Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-13 / 112. szám
KormúnynyiiaSkozai A felmentés jogi A médiaelnökök ügyében tett kormányzati lépések teljes összhangban vannak az alkotmánnyal, a miniszterelnök intézkedéseinek jogi háttere biztos alapokon nyugszik — jelentette ki kedden az MTI-nek László Balázs kormányszóvivő azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt napokban többen kétségbe vonták Gombár Csaba rádióelnök leváltásának jogszerűségét. A kormány álláspontját ismertetve a szóvivő kifejtette, hogy a kormány a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval összefüggő ügyekben az alkotmány és a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény, valamint a Magyar Rádióról és a Magyar Televízióról szóló 1047/1974. (IX. 18.) MT-határozat hatályos rendelkezéseit vette alapul eljárása során. A Magyar Rádió elnöke meghallgatására, majd ezt követően a felmentésére irányuló miniszterelnöki javaslat megfogalmazására kizárólag az 1990. évi LVII. törvény alapján került sor. E törvény — különleges biztosítékként — úgy rendelkezik, hogy a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőit az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága mind kinevezésük, mind pedig felmentésük előtt, meghallgatja, vizsgálva a kinevezésre vagy felmentésre jelölt személy alkalmasságát. A kulturális bizottság múlt heti ülésén Gombár Csabát — felmentése előtt — az idézett törvény rendelkezése alapján kívánta meghallgatni. Sajnálatos azonban, hogy Gombár Csaba távozott á meghallgatásról. Az Alkotmánybíróság — a kormány kezdeményezésére — már két ízben állást foglalt a köztársasági elnök hatáskörébe utalt kinevezés, előléptetés, tisztségben való megerősítés, valamint felmentés alkotmányosságának problémakörében. Mint a kormánynyilatkozatban szerepel, a felmenháttere tés megtagadása csak abban az esetben lehet alkotmányos, ha a teljesítéshez megkívánt jogi előfeltételek hiányoznak. Tartalmi ókból a javaslat teljesítése akkor lehetne megtagadható, ha a köztársasági elnök alapos okkal arra következtet, hogy annak teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. A Magyar Rádió nem államhatalmi szerv lévén, elnökének felmentése nem vonhat maga után olyan következményeket, amelyek a felmentés jogszerű megtagadásának az Alkotmánybíróság által megállapított alapjául szolgálhatnának. A köztársasági elnök a kinevezési jogkörébe tartozó döntést ésszerű határidőn belüí köteles meghozni, ami annak megállapításához szükséges, hogy a kinevezés alkotmányos feltételei fennállnak-e. E határidő túllépése alkotmányellenes — hangoztatta László Balázs kormány- szóvivő. Alkotmányellenes PTK-rendelkezés Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén alkotmányellenesnek minősítette a polgári törvénykönyvnek azt rendelkezését, amely a magántulajdon tekintetében hátrányos megkülönböztetést tartalmaz. A rendelkezés szerint a nem állami tulajdonban lévő ingatlannál a ráépítő szerzi meg a föld tulajdonjogát, ha - az épület értéke meghaladja a föld értékét. Ugyanerre a jogszerzésre nincs mód az állami tulajdonú ingatlan esetében. Az Alkotmánybíróság ezt a különbségtételt alkotmányba ütközőnek minősítette, ezért a kifogásolt rendelkezést a határozat Magyar Közlönyben való közzétételének időpontjától meg- semmisítteti. Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amely szerint sérti az ön- kormányzatok jogait, hogy nem ők, hanem a közlekedési miniszter jogosult a víz- és csatornahálózati díj legmagasabb hatósági árának a megállapítására. A határozat szerint az ön- kormányzati tulajdon korlátozását a fogyasztók védelme indokolja a monopolhelyzetben lévő közszolgáltató vállalatokkal szemben, ezért nem a tulajdonos, hanem a törvény által felhatalmazott hatóság állapítja meg a dijak felső határát. 1 A várakozás ellenére nem született határozat a Büntető Törvénykönyv közösség elleni izgatás törvényi tényállásának, a Szent Korona-üggyel kapcsolatos alkotmányossági vizsgálatában. Elkerülhető a csőd Talán elkerülhető a mezőgazdasági ágazat teljes csődje, kivált, ha a kormány a saját agrárprogramját betű szerint, következetesen végrehajtja. Mindenekelőtt megvalósítja a piacszabályozást, és a kedvezőtlen termőhelyi, domborzati adottságú térségek pénzügyi támogatását, a jól bevált közöspiaci módszerekből kiindulva. Többek között ezt hangsúlyozta Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara köz- gazdasági igazgatója, a zalai szakemberek számára kedden, Zalaegerszegen rendezett tanácskozáson. Mint mondotta: első számú kulcstényező a termékköröket, garantált árakat és védő intézkedéseket megjelölő agrárpiaci rendtartási törvény gyors megalkotása. Ennek hatására hónapok alatt kedvezőbbé válhat az ágazat alaphelyzete. CSAPDÁBAN AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Mi lesz a háborús bűnösökkel? Üj vállalkozásba kezdett az UNIÓ Kft. A cég már eddig is sokat tett a jogszabályok, a paragrafusgyűjtemények kiadása terén, s mint arról Horváth Béla vezérigazgató tájékoztatta a sajtó, ezúttal az Alkotmánybíróság határozatai; tartalmazó közlöny kiadását vállalta fel. Szigorúan üzleti alapon, mert az Alkotmánybíróság költség- vetéséből a vállalkozást nem finanszírozza. Legalábbis addig nem, amíg az nem válik veszteségessé. Dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára ugyanakkor azt is elmondta, ha üzleti alapon a közlöny kiadása jelentősen veszteséges lenne, úgy természetesen az alkotmánybíróság a fenntartás érdekében anyagi áldozatokat is hoz. Kérdés persze — és erre a sajtótájékoztatón nem kaptunk választ — hogy ez esetben írnak-e ki nyilvános pályázatot a kiadói jogok megszerzésére. A közlöny egyébként rendkívül fontos eszköze a jogi kultúra terjesztésének. Az Alkotmánybíróságnak ugyanis nemcsak a Magyar Közlönyben közzétett határozatai tartalmaznak egész politikai rendszerünket meghatározó döntéseket, hanem azok a kisebb jelentőségű végzések és határozatok is, amelyek eddig nemigen kaptak publicitást. A jognak kereteket kell szabnia a politika számára, e kereteknek pedig nyilvánosságot kell kapniuk. Az alkotmánynak működő, alkalmazott alkotmánnyá kell válnia és ebből a szempontból a közlöny valóban hiányt pótol. Más kérdés, hogy maga az alkotmány jelenlegi formájában mennyire képes kordában tartani a politikai érdekeket. Á sajtótájékoztatót követő háttérbeszélgetés keretében erre is választ kértünk dr. Holló Andrástól. Az úgynevezett elévülési törvény kapcsán ugyanis az Alkotmánybíróság elöntése közvetlenül az alkotmányból nem vezethető le, és ezt az Alkotmánybíróság főtitkára is elismerte. Hozzátette azonban, hogy a mögöttes jogelvekből a döntés egyenesen következik. Ez az álláspont természetesen vitatható, hiszen a mögöttes jogelvek mindig szakmai viták tárgyai, azok különböző nézeteket tükröznek. Nem olyan normák, amelyeket a törvényhozás rendjében arra feljogosított fórum alkotott meg. Az ezekre alapozott döntés kétélű fegyver. A.csapdába az Alkotmány-' bíróság is beleesett, hiszen mint megtudtuk, már a magas bírói fórum előtt van az a beadvány, amely éppen a Zétényi—Takács-féle törvény megsemmisítésének indokaira hivatkozva a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos elévülési szabályok felülvizsgálatát kezdeményezi. Kérdés, hogy a nemzetközi jogi kötelezettségeket is figyelembe véve miként tud majd az Alkotmánybíróság az önmaga által felállított csapdából kikeveredni. Támogatják a lágymányosi híd építését Az Országgyűlés keddi ülésnapjának kezdetén a képviselők részletes vitára bocsátották a privatizációs törvényjavaslat-csomagot. Az érdemi munka az adatvédelemmel, valamint a személyi adatok nyilvántartásával foglalkozó törvényjavaslatok együttes általános vitájával vette kezdetét. Kevesen jelezték felszólalási szándékukat a nemzetiségi és etnikai kisebbségi szervezetek támogatásáról szóló határozattervezet tárgyalása során, hiszen a képviselők közötti egyeztetés a támogatás mértékéről és odaítéléséről már megtörtént az Országgyűlés emberi jogi bizottságában. A T. Ház egy hozzászólás meghallgatása után lezárta az általános vitát a postáról szóló törvényjavaslatról. Ezután általános és részletes vitát folytattak a képviselők az 1990. évi állami költségvetés végrehajtásával összefüggésben tett állami számvevőszéki javaslatokra vonatkozó intézkedésről szóló országgyűlési határozati javaslatról, illetve az ÁSZ-észrevételekkel kapcsolatos kormányjelentésről. Kupa Mihály, a napirendi pont előadójaként utalt arra: az elmúlt időszakban az ÁSZ és a pénzügyi kormányzat több kérdésben ellentétes álláspontot képviselt. Ilyenek: az önkormányzatok 1990. évi. állami támogatásának elszámolása, a belföldi államadósság-menedzselésnek az ASZ által kifogásolt hiánya, valamint az állami feladatok körének koncepcionális meghatározása, amelyre a kormány szerint nincs szükség. Az ÁSZ al- einöke, Nyikos László kijelentette: a kormányzatnak alternatív tervet kellene készítenie a 2000-ig-vár- ható törlesztésekről, amelyek évente 90-123 milliárd forintra rúgnak. Az ellenzék nevében Varga Mihály (Fidesz) és Pető Iván (SZDSZ) éles szavakkal bírálta a kormányt, amely — A bíróságra egyébként a nyári szünetig még jelentős munka vár. Döntenie kell büntetőjogi, kárpótlási, földtulajdoni és önkormányzati ügyekben, a nyári szünetet követően pedig dr. Sólyom László elnök foglalja majd össze az Alkotmánybíróság másfél éves tevékenységét. Vitathatatlan, hogy ez az összegzés rendkívüli jelentőségű lesz, hiszen az alkotmánybíróság szerepe a jogállamiság megteremtésé szempontjából * valóban kiemelkedő. Ennek ellenére túlzónak és talán nem is teljesen „alkotmányosnak” tartjuk a sajtótájékoztatóra kiküldött meghívó kitételét, amely szerint az Alkotmánybíróság az egyetlen fórum, amelyik felülbírálhatja a parlament döntéseit. Mi úgy gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság általában nem bírálhatja felül a döntéseket, hiszen az a szuverenitás sérelmére vezetne. Valójában csak azok alkotmányszerűségét vagy alkotmányellenességét állapíthatja meg és hatályukat korlátozhatja. A pontos fogalmazás még egy sajtótájékoztatóra szóló meghívóban is elvárható. Tallós Emil EGY ASZTAL MELLETT ÜLTEK A parlamentea belül alakún Testvéri Közösség szervezésében kedden 6» képviselő ült az országgyűlés vatlasztcrmeoen kozoa asztalhoz, hogy a T. Ház mun- kajarol, a poiuikai helyzetről és a parlamenti stílus eldurvulásának megakad a- iyozásaroi beszélgessen — tájékoztatta itoszik Gábor (MDF) az MTI munkatársát. A közös reggelin — amely az Egyesült Államokban és Nyugat-liurópá- bau hagyomány — reszt vett Szaoad György kazeinok, s több miniszter. Képviseltette magát minden párt, ugyanakkor távol maradt valamennyi frakcióvezető. Az MDT-es képviselő kiemelte: a reggeli során minden párt képviselője rámutatott arra, hogy közös felelősség terheli őket, közös feladatok várnak rájuk, és ezért párbeszédre van szükség. A részvevők szerint, ha a parlamentben Ls egy asztalnál ülnének a képviselők, akkor talán megszűnnének a személyeskedések, csúsztatások, éles indulatok. A Testvéri Közösség adta össze a reggeli költségét, de Szabad György is hozzájárult elnöki keretéből a szerény reggelihez. Koszik Gábor szerint felvetődött az a gondolat, hogy ezentúl minden hónapban rendezzenek hasonló összejövetelt. amelynek szervezésére az MDF-es képviselő továbbra I« örömmel vállalkozik. megítélésük szerint — nem hajlandó elfogadni sem az ÁSZ, sem pedig a parlament ellenőrző szerepét, majd mindketten a határozat elvetését, valamint a kormányjelentés visszavonását javasolták. Ettől függetlenül a T. Ház kedden este nagy többséggel elfogadta a dokumentumot. Körösfúi László (MSZP) a külföldi nyelvtanárok magyarországi munkavállalása érdekében intézett kérdést a munkaügyi miniszterhez: miért terjesztette ki a művelődési kormányzat a külföldi munkavállalókról szóló rendelet hatályát a nyelvtanárokra is? A képviselő szerint a megváltozott feltételek, az előzetesen beszerzendő munkavállalási engedély miatt kevesebb nyelvtanár vállalkozik magyarországi munkára. Kiss Gyula válaszában megerőGyörgy úti volt „szakszervezeti birodalom” fenntartására, bérleti díjra. Surján László előrebocsátotta, hogy az MSZOSZ ügyei nem tartoznak a népjóléti tárcára, ám üdülési ügyekről lévén szó, kész a válaszra. Elmondta: az üdülési alapítvánnyal foglalkozó országgyűlési dokumentumtervezetet az illetékes szakbizottságok már alkalmasnak találták az általános vitára, az alapítvány előkuratóriuma már megkezdte működését. Hátráltatja azonban a kérdés rendezését, hogy a Nagy Sándor vezette szak- szervezeti konföderáció a tárgyalásoktól elzárkózik. A kormánynak a jelenlegi helyzetben nincs jogköre arra, hogy az üdülési és szanatóriumi főigazgatóság gazdálkodásába beavatkozzon, mert a főigazgatóság az MSZOSZ felügyelete alatt áll. Tekintettel azonban arra, hogy a főigazgatóság jelentős - költségvetési támogatásban részesül, az Állami Számvevőszék megkezdte a gazdálkodás ellenőrzését. A képviselő a választ non fogadta el, a T. Ház azonban elfogadta a miniszter érveit. Az Országgyűlés a kedd esti határozathozatalok során először megalkotta a harmadik s egyben utolsó, az elmúlt évtizedekben okozott sérelmeket orvosolni kívánó törvényt: az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról rendelkező jogszabályt. A törvény alapján kárpótlás illeti meg azokat a személyeket, illetőleg hozzátartozóikat, akiket 1939. március 11. és 1989. október 23. között ért sérelem. A jogszabály külön-külön rendelkezik az élet elvesztéséért, a szabadság elvonásáért, illetőleg a vagyont ért jogsértők sekért nyújtható kárpótlás mértékéről. A T. Ház elfogadta a lágymányosi hídról és csatlakozó úthálózatáról szóló határozati javaslatot. Ennék értelmében a költségvetés az elkövetkező három év során jelentős összegekkel támogatja a Dél-Pestet és Budát kétirányú villamos- pái yával együtt összekötő híd megépítését. Ezzel több évtizedes elmaradást szásítette: a rendelkezések hatályának kiterjesztését a növekvő munkanélküliség tette szükségessé, változtatást a kormányzat — a honi munkavállalók érdekében — nem is tervez. mólnak fel, és tehermentesítik a Szabadság, valamint a Petőfi hidat — mondotta Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a határozathozatalt megelőzően. A népjóléti miniszterhez interpellált Vass István szabaddemokrata képviselő az üdülési vagyon tárgyában. A honatya úgy vélekedett, hogy a kormány túlzottan jóhiszemű, és az üdülők még mindig az MSZOSZ kezében vannak, s bár már régen megszületett a döntés a Nemzeti Üdülési Alapítvány létrehozásáról — a megvalósítás azonban még mindig várat magára. A képt viselő szóvá tette azt is, hogy az MSZOSZ még mindig nem számolt el a vagyonával, és hogy — a kormány érthetetlen közreműködésével — a parlament által a kedvezményes üdültetésre megszavazott ősz- szegből több millió forintot fordítanak a Dózsa Az Országgyűlés elfogadta a nemzetiségi és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló határozattervezetet is. A képviselők utolsó napirendi pontként mentelmi ügyekben döntöttek. Felfüggesztették Prepeliczay István (35-ös képviselőcsoport) és Torgyán József (10-es kisgazdaf’-nkció) mentelmi jogát. Katona Kálmán (MDF) mentelmi jogának felfüggesztését . a képviselőtársak nem szavazták meg. A plenáris ülés szerdán reggel 9 órakor folytatódik. M harmadik kárpótlási törvény
