Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-13 / 112. szám
A szlovák parlament utolsó ülése Nem kért botsánatot Rómában még nincs jelölt Szerdán a római parlamentben összeül az új köz- társasági elnököt megválasztó testület, ám egy nappal a választás előtt még nincs jelölt, a pártok között nem jött létre semmiféle megállapodás az előző napok lázas tárgyalásai ellenére sem. Az első szavazási fordulókban így várhatóan fehér lappal — vagy „jelképes jelöltekre” — szavaznak a képviselők. A legesélyesebbnek egyelőre Giovanni Spadolini, a szenátus republikánus- párti elnöke tűnik, aki nem kötődik a volt kormány- koalícióhoz, soha nem keveredett botrányokba, és elfogadható majdnem minden párt számára. De meglepetés kialakulhat az egymást követő szavazásokban. Változatlan hevességgel dúltak a harcok kedden a boszniai frontszakaszokon. Szarajevóban a városközpontot is lőtték a szerb alakulatok. Gránátok csapódtak be a köztársasági elnökség épülete és a nemzeti színház közelében. A boszniai elnökség arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elvonuló szövetségi alakulatoknak át kell adniuk a fegyverzetet a területvédelmi egységeknek. Hercegovinában kedd délután kiújultak a harcok. Mostarban szórványos lövöldözések hallatszottak. Marrack Goulding, az ENSZ főtitkárhelyettese visszaérkezett a délszláv köztársaságokban tett útjáról — személyes tapasztalatai alapján készül majd Bütrosz Gáli főtitkár jelentése a helyzetről, amit a Biztonsági Tanács várhatóan csütörtökön tárgyal, s jól értesült nyugati körökben bizonyosak: a főtitkár nem fogja ajánlani, hogy küldjenek békefenntartókat Bosznia-Hercegovinába. A várakozások szerint Butrosz Gáli rámutat majd, hogy ENSZ-csapatok telepítésére csak akkor lehet mód, ha tartós tűzszünet alakul ki a köztársaságban. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet június 30-ig kizárta az új Jugoszláviát a BoszniaÜnnepi, értékelő üléssel fejezte be munkáját hétfő este Pozsonyban a szlovák parlament. Megbízatásának kétves időszaka alatt a szlovák törvényhozás többszöri kísérletezés ellenére sem tudta magát elhatárolni a kollektív bűnösség elvének érvényesítésétől —, az ünnepi záróülésen felszólaló magyar politikai erők képviselői ezt kivétel nélkül ugyanúgy nehezményezték, mint azt is, hogy a csehszlovákiai magyarokat ért jogsérelmekért a szlovák parlament nem kért bocsánatot. Framtisek Miklosko parHercegovináról folyó tanácskozások szavazásairól. A DPA jelentése szerint a részleges kizárást kedden Helsinkiben 51-en szavazták meg az EBEÉ tagállamai közül, vagyis csak Belgrad képviselete szavazott ellene. Az orosz küldöttség — eddigi elhatározása ellenére — szintén a felfüggesztés mellett döntött. Álláspontjának megváltoztatásában feltehetően befolyásolta az a tény, hogy a tizenkét EK-ország előzőleg bejelentette: visszahívja belgrádi nagykövetét. A Magyarkanizsa melletti vajdasági településen, Oromhegyesen megalakult válságstáb közleményében hangsúlyozta, hogy a katonai hatóságok nem tettek eleget kérésüknek, és nem küldték ki megbízottjukat a tartalékosok házareride- lését követelő tüntetőkhöz Oromhegyesre. A királynő Strasbourgban 11. Erzsébet királynő kedden beszédet mondott a strasbourgi Európa Parlamentben, s az európai népek sokféleségét hangsúlyozta a szorosabbra fűzendő egységben és harmóniában. Ügy vélte, az Európa Parlament erősödése erősíteni fogja a nemzeti parlamenteket. lamenti elnök ezzel kapcsolatban a szerdai Új Szónak úgy nyilatkozott, hogy a szlovák és a magyar parlament egy közös nyilatkozat elfogadását tervezte, amelyben „a múltbeli kölcsönös sérelmekkel kapcsolatban” kívántak állást foglalni. Erre azonban nem került sor, mondta, de a nyilatkozat elmaradásának okait nem fejtette ki. Dobás Látszló, az Együttélés politikai mozgalom képviselője bíráló hangon szólt a szlovák törvényhozás bizonyos tagjainak a csehszlovákiai magyarokkal szemben tanúsított bizalmatlanságáról. A nyelv- törvényt és az átvilágítási törvényt szégyenletesnek minősítette, és arra figyelmeztetett, hogy a júniusi választások után színre lépő új szlovák parlamentnek „meg kell oldania az államjogi elrendezés, az önigazgatás, és a magyar nemzeti kisebbség autonómiájának kérdését is”. ★ Framtisek Miklosko, a szlovák parlament elnöke elismeri, hogy Bős az elmúlt korszak öröksége, de a hangsúlyt arra helyezi, hogy ennek az örökségnek a létrejöttéhez annak idején „mindkét nemzet önkéntesen” járult hozzá. Egyebek közt ez derült ki a szlovák sajtóiroda <a CSTK szlovák részlege) számára adott keddi Mik- losko-interjúból. ★ A magyar kormány a mai napig nem tájékoztatta a csehszlovák kormányt az 1977-es bős—nagymarosi szerződés egyoldalú megszüntetéséről hozott döntéséről — jelentette ki a CSTK hírügynökségnek adott kedd délutáni nyilatkozatában Marian Calfa csehszlovák kormányfő. Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter ezért érintkezésbe lép magyar kollégájával — tette hozzá. A csehszlovák fél tudatában van annak, hogy rendkívül bonyolult problémakörről — immár nem csupán szakmai-műszaki, hanem politikai problémakörről is — van szó. A csehszlovák fél továbbra is kész tárgyalni a kölcsönösen elfogadható megoldásról — jelentette ki Marian Calfa. ★ Csehszlovákia kész tárgyalni Magyarországgal arról, hogy „esetleg megvál-- toztatja a Duna-meder elre- kesztésének az időpontját, amit a C változat megvalósításának részeként, ez év október 31-re tűztek ki” — derül ki Jan Carnogursky szlovák miniszterelnök Máéi Ferenc magyar miniszterhez intézett leveléből. Carnogursky eszerint újabb megbeszélést ajánlott Mádl Ferencnek, mégpedig „a bős—nagymarosi erőművet érintő összes kérdésről” — olvasható a CSTK beszámolójában. A szolvák kormányfő ugyanakkor megállapította a levélben: nem tartja előnyösnek, hogy a tárgyalás témáját előzetes feltételek szabásával korlátozzák. A megbeszéléseknek érinteniük kellene az Európai Közösségek — szakértői csoport létrehozására irányuló — ajánlatának az elfogadását is — vélekedett Carno- gursky, .... ' Külföldi eséiwéwyck >■ e.®y meisdatban A CSERNOBILI ATOMERŐMŰ reaktorait leállították, s az atomerőmű , befejezte működését — jelentette be Leonyid Kravcsuk ukrán államfő New Yorkban, az ENSZ-ben tartott sajtóértekezletén. MILLIÓS KÁROKAT OKOZOTT Bécsben a hétfő délutáni vihar; a hatalmas felhőszakadás és orkán az oszt rák főváros keleti felén, a délutáni csúcsforgalom idején megbénította a forgalmat. A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKON már nem használhatja sem elnevezését, sem szimbólumát a helyhatósági választásokon sikeresen szereplő román ellenzéki választási koalíció, a Demokratikus Konvenció. Kizárták az iíj Jugoszláviát MÁR NEMCSAK az Azerbajdzsánba beékelt, túlnyomórészt örménylakta Karabahban szélesedett ki, a ki tudja hányadik tűzszünet semmibevételével a véres háború. Egy újabb régió lépett be a harcok színhelyéül: az Örményországban fekvő, de Azerbajdzsánhoz tartozó, Törökországgal határos Nahicseván Autonóm Terület. Ennek lakossága túlnyomórészt azerl, s fegyveres harcot folytat immár azért, hogy megakadályozza szülőföldjének bekebelezését Örményországba. Ankara közvetítésével fegyverszünet jött létre, de a véres összecsapások folytatódnak, s Jereván szerint Törökország fegyvereket szállít az azerieknek és katonai beavatkozásra készül. Közben a karabahi örmény területvédelmi erők, amelyeket Jerevánból támogatnak, elfoglalták a legnagyobb, azeriek lakta karabahi várost, Sasát. Ennek azért van különös jelentőségé, mert egyrészt a Baku által támogatott azeriek e magasan fekvő településről taiy 2 I HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ\ FORRONGD DÉLI VÉGVIDÉKEK tották állandó ágyútűz alatt Sztyepamakertet, vagy új nevén Hankendit, Karabah örménylakta székhelyét. Másrészt Susán át vezet az országút, amely Karabahot a keskeny iacsini földnyelven áthaladva, összeköti Örményország fővárosával, Jerevánnal. Minden ok megvan tehát az aggodalomra, hogy a karabahi és nahicseváni fegyveres konfliktus Azerbajdzsán és Örményország közötti nyílt háborúvá fajuljon. Sőt, megvan a veszélye annak is, hogy Törökország belesodródik ebbe a vérontásba, hacsak Demirel kormánya nem tanúsít olyan visszafogottságot, amely addigi fellépését jellemezte, s nem megy túl a diplomáciai vágányokon mozgó közvetítési akciókon. Egyébként mind azeji, mind örmény oldalról a Biztonsági Tanácshoz már számos felhívást intéztek, hogy küldjön békefenntartó erőket a térségbe. A biztonságért felelős testület azonban érthetően visszariad attól, hogy kék sisakosait áttekinthetetlen erővonalú területekre telepítse, ahol azt sem lehet sokszor tudni, hogy kik, akik éppen tüzet nyitnak. Túl ezen, a Biztonsági Tanácsban jól tudják, hogy pénteken ül össze a Független Államok Közösségének taskenti csúcsértekezlete, s ezen a karabahi és a nahicseváni konfliktus elkerülhetetlenül felvetődik, hiszen mind Örményország, mind Azerbajdzsán az államközösséghez tartozik. Ami egyébként a FÁK-ot illeti, tagállamainak egy része a mintegy ötvenhétmillió összlakosságé, közép-ázsiai szovjet utódállamok elszakadásának növekvő irányzatát tartja a legnagyobb aggodalomra okot adó tényezőnek. Ebben a térségben ugyanis egyfajta hatalmi űr keletkezett, s Törökország, Irán és Pakisztán, amely határos a FÁK déli végvidékeivel, egyaránt a maga befolyása alá akarja vonni ezeket a területeket. Moszkvai vélemények szerint erre utal a múlt héten megtartott asha- bádi találkozó, amelyen az iráni, a kazah, a kirgiz, az üzbég és türmén elnök, valamint a pakisztáni és török kormányfő megállapodott abban, hogy növelik országaik között a gazdasági és politikai együttműködést. A FÁK nem közép-ázsiai tagállamai, különösen Törökországot tartják legfőbb „leválasztó tényezőnek”. Az öt közép-ázsiai szovjet utódállam 57 mii-, lió lakosának többsége ugyanis tiirk eredetű és az iszlám mérsékeltebb, szun-. nita vallását követik, mint Törökországban, szemben az Iránban gyakorolt türelmetlen síitizmussal. Túl ezen, a török befolyásnak kedvez, hogy a Nyugat a NATO-tag Törökországot támogatja a „hatalmi űr” esetleges kitöltésében — állapítják meg a hírmagyarázók. BÁRHOGYAN IS alakuljanak a dolgok, a nemzetközi közösségnek az az érdeke, hogy a pusztító háborúk Közép-Ázsiában is a békés rendezés útjára kerüljenek, s ne terjedjen ki a konfliktus. Árkus István Végre kell hajiam Carnogursky pontot tett Jan Carnogursky pontot tett a Bős—Nagymaros ügyében folyó magyar— csehszlovák tárgyalások végére azzal, hogy nem fogadta el Budapest indítványát, amelynek alapján meghatározták volna a háromoldalú bizottság felállításának feltételrendszerét. Ebben a helyzetben Budapestnek nem marad más választása, mint hogy végrehajtsa az Országgyűlés áprilisi, illetve a kormány múlt heti határozatát a szerződés megszüntetéséről — jelentette ki Herman János külügyi szóvivő szokásos keddi sajtó- konferenciáján. A magyar Külügyminisztérium üdvözli az Európai Közösség külügyminisztereinek brüsszeli nyilatkozatát a délszláv válságról. Budapest az EK állásfoglalásával összhangban fog eljárni, ha a helsinki utókonferencián újólag napirendre kerül Jugoszlávia tagságának felfüggesztése. A szóvivő elmondta, hogy április közepén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke levélben fordult a magyar és a román kormányhoz. Ebben kezdeményezte, hogy a jövőben a romániai magyarság legitim képviselőit is hallgassák meg azokon a kétoldalú megbeszéléseken, amelyeken e nemzetiség sorsát is érintő kérdések kerülnek terítékre. Jeszenszky Géza külügyminiszter kedvező választ adott a kezdeményezésre, hangoztatván egyben a magyarországi románok hasonló jogát. A bejelentések sorában hangzott el, hogy május 19-én hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Margaretha af Ugglas svéd külügyminiszter. Május 18—20. között Magyar- országra látogat Teodor Melascanu román külügy- minisztériumi államtitkár. Jeszenszky Géza május 20— 22. között Szlovéniába és Horvátországba látogat. Végezetül a szóvivő elmondta, hogy Jeszenszky Géza és Katona Tamás külügyi államtitkár kedden megbeszélést folytatott Helmut Schäfer német külügyi államminiszterreU A VSZDSZ levelet irt Segítsen a A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete nyílt levélben fordult kedden Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez, mivel a MÁV vezetésének magatartását nem tartják megfelelőnek a gazdasági átalakulás véghezviteléhez. A nyílt levél megfogalmazására a rész- munkaid’s foglalkoztatás vasárnapi bevezetése szolgáltatta az okot. A szakszervezet képviselője az MTI-nek elmondta: a kollektív szerződés csak a kényszerszabadságot említi, mint kényszerűen beminiszter vezethető intézkedést, a részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége azonban, nem szerepel a dokumentumban. A szakszervezet véleménye szerint tehát a MÁV vezetéséneik intézkedése törvénytelen lépés volt, ráadásul érdekegyeztetés sem előzte meg. A VDSZSZ ezért a Fővárosi Munkaügyi Bíróságot arra kéri, hogy állítsa helyre a törvényességet, kötelezze a munkáltatót az egyeztető eljárás lefolytatására, és arra kéri a minisztert, hogy hatáskörében leÉvente találkoznak A Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége rendezésében kedden találkozót tartottak a VDSZ-hez tartozó cégek felügyelő bizottságai, munkavállalói képviselői. A találkozón megjelent Schamschula György, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára, Botos Balázs, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Á részvevők tájékoztatót hallgattak meg az alakuló iparpolitikai koncepció főbb rendező elveiről, az átalakulási és privatizációs folyamatról, a munkavállalói részvénylehetőségek várható alakulásáról, a humánpolitikai törekvésekről. Élénk eszmecsere bontakozott ki a szakszervezetek, a létrejövő üzemi tanácsok, a felügyelő bizottságok munkavállalói képviselőinek feladatairól, jogköréről, működési lehetőségeiről. A részvevőik a találkozót kölcsönösen hasznosnak ítélték, ezért megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeresen — évente legalább egyszer r— megrendezik. Természetvédelmi év: 1995. (Folytatás az 1. oldalról.) gyelőként részt vesz Albánia, a balti államok, Horvátország, Oroszország és Románia küldötte is. Mini Lakos Mária, a magyar Naturopa képviselője elmondta: az Európa Tanács 1995-öt az európai természetvédelem évévé kívánja nyilvánítani. A mostani tanácskozás egyik állomása az ezzel kapcsolatos előkészítő munkának. Az ülésen elhangzott, nemcsak a törvény által védett vidékekén kell megőrizni a természeti értékeket, hanem mindenütt összhangba kell hozni az emberi és gazdasági tevékenységet a környezettel. Ezt Európában leginkább az önkormányzatok tudják elősegíteni. (MTI)
