Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-19 / 117. szám

Polgármesterek részére Politikai tanácsadás — felsőfokon Politikusaink egyre in­kább észlelik, mennyire fővárosközpontú a napi politika. Szélesíteni kell a megyék működési területét, ezért különböző gyakorlati és elméleti tanácsokat fo­gadnak el olyan szerveze­tektől, amelyek a demokrá­ciát már régóta gyakorló államokból érkeznek. Egy ilyen rendezvénynek a ke­retén belül került sor teg­nap délután arra a tudo­mányos szimpóziumra, amelyre a német Konrad Adenauer Alapítvány kép­viselői és a megye polgár­mesterei voltak hivatalo­sak. Az alapítvány vezető­jének, dr. Erhard von der Bank elnöknek tettünk fel néhány kérdést. — Elnök úr, miben áll az Adenauer Alapítvány és melyek tevékenységének főbb területei? — Egy német politikai szervezet vagyunk, amely közel áll a Német Keresz­ténydemokrata Várthoz (CDJ), de nem része a pártnak, önállóan tevé­kenykedünk, a világnak több, mint száz országában képviseltettük már magun­kat, ahol főként politikai kritikusként működünk, ugyanakkor fejlesztési munkát is végzünk. Ipari, oktatási, egészségügyi és mezőgazdasági intézmé­nyek munkáját is elősegít­jük, ezenkívül úgyneve­zett kontaktusirodákat tartunk fenn a legnagyobb fővárosokban, amelyeknek feladata, hogy a német és a megfelelő országokban dolgozó politikusok együtt­működését elősegítsék. — Milyen céllal érkeztek M agyarországra ? — Megalakítottuk az említett kontaktusirodát, de feladatúin fő része az, hogy a lehető legjobban se­gítsük a magyarországi át­alakulást. Ami a mai talál­kozót' illeti, felkérték az Tanácskozás a vallásszabadságról Katakomba­körülmények Nemzetközi tanácskozás kezdődött hétfőn Buda­pesten a vallásstsabadság- ról, a hívők jogairól és a nemzeti identitásról a vál­tozó Európában. Göncz Ár­pád köztársasági elnök megnyitóbeszédében fel­idézte a vallási elnyoma­tás időszakát, és méltatta azon ökumenikus szelle­miségű csoportok tevékeny­ségét, amelyek — mint mondta — katakomba- körülmények között őriz­ték a vallás szabadságát. A köztársasági elnök hangsúlyozta: a kommu­nista korszak, amely alap­jában változtatta meg a társadalom szövetét, nem adott lehetőséget arra, hogy a hívő emberek szer­veződése spontán bonta- kozhassék ki. Az ellenha­tást, a legnagyobb vesze­delmet ebben nem is a bör­tön jelentette, hanem egy olyan alattvalói magatar­tás, mely természetes ösz­töne révén alkalmazko­dásra késztette az embe­reket egy meglehetősen se- kélyes és felületesen opti­mista világrend kereté­ben. alapítványt, hogy támogas­sunk egy konferenciát Pest megye címmel, amelynek az a célja, hogy a megye jogi állását az államigazga­táson belül tisztázza. A tervet sikerült megvalósí­tani, német, járási szövet­ségek előadói képviselnek bennünket, természetesen önkéntes alapon. — Mennyire irányítják a szervezetet a napi politikai változások? — Alapítványunk tagjai aktív CDU-politikusok. Megemlíteném a württem- bergi és a türingiai mi­niszterelnököt, akik állami szinten gyakorolt tevékeny­ségük mellett időt szakíta­nak az alapítványi munká­ra is. Szervezetünk ezáltal a mindennapi politikában él. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kizárólag ilyen síkon mozgunk, ugyanis van egy kutatóin­tézetünk is, szociálpolitikai felmérésekkel foglalkozik. Tulajdonképpeni szere­pünk az, hogy Németorszá­gon kívül politikai tanács­adó-szolgálatként működ­jünk. De csak akkor adunk tanácsot, ha az illető or­szág vagy megye képvise­lői erre felkérnek bennün­ket, mert nem kötelező a mi irányvonalunkat követ­ni, senkire nem kényszerít­jük rá a véleményünket. l'app Antonella JAPÁN SZEMMEL Kikerült az intenzív osztályról Várható, hogy a ma­gyar—japán gazdasági kap­csolatok a közeljövőben bő­vülni fognak, noha eddig meglehetősen szerények voltak — mondta bevezető­jében Kádár Béla külgaz­dasági miniszter a Ma- gyar—Japán Gazdasági Klub közgyűlését megnyitó hétfői előadásán. Ugyan a magyar kivitel 71 százalékát már a fejlett országok vá­sárolták meg, Japánra ezen belül csupán 1,7 százalék jutott. Kádár Béla szólt a priva­tizációs folyamat’ alakulá­sáról is, amely az elmúlt két évben jelentősen fel­gyorsult. Hangsúlyozta: nem szétosztani akarjuk az állami vagyont, hanem a tulajdont hatékonyan mű­ködtetni, s ehhez kellenek a jó vállalkozók. Ma már egyébként ők produkálják a GDP egyharmadát. A mi­niszter reméli, hogy a ja­pán üzletemberek is felfe­dezik ebből a szempontból Magyarországot, hiszen be­fektetéseik eddig meglehe­tősen szerények voltak. Az eddigi japán befek­tetések értéke Magyaror­szágon 80 millió dollár, eb­ből 70 milliót egymaga a Suzuki-projekt tesz ki. Eiji Seki, Japán budapesti nagykövete sikeresnek ítéli a magyarországi átalaku­lást, s úgy véli, hogy a ma­gyar gazdaság már kikerült az „intenzív osztályról”. Megegyezés nélkül Nem született megegye­zés a MÁV vezetése és a szakszervezetek között, a vasutasok 13. havi heré­nek kifizetéséről a vállala­ti érdekegyeztető tanács hétfői ülésén — tájékoz­tatta az MTI-t Hanganyi Zoltán, a VDSZSZ aleinö- ke. A MÁV likviditási gond­jai miatt május 10-től be­vezetett részmunkaidős foglalkoztatás mellett, a 13. havi bért két részlet­ben — július 10-én az el­sőt és szeptember 30-ig a másodikat — szándékozik kifizetni a vezetőség. Er­re az intézkedésre a kol­lektív _ szerződés lehetősé­get ad. A megegyezéshez azonban szükséges, hogy a MÁV írásban tájékoztassa likviditási problémáiról a szak.szer vezetet. Mivel ez a hétfői ülésre nem készült el, a tárgyalások jövő hé­ten folytatódnak. Az Országgyűlés ülése A médiatörvényről Az Országgyűlés hétfői ülésén egyperces néma gyásszal emlékezett a na­pokban elhunyt Nagy Atti­la (MSZP) képviselőre, A T. Ház napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg munkáját. Elsőként Mádl Ferenc tárca nélküli mi­niszter kért szót, aki beje­lentette: a kormány a kö­vetkező — keddi — plená­ris ülésén fogja tájékoztatni a-képviselőket a hősi vízi­erőművel kapcsolatban. A parlament napirendre tűzte három kormánypárti képviselő — Csépe Béla (KDNP), Remport Katalin (MDF) és Tarnóczky Attila (MDF) — javaslatát a tár­sadalombiztosításról szóló törvény módosítására, még­hozzá sürgősséggel. A T. Ház ugyancsak na­pirendre tűzte négy csZDSZ-es képviselőnek a szexuális felvilágosításról — másodszor beterjesztett — határozati javaslatát. Büky Dorottya (SZDSZ) ki­fejtette: a szexuális felvilá­gosításról szóló javaslatot az abortusztörvénnyel együtt, de nem a törvény részeként kell kezelni. Nem kapta meg viszont a napirendre tűzéshez szük­séges szavazatokat több szabaddemokrata képviselő javaslata, amely a nemzet­közi jog magyar integrálá­sáról szóit. Politikailag áttekinthetet­lenné lett a médián belüli vita — hangzott el a rádió­ról és a televízióról szóló törvényjavaslat hétfői par­lamenti vitájában. A terve­zet tárgyalásának második fordulójában négy képvi­selő kapott szót. llkei Csaba (független) azon a véleményen volt, hogy — bár eldurVult a médiumok feletti befolyás megszerzéséért folytatott harc — nem lenne helyes, ha a törvény sorsa a bari­kádokon dőlne el. Ugyan­csak a függetlenek csoport­jából kért szót Dénes János, aki felelősséggel irányított, nemzeti és társadalmi elkö­telezettségű rádiót és tele­víziót sürgetett. Hasonló ál­lásponton volt Mizsei Béla (33-ök), amikor Dénes Já­nossal összhangban a mé­diát tette felelőssé az or­szágban uralkodó rossz hangulatért és pesszimista felfogásért. Kifejtette azt a véleményét is, hogy a rádió és a televízió lejáratta a parlamentet az ország népe előtt, és ezzel voltaképpen a jobb- és baloldali szélső­séges erőknek tett nagy szolgálatot. Giczy György (KDNP) felszólalásában kétségbe vonta, hogy meg­valósítható lenne a pártat­lan és objektív tájékozta­tás. Mint mondotta: fel kell hagyni a tárgyilagosság jel­szavának hirdetésével, hi­szen egyértelmű, hogy kor­látái, határai Valinak az ob­jektivitásnak a tájékozta­tásban is. A törvényjavaslat vitáját elnapolták, azt várhatóan a jövő heti ülésén folytatja majd az Országgyűlés. A hétfői ülésnap idejé­nek túlnyomó részét igény­be vevő médiatörvény vitá­ja után gyors ütemben több törvénytervezetről is tár­gyalt az Országgyűlés. Mindössze két rövid hoz­zászólás után lezárták a he­lyi önkormányzatok idei kiegészítő céltámogatásáról szóló törvényjavaslat vitá­ját. A köztársasági elnök tisz- teletdíiát rendező törvény- javaslat szerint az államfő a miniszterelnökkel azonos illetményben részesülne. Balsai István igazságügy­miniszter bevezetőjében megemlítette, hogy a köz- társasági elnök illetménye mellett törvényben kell rögzíteni az őt megillető költségtérítéseket és ked­vezményeket is, ám ezeket most az idő sürgetésére való tekintettel későbbre halasztani javasolta. A vi­tában felszólaló Ader János (Fidesz) több tekintetben is tisztázatlannak minősítette a javaslatot. Megengedhe­tetlennek tartotta, hogy az államfő illetménye a terve­zet alapján mindössze brut­tó 2500 forinttal haladja meg az államtitkárok fize­tését. A vámjog szabályozásá­ról rendelkező törvényere­jű rendelet és az adózás rendjéről szóló törvény módosítását indítványozó jogszabálytervezet részletes vitáját megkezdte, majd — hozzászólók híján — nyom­ban le is zárta a parla­ment. Határozatot kedden hoznak a képviselők. A nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat álta­lános vitájában mindössze egy képviselő, a fideszes Frajna Imre kért szót. A fiatal demokraták honatyá- ja igazságtalannak tartotta, hogy azok, akik a III. kár­pótlási törvény értelmében kapnak jóvátételt, lényege­sen nagyobb összeghez jutnak, mint a nemzeti gondozási díjban részesü­lők. Frajna Imre egy in­dítvánnyal is élt: terjesz- szék ki a törvény hatályát a sorkatonai szolgálat, il­letve az életmentő tevé­kenység közben megrok- kantakra. A vitát — további hozzá­szólások hiányában — a* elnöklő Vörös Vince elna­polta. A T. Ház kedden plenáris ülést tart. Ipari stratégiai célok Nem állít Rövid távú stratégiai cél az ipar megtisztítása azok­tól a terhektől, amelyek nem a vállalati vezetés hibájá­ból, hanem a korábbi álla­mi terhek miatt vagy átme­neti piacvesztés hatására jöttek létre — mondta az MTI-nek Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter az iparpolitikai stratégiával kapcsolatban. Az ilyen terhektől sújtott vállalatoknál nem érdemes szorgalmazni a felszámo­lást, mivel ez nagyobb va­gyonvesztést jelent, mint ha a csődeljárásnál a tartozá­sok egy részét elengedik — mutatott rá a miniszter. Vannak olyan iparágak — mint például a gyógyszer­ipar —, amelyek piaci je­Amire figyelni kell E lmaradt az egyesek által előre jelzett őrségváltás a Magyar Szocialista Pártban. Sőt. az MSZP-nek a konstruktív ellenzékiséget immár elutasító keményvo­nalasai Horn Gyulával az élen a kongresszus után meg­erősödve jelentették ki: felvállaljuk a kormánnyal az élesebb konfrontációt. Az összegzésből ennek megfelelően nem hiányoztak a demagóg szólamok, amelyek persze nem voltak tekintettel bizonyos közismertté vált tények­re sem. Az MS£P politikusai például egyszerűen figyel­men kívül hagyták az Állami Számvevőszék közelmúlt­ban közzétett megállapításait az elfecsérelt hitelekről és arról, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetét és életszín­vonalunkat milyen meghatározó módon befolyásolják az egykori MSZMP hibás döntései. Visszatért a boszorkány­üldözés frazeológiája is, leszámolásként emlegetve az igazságtételt. És úgy tűnik, a baloldali politikusok — ta­lán korábbi beidegződéseik miatt — nem vették figyelem­be az európai szakemberek tanácskozásának konklúzióit . sem. Pedig a kongresszussal egy időben a Konrád Ade­nauer Alapítvány által — éppen az igazságtétel kapcsán — rendezett nemzetközi jogásztanácskozásra érdemes lett volna odafigyelni. Habár a szakemberek álláspontja messze nem egyezik a szocialisták politikusainak demagógiájával, mégsem szabad lebecsülni bizonyos jelenségeket. Ezek-közül ki­emelten kell foglalkoznunk az MSZP és az MSZOSZ, sőt ez utóbbin belül az ágazati szakszervezetek együttműkö­désével. A kérdést nemcsak a személyi azonosságok kap­csán kell vizsgálnunk. Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy az állampárti Szakszervezetek funkcionáriusainak jó ré­sze kötődik az utódpárthoz. Jelentősebb azonban az, hogy ha burkoltan is, de Horn Gyula meghirdette az egykori kommunista társadalomszervezési elveket, azt a modellt, amelyik zsákutcába jutott az elmúlt 40 évben. Az elmé­leti alapvetést a Mozgó Világ ez évi negyedik számában Ágh Attila, a szocialisták egyik fő ideológusa adta meg, immár nyíltan beismerve a baloldal korporatista társa- dalomfelíogását. Nem árt, ha tudjuk, hogy a korporatiz- mus és e modell alapegysége, a hivatásrend a modern diktatúrák társadalomszervezési modellje és a korporativ állam teóriáját Benito Mussolini neve fémjelzi: A kom­munista diktatúra természetesen felhasználta ezeket az elveket és létrehozta saját hivatásrendjeit: az ágazati szakszervezeteket. Amelyek feladata egyáltalán nem a demokratikus keretek közötti politikai érdekérvényesítés volt. hanem az érdekcsoportok spontán szerveződésének, a pluralizmusnak a megakadályozása, a munkavállalói érdekek központilag irányított és természetesen a hatal­mat utólag igazoló, valójában azonban hamis megfogal­mazása. E hivatásrendek maradványaival összefogva az MSZP végül is nyíltan hadat üzent a kormánynak. Tette mindezt úgy, hogy nem határolódott el a liberális ellen­zéki pártokkal való együttműködéstől sem. A dolog több mint érdekes. Hiszen ha elfogadjuk Ágh Attila eszmefut­tatását, akkor a társadalom szervezésében a két modell, a korporatizmus és a liberalizmust megtestesítő önszerve­ződő pluralizmus egymással homlokegyenest ellentétes. A jelenlegi helyzet tehát erősen emlékeztet az 1945—48- as időkre. Egy politikai párt időlegesen saját ideológiai ellenfeleivel is megkísérel szövetséget kötni azért, hogy a hatalomhoz hozzáférhessen. Egy rendkívül nehéz átme­neti időszakban, az alkotmányos renddel szemben a tár­sadalmi szerveződéseknek elnevezett, ám az ideológus „elszólása” által már azonosítható korporációk szerepére hivatkozva. Lehet, hogy kibújt a szög a zsákból? Tallós Emil lenléte igen fontos. Az ipar­ág nehéz helyzetben van, mert termékei jelentős ré­szét a korábbi Szovjetunió­ba exportálta. Időközben nagymértékben nehezebbé váltak a piaci körülmények, am a fizetési gondok elle­nere ezt a piacot is, ha csökkenő mértékben, de meg kell tartani. A volt Szovjetunió gyógyszerim­portjának 30 százalékát ha­zánk fedezte, ezért minden­képpen átmeneti finanszí­rozási megoldást kell talál­ni. Erről a minisztérium a kormány számára előter­jesztést is készített. Stratégiai cél hosszabb távon: azokon a helyeken, ahol megszűnik a nehéz­ipari tömegáru-termelés, korszerű és speciális ter­mékeket előállító acélipar meghonosítása, például Du­naújvárosban a rétegeltle- mez-gyártás, vagy a színes­fémöntés, illetve Özdon és Diógyörben az ehhez kap­csolódó kohászati tevé­kenység folytatása. Termé­szetesen az külön gazdasá­gossági számítás kérdése, hogy hazánk képes-e to­vábbra is gazdaságosan 3-500 ezer tonna acélt elő­állítani. Ilyen megfontolás alapján döntés született ar­ról, hogy az utolsó alumí­niumkohót ebben az évben importárammal is működ­tetik, mivel a mélypont után fellendülés várható, s az újraindítás sokba kerül­ne. Év végére készül el né­hány olyan program, ameiy új technológiákat hozhat.az élelmiszeriparban és a bio­technológiában. A tudomá­nyok újabb eredménveit kis- és középüzemek fo.ko-. zottabbán alkalmazzák ott, ahol meghatározó a szelle­mi tevékenység, például a számítástechnika területén. %

Next

/
Thumbnails
Contents