Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-11 / 110. szám

MHSZ Nemkívánatos az újságíró Többen nekiestek Bátonyi Csabának, a Fekete Doboz újságíró operatőrének, le­tépték róla az ingét, rug­dosták a kameráját, amely közben be volt kapcsolva, majd végül eltávolították a teremből. Történt mindez vasárnap Nyíregyházán, a Magyarok Nemzeti Szövet­sége által meghirdetett po­litikai nagygyűlésen. A ren­dezvényen mintegy 40 résztvevő előtt Menyhárt László, a szövetség országos elnöke mondott beszédet. Bátonyi Csaba kamerájává! felvételeket akart készíteni. Menyhárt László felszólí­totta, hogy hagyja el a he­lyiséget, mert, mint mon­dotta, a Fekete Doboz az MNSZ számára nemkívá­natos orgánum. Az újságíró azzal érvelt, hogy nyilvános politikai eseményről van szó, következésképpen joga van felvételeket készíteni. A résztvevők ennek ellené­re eltávolították. MILYEN LEGYEN EURÓPA BIZTONSÁGPOLITIKÁJA A francia védelmi mi­niszter, Pierre Joxe részvé­tele különleges jelentőséget adott a visegrádi. hármak védelmi miniszterei szoká­sos találkozójának. Ezt Für Lajos honvédelmi minisz­ter mondta, azt követően, hogy hazaérkezett az egy­napos találkozóról, amely­nek színhelye a csehorszá­gi Merin volt. A miniszter elmondta: Pierre Joxe arról kívánt tá­jékozódni, hogy a visegrádi hármak hogyan képzelik el az új európai biztonságpo­litikát. A francia miniszter a találkozón külön hangsú­lyozta. hogy a kontinens biztonsága Magyarország, Csehszlovákia és Lengyel- ország aktív részvétele nél­kül nem teremthető meg. A Nyugat-európai Unió jú­niusi találkozóján — amely­nek egyik kiemelt témája az európai katonai struk­túra megteremtése lesz — Budapest már állandó meg­hívottként vesz részt. Mint Für Lajos hozzátette: az Európai Közösség után vár­hatóan a Nyugat-európai Uniónak. is társult . tagja lesz Magyarország. A magvar honvédelmi miniszter azonban hangsú­lyozta, hogy a NATO-nak, továbbra is megkülönbözte­tett szerepe lesz a globális biztonság megőrzésében. A helyi konfliktusok kezelésé­re viszont az unió alkalma­sabbnak látszik. Az MTI kérdésére vála­szolva elmondta, jhogy a bősi erőmű körüli vita is szóba került. A francia ven­dég kérdezett rá az ebéd ideje .alatt, s a csehszlovák .védelmi miniszter, Lubqs Dobrovsky kifejtette az is­mert prágai álláspontot. Für Lajos szerint a két or­szág közötti vita alkalmas arra, hogy tüzeket szítson, de ezek remélhetőleg csak érzelmiek lesznek, tehát nem olyanok, mint amilye­nek a volt Jugoszláviában kialakullak. OSVÁTH-EMLÉKÜNNEPSÉC A Belügyminisztérium megállta a helyét (Folytatás az 1. oldalról.) emlékünnepségen a minisz­terelnök a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a Belügyminisztérium az adott politikai körülmények között megállta a helyét. Ha sár fröccsent rá, - az mindig idegen érdekek szolgálatában történt, olyas­mi miatt, amit az idegenek vagy a velük kollaborálok hajtottak végre. S e mi­nisztérium éppen Osváth László pályafutása idősza­kában, főként Magyary Zoltán tevékenységének eredményeként jutott el odáig, hogy elméletileg és gyakorlatilag egyaránt európai szintű legyen. Ebben az időszakban — a 30-as években —, amikor •a Belügyminisztérium tiszt­viselői magas szintű elmé­leti és gyakorlati ismeretek birtokában, koncepciózu­sán, emberi tisztességgel megalkották tevékenységi körüket, a tárca területe komplexitásában átfogta az emberek életének jelentős részét. Az általános köz- igazgatási, rendőri, csend­őri, karhatalmi ügyek mel­lett ez a minisztérium fog­lalkozott a szociálpolitiká­val, az egészségpolitikával és a munkaügyi kérdések­kel is. Azzal pedig, hogy alkotmányos keretek között koncentrálta a hatalmat, vitathatatlanul az líM5-öt megelőző időszak legmeg­határozóbb minisztériumá­vá vált. Kállay Miklósnak, Ma­gyarország egykori minisz­terelnökének könyvéből idézve Antall József rámu­tatott arra Is, hogy e kor­ban a köztisztviselők soka­sága vállalta humánus hoz­záállásával az úgynevezett másik Magyarország meg­mutatását. Ugyanis csak 1933—39. után 200 ezer er­délyi menekült volt az or­szágban, akiknek száma csupán Észak-Erdélv visz- szacsatolását követően apadt 60 ezerre. Emellett több mint 100 ezer mene­kült érkezett Lengyelor­szágból is. S nálunk — a Belügyminisztérium átfogó humanista politikai maga­tartása miatt — nemzetiség­re és vallásra tekintet nél­kül valamennyien oltalmat találtak. A politika ugyanis ekkor egyértelműen Hit- ler-ellenes és antikommu- nista volt. A minisztérium pedig az adott korszaknak megfelelően előkészítette a társadalmi átalakulásának a demokratikus formáját. A szerteágazó tevékenységet végző minisztériumban ez idő tájt számos ellenzéki párthoz tartozó főtisztviselő is tevékenykedett. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELŐTT A SZENT KORONA-ÜGY Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén várha­tóan befejezi a Szent Koro­na-üggyel kapcsolatos, a büntető törvénykönyv kö­zösség elleni izgatás törvé­nyi tényállásának alkotmá­nyossági vizsgálatát. Az in­dítványozó kérdései alapján a testületnek arról kell ha­tároznia, hogy a közösség elleni izgatás bűncselekmé­nye ellentétes-e az alkot­mányban meghatározott szólás- és sajtószabadság, valamint a szabad véle­ménynyilvánítás szabályai­val. A testület megvitatja azt az indítványt, amely sze­rint alkotmányellenes, hogy a bíróság az elkobzásra irá­nyuló eljárás során jog­hátrányt alkalmaz anélkül, hogy a bűnösségről állást foglalna. Az alkotmánybí­rók megtárgyalják azt az indítványt is, amely sze­rint a polgári törvény- könyv egyes rendelkezései indokolatlanul korlátozzák a magántulajdont, illetve előnyösebben kezelik a tár­sadalmi és szövetkezeti tu­lajdont. A Belügyminisztérium mintegy másfél száz éves életét összegezve Antall Jó­zsef felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a minisztérium példamutató szerepével megmutatta vállalható örökségét, amelynek egy­aránt része az emberség, a szociális érzékenység és a demokratizmus. De a tör­ténelmi igazsághoz tartozik az is, hogy a minisztérium olyan törvényeket és jog­szabályokat is kénytelen volt végrehajtani, amelyek például a nácizmussal ösz- szefüggésben reá hárultak. Mindez természetszerűleg megosztotta a tisztviselői karát. De akik elvégezték a mentéseket, s akik csökken­tették és enyhítették a jog­sértéseket, nem azonosítha­tók a másik oldallal. Gon­dolatait zárva a miniszter- elnök szólt arról is, hogy nem lett volna menekült- ügy, nem lehetett volna megmutatni a másik Ma­gyarországot. ha ezeket a kérdéseket legalább nagy vonalakban nem vállalta volna Horthy Miklós kor­mányzó is. Akadálytérképet készítenek Elmaradtok az éles viták Kenésén Csak némi hangsúlyeltoló­dást, nem pedig fordulatot hozott az MDF parlamenti frakciójának gazdasági és szociálpolitikai álláspontjá­ban a testület hét végén Balatonkenesén tartott ülé­se. A befejeztével tartott sajtótájékoztatón egyértel­műen kiderült, hogy téves volt az a beharangozás, mi­szerint éles vitákra és gyö­keres koncepcióváltásra ke­rül sor. Sem erről, sem pe­dig a feltételezett ellentétek­ről nem beszélt Kónya Imre frakcióvezető. Elmondta viszont, hogy a gazdaságot tekintve a stabi­litás megtartása mellett' a növekedés feltételeinek megteremtése is. a prioritá­sok közé került. Ennek je­gyében elengedhetetlennek tartják a frakció tagjai a pénzügyi intézményrendszer hiányzó elemeinek pótlását, a privatizáció és a kárpótlás gyorsítását, az infrastruktú­ra fejlesztését és vállalko­zást támogató környezet ki­alakítását. A sajtótájékoztató részt­vevői a konkrétumok fel­sorolását kérték. Erre vo­natkozóan Szabii Tamás tár­ca nélküli miniszter el­mondta többek között azt, hogy első lépésként elkészí­tik azt az „akadálytérké­pet”, amely pontosan és kendőzetlenül felvázolja a fejlődés gátjait. Ezt köve­tően, ennek alapján dolgoz­zák ki, a részletes cselekvé­si programot. A vállalkozá­sok támogatásával kapcso­latosan Szabó Tamás elkép­zelhetetlennek mondta azt. hogy a vállalkozók minden­napos likviditási gondjaik­hoz megkülönböztető ked­vezményt, kamatcsökkentést kapjanak. Véleménye sze­rint a kamatok egyébként is mérséklődhetnek majd az infláció elleni intézkedések hatására. Takácsy Gyula, az Or­szággyűlés gazdasági bi­zottságának elnöke a növe­kedés feltételei között a termékstruktúra-váltás szükségességét és az új pia­cok megszerzésének fontos­ságát hangsúlyozta. Külön kiemelte: számunkra rend­Demonstráció a Velencei-tóért (Folytatás az 1. oldalról.) szintje miatt válságos hely­zet alakulhat ki. tönkre­mehet a nemzeti értéknek számító, milliárdokért ki­alakított üdülőterület, vé­leményük szerint a problé­ma enyhítésére nem történ­tek megfelelő intézkedé­sek. Amint a parlament kör­nyezetvédelmi bizottsága elnökének küldött petíció­jukban megfogalmazták, felháborítónak tartják, hogy bár a télen a kor­mánytól e célra kapott 23 millió forint felhasználásá­val már 1 millió köb­méternyi ivóvizet is kellett engedni a tóba tavasszal a Császár-patakból. Az állam — hangzott el a demonstrá­ción —, az elmúlt két év­tizedben csaknem 100 mil­liárd forintot költött az üdülőkörzet kialakításába a vízügy pedig csaknem 10 milliárd forintot kapott a tó vízminőségének javítá­sával, a vízszint optimális szinten tartásával, a stran­dok, valamint a partfalak kialakításával kapcsolatos beruházásokra, A demonstráció szervezői és résztvevői szerint meg­kérdőjelezhető e hatalmas összegek felhasználásának helyessége, a „betonteknő” megálmodójának és megva­lósítójának adott állami dí­jak és kitüntetéseik jogossá­ga. A türelmi idő lejárt! — hangoztatták a megmozdu­lás résztvevői, s azt kérték, hpgy egy független helyi bizottság vegye kézbe a ki­emelt üdülőkörzet meg­mentésének ügyét. A megmozdulást köve­tően az MTI tudósítója megkérdezte Szabó Má­tyást, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igaz­gatóját, mi a véleménye a demonstráción elhangzot­takról. A vízügyi vezető kifejtet­té, hogy az elmúlt évek aszályos időjárása vezetett a tó vizkészletének jelentős csökkenéséhez, A Velencei-tónál végre­hajtott fejlesztések, beru­házások mindvégig kor­mányprogram alapján, ál­lamilag biztosított pénzből, s nem a vízügy kénye-ked- ve szerint történtek — mondta az Illetékes vízügyi igazgatóság vezetője. kívül fontos a keleti piac is. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a munkanélküli-jutta­tásból rövidesen kieső mintegy 150 ezer emberrel, új megoldásról nem tudott beszámolni Kis Gyula, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság el­nöke. Ók, mint mondotta, majd szociális segélyért fo?- lyamodhatnak, s ugyanak­kor a társadalombiztosítás szolgáltatásai is adottak lesznek számukra és a csa­ládjuk részére egyaránt. Az ülésen a munkanélkü­liség kiút.jának gazdasági megoldásai mellett foglal­koztak a szociális ellátás módosításával. Hangsúlyel­tolódás e vonatkozásban is tapasztalható, hiszen előtér­be került a gyerek-, a nö- és a családvédelem megerő­sítése. Mint elmondtál:, már folyamatban vannak a ter­hesgondozási járandóság be­vezetésével kapcsolatos megbeszélések, s arra is ké­szül a javaslat, hogy a gye­reknevelést is elismerjék munkaviszonynak, sőt az anyák ez idő alatt fizetést is kaphassanak. Mindezek hatására, mutatott rá Kis Gyula. remélhető, hogy nem csak a kényszerfoglal­koztatott nők, vagy a mun­kanélküli asszonyok száma csökken majd, de ugyanak­kor javulnak a gyerekválla­lás feltételei is. A frakcióülésen a gazda­ság- és a szociálpolitika együtt, egymásra való köl­csönhatásában elemezve U napirendre került. Mint Ta­kácsy Gyula a sajtótájékoz­tatón kifejtette, a gazdasági növekedés előkészítésével, egyben a foglalkoztatáspo­litika és a munkahelyterem­tés is a prioritások közé került. A sajtótájékoztatón Kó­nya Imre frakcióvezető be­jelentette: a parlamenti munka gyorsítása érdekében felkérik a kormányt, hogy * törvény ja vasi a tok előkészí­tése során úgy mérlegelje­nek, hogy azok csak a fel­tétlenül törvényi szabályo­zást igénylő rendelkezéseket tartalmazzák. Az e körbe nem tartozó kérdéseket ala­csonyabb szinten indokolt szabályozni. Új munkaügyi kézikönyv Új munkaügyi kézikönyv jelenik meg „Megváltozott munkaügyi gyakorlat” cím­mel még több új munka­ügyi törvény hatálybalé­pése előtt. A szerzők értel­mezik, magyarázzák a ren­delkezéseket, ‘ útmutatást adnak a gyakorlati alkal­mazáshoz. Foglalkoznak az új munka törvénykönyvé­vel, a szakszervezetek, a kollektív szerződés, az üze­mi tanács szerepével, a munkaviszony megszünte­tésével, a munkaügyi jogvi­tákkal. Mintákat adnak az új szabályok szerinti mun­kaszerződésekre, felmondá­sokra. A könyv feldolgozza a közszolgálati törvényt is, ismerteti a foglalkozta­tási törvény szabályait. Kádár kapta a legtöbbet Kádár Béla külgazdasági miniszter, az MDF jelöltje kapta a legtöbb, 3250 szava­zatot az előzetes eredmény szerint a vasárnapi békés­csabai időközi parlamenti választáson. A mandátum sorsa azonban ezzel nem dőlt el, mert rövidesen — valószínűleg két hét múlva — újabb fordulóra kerül sor, mivel az 51 303 válasz­tásra jogosult békéscsabai polgár közül mindössze 14 113 adott le érvényes sza­vazatot. Ez 27,5 százalékos aránynak felel meg. A sza­vazás érvényességéhez vi­szont 50 százalék plusz 1 szávazatos arányra lett vol­na szükség. Érvénytelen a szavazás RENDKÍVÜLI KORMÁNYÜLÉS A GAZDASÁGI STRATÉGIÁRÓL célzó stratégia kidolgozását lehetővé teszik a stabilitási a pénzügyi egymsúly, a va­lutatartalékok növekedései a piacgazdaság intézmé­nyeinek kialakítása, a vál­lalkozások, a privatizáció terén már elért eredmé­nyek. A kormány számít arra, hogy e lépések nyo­mán tovább erősödik a nemzetközi szervezetek, a pénzpiacok és a befektetőik bizalma gazdaságpolitikáink iránt. A kormány vasárnap tar­tott ülésén áttekintette első két évi tevékenységének gazdasági eredményeit, és megvitatta a következő'két év gazdasági stratégiáját. A kormányszóvivőtől kapott tájékoztatás szerint e stra­tégia középpontjában az egészséges és tartós gazda­sági növekedés feltételeinek megteremtése áll — a gaz­dasági és pénzügyi egyen­súly fenntartása, a társada­lompolitikai szempontok fokozott érvényesítése mel­lett. A gazdasági stratégia fő irányai szervesen illesz­kednek a kormány négy­éves gazdasági program­jába. Ennek keretében a kor­mány egyebek között lépé­seket tesz a gazdaság mo­dernizálását és versenyké­pességét érintő infrastr. k- turális fejlesztések gyorsítá­sára. Felgyorsítja az olyan, a gazdasági élet szereplői­nek. pénzügyi helyzetét ja­vító megoldások kidolgozá­sát, amelyek elősegítik a szerkezet- és tulajdonvál­tást, a termelő-beruházáso­kat és a munkahelyterem­tést, Javítják a magyar bank- és hitelrendszer mű­ködését. Ugyancsak lépése­ket tesz a kormány a re­gionális válságok kezelésé­re, a privatizációnak, ezen belül a kárpótlásnak a ha­zai tulajdonszerzést szélesí­tő gyorsítására, a műszaki és humán versenyképesség növelésére. A kiegyensúlyozott gaz­dasági növekedés feltételeit

Next

/
Thumbnails
Contents