Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-19 / 117. szám
Polgármesterek részére Politikai tanácsadás — felsőfokon Politikusaink egyre inkább észlelik, mennyire fővárosközpontú a napi politika. Szélesíteni kell a megyék működési területét, ezért különböző gyakorlati és elméleti tanácsokat fogadnak el olyan szervezetektől, amelyek a demokráciát már régóta gyakorló államokból érkeznek. Egy ilyen rendezvénynek a keretén belül került sor tegnap délután arra a tudományos szimpóziumra, amelyre a német Konrad Adenauer Alapítvány képviselői és a megye polgármesterei voltak hivatalosak. Az alapítvány vezetőjének, dr. Erhard von der Bank elnöknek tettünk fel néhány kérdést. — Elnök úr, miben áll az Adenauer Alapítvány és melyek tevékenységének főbb területei? — Egy német politikai szervezet vagyunk, amely közel áll a Német Kereszténydemokrata Várthoz (CDJ), de nem része a pártnak, önállóan tevékenykedünk, a világnak több, mint száz országában képviseltettük már magunkat, ahol főként politikai kritikusként működünk, ugyanakkor fejlesztési munkát is végzünk. Ipari, oktatási, egészségügyi és mezőgazdasági intézmények munkáját is elősegítjük, ezenkívül úgynevezett kontaktusirodákat tartunk fenn a legnagyobb fővárosokban, amelyeknek feladata, hogy a német és a megfelelő országokban dolgozó politikusok együttműködését elősegítsék. — Milyen céllal érkeztek M agyarországra ? — Megalakítottuk az említett kontaktusirodát, de feladatúin fő része az, hogy a lehető legjobban segítsük a magyarországi átalakulást. Ami a mai találkozót' illeti, felkérték az Tanácskozás a vallásszabadságról Katakombakörülmények Nemzetközi tanácskozás kezdődött hétfőn Budapesten a vallásstsabadság- ról, a hívők jogairól és a nemzeti identitásról a változó Európában. Göncz Árpád köztársasági elnök megnyitóbeszédében felidézte a vallási elnyomatás időszakát, és méltatta azon ökumenikus szellemiségű csoportok tevékenységét, amelyek — mint mondta — katakomba- körülmények között őrizték a vallás szabadságát. A köztársasági elnök hangsúlyozta: a kommunista korszak, amely alapjában változtatta meg a társadalom szövetét, nem adott lehetőséget arra, hogy a hívő emberek szerveződése spontán bonta- kozhassék ki. Az ellenhatást, a legnagyobb veszedelmet ebben nem is a börtön jelentette, hanem egy olyan alattvalói magatartás, mely természetes ösztöne révén alkalmazkodásra késztette az embereket egy meglehetősen se- kélyes és felületesen optimista világrend keretében. alapítványt, hogy támogassunk egy konferenciát Pest megye címmel, amelynek az a célja, hogy a megye jogi állását az államigazgatáson belül tisztázza. A tervet sikerült megvalósítani, német, járási szövetségek előadói képviselnek bennünket, természetesen önkéntes alapon. — Mennyire irányítják a szervezetet a napi politikai változások? — Alapítványunk tagjai aktív CDU-politikusok. Megemlíteném a württem- bergi és a türingiai miniszterelnököt, akik állami szinten gyakorolt tevékenységük mellett időt szakítanak az alapítványi munkára is. Szervezetünk ezáltal a mindennapi politikában él. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kizárólag ilyen síkon mozgunk, ugyanis van egy kutatóintézetünk is, szociálpolitikai felmérésekkel foglalkozik. Tulajdonképpeni szerepünk az, hogy Németországon kívül politikai tanácsadó-szolgálatként működjünk. De csak akkor adunk tanácsot, ha az illető ország vagy megye képviselői erre felkérnek bennünket, mert nem kötelező a mi irányvonalunkat követni, senkire nem kényszerítjük rá a véleményünket. l'app Antonella JAPÁN SZEMMEL Kikerült az intenzív osztályról Várható, hogy a magyar—japán gazdasági kapcsolatok a közeljövőben bővülni fognak, noha eddig meglehetősen szerények voltak — mondta bevezetőjében Kádár Béla külgazdasági miniszter a Ma- gyar—Japán Gazdasági Klub közgyűlését megnyitó hétfői előadásán. Ugyan a magyar kivitel 71 százalékát már a fejlett országok vásárolták meg, Japánra ezen belül csupán 1,7 százalék jutott. Kádár Béla szólt a privatizációs folyamat’ alakulásáról is, amely az elmúlt két évben jelentősen felgyorsult. Hangsúlyozta: nem szétosztani akarjuk az állami vagyont, hanem a tulajdont hatékonyan működtetni, s ehhez kellenek a jó vállalkozók. Ma már egyébként ők produkálják a GDP egyharmadát. A miniszter reméli, hogy a japán üzletemberek is felfedezik ebből a szempontból Magyarországot, hiszen befektetéseik eddig meglehetősen szerények voltak. Az eddigi japán befektetések értéke Magyarországon 80 millió dollár, ebből 70 milliót egymaga a Suzuki-projekt tesz ki. Eiji Seki, Japán budapesti nagykövete sikeresnek ítéli a magyarországi átalakulást, s úgy véli, hogy a magyar gazdaság már kikerült az „intenzív osztályról”. Megegyezés nélkül Nem született megegyezés a MÁV vezetése és a szakszervezetek között, a vasutasok 13. havi herének kifizetéséről a vállalati érdekegyeztető tanács hétfői ülésén — tájékoztatta az MTI-t Hanganyi Zoltán, a VDSZSZ aleinö- ke. A MÁV likviditási gondjai miatt május 10-től bevezetett részmunkaidős foglalkoztatás mellett, a 13. havi bért két részletben — július 10-én az elsőt és szeptember 30-ig a másodikat — szándékozik kifizetni a vezetőség. Erre az intézkedésre a kollektív _ szerződés lehetőséget ad. A megegyezéshez azonban szükséges, hogy a MÁV írásban tájékoztassa likviditási problémáiról a szak.szer vezetet. Mivel ez a hétfői ülésre nem készült el, a tárgyalások jövő héten folytatódnak. Az Országgyűlés ülése A médiatörvényről Az Országgyűlés hétfői ülésén egyperces néma gyásszal emlékezett a napokban elhunyt Nagy Attila (MSZP) képviselőre, A T. Ház napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg munkáját. Elsőként Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter kért szót, aki bejelentette: a kormány a következő — keddi — plenáris ülésén fogja tájékoztatni a-képviselőket a hősi vízierőművel kapcsolatban. A parlament napirendre tűzte három kormánypárti képviselő — Csépe Béla (KDNP), Remport Katalin (MDF) és Tarnóczky Attila (MDF) — javaslatát a társadalombiztosításról szóló törvény módosítására, méghozzá sürgősséggel. A T. Ház ugyancsak napirendre tűzte négy csZDSZ-es képviselőnek a szexuális felvilágosításról — másodszor beterjesztett — határozati javaslatát. Büky Dorottya (SZDSZ) kifejtette: a szexuális felvilágosításról szóló javaslatot az abortusztörvénnyel együtt, de nem a törvény részeként kell kezelni. Nem kapta meg viszont a napirendre tűzéshez szükséges szavazatokat több szabaddemokrata képviselő javaslata, amely a nemzetközi jog magyar integrálásáról szóit. Politikailag áttekinthetetlenné lett a médián belüli vita — hangzott el a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat hétfői parlamenti vitájában. A tervezet tárgyalásának második fordulójában négy képviselő kapott szót. llkei Csaba (független) azon a véleményen volt, hogy — bár eldurVult a médiumok feletti befolyás megszerzéséért folytatott harc — nem lenne helyes, ha a törvény sorsa a barikádokon dőlne el. Ugyancsak a függetlenek csoportjából kért szót Dénes János, aki felelősséggel irányított, nemzeti és társadalmi elkötelezettségű rádiót és televíziót sürgetett. Hasonló állásponton volt Mizsei Béla (33-ök), amikor Dénes Jánossal összhangban a médiát tette felelőssé az országban uralkodó rossz hangulatért és pesszimista felfogásért. Kifejtette azt a véleményét is, hogy a rádió és a televízió lejáratta a parlamentet az ország népe előtt, és ezzel voltaképpen a jobb- és baloldali szélsőséges erőknek tett nagy szolgálatot. Giczy György (KDNP) felszólalásában kétségbe vonta, hogy megvalósítható lenne a pártatlan és objektív tájékoztatás. Mint mondotta: fel kell hagyni a tárgyilagosság jelszavának hirdetésével, hiszen egyértelmű, hogy korlátái, határai Valinak az objektivitásnak a tájékoztatásban is. A törvényjavaslat vitáját elnapolták, azt várhatóan a jövő heti ülésén folytatja majd az Országgyűlés. A hétfői ülésnap idejének túlnyomó részét igénybe vevő médiatörvény vitája után gyors ütemben több törvénytervezetről is tárgyalt az Országgyűlés. Mindössze két rövid hozzászólás után lezárták a helyi önkormányzatok idei kiegészítő céltámogatásáról szóló törvényjavaslat vitáját. A köztársasági elnök tisz- teletdíiát rendező törvény- javaslat szerint az államfő a miniszterelnökkel azonos illetményben részesülne. Balsai István igazságügyminiszter bevezetőjében megemlítette, hogy a köz- társasági elnök illetménye mellett törvényben kell rögzíteni az őt megillető költségtérítéseket és kedvezményeket is, ám ezeket most az idő sürgetésére való tekintettel későbbre halasztani javasolta. A vitában felszólaló Ader János (Fidesz) több tekintetben is tisztázatlannak minősítette a javaslatot. Megengedhetetlennek tartotta, hogy az államfő illetménye a tervezet alapján mindössze bruttó 2500 forinttal haladja meg az államtitkárok fizetését. A vámjog szabályozásáról rendelkező törvényerejű rendelet és az adózás rendjéről szóló törvény módosítását indítványozó jogszabálytervezet részletes vitáját megkezdte, majd — hozzászólók híján — nyomban le is zárta a parlament. Határozatot kedden hoznak a képviselők. A nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat általános vitájában mindössze egy képviselő, a fideszes Frajna Imre kért szót. A fiatal demokraták honatyá- ja igazságtalannak tartotta, hogy azok, akik a III. kárpótlási törvény értelmében kapnak jóvátételt, lényegesen nagyobb összeghez jutnak, mint a nemzeti gondozási díjban részesülők. Frajna Imre egy indítvánnyal is élt: terjesz- szék ki a törvény hatályát a sorkatonai szolgálat, illetve az életmentő tevékenység közben megrok- kantakra. A vitát — további hozzászólások hiányában — a* elnöklő Vörös Vince elnapolta. A T. Ház kedden plenáris ülést tart. Ipari stratégiai célok Nem állít Rövid távú stratégiai cél az ipar megtisztítása azoktól a terhektől, amelyek nem a vállalati vezetés hibájából, hanem a korábbi állami terhek miatt vagy átmeneti piacvesztés hatására jöttek létre — mondta az MTI-nek Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter az iparpolitikai stratégiával kapcsolatban. Az ilyen terhektől sújtott vállalatoknál nem érdemes szorgalmazni a felszámolást, mivel ez nagyobb vagyonvesztést jelent, mint ha a csődeljárásnál a tartozások egy részét elengedik — mutatott rá a miniszter. Vannak olyan iparágak — mint például a gyógyszeripar —, amelyek piaci jeAmire figyelni kell E lmaradt az egyesek által előre jelzett őrségváltás a Magyar Szocialista Pártban. Sőt. az MSZP-nek a konstruktív ellenzékiséget immár elutasító keményvonalasai Horn Gyulával az élen a kongresszus után megerősödve jelentették ki: felvállaljuk a kormánnyal az élesebb konfrontációt. Az összegzésből ennek megfelelően nem hiányoztak a demagóg szólamok, amelyek persze nem voltak tekintettel bizonyos közismertté vált tényekre sem. Az MS£P politikusai például egyszerűen figyelmen kívül hagyták az Állami Számvevőszék közelmúltban közzétett megállapításait az elfecsérelt hitelekről és arról, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetét és életszínvonalunkat milyen meghatározó módon befolyásolják az egykori MSZMP hibás döntései. Visszatért a boszorkányüldözés frazeológiája is, leszámolásként emlegetve az igazságtételt. És úgy tűnik, a baloldali politikusok — talán korábbi beidegződéseik miatt — nem vették figyelembe az európai szakemberek tanácskozásának konklúzióit . sem. Pedig a kongresszussal egy időben a Konrád Adenauer Alapítvány által — éppen az igazságtétel kapcsán — rendezett nemzetközi jogásztanácskozásra érdemes lett volna odafigyelni. Habár a szakemberek álláspontja messze nem egyezik a szocialisták politikusainak demagógiájával, mégsem szabad lebecsülni bizonyos jelenségeket. Ezek-közül kiemelten kell foglalkoznunk az MSZP és az MSZOSZ, sőt ez utóbbin belül az ágazati szakszervezetek együttműködésével. A kérdést nemcsak a személyi azonosságok kapcsán kell vizsgálnunk. Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy az állampárti Szakszervezetek funkcionáriusainak jó része kötődik az utódpárthoz. Jelentősebb azonban az, hogy ha burkoltan is, de Horn Gyula meghirdette az egykori kommunista társadalomszervezési elveket, azt a modellt, amelyik zsákutcába jutott az elmúlt 40 évben. Az elméleti alapvetést a Mozgó Világ ez évi negyedik számában Ágh Attila, a szocialisták egyik fő ideológusa adta meg, immár nyíltan beismerve a baloldal korporatista társa- dalomfelíogását. Nem árt, ha tudjuk, hogy a korporatiz- mus és e modell alapegysége, a hivatásrend a modern diktatúrák társadalomszervezési modellje és a korporativ állam teóriáját Benito Mussolini neve fémjelzi: A kommunista diktatúra természetesen felhasználta ezeket az elveket és létrehozta saját hivatásrendjeit: az ágazati szakszervezeteket. Amelyek feladata egyáltalán nem a demokratikus keretek közötti politikai érdekérvényesítés volt. hanem az érdekcsoportok spontán szerveződésének, a pluralizmusnak a megakadályozása, a munkavállalói érdekek központilag irányított és természetesen a hatalmat utólag igazoló, valójában azonban hamis megfogalmazása. E hivatásrendek maradványaival összefogva az MSZP végül is nyíltan hadat üzent a kormánynak. Tette mindezt úgy, hogy nem határolódott el a liberális ellenzéki pártokkal való együttműködéstől sem. A dolog több mint érdekes. Hiszen ha elfogadjuk Ágh Attila eszmefuttatását, akkor a társadalom szervezésében a két modell, a korporatizmus és a liberalizmust megtestesítő önszerveződő pluralizmus egymással homlokegyenest ellentétes. A jelenlegi helyzet tehát erősen emlékeztet az 1945—48- as időkre. Egy politikai párt időlegesen saját ideológiai ellenfeleivel is megkísérel szövetséget kötni azért, hogy a hatalomhoz hozzáférhessen. Egy rendkívül nehéz átmeneti időszakban, az alkotmányos renddel szemben a társadalmi szerveződéseknek elnevezett, ám az ideológus „elszólása” által már azonosítható korporációk szerepére hivatkozva. Lehet, hogy kibújt a szög a zsákból? Tallós Emil lenléte igen fontos. Az iparág nehéz helyzetben van, mert termékei jelentős részét a korábbi Szovjetunióba exportálta. Időközben nagymértékben nehezebbé váltak a piaci körülmények, am a fizetési gondok ellenere ezt a piacot is, ha csökkenő mértékben, de meg kell tartani. A volt Szovjetunió gyógyszerimportjának 30 százalékát hazánk fedezte, ezért mindenképpen átmeneti finanszírozási megoldást kell találni. Erről a minisztérium a kormány számára előterjesztést is készített. Stratégiai cél hosszabb távon: azokon a helyeken, ahol megszűnik a nehézipari tömegáru-termelés, korszerű és speciális termékeket előállító acélipar meghonosítása, például Dunaújvárosban a rétegeltle- mez-gyártás, vagy a színesfémöntés, illetve Özdon és Diógyörben az ehhez kapcsolódó kohászati tevékenység folytatása. Természetesen az külön gazdaságossági számítás kérdése, hogy hazánk képes-e továbbra is gazdaságosan 3-500 ezer tonna acélt előállítani. Ilyen megfontolás alapján döntés született arról, hogy az utolsó alumíniumkohót ebben az évben importárammal is működtetik, mivel a mélypont után fellendülés várható, s az újraindítás sokba kerülne. Év végére készül el néhány olyan program, ameiy új technológiákat hozhat.az élelmiszeriparban és a biotechnológiában. A tudományok újabb eredménveit kis- és középüzemek fo.ko-. zottabbán alkalmazzák ott, ahol meghatározó a szellemi tevékenység, például a számítástechnika területén. %
