Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-25 / 122. szám

KÖZTÁRSASÁGI MEGBÍZOTTAK TALÁLKOZÓJA A vádaskodás alaptalan Az a vádaskodás, miszerint a köztársasági megbízotti hivatalokon keresztül a kormány a hatalom centralizá­lására tör, valamint az az állítás, hogy a köztársasági megbízotti hivatalok beavatkoznak az önkormányzatok hatáskörébe, és ezáltal megsértik az önkormányzati tör­vényt, teljesen alaptalan — jelentette ki Szcntgyörgy- völgyi Péter, Budapest köztársasági megbízottja az or­szág nyolc köztársasági megbízottjának egri találkozóját követő szombati sajtóbeszélgetésen. Mint mondta, a kormány támadott 77/1992-es rende­leté, amely a köztársasági megbízotti Hivatal telepü­lések közti koordinációs tevékenységével kapcsola­tos, csupa olyan feladat­meghatározást tartalmaz, ami nem jár valódi hata­lommal. Ha valaki nem akar részt venni a koordi­nációs tevékenységben, az ellen a hivataloknak nincs joga szankciókat alkal­mazni, tehát a kormány semmilyen hatalmat nem összpontosított ezz.el a megbízottak kezében. Akik azt állítják, hogy áz ön- kormányzatoktól hatáskö­röket vettek át a kmh-k — folytatta Szentgyörgy- Völgyi Péter —, azok a ré­gi tanácsi rendszerben gon­dolkodnak, mert az viszont igaz, hogy azok megszűné­sét követően a megyei ta­nácsok bizonyos feladatkö­rét valóban átvették a köztársasági megbízotti hi­vatalok. Ezért, akik vádas­kodnak, vagy nem ismerik a jogszabályokat, vagy nagyon jól ismerik, de ten­denciózusan félremagya­rázzák a köztársasági meg­bízottak tevékenységét — kifejezetten politikai, kor­mányellenes célból. Alkotmánybírósági Nyiíváoosság és határidő Az Alkotmány bírósác hétfői ülésén várhatóan dönt arról az indítványról amely az önkormányzati képviselő-testületi ülései nyilvánosságának korláto­zását kifogásolja — mond­ta az MTI érdeklődésére a testület sajtófőnöké. Hozzá­tette: határozat remélhető arról is, vajon alkotmány­ellenes mulasztásnak minő­sül-e, hogy az önkormány­zati törvény nem állapított meg határidőt a szervezeti és működési szabályzói megalkotására. Döntés szü­lethet abban az ügyben is, hogy egy pénzügyminisz­teri rendelet alkotmánysér­tőén kötelezi-e a társash'áz- tulajdonosokat arra. hogy felújítási alapot hozzanak létre, és ezt az OTP-nél helyezzék el. A hétfői teljes ülés na­pirendjén szerepelnek még a következő, indítványok­ban megfogalmazott kérdé­sek: elmulasztotta-e jogal­kotói kötelezettségét az Or­szággyűlés, mivel mindmáig nem alkotta meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jo­gairól szóló törvényt; sérti-e az önkormányzatok önálló­ságát, hogy az óvodavezetői, illetve iskolaigazgatói meg­bízás szabályait a művelő­dési miniszter állapítja meg; lehetnek-e szigorúbb feltételei a nem vagyoní kártérítési igény érvényesí­tésének, mint a vagyoni kát esetben. EUREKA Egy lépéssel isméi közelebb EUREKA-tagfelvétellel egy lépéssel ismét közelebb ke­rültünk a sokat emlegetett európai színvonalhoz. Jelenleg hazánk már hét EUREKA-progvamban és három alprogramban vesz részt. Többek között: az or­vostudomány területén az inzulin hatásának vizsgála­tában ;• környezetvédelmi témában, a széntüzelésű erőművek által kibocsátott pernye hatásának elemzé­sében: a szilárdtest-lézer- kutatásban; valamint a számítógéppel segített prog­ramtervezéssel kapcsola­tos technológiák kérdéskö­rének vizsgálatában. Je­lenleg a magyar részvétel már meghaládja az egy szá­zalékot az összes EUREKA- programban, amelyek szá­ma mintegy (H)Q, összfinan- szírozása pedig mintegy 9 milliárd ECU-t tesz ki. REÁLIS ELEGEDETLENSÉGGEL Esélyt lát a lassú növekedésre (Folytatás az l. oldalról) ség csak most jelentkezett, hiszen nézete szerint az mindig is volt. Rosszked­vűnk égjük okaként azt ne­vezte meg, hogy a magyar társadalom egy részének csökken az életszínvonala. Ezzel szemben egy másik rétegnek pedig emelkedik — tette hozzá. Hazánkat sikerországnak tartják, miközben polgá­raink a térségben a leg­pesszimistábbak. Ezzel per­sze kemény élniakarás is égyütt jár. amely a gyara­podás felé mutat — fogal­mazott a miniszterelnök —, aki utalt arra is, hogy az átalakulás nehézségeit már a kormányra kerülésük előtt is vázolták, nem ígér­tek könnyű éveket. Az ed­dig eltelt két év pedig nem elegendő a teljes át­alakuláshoz. Ezzel szemben az ellenzék sürgeti, hogy a kormány gyorsítsa az át­alakulást, és néha irreális kritikát fogalmaz még. Ez­zel a. megjegyzéssel persze pem a kritika szabadságát kérdőjelezte meg — tette hozzá Antall. Az országban a - politikai ellenzéknek az a dolga, hogy kritikát gya­koroljon, de hazudni nem szabad — mutatott rá. A hazugságot, a csúsztatást utálom — reagált a szemé-, lyét érintő megnyilvánulá­sok fogadtatását firtató kérdésre. A kormányfő leszögezte: esélyt lát arra, hogy az év végére elinduljon a lassú növekedés a gazdaságban, ha váratlan külső és belső konfliktusok nem jönnek közbe. Nem személyi problé­mákra vezethető vissza a köztársasági elnök és a Magyar—szlovén megállapodás Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi mi­niszter vasárnap Keszthe­lyen tárgyalásokat folyta­tóit Márján Krajnc szlovén közlekedési és hírközlési miniszterrel. A megbeszé­lés során a miniszterek alá­írták a menetrendszerű lé­gi közlekedésről szóló kor­mányközi megállapodást. Ez az elvi lehetőséget, adja .ahhoz, hogy a két ország légiközlekedési vállalatai megindítsák járataikat. A Malév már a közeljövőben szeretné forgalomba állíta­ni ljubljanai járatát. Az esemény jelentőségét nö­veli, hogy Szlovénia — amint 1992 februárjában a közút; fuvarozásról, úgy — a menetrendszerű légi közle­kedésről is a Magyar Köz­társasággal kötötte meg az első kormányközi megálla­podását. A találkozó alkalmával a miniszterek megvitatták a közvetlen vasútvonal kiépí­tésének lehetőségét Szent- gotthárd és Muraszombat között. E vonal megvalósít­hatóságáról még e hónap­ban elkészül a műszaki és gazdasági tanulmány. Áttekintették a Trieszt— Kijev kelet—nyugati szállí­tási folyosó kiépítésének a két országot érintő vonza- tait, különös tekintettel a közúti határkapcsolódások korszerűsítését célzó elkép­zelésekre. A napirenden szerepelt az e napokban kialakított új távközlési összeköttetés további bővítésének lehető­sége, közvetlen úton a két főváros közölt. GAIBÄSAGI KEI AVASOK A MAGYAR TERMÉKEK NEM VERSENYKÉPESEK (Folytatás az 1. oldalról.) utódállamaiban és általá­ban a Kelet-Éurópában uralkodó kaotikus politikai és gazdasági viszonyok is­meretében valószínűleg csökken az olyan befektetők száma, akik Magyarorszá­got ugródeszkának tekin­tik. ezt a hatást azonban többé-kevésbé ellensúlyoz­hatja az EK-i megcélzó ten­gerentúli, elsősorban ame­rikai, japán és dél-koreai tőke beáramlása. A belső csődhullám ösztönözheti és vissza is riaszthatja a kül­földiek befektetéseit, ám valószínű, hogy az idén egyik hatás sem lesz túl­zottan erőteljes. Biztató az is. hogy a tavalyi idegen­forgalmi aktívum idén va­lószínűleg tovább fog növe­kedni. A prognózis készítői sze­rint 1992-ben a belső keres­let további csökkenése min­den bizonnyal fenntartja ugyan, az exportkényszert, de az is valószínű, hogy — különösen a csődhullám el­húzódása és elmélyülése esetén — az export bővü­lésének az év második fe­létől kínálati korlátái lesz­nek. Már. április közepén — szemben a tavaly év végi és az idén év eleji felmérések tapasztalataival — romló exportkilátásokról számol­kormányfő között a média­elnökök körüli vita okozta politikai kóníliktus — szö­gezte le Antall József. Ez­zel összefüggésben beszá­molt arról, hogy a közhie­delemmel ellentétben érint­kezésben vannak egymás­sal, megbeszélik a problé­mákat. Ugyanakkor meg­győződésének adott hangot,, hogy a sajtószabadság meg­sértése és a felmentés alap­jául szolgáló törvény kö­zött nem lehet összefüggést keresni. Emiatt Antali József nem tudja helyesel­ni Göncz Árpádnak azt az indoklását, amellyel Gom­bár Csaba felmentésére tett javaslatát . , elutasította. Ezért a jelenlegi törvényes keretek között támogatja e döntés politikai megol­dást hozó felülbírálatát —■ fogalmazott Antall József. Hozzátette: nehéz elkép­zelni, hogy a médiaelnökök felmentése és kinevezése hatpárti konszenzussal tör­ténjen. Bár Antall József — akárcsak Göncz Árpád — ezt szívből reméli, de nem tartja reálisnak ezt az igényt. Göncz Árpádnak a pártok fölött álló államfő-' nek kell lennie, helytelen, hogy bármilyen pártpoliti­kai befolyás alá kerül egy köztársasági elnök. Bízom abban, hogy mint köztár­sasági elnök mindent mér­legelni fog. és eszerint alakul a jövőben az együtt­működésünk — utalt a to­vábbi Antall kapcsolattartásra József. A miniszterelnök foglal­kozott a parlament tör­vényhozói munkájával is. Ennek ütemét ugyan lassú­nak ítélte, de emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés hatalmas munkát végez, bár ezt a közvélemény nem érzékeli pontosan. Ideálisnak mondta — a környező országok összeha­sonlításában — a kormány­pártok és az ellenzék vi­szonyát. A többpárti de­mokrácia úgy . működik, hogy vannak kompromisz- szumok, de a felelősséget a parlamenti többségnek kell vállalnia — szögezte le nyomatékosan Antall. — Ne higgye senki, hogy egy végleg lezárt átalakít-' lást tudunk magunk mö­gött. Térségünkben valós veszélyek jelentkeznek, környezetünkben a lét és a nemlét problémáival vias­kodnak. Ellenőrizhetetlen hadseregek, hatalmas nuk­leáris és konvencionális fegyverzetek találhatók kontroll nélkül a régióban. Nem olyan botor a ma­gyar nép, hogy ne látná, milyen fontos hazánkban a nemzet politikai súlyú ösz- szetartó ereje és a kor­mány látásmódja a tekin­tetben. hogy milyen geopo­litikai körülmények között kei! a nemzet, hajóját vezet­ni — mondta Antall József, tak be a vállalatok képvi­selői. Miután a gazdálkodók rragy többsége évek óta nem hajtott végre számot­tevő beruházást és műszaki fejlesztést, a magyar ter­mékek nem versenyképe­sek. Hasonlóan borúlátók a szakértők a kelet-európai közvetlen agrárexport ki­látásaiban is. E térségben — különösen a FÁK országai­ban — a kivitel alakulása elsősorban attól függ, .hotgy mennyire sikerül bekap­csolódni az utódállamok mezőgazdaságának átszer­vezésébe. A keleti országok­kal folytatott kereskede­lemben a visszaesés folyta­tódására kell számítani, -a FÁK országaiban legalább 10-12 százalékos volumen - csökkenésre. Valószínűsít­hető ugyanakkor az. hogv a működőtőke-beáramlás tovább növeli az importot. A külföldi partnerek ugyanis sok esetben speciá­lis alapanyagokra, csoma­golóanyagokra tartanak igényt, különösen, ha foly­tatódik a hazai kínálat gyengülése. Minden tényezőt össze­gezve, g Gazdaságkutató In­tézet azt valószínűsíti, hogy az év közepétől a külkeres­kedelmi egyenleg jelentő­sen romlik. ÖT MEGYESZÉKHELLYEL Abaúj önállósulni akar Az abaúji régió Ö4 települé­sének önkormányzatai alá­írásgyűjtéssel kezdeménye­zik Abaúj vármegye elsza­kadását Borsod-Abaúj- Zemplén megyétől — jelen­tették be az abaúji telepü­lések első szombati vizsolyi közgyűlésén. Mint azt G. Nagyné Ma- ezó Ágnes, a terület ország- gyűlési képviselője, a kez­deményezés elindítója hangsúlyozta: az abaúji térség településeit végigjár­va az tapasztalható, hogy az emberek elégedetlenek. Nincs megfelelő infrastruk­túra, nincs megoldva a köz­művesítés és hiányos a te­rület iskolai ellátottsága. Mivel a megyén belül hát­térbe szorul a régió, ezért az itt élőknek keil a kezük­be venni ügyeik intézését. A közgyűlésen elhangzott, holland és svájci mintára úgynevezett ötközpontú közigazgatást vezetnének he az önállósulás után a megyében. így Abaújszán- tó, Éncs, Gönc, Krasznok- vajda és Szikszó is megye- székhelyként működne az elszakadást követően. Három bank és az Or­szágos Takarékszövetkezeti Szövetség megállapodott abban, hogy létrehozza a Földhitelintézet Alapít­ványt. Az alapítvány indu­ló vagyona 1 millió forint lesz, amelyhez a legtöbb pénzt — a vagyon 62,3 szá­zalékát — a Kereskedelmi Bank Rt. adja. Az Agro­bank Rt. és az Országos Takarékszövetkezeti Szö­vetség 11,8 százalékkal, a Mezőbank Rt. pedig 14,1 százalékkal részesedik az alapítványban. A Földhitelintézet segíti a mezőgazdaságban a piac­gazdaság intézményeinek kialakítását, a föidjelzálog- ■ hitelezés megkezdését, és a szükséges háttérjogintéz- mények kialakítását. Az alapítvány közreműködik a jogalkotási munkában is, elsősorban közgazdasági szempontokat kifejtve. Részt vesz. a földjelzálog- hitelezés szervezetének és intézményrendszerének lét­rehozásában. 3 , Hazánkat 21. tagként fel­vették az EUREKA-ba. Ez Magyarország jövője szem­pontjából alapvető fontos­ságú, mert így iparunk ver­senyképessége jelentősen, növekedhet a világban. A magyar vállalatok részvé­tele ugyanis- a különféle - fejlesztési programokban olyan végső eredménnyel járhat, hogy a világpiacon újdonságnak számító, jól értékesíthető termékeket állíthatnak elő — hangzott el a Ferihegyi repülőtéren tartott sajtótájékoztatón, annak kapcsán, hogy haza­érkezett Finnországból a Pungor Ernő tárca nélküli miniszter által vezetett kül­döttség, amely részt vett az EUREKA X. miniszteri konferenciáján. Igen nagy jelentőségű az, hogy Magyarország az egyetlen' olyan keiet-közép- európai ország, amely tag­ként részt vehet az EUREKA-együttműködés­ben, amely az európai ipar versenyképességét hivatott növelni.a világban, az USA és Japán ipari.kihívásával szemben — mutatott rá az OMFB elnöke. Botos Ba­lázs, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium he­lyettes államtitkára azt emelte ki: iparunk verseny- képessége akár sorskórdés- nek is nevezhető. Az Földhitelintézet Alapítvány Segíti

Next

/
Thumbnails
Contents