Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-11 / 110. szám
„ -r ; AZ ÜGYVÉDEKEN A SOR Útvesztőbe került utaztató Lehangoló történetek adják tudtul, hogy jól induló és fejlődőképes vállalkozások előtt miként zárulnak be a kapuk, miként vívják kilátástalan harcukat a hatóságokkal, s hogyan mérkőznek meg — persze egyenlőtlen feltételek közepette — a monopolpozícióhoz görcsösen ragaszkodó mamutvállalattal. Az alábbi eset mindezt egyszerre példázza. BEINDULÓ GÉPEZET jelent képviselőjének nem igazolta. Így a hatóság utólag azt állítja, amiről nincs bizonylat, az nem is létezik, azaz kérelem sincs a működési engedély iránt. Ebből pedig mi sem következik természetesebben, mint hogy be kell szüntet- ni a kft. működését a tevékenységre. (Az átvétel körüli zűrzavar, s ennek következményei egyébként az idén derültek ki egy a felügyelet által tartott ellenőrzés során.) Mondhatnánk, mit számít ez, a kft. megkérheti újra az engedélyt. Csakhogy azóta változott a szabályozás, s a tavaly június elsejei hatállyal életbe lépett koncessziós törvény szerint a tömegközlekedést koncesz- sziós pályázat alapján lehet működtetni. EZERSZER MEGBÁNTA A kívülálló erre is mondhatná, ha így, hát jöjjön a koncésszió, az újabb pályázat, csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű. Ugyanis a Volán már ezerszer megbánta, hogy kicsúszott kezéből a dunaharaszti üzlet, s az újabb pályázaton — amelynek elnyeréséért egyébként fizetni is kell — minden feltételt teljesítene. Erre a Volánnak anyagi helyzete következtében lehetősége van. De túl ezen, feltétlen hangsúlyozni kell, hogy a Nexus egyszer már elnyerte a pályázatot, s jóllehet a koncessziós törvény valóban életbe lépett, az ágazati jogszabályok azonban késnek, erre a területre sincsenek kidolgozva a konkrét feltételek. A végső érv pedig, amely a Nexus mellett szól, hogy a működési engedélyt — ha közbe nem jön az átvétel körüli bonyodalom — még a koncessziós törvény hatályba lépése előtt megkaphatták volna. Felmerül a kérdés, vajon nem jött-e mindez kapóra azoknak, akik a Volánt szeretnék pozíciójában megerősíteni. A Nexus jogásza szerint a közúti igazgatóság államigazgatási jogkörében mulasztást követett el — minthogy egy kérelmet egy esztendeig nem bírált el —, s ez teljesen független a koncesszió okozta bonyodalmaktól. A méltányos megoldás az lenne, ha a Nexus utólag megkapná a működési engedélyt, hiszen ezt a hatóságnak meg kellett volna adnia: mégpedig tavaly májusban. A felügyelet könnyen mondja — kérdésünkre is ezt válaszolta —, hogy a továbbiakban mint egyéni vállalkozók üzemeltessék Illésék a j ára tokát, csakhogy a beruházást és fejlesztést (telepet veitek, bővültek, buszokat vásároltak) a kft. hajtotta végre. S időközben az utasok a Nexus buszain utaztak — megismerve e társaság nevét. EMBERI MÓDON A kérelmekben és a válaszokban, a határozatokban és a fellebbezésekben megszámlálhatatlan hivatkozás szerepel ilyen és olyan paragrafusra. A jogszabályokat csavarják és értelmezik az illetékesek — s a döntés a bíróság dolga lesz. Egy azonban bizonyos. Az utas utazni akar, olcsón és kényelmesen, s nem érdeklik a kulisszák mögött húzódó manőverek. Pontosan akarnak eljutni a HÉV-hez, időben a munkahelyre — emberi módon. Ez a jogos óhaj pedig mindenkit arra kötelez, hogy a polgárok érdekeit szem előtt tartva rendezzék az ügyet. Vasvári Éva MEGÚJULÓ ÁLLAMI GAZDASÁG Megtették az első lépéseket Az Alagi Állami Tangazdaság dunakeszi központjában nagy a sürgés-forgás. A szaktárca ugyanis szinte teljesen új vezetőséget állított az intézmény élére, miniszteri biztossal, akinek nagy az elfoglaltsága. Ezért helyette Farkas Endre termelési vezető tájékoztatta lapunkat az állami gazdaság helyzetéről és a jövő kilátásairól. ÖSSZEOMLÓ PIACOK Farkas Endre elmondta, hogy ennek a mintegy 5500 hektáron működő gazdaságnak a területei kizárólag Pest megyében vannak. A főváros északi, XV. és XV. kerületének a szélétől egészen az Ipoly völgyéig találhatók, mozaikszerűen szétszórva. A mai megváltozott gazdasági helyzetben az állami gazdaság gyakorlatilag csődbe került és április elején kénytelen volt hivatalosan is csődeljárást kérni. Adósságállománya elérte a 700 millió forintot. A lejtőre elsősorban az juttatta, hogy ipari tevékenységének a kelet-európai piaca összeomlott — ipari tevékenységét ezért fel kellett számolnia. Időközben a központi apparátust jelentősen csökkentették. Az új vezetés mindennapi gondja, hogy az ott dolgozó négyszáz ember kapja meg pontosan a fizetését, az állatállományt lássák el folyamatosan takarmánnyal. A súlyos helyzet ellenére vetetlen, parlag terület nincs, a tápanyag visz- szapótlása — szerves és műtrágya formájában — a termőföldekbe megtörtént, a növényvédelmi munkák sem szünetelnek. RENDEZHETŐ TARTOZÁSOK A kilábalás felé az első lépéseket már megtették. Olyan ingatlanok értékesítését kezdték el, amelyek nem érintik az alaptevékenységüket. Ilyenek például az idegenforgalmi létesítményeik Tihanyban, ahol a vitorláskikötő, a vendéglő és a sörfőzde eladásából legalább 500 millió forint bevételt várnak. Ezzel tartozásaik háromnegyede máris rendezhető. Közben el kell végezni azokat a teendőket is, amelyeket a tulajdonviszonyok rendezésével kapcsolatos törvények az állami gazdaságokra kirónak. Hiszen vagyonnevesítésre nemcsak a szövetkezetek földdel korábban nem rendelkező tagjai jogosultak, hanem az állami gazdaságok alkalmazottai is. Igaz, nem 30, hanem csak 20 aranykoronaértékben. Hogy hány hektárra terjed ki a vagyonnevesítés, erről egészen pontos adatot nem lehet tudni. Ki kell egészíteni a mezőgazdasági szakiskolák igényét is: a váci mezőgazda- sági szakközépiskola és a fóti gyermekváros igényelt termőföldet. A földjétől megfosztott parasztság kárpótlására az állami földekből is kell juttatni, ha a szövetkezeteknek nincs erre a célra elegendő aranykorona-értékű területük. Márpedig ez a helyzet számos településen, amelyek a határban működnek. Nyolc település (Dunakeszi, Főt, Vác, Szob. Vámosmiko- la. Erdőkertes. Örbottyán és Perőcsény) érdekegyeztető fórumával folytattak tárgyalásokat, s minden esetben sikerült egyezségre jutniuk. Ez az állami gazdaság területéből összesen 750 hektárt érint. RT. IS LEHET Ebben az évben előreláthatólag befejeződik a csődeljárás. a kárpótlás és a vagyonnevesítés, 1993-tól pedig már lehetőség nyílik az alaptevékenység bővítésére és megkezdődhet az Alagi Állami Tangazdaság privatizációja. Lehet, hogy részvénytársasággá alakul, vagy kisebb egységekre bomlik. Ezek még a jövő megválaszolatlan kérdései közé tartoznak. Boronkay Péter A tavasz, a kellemes idő beköszöntővel sorra benépesülnek a folyók, tavak partjai. A horgászás szerelmesei a nagy zsákmányra áhítoznak. Azonban nem várt gondfelhők árnyékolják be elképzeléseiket. Mert ki hitte volna, hogy a szebb napokat és éveket megélt Óbuda Termelőszövetkezet csődöt jelent. Pedig így történt. Emiatt veszélybe került a haltermelési ágazat tevékenysége, mégpedig azért, mert pénz hiányában nem tudtak elegendő tenyészanyagot beszerezni. így nagy a valószínűsége annak, hogy két tavuk üresen marad, s benne csak a békáknak marad hely. Jelzés érkezett a megyei földművelésügyi hivatalba arról, hogy az Ipolyon, amely a Magyar Országos Horgászszövetség kizárólagos horgászvize, a szlovák hatóságok engedélyeket adnak ki. Gy. GARDÉNIA, ÉRD Érd, Fehérvári u. 1. (a 70-es út mellett), Tököl, Csépi u. 66. Hatalmas méretválaszték, méterben és készre varrva is. _ Panorámafüggönyök, vitrázsfüggönyök, vitrázspálcák, karnisok, csipeszek, sötétítőfüggönyök, asztalterítők. Függönyvarrást, szegést rövid határidőre vállalunk. Nyitva tartás: keddtől péntekig 16 és 18 óra között, szombaton 9 és 12 óra között .PEST >1161 KI HORGÁSZIK AZ IPOLYON? Pecásgondok PLATÓRÓL A CSIRKÉT Szabadulni a zugárusoktól Augusztusban lesz három éve, hogy az MDF-piacok megkezdték működésüket. Az ott vásárlók örülnek az olcsó áraknak, azonban azt sem lehet elhallgatni, hogy a konkurencia — az üzlettel rendelkező magánkereskedők — a piac működtetésével kapcsolatos visszásságokat is észreveszik. A napokban például a Pest Megyei Kereskedők Szövetsége levélben fordult a Tisztiorvosi Szolgálathoz (volt Köjál), s kérte, hogy az MDF-piacokon is szerezzenek érvényt a közegészségügyi előírások betartásának. — Aki a megyei MDF- piacokon jár, láthatja, nem ritka, hogy a földről, kocsikból, az autók platójáról árusítják a pucolt, bontott csirkét, tőkehúst és a különböző füstölt árukat — mondja Oláh László titkár. — Annak a vállalkozónak, aki élelmiszer-kereskedelemmel akar foglalkozni, nagyon sok kellemetlen, álmatlan éjszakát szerez •& Tisztiorvosi Szolgálat. Nem is annyira az engedélyezési procedúrával, inkább a magasra állított követelményrendszerrel nem köny- nyű megbirkózni. Egy kereskedőtől megkövetelik a háromfázisú mosogatót,- a külön kézmosót, a külön előkészítő helyiségeket, s az előírások szerint például a baromfit a sertéshússal még egy hűtőben sem lehet tartani. Ezzel szemben a platóról akár még harmincfokos melegben is lehet húst kimérni. — Az MDF-piacokat az úgynevezett Piacfejlesztési Alapítvány működteti. Állításuk szerint a főváros területén tíz ilyen piac is létezik, a megyében viszont egy sem. — Elképzelhető, hogy akkor visszaélnek a nevükkel, gondolom, ennek a kormányzó párt sem örül. A becsületes kereskedőnek azonban lényegileg mindegy, hogy a zugárusok milyen zászló alatt üzletelnek. Ókét az bántja, hogy azok se adót, se tb-járulékot nem fizetnek, s ahogy említettem, még a Köjál-előírásoknak is fittyet hánynak. Hogy ez a jelenség Pest megyében is létezik, arról meggyőződhet az, aki elmegy a szigetszentmiklósi, monori vagy gyáli piacra. A vásárló ugyan olcsóbban kapja a húst, de nem kell ecsetelnem, hogy ezekből milyen tömeges ételmérgezés is előfordulhat. Sajnos ezeknek a piacoknak az ellenőrzésével se a polgár- mesteri hivatalok, se a megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, se a Tisztiorvosi Szolgálat nem foglalkozik. Ügy tűnik, az önkormányzatok megelégszenek azzal, hogy beszedik a helypénzt. A Köjál most az átszervezésével van elfoglalva, s a piacfelügyelők is csak az engedéllyel nem rendelkező kereskedőkhöz kopogtatnak be. Mindenki a könnyebb ellenállás irányába megy, ami emberileg érthető. Olyan ez, mint amikor az „Itt a piros, hol a piros?”-t játszóknak sem mernek szólni, mivel látják, tudják, hogy mögöttük ott áll tíz markos legény ... Mindenesetre ezt a kellemetlen feladatot valakinek fal kellene vállalnia, s a becsületes kereskedők érdekében a zugárusoktól meg kéne szabadítani a piacokat. — hargitai — Az előzmények tavaly februárra nyúlnak, amikor Dunaharaszti önkormányzata pályázatot írt ki a tömegközlekedés működtetésére. Ennek során két jelentkező lépett a ringbe, a Volán, illetve Illés János és Gál László személyében egy vállalkozó páros. Mivel a két fiatalember előnyösebb díjajánlatot tett, a megbízást ők szerezték meg, s május elsején el is indították helyi járatukat. Az önkormányzat s a lakosság elégedetten konstatálta a változásokat, hiszen javultak az utazás feltételei. A nagyközség távoli, addig nehezen megközelíthető körzetei elérhetővé váltak, a menetsűrűség nőtt, a buszok a HÉV indulási idejéhez igazodtak, s Alsónémedire is járatok indultak. Illé- sék kezdetben öt busszal tízen dolgoztak, ámbár meglehetősen mostoha körülmények között: az utcán parkolva, a szereléshez családi házuk udvarát használva. Kikerülhetetlen- né vált a fejlesztés, telephelyre, garázsra és szerelőműhelyre volt szükség, ezt kívánta a közlekedés biztonsága. A haszon, a hitelekkel megfejelve ezt szolgálta, minden fillérrel beruháztak. És eldöntötték, hogy — Nexus néven — kft.-t hoznak létre, amely a társaságokra vonatkozó szabályozás révén minden tekintetben garancia a fejlődésre. A társasági szerződést múlt év április 24-én írták alá, majd annak rendje és módja szerint — pontosan május 27-én — a szükséges okiratokat személyesen benyújtották a Pest Megyei Közlekedési Felügyelethez, így kérve engedélyt addigi tevékenységükre. S a bonyodalmak innen datálódnak. Ekkor indult be az akták tömegét produkáló gépezet, amely azóta már jogi útra terelte az ügyet, s immár ■ügyvédek bravúrján múlik a végkifejlet. Történt ugyanis, hogy a megyei felügyelet átvette ugyan az okmányokat, de aláírással azt a kft. meg
