Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-22 / 120. szám
TANYA KÖZÉPKORI KÖRÜLMÉNYEKKEL Emberek ebsorson (Folytatás az t. oldalról.) Rengeteg a munka, látástól vakulásig hajtanak ezért a csekély fizetségért. Még jó, hogy nem adóznak utána. Nekik is egyszerűbb, az új gazdának sincs annyi gondja a könyveléssel. Nem teljesen törvényes, de nem találnak olyan hazai jelentkezőt, aki ennyi pénzért ennyit dolgozna. Megtört sorsuk jegyeit arcukon viselik, nincsenek tudatában annak, mennyire sebezhetőek és kiszolgáltatottak. Elégedetteknek tűnnek, hiszen honfitársuk jóindulatból alkalmazza őket. Kosztot ugyan nem kapnak, de kvártélyt igen. Szükség- lakásnak is nevezhetném, de nem szolgál rá a nevére. Az épületben 18 négyzet- méteren négyen laknak, nem mintha helyszűkében lennének a tanyán, de az épület másik részét bérbe adták. Három gyönyörű paripa a társbérlő. Akik ott laknak, nem szólnak egy szót sem, hiszen van ablak a konyhán és a „szobán”, nem úgy, mint a „másikon”: a tehenészet bejáratánál látható viskón. Valaha kutyaól vagy éppen illemhely lehetett, most emberek laknak benne. Igaz, férfiak, akik — szerintük — igénytelenebbek. De miért is elégedetlenkednének? Arra a kevés időre, míg pihennek, elég a négy négyzetméternyi, ablaktalan, bedeszkázott kulipin- tyó. A középkori viszonyokat — vagy talán az új gazda embertelen modorát — megunva felmondanak a Békésből és Csongrádból érkezett gondozók. Nem jár nagy procedúrával, mert szerződés nincs. Csak időtöltés a papírokkal foglalkozni, miközben megéheznek a tehenek. Húsz hónapja tevékenykedik a tanyán a Kiskunfélegyházáról ideszakadt család. Két gyermekkel és öt nagy kutyával éldegélnek, illetve éldegéltek itt, amíg el nem jött a távozás napja. „Közös megegyezéssel” bontották fel a nem létező szerződést, még nem tudják, hová, csak azt, hogy menni kell, mert a körülmények elviselhetetlenek. Nem mer nyilatkozni a szomorú arcú asszonyka, mert retteg. Két gyereke van, és minden megtörténhet, még egy baleset is. Biztosításuk nincs, ha szerencsétlenség vagy hosz- szabb betegség támadja meg őket, nem tudnak kihez fordulni. Reménykednek, hogy talán valami jó Benke Attila társtulajdonos nem ismeri a megtorpanást, egy a fontos: a teheneket ellássák a gondozók Kívülről nem látszik, mennyi reménytelen emberi sorsot rejteget a „virágzó” tanya 1 Lakásnak ugyan nem nevezhető, de menedékként jó szolgálatot tesz a reményvesztett erdélyieknek (Vimola Károly felvételei) is megeshet velük, rájuk férne a szerencse. Ezek után a gazda szerencséjének tartom, hogy egyáltalán talál erdélyi rászorulókat. Mert ugye, a törvény is azt mondja, ha nincs anyaországbeli, aki elvállalja, foglalkoztathatnak külföldieket is. Természetesen szerződéssel, de ezt a fogalmat a gazda nem ismeri. A régebbi társgazda elneveti magát, amikor rákérdezünk a hiányosságokra. Minden legális, legalábbis bizonyos kereteken belül. Helybeli nyugdíjasok adják a nevüket a munkáltatáshoz, csekélyke térítés ellenében. Természetesen nem lehet utánajárni. Maga a tanya is fiktív neveken fut, senki nem akarja tudni, kik dolgoznak itt valójában. A nem éppen emberi körülmények közt éldegélő „vendégmunkásoknak” egy szavuk sem lehet, hiszen átszámolva a keresetüket; több tízezer lejt keresnek, ami mindenképpen sokszo rosa az otthoni fizetéseknek. A körülményeket meg nem muszáj annyira figyelembe venni, nem végleges a megegyezés. örülnek, hogy van munka, a tehenek napi 2000 liter tejet adnak, mindig akad tennivaló. Egyszóval, az emberek is megvannak. Nem beszélnek, nem panaszkodnak. Csak a házőrző kutyák ugatják meg a betévedő idegent. Papp Antonella TÖBB MINT E6YMILLIARDFRT Az útépítés újabb tervei (Folytatás az 1. oldalról) költségek is lényegében irányárak. Előremutató, sőt példamutató az a szempontrendszer, amivel elkészítették ezt az egész országra kiterjedő tervezetet. Nem csak azt rögzíti az elképzelésrendszer, hogy miképpen kell továbbfejleszteni az autópályákat, autó- utakat egy és két számjegyű fő közlekedési utakat, hanem azt is, hogy milyen anyagi erőforrásokat kell ezek megvalósítására igénybe venni. A kisebb jelentőségű utak tervezésénél figyelembe vették az utóbbi 30-40 esztendőben kialakult térségi kapcsolatokat és — különös tekintettel Pest megyére — azt is, hogy a kisebb jelentőségű települések hogyan kapcsolódnak a fővárost övező körgyűrűhöz, illetve a Budapestről kiágazó autópályákhoz. Pest megyében több új út épül, illetve szilárd burkolattal látnak el néhány olyan földutat, amely már meglevő utakat köt össze. Ilyen" lesz az Abony és Tá- p'iószele közötti, a szód— vácrátóti, a Nagykátáról az erdöszőlöi határrészre vezető, a csömör—kerepes- tárcsái, a nógrád—szoko- lyai és a püspökhatvan— püspökszilágyi út. Teljesen új, 15,5 kilométeres út köti majd össze Albertir- sát Tápióbicskével és megépül a Rád—Kösd közötti út is. Külön jelentőséget kell tulajdonítanunk annak, hogy az önkormányzatoknak nem kell többé pénzért könyörögni ahhoz, hogy a nagyobb települések körül kialakult üdülőterületeket bevonhassák az anyaközség forgalmába. A tervezők gondosságát mutatja az is, hogy az országos koncepcióba építették be ezeket a jövőben elkészülő, helyi jelentőségű utakat is. Ezek szerint út épül majd Budaörsről Farkasrétre, Sülysápról Szőlőstelepre, Szi- getszentmiklósról Alsóbucka határrészre, Abonyból a Kerektó dűlőbe, Pécelről az Újtelepre, Ráckevéról az Újhegyre, Nyáregyházáról a Károlyi-telepre és kiépítik az Albertirsa— Ceglédbercel közötti út egy, ma még burkolatlan, 2,2 kilométeres szakaszát is. Mivel a főváros környékén hallatlanul sűrű a vasúthálózat, ezért az úttervezők arra is gondoltak, hogy néhány forgalmasabb településen meg kell építeni az út-va.sút szintbeli kereszteződések ■ elkerülő útjait. Ezek kapcsán lényegében arról van szó, hogy az eddigi, településen belüli kereszteződéseket „kitelepítik” a városokon, falvakon kívülre, könnyítve ezzel is a forgalomszervezést. Elkerülő útszakaszok épülnek Monor térségében — itt kettő is —, 4 "iSfítlnn Egyenlő esélyek Szociális rendszerváltás Ä szociális rendszervái-' tás, a társadalombiztosítás, a fogyatékosok, a rokkantak beilleszkedésének segítése, valamint az esély- egyenlőség megteremtése volt a téma azon a sajtótájékoztatón, melyet tegnap az MDF országos központjában tartottak meg. Lak- ner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a készülő szociális törvény lényege — a tervező szakemberek szándéka szerint — a kiszámíthatóság és a számonkérhetőség. A szociális törvény önmagában nem képes biztonságot adni, ehhez más társadalmi és gazdasági folyamatok együttes hatásai szükségesek. Szólt arról is a helyettes' államtitkár, hogy korszerűtlenségük miatt az összes szociális segélytípust meg kell szüntetni. Helyettük új típusú ellátásokat kívánnak életbe léptetni. A gyermeknevelési támogatást, amely a három vagy ennél több gyermeket nevelő családokat érintené, a legkisebb gyermek tízesztendős koráig. Ezzel értékteremtő munkának ismernék el a gyermeknevelést. Létfenntartási típusú támogatást azok kapnának, akiknek a nyugdíja vagy a jövedelme olyan alacsony, hogy veszélyezteti a megélhetésüket. A tartósan munkanélküliek, a gyermekes családok és a fogyatékosok segítését is tervezik. Az anyasági segély, a gyes, a gyed, a családi pótlék továbbra is fennmarad, ez utóbbinál bevezetnék a szelektív támogatást. Január elejétől a gyermeknevelési, az új típusú lakhatási, és a tartósan munka nélkül lévők támogatását kívánják bevezetni. Mindezt nem egyszerre, hiszen nem kevés többletkiadással jár majd az új konstrukció. Ottóffyné Kiszely Ildikó, az MDF fogyatékosságügyi szakmai bizottságának vezető ügyvivője vázolta azt az elképzelést amely szerint tárcaközi bizottság fogTaksony, Pitisvörösvár, Szigethalom, Göd és Szód közeiében. Az előbbiekhez hasonlóan fontos a megye területén kiépülő felüljáró-rendszer, ami mind a vasúti, mind a közúti közlekedést biztonságossá teszi. Az elképzelések szerint Érd térségében két felüljáró épül, ugyancsak hasonló műtárgy készül Vác, Dunaha- raszti, Nagykőrös, Kiskun- lacliáza, Budakalász, Po- máz, Gödöllő, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Szigethalom és Nagykáta külterületén. Ezek tervek, de mint megtudtuk, hamarosan megkezdődik a nyomvonalak végleges rögzítése, a műtárgyak legjobb elhelyezésének kijelölése. H. Z. ná össze a sérült gyermekek, felnőttek jogi, pedagógiai, foglalkoztatási és szociális rehabilitációjának teendőit. Megemlítette, hogy május 23-án, szombaton, szervezésükben kerül sor a II. fogyatékossági fórum tanácskozására, melyen a rokkantak szövetségei, a kormány képviselői és a fogyatékosok ügyével foglalkozó szakemberek tekintik át a jelen helyzetet és összegzik a további feladatokat. A tájékoztatón az Egyenlő Esélyt Alapítvány képviseletében Rosta Katalin számolt be ‘törekvéseikről. Céljuk az, hogy a beszédfejlődésükben súlyosan akadályozott, valamint értelmi fogyatékos gyermekeit fejlesztése minél korábbi életkorban elkezdődhessen. A nyelvi javítást közép pontba állítva, olyan logopédiai óvodai programot kívánnak kidolgozni, amely modellként szolgálhat az országban más, óvodai beszédjavító csoportoknak. J. Sz. I. Koszorúval, főhajtással A HONVÉDELEM NAPJÁN RÁKÓCZI KATONÁJÁNÁL A díszszázad már felsorakozott, a rezesbanda is fújta, amikor a váci Esze Tamás honvédlaktanyába érkezett vendégek elindultak a csapatzászló irányába, a magyar honvédelem napjának ünnepén. Göncz Árpád köztársasági elnököt, a katonaság főparancsnokát, szárnysegéd je, Répi János ezredes képviselte. Jelen volt Katona Tamás, a város országgyűlési képviselője, valamint a keresztény egyházak részéről Keszthelyi Ferenc katolikus megyés püspök, Csuka Tamás református lelkész és Bachát István evangélikus lelkész. A fegyelmezett, katonásra koreografált ünnepség középpontjában, alaktanya névadójának. Esze Tamásnak, Rákóczi t árpái job- bágyikatonájáinak mellszobra állt. Bakos Ildikó szobrászművész alkotását most először láthattuk itt, miután újra fölállították, a két váci laktanya összevonását követően. A Himnusz elhangzása után Katona Tamás rövid beszédet mondott, amiben hangsúlyozta, történelmünk az az útravaló, amit az európai közösségbe tartva magunkkal vihetünk. Az Esze Tamás-mellszobor előtt legelőször Göncz Árpád szárnysegédje tisztelgett, Arnóczy Lajos alezredessel, aki az 1956-os forradalom tisztje is volt. Utánuk Katona Tamás és dr. Czine Mihály irodalom- történész. az „Esze”-ün- nepségek visszatérő vendége tisztelgett, koszorúval és főhajtással. A város vezetői részéről Moys Csaba alpolgármester és Hajdú Sándor városi képviselő, majd a katonatisztek, köz- tüik a vendéglátó felföldi István ezredes, az ezred parancsnoka. Hátra volt még egy igen szép aktus, a várostól kapott csapatzászló ökumenikus felszentelése. Először Keszthelyi Ferenc katolikus megyés püspök, majd Csuka Tamás református lelkész és Bachát István evangélikus lelkész adtak áldást. Az oszolj után a laktanya művelődési otthonában folytatódott az ünnepség, ahol többek között tárogatózenét játszott az Állami Operaház zenekarának egyik tagja, dr. Czine Mihály pedig Esze Tamás történelmi szerepét méltatta. D. Z. Paradicsomhibridek Foton Kertészeti bemutató A hazai kertészkedők körében jól cseng a Sluis- Groot Magyarország Vetőmagtermelő és Kereskedő Kft. neve. A holland—magyar vegyes vállalat évente rendszeresen tart bemutatókat az ország legkülönbözőbb részein, így köztük Pest megyében is. A szal- mabálás kígyóuborka termesztése, az alacsony költségű, fűtés nélküli hajtatás módszere különösen a piacra termelő gazdálkodókat érdekli. A jövő héten, május 27-én és 28-án tartanak a kft. szakemberei szaktanácsadással egybekötött bemutatókat. Az első napon Cserkeszölön és Méhkeréken az uborkáról, míg másnap Röszkén és Foton a legkorábbi, jól szállítható paradicsomhibridekről hallhatnak értékes előadásokat az érdeklődők. A felsorolt helyszíneken a termelők megismerhetik az uborkatermesztésben használható, korszerű öntözőberendezéseket. Továbbá a paradicsom megporzását segítő poszméhelc alkalmazási lehetőségeit, s választ kaphatnak tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi kérdésekre is. (gy. U