Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-22 / 120. szám
VERSENYKÉPES TAKSONYIAK Egyféle minőség létezik Amikor jó egy éve a magyar származású német üzletember, Anton Wagner kijelentette, hogy januárban termelni kezd a taksonyi üzem, a hazai tempóhoz szokott helybéliek hangzatos ígéretként könyvelték el. Aztán láss csodát: az 51-es út melletti telken kinőtt az impozáns épületegyüttes, és januárban az áruszállító kamion is kigördült a kapuján. A terv valóra vált, az Inda-Hungária Kft. januárban már termelt. Nyugati színvonalon — nyugati piacra moüy küzdelem árán jutottunk idáig. Elég sokszor álltunk hadilábon a hatóságokkal, egy-egy ügy elintézésekor szinte reménytelen helyzetben. Telefonunk például a mai napig nincs, holott létkérdés az anyagyárral való szoros kapcsolat. Tudjuk, hogy sehol nincs pénz, a magyar gazdaság azonban semmit sem áldoz a nyugati tőke beáramlásáért; még a minimális infrastruktúrát sem biztosítja. Az áramot, a vizet is mi hoztuk ide — ráadásul mindenért könyörögni kellett. Ha a tulajdonos nem magyar származású, az első élmények után elszalad innen. , Mindez nem látszik az üzemen. Két, közel kilenc- száz négyzetméteres csarnokában lakatosok s elektromos szerelők dolgoznak: vezérlőszekrényeket készítve a különféle célgépekhez, a legmodernebb robottechnikához. Nyugati piacra szállítanak, termékeiket a KUKA cég forgalmazza. Az első géptől az utolsóig itt minden a legkorszerűbb technika — például CNC- vezénlésű lemezmegmunkálók vannak —, s a gyártáskultúra is nyugati színvonalú. Az első „lecke", amit a Németországban betanított munkások fejébe véstek, hogy minőség csak egyféle van. Mindig olyan terméket kell gyártani, amely a kiváló jelzőt megérdemli. — Egyelőre huszonötén dolgoznak az üzemben — folytatja az ügyvezető —, plusz ötven-nyolevan embernek adhatunk kenyeret, s mert errefelé sok a munkanélküli, elsősorban helybeliek közül választunk. Csupán zárójelben jegyzem meg, hogy munkahelyteremtés címén egyetlen fillér központi támogatást sem kaptunk, pedig ide segélyről jöttek az emberek. Hiteleket sem használtunk fel, a beruházás költségeit Erdei István magyarországi ügyvezető: „Elég sokszor álltunk hadilábon a hatóságokkal ...” — másfél millió márkát — teljes egészében a német cég állta. Nem kevés ez az összeg, minthogy azonban eladható termékeket gyártunk, a kiadások három év alatt megtérülhetnek. Egyelőre rendkívül jó a vélemény termékeik minőségéről, a taksonyi szakemberek versenyképesek. Jól keresnek — a magyar munkásfizetéseknél többet visznek haza —, de meg kellett tanulniuk, mit jelent nyugati módon dolgozni. A téli hónapokat fűtés nélkül, a legnagyobb hajtásban csinálták végig, mert a kamion jött, és vitte az árut. Hamar le kellett szokni a kifogásokról, törölték szótárukból, hogy: nem lehet. S azóta is tanulják az új szemléletet. — vasvári — A Világbank finanszírozza Kell az üzleti terv Három éve írták alá azt a szerződést, melynek alapján a Világbank által finanszírozott ipari szerkezetátalakítási programokban való részvételre lehetőségük nyílik a magyar cégeknek is. A program öt évre szól, s 1994-ig még lehet pályázni a hitelre, s a kölcsönt vállalkozók is igényelhetik. A programok célkitűzései között szerepel az ipari tevékenységet folytató szervezetek' termelési hatékonyságának javítása, műszaki-technikai fejlesztése, nemzetközi versenyképességének javítása, export- tevékenységének fenntartása, illetve annak növelése, a versenyképes magán- és társas vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek bővítése. Az EconoConsult Fejlesztési és Privatizációs Kft.- 'nél — amely a Világbank Szerkezetátalakítási Programiroda utódja, s ahol hitelpályázatokat is elkészítenek —, elmondták, hogy a kisvállalkozók maximum 300 ezer dollárnak megfelelő hitelt igényelhetnek. A közvetett exportnál négymillió, munkahelyteremtő beruházásnál kétmillió, míg társas vállalkozások beruházásainál tízmillió dollár a hitel plafonja. A kamatok a mai piaci árfolyamnál kedvezőbbek, 25-26 százalékosak, mivel a 22 százalékos refinanszírozási kamatra a világbanki hitellel foglalkozó kereskedelmi bankok költségként csak 3-4 százalékot tesznek rá. A futamidő is' kedvező, kisvállalkozásoknál öt év, míg a nagyobb beruházásoknál 10-12 év is lehet, s a türelmi idő 2-3 évre tehető. A kedvezőnek tűnő hiteligénylési lehetőségek ellenére nem mondhatni, hogy sokan tolonganának a kölcsönökért. Az igénylőknek ugyanis megfelelő gazdasági mutatókkal kell rendelkezniük, s olyan üzleti tervet elkészíteniük, amely öt-tíz éves periódusra szól. S a megfelelő fedezet biztosítása mellett talán az a legnehezebb, hogy a vállalkozók — a mai bizonytalan piaci helyzetben — előre tervezzenek, ezért a forgóeszközre felvehető hitel a népszerűbb. H. É. Őszibarack — importból Nehéz a verseny Ezen a tavaszon a megyei gazdakörök jelzése szerint az elmúlt évi veszteséges termelés, valamint értékesítési gondok miatt közel 150 hektárnyi, többségében gyenge minőségű homoki szőlőültetvényt vágtak ki a termelők. Szerencsére az alma- és kajsziültetvényeket nem fenyegette ez a ritkítás, s a gyümölcsöskertek növény- védelmi állapota is megfelelő. Az őszibaracknál a csapadékszegény időjárás következtében az átlagosnál kisebb a tafrinás fertözött- ség. A kis- és nagygazdaságok el tudták végezni az aktuális művelési és növényvédelmi teendőket. A szükséges pénzeszközöket hitelből, vagy a termékekre kötött szerződéssel biztosították. Ugyan a nyár végi, kora őszi betakarítási munkák még odébb vannak, de már most elgondolkodtató, hogy a gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdaságok miért nem tudnak az olyan keresett termékekre, mint például az őszibarack, vagy a meggy, megnyugtató szerződéseket kötni a feldolgozókkal! Az árubeszerzők többnyire az importból származó őszibarackoknak adnak előnyt. Talán ennek a következménye, hogy a gazdaságok nemigen törekednek ültetvényeik bővítésére, pedig a hazai fogyasztók ennek minden bizonnyal örülnének. Kénytelenek azonban beérni például a Kínából vagy Bulgáriából származó befőttekkel. Ezek minden bizonnyal olcsóbbak, s a dömpingárakkal szemben nehéz versenyre kelniük a termelőknek, Gy. A géppark mindenre alkalmas, ami manapság szükséges: teljesíti a pontossági követelményeket, s gyorsan végrehajtható segítségévei a termékváltás {Erdőst Ágnes felvételei) Érvényben: 1992. május 21. VALUTAÁRPOLYAMOK A hivatal logadókész Támogatás gazdálkodóknak A Földművelésügyi Minisztérium megyei földművelésügyi hivatala rendszeresen figyelemmel kíséri a gazdálkodók mindennapi gondjait, többek között a működésük zavartalanságához szükséges pénzügyi feltételeket. Utóbbiak azonban egyre szegényesebbek, hiszen a hazai bankok még mindig 20 százalékot mesz- sze meghaladó kamatterheket zúdítanak a hitelt felvevők nyakába. Ennnek ellenére úgy tűnik, a kis- és nagygazdaságokra jönnek jobb napok is, ezt jelzi az FM Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalának a felhívása a régióban gazdálkodókhoz. Ennek lényege, hogy a termelők költségvetési juttatással támogatható beruházásaikhoz igényt nyújthatnak be a hivatal címére (1052 Budapest V., Városház u. 7.). A támogatásban részesíthető beruházások köre eléggé szerteágazó; egyebek között kiterjed a talajjavításra, a vízháztartást szabályozó és területrendezési munkákra, öntözőtelepek építésére, illetve az öntözőgépek, berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen erőgépek beszerzésére, valamint önálló öntözőgépek vásárlására. A benyújtandó igényeknek tartalmazniuk kell a földterületről szóló tulajdoni lap másolatát, vagy a bérleti szerződést, másrészt a gazdálkodó számláját vezető bankfiók nevét és a számlaszámot. Az igényléshez tartozó dokumentációk körébe tartozik a banktól származó igazolás a szükséges pénz meglétéről — így például öntözés esetén vízjogi engedélyről —, s végül a költségkalkuláció. A támogatás a beruházási érték összegének 40 százaléka. Ezenfelül 10 százalék igényelhető visszafizetési kötelezettség előírásával, kamatmentesen. A földművelésügyi tárca megyei földművelésügyi hivatala a támogatásról szóló rendeleteknek megfelelően jár el, s értesíti az igénylőket. A hivatal dolgozói, a szakapparátus, felkészült a támogatást igénylők fogadására. Gy. L. Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 142,7« 145,5« Ausztrál dollár 58,08 60,22 Belga frank (léé) 236,04 240,70 Dán korona 12,58 12,84 Finn inárka 17,87 18,27 Francia frank 14,46 14,74 Görög drachma (100) 40,79 41,63 Holland forint 43,19 44,05 ír font 130,16 132,76 Japán jen (100) 60,1« 61,36 Kanadai dollár 65,23 66,03 Kuvaiti dinár 267,85 273,35 Német márka 48,65 49,61 Norvég korona 12,4« 12,70 Olasz líra (1000) 64,64 65,92 Osztrák schilling (100) 691,1« 704,76 Portugál escudo (100) 58,44 59,54 Spanyol peseta (100) 77,80 79,32 Svájci frank 52,91 54,05 Svéd korona 13,49 13,75 USA-dollár 78,02 79,58 ECU (Közös Piac) 99,93 101,89 Az életükkel játszanak A tehetősek is tilosban járnak A magyar ember leleményes s kifogyhatatlan ötletekben, különösen akkor, ha arról van szó, hogyan lehet átverni az úgynevezett hivatalos szerveket. Manapság — amióta az árak emelkedtek — sokan igyekeznek csökkenteni a közüzemi díjakra fordított kiadásaikat. No nemcsak úgy, hogy takarékoskodnak az energiával, vagy éppen nem fizetik ki a számlájukat — bár ilyenek is szép számmal akadnak —, hanem olyanformán., hogy egyes szolgáltatásokat ingyen vesznek igénybe. A Tigáz gödöllői üzem- igazgatóságának jogtanácsosa, dr. Huber László elmondta, hogy az idei fűtési idényben négy-ötszörösére emelkedett azoknak a száma, akik engedély nélkül vezették be otthonukba a gázt. Ilyenkor a mérőóra helye is üresen marad, s természetes, hogy az illegális gázfogyasztóhoz a díjbeszedő sem csönget be. A régi fogyasztók közűi pedig akadnak, akik a mérőórát igyekeznek kiiktatni. Erre különböző módszerek léteznek, a legtipikusabb a gázóra átszerelése, a fal felé fordítása, ez esetben számlálószerkezet sem méi\ A trükköket jól ismerik a Tigáz szakemberei is. dé hát szerelőik, ellenőreik nem juthatnak el minden házba. Ha valaki azt hiszi, hogy csak a kis keresetű, ross* szociális helyzetben levők nyúlnak ehhez a módszerhez, az téved. A gázlopásra bizony még a vállalkozók, a tehetősebbele is ráfanyalodnak. A Tigáznál elsősorban nem azért aggódnak —« mondta a jogtanácsos —, mert ä nem fizetők miatt jelentékeny bevételtől esnek el — bár ez is kétségtelenül igaz —, hanem félnek attól, hogy az engedély nélküli bevezetésekből, a mérőórával való játszadozásból egyszer tragédia születik. Bár a szabálytalankodók, az alkalmilag gázszerelővé avan • zsált szabálysértők mindig esküsznek arra, hogy ők nem csinálnak bakit, mint tudjuk, a gázzal nem jó játszani. Elég egy észre nem vett szivárgás, s a lakás vagy a ház a levegőbe repülhet. A kirótt büntetések aligha elegendőek ahhoz, hogy a tilosban járókat megijesszék. Mindenkinek magának kellene belátnia, hogy az a néhány ezer forint aligha éri meg, hogy kockára tegye a saját vagy a családja életét. H. kJíirtrin 5 — Azért nem ment minden olyan simán — mondja Erdei István, az Inda- Hungári-a Kft. magyarországi ügyvezetője —, kodé jóval többen leszünk, hiszen az elkövetkezőkben a telek másik részén egy 3-4 ezer négyzetméteres csarnokot építünk. Eszel
