Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-19 / 117. szám

Megtévesztette a közvetítőket A Balkán szélhámosa Slobodan Milosevic saerb elnök *,politikai pszi­chopata, akivel csak az erő nyelvén lehet beszélni” — írta Jean Kirkpatrick volt amerikai ENSZ-nagy- követ. Az ismert politikaszakér­tő hétfőn a The Washington Postban megjelent cikké­ben európai diplomatákat idézett, akik szerint Milo­sevic „a Balkán legügye­sebb szélhámosa”: jó sze­mélyes fellépésével megté­vesztette a közvetítőket, Cyrus Vance-t, Lord Car- ringtont és Marrack Goul- ding ENSZ-főtitkár-he!yet- test egyaránt. Valameny- nyien azt hitték, hogy Mi­losevic komolyan veszi a béketárgyalásokat és a tűz­szüneteket. „Civilizált kor­mányok civilizált vezetői számára nehéz elhinni, hogy az ember, aki velük szemben ül az asztalnál, ar­ra készül, hogy bombáztas- sa a polgári ' lakosságot, megsemmisítsen családokat és városokat és megszegjen ünnepélyes ígéreteket” — írta. A konzervatív Kirkpatrick, aki a Reagan-kormány ide­jén dolgozott az ENSZ-ben, hevesen bírálta az ameri­kai külügyminisztérium ál­láspontját, amely szerint Washington az európaiak­nak engedi át a kezdemé­nyezést a jugoszláv kérdés­ben. „Ez a hősies kijelentés elhangozhatott volna akkor is, amikor Mussolini meg­támadta Abesszíniát, vagy amikor Hitler csapatai be­vonultak a Rajna-vidékre.” Jugoszláviai konfliktus A kiterjedés veszélye Bár kicsi a veszélye an­nak, hogy a volt jugoszlá­viai államok konfliktusa túlterjed a határokon, ez nem hanyagolható el teljes­séggel — jelentette ki a kérdés egy amerikai szak­ENS2 Új tagok Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa hétfőn egyhangúlag úgy döntött, hogy Szlové­niát és Horvátországot fel­vételre ajánlja a világ- szervezetbe, Az ajánlásról júniusban szavaz a köz­gyűlés, amely minden va­lószínűség szerint a két állam felvétele mellett dönt. A többi új délszláv köz­társaság még nem kérte felvételét. A volt Jugoszlá­via képviselői megtartot­ták ugyan helyüket, de a Biztonsági Tanács koráb­bi ülésén úgy döntött: nyitva, hagyja a kérdést, hogy a Szerbiából és Mon­tenegróból álló új állam automatikusan örökölhe­ti-e Jugoszlávia helyét az ENSZ-ben. értője az International He­rald Tribune kérdésére vá­laszolva. A Párizsban meg­jelenő angol nyelvű napi­lapnak adott interjújában James B. Steinberg arra hivatkozott, hogy „vannak kérdések, amelyek aggoda­lomra adnak okot, például a vajdasági magyar lakos­ság helyzete, vagy a konf­liktus veszélye Görögor­szággal Macedónia kérdésé­ben”. Az amerikai szakértő megállapította: a jugoszlá­viai helyzet megmutatja az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének gyengeségét: a szervezet az államok kö­zötti s nem az államokon belüli konfliktusokra össz­pontosította erőfeszítéseit, s nincs egyetértés arról, mi­kor és milyen körülmények között van joga a nemzet­közi közösségnek arra, hogy beavatkozzék belső konfliktusok megoldásába. Képtelen volt a harcok megállítására az Európai Közösség is, de ez legalább ösztönzésül szolgálhat arra. hogy kidolgozzák a megfe­lelő eljárásmódot, és létre­hozzák a megfelelő kapaci­tást a jövőbeli hasonló konfliktusok esetére­Leslie Gelb, a The New York Timesban rámutatott: a nyugati kormányok kény­telenek „valamit termi” az ügyben, anélkül, hogy túl sok pénzt költenének, vagy életeket kockáztatnának. Ä kísérletek Milosevic és a többi balkáni gyilkos el­szigetelésére azonban ered­ménytelenek. Mindenki tud­ja, hogy egyetlen lehetőség van véget vetni a szörnyű­ségeknek: ha meggyőzik Milosevicet, hogy készek erőt alkalmazni ellene. Bosznia Azonnali tűzszünet Lapzártakor érkezett, hogy három hétig tartó és azonnali tűzszünetről írtak alá hétfő este megállapo­dást Szarajevóban a bosz- nia-hercegovinai elnökség, a jugoszláv néphadsereg és a boszniai szerbek képvise­lői. Ezt az AFP jelentette az ENSZ-békeerők egyik szóvivőjére hivatkozva. A tűzszünettel elsősorban ahhoz szeretnének kedve­ző körülményeket teremte­ni, hogy Szarajevóból és a környező kaszárnyákból ki­vonják a jugoszláv nép­hadsereg katonáit, Váltás a külügyminiszteri poszton Genscher után Kinkel Richard von Weizsäcker német államfő hétfőn az 55 éves Klaus Kinkéit nevez­te ki Németország új kül­ügyminiszterévé, miután az államfői rezidencián, a bonni Hammerschmidt-vil- lában elbocsátotta hivata­lából Hans-Dietrich Gen- schert, aki 23 évig volt bon­ni kormánytag, s pontosan 18 évig külügyminiszter. Genscher április végén jelentette be, szinte min­denkit meglepve, hogy tá­vozik posztjáról. Lépését formálisan azzal indokolta, hogy a demokrácia játék- szabályaihoz tartozik a posztok átadása másoknak. A halle-reideburgi születé­sű, 65 éves politikus a jö­vőben parlamenti képvise­lőként — és pártjának, az PDP-nek tiszteletbeli elnö­keként — akar dolgozni, több időt szentelve a né­met újraegyesülés problé­máinak. A távozása előtti órákban Genscher számos interjúban az ismét feléledt nacionalizmusokban jelölte meg az Európára leselkedő legnagyobb veszélyt. Gen­scher arról is biztosította híveit és ellenfeleit, hogy távozása a külügyminisz­teri posztról nem jelent nyugállományba vonulást, „még fognak hallani ró­lam”. [ Külföldi eseményeié - I egy mendaflian ELSŐ ÍZBEN látogat kazah elnök az Egyesült Államok­ba. Nurszultan Nazarbajev George Bush meghívására hétfőn érkezett az amerikai fővárosba. ÉSZAK- ÉS DÉL-KOREA tegnap megnyitotta Pan- mindzson határ menti településen összekötő irodáit. KRAVCSUK ukrán elnök hétfőn hivatalos látogátásra Varsóba érkezett, hogy Lech Walesával, a lengyel ál­lamfővel a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaljon. HORVÁTORSZÁGBAN eddig 23 újságíró halt meg a frontvonalakon, legutóbb a szarajevói harcokban, má­jus 18-án Jordi Pujol, az Avui spanyol hetilap fotóri­portere. GÖNCZ ÁRPÁDNÉT, a köztársasági elnök feleségét hétfőn Párizsban fogadta Danielle Mitterrand asszony, a francia államfő felesége. A magánlátogatás oka, hogy Göncz Árpád színművét most mutatták be a Pompidoú Kulturális Központban. HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ VARSÓI POLITIKAI KÜZDELMEK A TAVALY ŐSZI len­gyel parlamenti választáso­kat hosszú huzavona kö­vette, s a koalíciós kabinet csak bonyolult tárgyalások nyomán alakult meg, és már induláskor magán vi­selte a sebezhetőség ismér­veit. Ennek oka, hogy a rendszerváltás körülmé­nyeinek kiharcolásában oly oroszlánrészt vállalt, elő­ször független, szabad szak- szervezetnek indult, majd párttá fejlődött Szolidaritás korábban már széthullott, s minden alkotmányos korlát beépítése nélkül alkalmaz­ták az arányos választási szert. így jött létre az a szejm (képviselőház), amelynek 460 mandátumán 29 párt osztozik. Alkudozá­sok során sikerült fél éve el­érni, hogy három „keresz­ténynemzeti középjobb pártként” jellemzett erő koalíciója elnyerje a beik­tatásához szükséges szejm- beli szavazatok 51 százalé­kát. Törékenységét azonban jelezte, hogy a kabinetben kulcsszerepet játszó Cent­rum Megegyezés, amely Ol­szewski miniszterelnököt is adta, mindössze a mandá­tumok 9 százalékával ren­delkezik a parlamentben, s a választást megnyert Ma­2 %~Mírhin zowiecki korábbi kormány­fő nevével fémjelzett De­mokratikus Unió jelenleg ellenzékben van, csakúgy, mint több liberális párt, és az őszi voksolásnál nem ke­vés parlamenti helyet szer­zett posztkommunista De­mokratikus Baloldali Szö­vetség. Olszewski hárompárti koalíciójának így minden jelentősebb parlamenti sza­vazás elé nem kis aggoda­lommal kell néznie, hiszen állandóan egyensúlyoznia kell, s alkudoznia, hogy el­nyerje azoknak az erőknek a támogatását, amelyek kí­vülről támogatják a kabi­netet törvényhozásbeli pró­batételeinél. így érthető, hogy a kormányfő a közel­múltban, mivel az ország­nak még erre az évre nincs elfogadott költségvetése sem, tárgyalásokba bocsát­kozott a Mazowiecki vezet­te Demokratikus Unióval, és további hat, a kabinetet egyszer támogató, máskor ellene szavazó párttal egy nagykoalíció megalakításá­ról. Az elképzelés az volt, hogy így létrejönne az a szilárd erő, amely lcövetke- zetesen megvalósíthatná a reformokat, és stabil politi­kai háttért adna a gazda­sági szerkezet radikális át­formálásához. Ez a kísérlet azonban összeomlott, s Olszewski most úgy kénytelen a par­lament elé vinni még ebben a hónapban az egész társa­dalmat drasztikus terhek­kel sújtó szigorú büdzsét, hogy nem tudja, kormánya számíthat-e a beiktatásakor annak idején reá szavazó honatyák támogatására. A kormányfő bizalmi szava­zásnak tekinti a költségve­tés elfogadását, s ha első olvasatban nem kapja meg a szükséges többséget, le­mond tisztségéről. A készülő parlamenti vi­hart előre jelzi Olszewski pénzügyminiszterének, Ole- chowskinak hirtelen lekö­szönése. A pénzügyek irá­nyítója éppen akkor távo­zott, amikor a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) Varsó kényes tárgyalásokat foly­tatott. Korábban ugyanis úgy egyeztek meg. hogy az IMF az ősszel befagyasztott 2,5 milliárd dolláros hitelt újranyitja Lengyelország számára, ha Varsó költség- vetési hiánya nem lesz na­gyobb a hazai össztermék 5 százalékánál. Olechowski ezt lehetetlennek látta, s ezért inkább lemondott, tovább gyengítve ezzel a koalíció helyzetét. A kialakult kényes bel­politikai helyzetet egyesek úgy akarják megoldani, hogy Walesa köztársasági elnöknek rendkívüli jog­kört biztosítanának, s olyan hatalmi pozíciót, amely De Gaulle egykori pozíciójával érne fel. Csakhogy ehhez alkotmánymódosításra vol­na szükség, s ezt ez a mai parlament aligha szavazná meg. Hiányzik azonban egy másik feltétel is: ilyen me­rész húzáshoz olyan szejm kellene, amelyet erős par­lamenti pártok alkotnának. Ez azonban hiányzik a mai Lengyelországban, s Walesa tekintélye és népszerűsége sem hasonlítható De Gaulle- éhoz, amikor annak ide­jén a francia nemzet lét- szükségleteire való hivatko­zással kivívhatta az elnöki rendszer megteremtését. VAGYIS OLSZEWSKI számára egyelőre marad továbbra is a parlamenti manőverezés útja, vagyis az egyik sorsdöntő szavazástól a másikig való bukdácsolás. Vagy pedig újra kell kez­deni azokat a tárgyaláso­kat, amelyek egy szilárdabb többségű koalíció létreho­zását célozzák. Árkus István Vcradinum-ünnepségek Furcsa felvetések A május 17-én befejező­dött egyhetes Varadihum- ünnepségsorozat méltóság- teljesen és zavartalanul zaj­lott le Nagyváradon. A ren­dezvény — amelyet László király szentté avatásának 800. és a város török, iga alól való felszabadulásának 300. évfordulója alkalmából szervezett az R MDSZ, a katolikus és a református egyház — sikeres lebonyo­lításában jelentős szerepe volt a nagyváradi polgár- mesternek és prefektusnak, akik mindent megtettek, hogy az ünnepségekre meg­felelő keretek között kerül­jön sor — tájékoztatta az MTI-t Entz Géza, a Minisz­terelnöki Hivatal politikai államtitkára hétfőn. Az ünnepségen meghívottként részt vett Surján László népjóléti miniszter és Kál­mán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztéri­um államtitkára is. Az államtitkár ugyanak­kor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ünnepsége­ket megelőző napokban Ro­mánia budapesti ügyvivője a magyar Külügyminiszté­riummal közölte: országá­nak külügyminisztériuma úgy véli, hogy bármilyen esetleges részvétel a Ma­gyar Köztársaság kormány­zata, vagy „revizionista célú szervezetek részéről” — mint a Magyarok Világ- szövetsége és a Nemzetközi Tra nssylvánia Alapítvány — nem lenne ajánlatos. Á román fél felvetette, hogy azoknak a kormánytagok­nak, akik meghívást kaptak a rendezvénysorozatra, a külügyminisztérium taná­csolja: ne vegyenek részt a Varadinuimon. EGYHÁZI INGATLANIGÉNYEK Egyeztető kormánybizottságok (Folytatás az 1. oldalrólJ lás tapasztalható, az önkor­mányzatok nem tudnak, vagy nem is akarnak fele­lősséget vállalni a vitás in­gatlanok ügyében, és a döntést igyekeznek áthárí­tani a felsőbb szervekre — mondotta az előadó. Ismertette a továbbiak­ban, hogy 6200 igény érke­zett 13 egyháztól a volt egyházi vagyonok tulajdoni helyzetének rendezését kérve. Közülük 3200 ingat­lan ügyében megkezdődött a konkrét ügyintézés, s ezekre elrendelték az el­idegenítési és terhelési ti­lalmat. Több mint ezer ké­rést elutasítottak az erre illetékesek, számosat pedig visszaküldték az egyházak­nak hiánypótlásra. A minisztériumi főtaná­csos arról is szólt, hogy június közepén egyeztető kormánybizottságok kezdik meg munkájukat a kor­mányszintű döntést igénylő ingatlanok ügyében. A rangsort az egyházak álla­pítják meg, ugyanis rájuk bízták, hogy a vitás ingat­lanok ügye milyen sorrend­ben kerüljön a kormány elé. Közlekedési tárgyalások Vasúton is járható A Magyarország és Szlo­vákia közötti vasúti és köz­úti közlekedés bővítése volt a fő témája Siklós Csaba magyar, és Vladimir Pavle szlovák közlekedési, hírköz­lési miniszter hétvégi tár­gyalásainak — tájékoztatta az MTI-t hétfőn a tárca szóvivője. A két miniszter megál­lapodott abban, hogy a két vasút szakemberei július 15-éig kidolgozzák a Lo­sonc—Nógrádszakál közötti forgalom újraindításának tervét. Ezzel javul a nógrá­di térség közlekedése, s egyben vasúton is járható lesz a Sahy és Losonc kö­zötti szakasz. A miniszterek autópálya­fejlesztési tervekről is tár­gyaltak, és foglalkoztak újabb határátkelők meg­nyitásának lehetőségével is. A két fél arról is határo­zott. hogy az esztergom— párkányi híd rekonstruk­ciójához az érintettek pá­lyázatot adnak be PHARE- segélyre. A találkozón ki­emelt kérdésként szerepelt a kombinált fuvarozás fej­lesztése, ezt a környezetkí­mélő fuvarozási módot ugyanis a Közös Piac brüsz- szeli irodája is támogatja. A bős—nagymarosi víz­lépcső ügyével kapcsolat- hant a hét miniszter egyet­értett abban, hogy a prob­lémát — nemzetközi szak­vélemény alapján — jó vol­na mielőbb megoldani. Magyar Nő Unió Pártoktól függetlenül Megalakult a Magyar Nő Unió. A tizenkét zsidó, ke­resztény értékrendet valló nőszervezet részvételével létrehozott tömörülés pár­toktól függetlenül működik majd — jelentették be hét­főn a Kereszténydemokrata Néppárt székhazában tar­tott sajtótájékoztatón. A szervezők a Magyar Nő Unió céljairól elmon­dották: úgy vélik, hogy a nők sokat tehetnek a világ nőszövetségeinek munkájá­ban való aktív részvétellel, az Európához való gyor­sabb felzárkózásért. Részt kívánnak venni az abor­tusz. illetve a szociális tör­vény kimunkálásában. Az abortuszkérdésről, valamint a nők helyzetéről június 12-én nyilvános fórumot rendeznek, a különböző ál­láspontot képviselő szerve­zetek részvételével. A Magyar Nő Unió szep­temberben megrendezi a kelet-európai országok női szervezeteinek találkozóját, amelyen megfogalmazzák mindazokat a célokat, ame­lyeket az európai és á vi­lágszervezeteken keresztül szeretnének megvalósítani.

Next

/
Thumbnails
Contents