Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-11 / 110. szám
Erdei hadművelet KOCSIRONCS A BOKROK KÖZT Harminckét ember megsértődött, neheztel, mert olyan minősítés hangzott el velük kapcsolatban a szigethalmi képviselő-testület részéről, amire szerintük nem szolgáltak rá. A szigethalmi vadásztársaság 32 vadászáról van szó, róluk mondta az egyik képviselő a támogatási kérelmeket tárgyaló gyűlésen: a vadászoknak ne adjunk pénzt, mert csak dá- ridóznak belőle. — Nem akarok személyeskedni, ez csak elmérgesítené a helyzetet. Legfeljebb csodálkozásomnak adok helyet. Mert az illető, aki ellenünk beszélt, soha' nem járt köztünk, így nem is ismerheti a tevékenységünket. Az az igazság, hogy a pártállam néhány prominensének „nimródkodása” rossz fényt vetett az egész vadásztársadalomra, az „elvtársak” által elkövetett túlkapások számláit manapság mindenkinek benyújtják, aki vadászik. Kialakult egy vadászellenes közhangulat, mintha a vadászok a múlt megtestesítői lennének. Pedig a mi társaságunk zöme is egyszerű kétkezi munkás. Igaz, évente egyszer-kétszer leülünk megenni egy közös ebédet, de a magunk, zsebére. Nálunk soha nem voltak dá- ridók, hajnalig tartó heje- hujázás. Az önkormányzattól megpályázott támogatást nem magunknak, hanem a közösséget is érintő természet- és környezetvédelmi akciók finanszírozására kértük. A régi idők A fentieket Németh László elnök mondja nem kis keserűséggel a csepergő esőben. A körülöttünk állóik rábólintanak, vagy tesznek a szóhoz. Sorolják, mi mindent vállalnak az évi hat fácánért és egy nyűiért (ennyi az egy tagra eső kompetencia), amellett hogy ötezer forint a tagsági díj. A lőszerről, kutyatartásról, egyébről már nem is beszélve. — Az évi 80 óra közösségi munkáról se feledkezzünk meg — szól közbe valaki, r— És ha csak a vadföldek megmunkálását végezménk! (Így hívják azt a hathek- tárnyi felszántott tisztást, melybe kukoricát, cirkot vetnek téli eleségnek a fácánnak és őznek.) De mi vagyunk az erdei kukások, még az üdülőtelep környékét is mi takarítjuk! — Ez a társaság 1956-ba,n alakult, akkortájt 9200 hektár terület tartozott hozzánk, ami azóta lecsökkent 3500 hektárra, többek között az időközben kialakított üdülőövezet folytán. Engem 1964-ben vettek fel tagnak — 18 éves voltam —, téhát jól emlékszem a ré■ gebbi időkre. Akkoriban fele gondunk sem volt az erdő tisztán tartásával a nagy területen, mint manapság a 3500 hektáron. És ahogy a tagtárs is mondja, ebben nem kis része van az üdülőtelepieknek is. Helyiek a tisztáson Németh Lászlóók nem ok nélkül hívtak meg vasárnap. Azt akarták megmutatni, miként indít rohamot a tél folyamán felgyűlt szemét ellen 32 vadász, 20 pártoló tag, hét kamion és két markológép (kisebb akciók már eddig is voltak). Plausin István kis Toyotájával terepszemlére indulunk. Ö a társaság természetvédelmi felelőse, ő irányítja az erdei hadműveletet. Űttalan utakon szökdelünk, csak a bennfentesek által ismert ösvényeken haladunk. Az eldugott tisztásokon leborított sitt, szemét, ócskavas, használt bútor. Akik idehordták, szintén jó ismerői a környéknek, vagyis helyiek. Egy kis liget mélyén „levetkőztetett” Wartburg, csak a kaszni maradt meg belőle. A forgalmi számtáblát elvitték, viszont az alvázszámot meglelem: 1 397 905. Lopott kocsi, vagy „leselejtezték”? Jó volna tudni. — Ez még hagyján. Jön a markológép, és felkapja. De a múlt héten egy többmázsás, oszlásnak indult tehenet, azelőtt meg egy anyakoca tetemét kellett eltakarítsuk. A gyomra fordul ki az embernek a látványtól. Hát még a szag! — A kamionok és erőgépek üzemeltetését ki állja? — kérdem Németh Lászlótól az egyik szeméthegy mellett. (Csupán innen két kamion szemetet vittek el.) Saját zsebből — A járműtulajdonosok. A munkájuk mellett még az üzemanyagot is ők adják. Az ilyen költségekre kértünk támogatást az önkormányzattól, vagy mint az iskolafásítási akció. A szigethalmi 2. sz. iskola udvarán és környékén 161 darab akácfát ültettünk, az összes kötilséget mi álltuk. A képviselő-testület ülésén elhangzott álláspont szerencsére kisebbségben maradt, így némi pénzt — 35 ezer' forintot — végül is kaptak a vadászok. Meg vagyok győződve, hogy nem fogják elherdálni, legkevésbé eldáridózni. És ha a képviselők többet járják az erdőt, jövőre az ideinél több pénzt is megszavaznak, Mert csupán amit én láttam vasárnap, már az is jól igazolja, amit Németh László mondott. A szigethalmi vadásztársaság tagjai évente jóval több időt fordítanak természetvédelemre, mint vadászatra. S mindezt — túlnyomó részben — a saját zsebükből. M. Gy. O. AUTÓZNI PEDIG KELL! A terhek csapdájában A benzinkút kezelője megvonja a vállát és legyint. Kényelmesen elballag az üvegkalitkájáig, ahol a motorolajokat tartják. Unottan kiemel egy flakont a polcon sorakozók közül, majd visszasétál a hófehér Lada tulajdonosához, aki az olajat kérte. Elveszi a pénzt, számol, visszaad, s közben morogva hozzám fordul: — Itt a idő, az autósszezon, a benzinkutak meg tönkremennek. Uram, lesz itt még száz forint is az üzemanyag — mondja. — Ennyire pesszimista? — Nem. Csak reálisan- mérem fel a helyzetet. Az autósok káromkodnak, hogy már megint a benzin árát emelik, mi meg azt lessük, hogy mikor áll meg végre valaki, hogy tankoljon. Pedig ez a Vác és Budapest közötti út az ország egyik legforgalmasabb szakasza. Tudja, a legutóbbi áremelés rendesen betett nekünk — teszi még hozzá. Érthető háborgás A kútkezelő szavai keserűen csengenek. De a valóság őt igazolja. A forgalom a kettes számú fő közleke: dési út mentér. lévő töltői állomásoknál — mint bizonyára az ország más helyein is :— drasztikusan csökkent az utóbb* napokban. Persze a háborgás érthető. A súlyadó, a kötelező biztosítás „beharangozott” emelése, az úgynevezett zöld kártya, valamint a benzin árának emelése állandó teherként nehezedik az emberek vállára. A jól értesültek már azt is tudni vélik, hogy az autópályákon sem lehet már túl hosszú ideig csak úgy, ingyen száguldozni...! Elszámoltatás Hogy ez utóbbi igaz-e vagy sem, annak nem jártunk utána. Mindenesetre a Magyar Autóklub, amelynek központját és megyei, városi irodáit egyre többen keresik fel, markánsabb érdekvédelmet követelve, lépni kíván. A nyomásnak engedve hirdették meg a napokban azt az aláírási kampányt, amely az autóstársadalomra nehezedő közterhek . felülvizsgálatát követeli. Vajon ötven- vagy százezer cédula összegyűjtése és a magyar parlament elnökéhez való továbbítása megoldás lehet-e? A kérdésre Szőnyi Zsolttól, a Magyar Autóklub Váfa se egy levélre ' MEA CULPA... Dörgedelmes levélben protestált a Dabas és Vidéke ÁFÉSZ elnök asszonya az április 24-én megjelent Különös eljárás című nyúlfarknyi cikkemre, melyben — egy dabasi informátorom szóbeli közlése, valamint a Táj-Szó tudósítása alapján — arról adtam hírt, miként égettette el az ÁFÉSZ a helyi lap szerkesztőségi archívumát. A dörgedelem jogos volt, s ezt mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy maga a Táj-Szó jelentetett meg helyreigazítást a legutóbbi számában pontatlanságra hivatkozva. (Amit őszintén szólva nem értek. Mert vagy elégett az.a fránya archívum, vagy nem. És ha nem, akkor miért keresik?!) Mea culpa. Dabas és Vidéke ÁFÉSZ. A Táj-Szó pontatlan volt, én hibáztam. Mentségemre szolgáljon, eleddig nem volt okom kétül lel Ihustci w rea-g xrtítian zss ségbe vonni a dabasiak lapjában megjelent híreket. Mindazonáltal nekem is van egy szerény észrevételem Molitor Erzsébet elnök asszony levelével kapcsolatban, vagy ha úgy tetszik. ez a levél váltotta ki, hogy hangot adjak hiányérzetemnek. Nevezetesen arról van szó, hogy a március 13-án megjelent Se szakítás, se gátlás című írásomban én is leírtam két kérdést, amit elöltem Riszmajer György újhartyáni lakos tett fel önöknek: mennyi az ÁFÉSZ két első emberének a fizetése, és milyen jogon vitette el a dabasi ÁFÉSZ a hartyániak pénzén vett hídmérleget Ka- kucsra? Ezekre a kérdésekre mindeddig sem Riszmajer Györgynek, sem nekem nem tüsténkedtek a válasszal. Amiből is azt kell következtetnem, hogy ama mondást, miszerint akinek nem inge, nem veszi magára — ki-ki a maga módján értelmezheti. A dabasi ÁFÉSZ például úgy: csak arra a bírálatra (kérdésre) reagál, ami igazoltan va- an, tehát számára ked- Malula Gy. Oszkár MÁR A NEVÜK IS OLTALMAT ÍGÉR Megnyílt az Artmypajzs Patika A nagy eseményre való tekintettel mind a tizenegy dolgozó bent toporgott a boltban. Várták az első vásárlót, aki percre pontosan meg is érkezett. Pedig nem volt nagy felhajtás és csinnadratta. Nem érdektelenségből, hanem kabalából. A gyógyszertár fiatal vezetője, Göndörné Dömény Terézia elmondta, rettenetesen szurkolt, hogy meg tudják nyitni a Keleti Pályaudvar környékét díszítő boltot, ami egy kft. birtokában van. Három magán- személy, egy megyei és egy fővárosi vállalat, a Phar- matica és a Hungaropharm az alapítója. Az érdeklődők egymás után érkeznek, az öt gyógyszerész és a négy asszisztens lázas sietséggel dolgozik. Az emberek a legkülönbözőbb dolgokat keresik, de a választék gazdag. Minden Magyarországon forgalmazott gyógyszert megtalálnak. Nem beszélve a babaápolási cikkekről és a fitotékatermékekről, amelyekhez az átlagosnál 10-20 százalékkal olcsóbban hozzájuthatnak. Gyógyhatású piperecikkekből, gyümölcsteákból és segédeszközökből nagy a felhozatal, és ha valami éppen hiányzik, másnapra beszerzik. Kapcsolatban állnak a gödöllői raktárral is, ahová egyelőre még telefonon, de a későbbiekben számítógépen adják le a rendelést, így minden igényt ki tudnak elégíteni, mert naponta kétszer szállítanak a két társtulajdonos cég készleteiből. Pest megyei szervezete titkárától kértünk választ: — Mi elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy a parlament tűzze napirendre az általunk felvetett kérdéseket. Var "is, hogy a T. Ház az autózással kapcsolatos bevételekről számoltassa el a kormányzatot, külön is részletezve a meghatározott célokra beszedett összegeket. Vagyis az adó-, az ütés környezetvédelmi alap, valamint a gépjárműadóból befolyt pénzek felhasználását szeretnék nyomon követni a polgárok. A másik a gépjármű-felelősségbiztosítás kérdése. Azt szeretnénk elérni, hogy ebben a témakörben is a parlament gyakoroljon ellenőrzést, — Időközben kiderült egy APEH-vizsgálat során, hogy a biztosítók által követelt 43 és fél százalékos díjemelés enyhén szólva jogtalan, mivel a biztosítók már eddig is 150 millió forintos nyereségre tettek szert a beszedett díjakból. — Ez is azt bizonyítja, hogy a parlamentnek kellene ellenőrzést gyakorolnia az említett kérdésekben. Egy vizsgálat megállapíthatná, hogy igazságtalanul nagy terhek nehezednek az emberekre. A képviselők állásfoglalásaiból pedig egyértelműen kiderülne, hogy mennyire értik meg választóik gondjait, problémáit. — Ismereteim szerint szinte mindenki igazságtalannak tartja a kialakult helyzetet. — Ha ez így van, akkor változtatni kell. De én nem vagyok ennyire optimista. Sajnos, volt már arra példa, hogy az Autóklub szakembereit az illetékes minisztérium meg sem kérdezte, egyszerűen csak eldöntött kérdéseket. Pedig nálunk szakemberek dolgoznak, akik a közlekedéssel kapcsolatos dolgokhoz igazán értenek. — Egy konkrét példát hallhatnánk? A frissen szakvízsgázott patikavezetö bizalommal néz * jövő elé. Tudja, sok a beteg és rajtuk segíteni kell A dolgozók ismerkednek az új gépekkel, de nem feledkeznek meg az emberekről, hiszen elsősorban értük vannak itt (Vimola Károly felvételei) Mondhatnánk, hogy a fiatalok, lendületesek, tele megyében nem ők az elsők, tenni akarással , y Mar a nevük is oltalmat de úgy érzem, mindenkép- fgér: Áram-pajzs. pen figyelmet érdemelnek: Papp Antonella Hibás elképzelés — Természetesen. Itt van mindjárt az új KRESZ bevezetése. Az újságokból tudtuk meg mi is, hogy talán ősztől lesz ilyen, hogy 50 kilométerre korlátozzák a lakott területeken való áthaladást, hogy nappal is égniük kell a fényszóróknak, stb. Ezek semmiféle eredményt nem fognak hos^*. Tavaly, amikor Demszky Gábor a környezetvédelmi világnapon kitalálta, hogy Budapesten a közlekedési lámpák átállításával lassítsák a forgalmat, teljes volt a káosz. Nemcsak az autósok káromkodtak, hanem a gyalogosok is, akik minden korábbinál több mérgező anyagot szívhattak be. Ez várható — csak nem egy napig — a forgalomlassítástól. A fényszórók állandó használata is hibás elképzelés. Aki ért egy kicsit a műszaki dolgokhoz, az tudja, hogy a lámpáknak energiára van szükségük, s a generátorok megfelelő működéséhez végül is a benzinfogyasztás növekedése járul hozzá. Magyarán: minden kocsi több benzint fog elhasználni. . — Ez nem szolgálja a környezetvédetem ügyét. ■— Pontosan ezt mondtuk volna el azoknak, akik a szakembereik megkérdezése nélkül kívánnak milliókat érintő kérdésekben döntést hozni. Csitári János
