: a nem­zetközi közösségnek sürgő­sen tennie kell valamit, hogy megakadályozza a to­vábbi délszláv öldöklést és pusztítást. Az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet (EBEÉ) és az ENSZ Biztonsági Taná­csa az a két szerv, amely­től most cselekvést várnak. Az EBEÉ megszavazhat bi­zonyos szánkéi álcát, s nyo­mást gyakorolhat arra, hogy a harcolók nagyobb hajlandóságot mutassanak a tűzszünetre. De a tényle­ges válságelhárításra nincs sem megfelelő gépezete, sem gyakorlata, és fellépé­se inkább erkölcsi súlyú lehet. Ami a Biztonsági Tanácsot illeti, Goulding, az ENSZ-főtitkár különle­ges megbízottja a boszniai háborús helyszín felé tart, annak megvizsgálására, hogy segítene-e a kibonta­kozó polgárháború megfé­kezésében, ha oda kék sap­káikat küldenének. Csakhogy Bosznia-Her­cegovina rendkívül kevert lakosságával más, mint a horvátországi krajinai csa­tatér, ahol a kék sisakosok először a frontvonalak kö­zött helyezkedtek el és a harcolók szétválasztása után fejtik ki most a tér­ségben békefenntartó tevé­kenységüket. Ezért sokak szerint a vérfürdőt csak úgy lehet megállítani itt, ha előbb érvényt szereznek Bosznia-Hercegovina elis­mert szuverenitásának. .Je- fegyverzik a szabadcsájfia- tokat, — akár bosnyákok, akár szerbek, akár horvá- tok legyenek azok —, a belgrádi erőket kivonják, s a tűzszünet biztosítása után ide is kék sisakosok érkez­nek. EHHEZ AZONBAN az EBEÉ-nek és a Biztonsági Tanácsnak fel kellene gyor­sítania gépezetét. A késle­kedés ugyanis csak a hábo­rú elfajulásához vezet. Árkus István Jeszenszky Géza programdús hete A magyar diplomácia vezetőjének május első he­tében sűrű a programja. Ennek részleteiről a kül­ügyi szóvivő, Herman Já­nos tájékoztatta a távirati iroda munkatársát. Ked­den reggel Jeszenszky Gé­za Prágába utazik, ahol részt vesz a visegrádi hár­mak, illetve az Európai Közösség trojkája külügy­miniszteri megbeszélésén. Ez utóbbi tanácskozáson jelen lesz az EK bizottsá­gának alelnöke is. A kül­ügyminiszter szerdán részt vesz a hármak csúcsérte­kezletén, majd a Londoni Királyi Külügyi Intézet meghívására az Etnikai kisebbségek és az európai stabilitás címmel tart elő­adást az intézetben. Az Európa Tanács mi­niszteri bizottságának kül­ügyminiszteri szintű ülé­sére csütörtökön Stras- bourgba utazik Jeszenszky Géza. Az ülés napirendjén az Európa Tanács és Ke- let-Közép-Európa kapcso­lata, a délszláv helyzet, az Európa Tanács és az EBEÉ kölcsonviszonya, valamint Bulgária tagfelvétele sze­repel. Az Európa Parlament delegációja Budapesten Érdekütközésekkel kell számolni (Folytatás az l. oldalról.) bális politikai megközelí­tés révén megvalósuljon az egységes Európa. Hozzá­fűzte: mindenképpen el kell kerülni, hogy az Euró­pai Közösség bezáródjé'k a merev gazdasági szabályok közé. Az Európa Parlament küldöttsége vezetőjének, valamint az MDF tárgyaló delegációja tagjainak sza­vaiból kiderült, hogy az EK-tagságról folytatott megbeszélésen elsősorban a mezőgazdasággal kapcso­latos problémák kerültek szóba, hiszen ez idáig is a magyar agrártermékek kö­zös piaci értékesítése oko­zott gondokat. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője ezt taglalva leszögezte: bár komoly érdekkülönbségek lehetnek e tekintetben Ma­gyarország és az EK tagjai között, a demokratikus ér­tékeikről vallott közös fel­fogás segítheti a problé­mák megoldását. Ennek kézzelfogható jeleként ér­tékelte azt a mostani meg­állapodást, melynek értel­mében az Európa Parla­ment mezőgazdasági bi­zottságában kifejthetik ál­láspontjukat a magyar par­lamenti képviselők. „Elérteit” számok CÁFOL A KÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM „Kollégám nevében is elnézést kérek azért a té>- vés információért, amely szerint az önkormányzatok tavaly 52 milliárd forintot utaltak volna vissza az ál­lamkasszába a szociális célra kapott költségveté­si céltámogatásból” — mondta hétfőn az MTI- nek Lakner Zoltán népjó­léti helyettes államtitkár. A Magyar Demokrata Fó­rum múlt pénteki orszá­gos választmányi ülésén a népjóléti tárca képviselő­jének szájából elhangzott adat valószínűleg elértésen alapul — vélekedett Lak­ner Zoltán. Az 52 milliár­dos összeg ugyanis valós szám: az elmúlt év végén összesen ennyi pénz volt az önkormányzatok szám­láján. Szociális célokra ugyanakkor tavaly 38-40 milliárd forint jutott az ön- kormányzatoknak. Ezen összeg java része azonban átcsoportosítható, vagyis az egyes polgármesteri hi­vatalok szabadon rendel­kezhetnek velük — emelte ki a helyettes államtitkár. Ezért indokolatlan lenne még csak mégközelítőleg is ilyen hatalmas összegű Visszutalás. Lehetséges a megegyezés a szakszervezetek között Nem kizárt, hogy a szak- szervezeti konföderációk ál­tal jóváhagyott elvek sze­rint készüljön el a szak­szervezetek közötti válasz­tást szabályozó törvény ter­vezete, A hét konföderáció hét­főn a Munkaügyi Minisz­tériumban megtartott egyeztetésén gyakorlatilag ugyanis egyetértés volt ab­ban, hogy az üzemi tanács választásokon túl megtart­sák a szakszervezetek kö­zötti választást is — kö­zölték az újságírókkal a tanácskozást követően. Megegyeznek az álláspon­tok arról is, hogy a szak- szervezeti vagyont az e vá­lasztáson elért eredmény szerint osztanák el. ám a részleteket tekintve már mglehetősen nagyok az el­térések. Egyetértés született vi­szont a választók körében: a szakszervezeti szövetsé­gek szerinti választói jo­got a munkavállalóik, a munkanélküliek és a nyug­díjasok kaphatnak, a vá­lasztási listára pedig a szakértői munka során ki­dolgozott ismérvek szerint kerülhetnének fel a szak- szervezeti konföderációk. A tanácskozáson kon­szenzus volt a szakszerve­zetek között abban, hogy a viták elkerülése végett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) idei kon­ferenciájára ne valamelyik szakszervezeti konföderá­ció vezetőjét delegálja a kormány. egy m©i*d«fbss8* '

Next

/
Thumbnails
Contents