Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-06 / 82. szám

MÉLYPONTOK fl MEZŐGAZDASÁG Eladhatét termelni — Baljós felhők gyüle­keznek a magyar mezőgaz­daság fölött, s ma még nem lehet tudni, hogy a koráb­ban sikeresként jegyzett agrárágazatot nagy vihar­ral elmossák-e vagy mégis megállítható ez a kedvezőt­len folyamat... Ezekkel a gondolatokkal kezdte mondandóját a me­gyei Teszöv küldöttközgyű­lésén dr. Gyovai Pál, az ér­dekvédelmi szervezet tit­kára, majd így folytatta: — A rendkívül rassz gazdasá­gi alapon példátlan szerve­zeti és szerkezeti átalakítást kell végrehajtaná. KRITIKUS SZINT A mezőgazdaság már a pártállam utolsó éveiben sem volt a rangjának, sú­lyának megfelelően kezel­ve. azonban az utóbbi két- három esztendő minden képzeletet felülmúlt. Az előrelátó, a reformszellemű agrárértelmiség már régóta nem a kolhoz típusú szövet­kezetekért aggódik, hanem azért a mezőgazdaságért, amely egyben a vidék, a magyar falvak lakóinak is a megélhetését jelenti. Elhangzott, hogy jó len­ne a belső átalakuláshoz szorosan kapcsolódó egyéb törvényeket mihamarabb lezárni. Így például a na­gyon várt föld-, közbirto- kossági és erdészeti tör­vényt. A megyei Teszöv titkára külön is hangsúlyoz­ta, miszerint sajnálatosnak tartják, hogy a hazai élel­miszeripar külföldi kiárusí­tásával a magyar termelők egy történelmi lehetőségtől esnek el, attól, hogy bebi­zonyítsák országnak-világ- nak; mire képesek szorga­lommal, szaktudással. Szükség volna a saját te­rületen telepítendő feldol­gozóüzemekre, így lehetne megállítani azt a kiárusítá­si folyamatot, amely a nö­vényolaj- és cukoriparban már javában tart. Mind több az olyan, ag­rár szakértőktől származó prognózis is, miszerint több termék esetében akár elér­hetjük a kritikus szintet. TÁMOGATÁS NÉLKÜL A világon az országok nagy többségében nem el­hanyagolható mértékű tá­mogatást élvez a mezőgaz­daság: például Japánban eléri a 74, Ausztriában a 45, az USA-ban pedig a 34 szá­zalékot is az árbevétel ará­nyát tekintve. Ezzel szem­ben a hazánkban gazdálko­VlUAMÓfÉUr AKI KERES Nem, nem a közmondásról szól a cím, hogy aki keres, az talál is ... Éppen a fordítottjáról töpreng a hírlapíró, arról, vajon aki keres, az mennyit keres, s amennyit, az miként aránylik a kereset fejében kifejtett munka társadalmi hasznosságá­hoz? A megye gép- és gépi berendezés-iparának üzemeiben lelni különleges szaktudású, egyedi be­rendezéseken dolgozó szakmunkásokat, akik havi keresete 45-50 ezer (bruttó) forint... mint egy ügyesen bóvlival kereskedő kft.-ben annak az akárkinek a jövedelme, akinek se szakképzettsége, se szaktudása. Az előbb említett munkások néhányszor tízfős csoportja természetesen kivétel; szabályt erősít. A szabály pedig sajnálatosan az, hogy a termelőága­zatokban lehet a legkisebb jövedelemhez hozzá­jutni, szaktudás ide vagy oda. A gépipar hat alága- zatában a megyén belül a legjobban a műszer­ipari vállalatoknál lehet keresni. A jövedelmek ott egy-két ezer (bruttó) forinttal magasabbak, mint a többi öt területen. Ez a különbség persze valójában nem nagy, hiszen a bruttó forintokat le- soványítja a járulék és adófizetési kötelezettség. Mégis, versenyhelyzetben előnyben lehetnének a műszeripari vállalatok, hiszen többet tudnak fi­zetni, mint mások. A lehetnének, a feltételes mód azonban érzékelteti: nincsen versenyhelyzet. Egy­re több ember kényszerül rá arra, hogy pusztán munkát keressen, s ne nézze, mennyit fizetnek ér­te ... Ami sem a munkaadónak, sem a munka­vállalónak nem jó. Nem jó, mert minimálisra kor­látozza a követelmények érvényesíthetőségét. Csekély követelményekről beszélhetünk ugyanis akkor, ha tudjuk, tavaly az iparban a bruttó át­lagbér 17 357 forintot tett ki, de a gépiparban negyven forinttal haladta meg a 16 ezret... Mun­kaadó és munkavállaló mit követelhet ennyiért?! (M) Csekély remény Növekvő követelések Módosulnak a jogszabályok Qssx&fogiofi privcsfixációs í&rvény dó mezőgazdasági szerve­zetek elmúlt évi központi befizetései elérték a 43 mil­liárd forintot, szemben a 13 milliárdos állami támoga­tással, s ebből adódik aztán a magyar mezőgazdaság 30 milliárdos úgynevezett „el­tartó pozíciója'’. Dr. Gyovai Pál elemző előadásában kitért arra, hogy amíg Nyugal-Európá- ban egy liter tej körülbelül egy dollárt ért, a szomszé­dos Ausztriában 12 schil- linget; a malmi búza ton­nájának felvásárlási ára szomszédunknál 3 ezer schilling. Ezzel szemben Magyarországon a mező- gazdasági árak az elmúlt évben nem hogy emelked­tek volna, hanem átlagosan 1,5 százalékkal csökkentek. A megyei Teszöv érdek­körébe tartozó 71 mezőgaz­dasági nagyüzem, illetve rt. közül 39 közös gazdaság el­múlt évi eredményei alap­ján összességében mintegy 2 milliárd forintos vesztesé­get mutatott ki, ugyanak­kor 31 téesz 850 milliós nyereséget hozott. Jóllehet a szövetkezetek a régi ér­telemben már nem érdekel­tek abban, hogy nyereséget mutassanak ki, a megye gazdaságainak tragikusan negatív eredményei a pesz- szimista prognózist is felül­múlják. Nem igazán kedvező az sem, hogy vitatható módon ugyan, de a kárpótlásra igénybe vehető terület 82 százaléka, azaz 2,8 millió aranykorona-értékből közel 2,4 millió AK-t közölt a megyei kárrendezési hiva­tal a szövetkezeteknek. MEGTENNI MINDENT A megyei Teszöv titkára a küldöttközgyűlésen végül elmondta, hogy a katasztro­fális pénzügyi helyzet elle­nére, szakmai becsületből tegyenek meg mindent a szövetkezeti tagok a földek műveléséért. Lehetőség sze­rint javítani kell a piacku­tató munkát, vagyis csak az eladható termékek előállí­tásával foglalkozzanak. Gyócsi László A parlamentben az el­múlt héten újabb törvény- javaslatról vitáztak a hon­atyák. Szabó Tamás priva­tizációt felügyelő tárca nél­küli miniszter olyan terve­zetet nyújtott be, amely je­lentős mértékben módosíta­ni fogja az állam vállalko­zói vagyonára vonatkozó eddigi rendelkezéseket. A törvény általános in­doklásában leszögezik a jog­alkotók: a hazánkban vég­bemenő gazdasági változá­sok szükségessé tették a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon működésére vonatkozó átfo­gó törvény megalkotását. A cél az, hogy összehangolja az eddigi hatályos rendelke­zéseket. A Magyar Köztár­saság polgári törvényköny­véről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) kiegészülne az egyes jogi személyek vál­lalata, valamint a nem ál­lami vállalatok által létesí­tett leányvállalatok társa­sággá alakulási szabályai­val. Ezzel párhuzamosan mó­dosítani fogják a gazdasági társaságokra vonatkozó tör­vényt, illetve az átalakulás­ról rendelkező jogszabályt, valamint az állami válla­latokról szóló törvényt is. A speciális esetekre is gondoltak, pontosabban az önkormányzatok által ala­pított, a koncesszióról szóló törvény alapján működő társaságokra. Ezek a gaz­dálkodószervezetek csak akkor működhetnek tovább, ha átalakulás során az ál­lam, illetve az önkor­mányzat részesedése fenn­marad. Az átalakulás után is jogutódnak kell tekinteni az előző céget. Vajon mi történik abban az esetben, ha például köz­kereseti vagy betéti társa­ság alakult át korlátolt fe­lelősségű vagy részvénytár­sasággá? Milyen ismérvek alapján kaphatják vissza pénzüket a volt hitelezők? A polgári törvénykönyv jelenlegi szabályai szerint nemeseik ma, de a jövőben is biztosítékokat követelhet­nek a tőkéjüket befektetők. A törvény nem változtat azon a gyakorlaton, misze­rint a közkereseti vagy a betéti társaságban a tagok saját vagyonukkal felelnek a hitelezőknek a keletkezett adósságokért. Ha viszont egy korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytár­saság lesz a betéti társa­ságból, akkor kizárólag a befektetett pénz (szaknyel­ven törzs betét vagy rész­vény) értékéig felelősek a tagok a társaság tartozá­saiért. Ugyanakkor egyet­len tagot sem szabad ki­zárni — átalakulás esetén — az új társaságban való működésből. Ha valaki idő­közben megválik a társaság' tevékenységtől, akkor a gaz­dasági társaságokról szóló törvény alapján számoltat­ják el: a társaságok az üz­letrészt csak a törzstőkén vagy alaptőkén felüli va­gyonából vásárolhatják meg a kilépőtől. Az államnak mint az emberi közösséget összefogó szervezetnek az a legfonto­sabb terve, hogy a vagyo­nát hatékonyam és hozzáér­tő elmék működtessék. A tiltó és módosító rendelke­zések az új törvénytervezet­ben inkább kiegészítik egy­mást, mintsem visszafelé vezetnék a gazdasági folya­matokat. Elvárható lenne a jövőben, hogy a Pest me­gyei lakosok is bátrabban vállalkozzanak majd e tör­vény ismeretében. I. M. Érdekvédelem, tanácsadás, klubhálózat Közelebb az igényekhez A piacgazdaság építőkö­vei Közép-Európában cím­mel 1992. áipiriis 23—25. kö­zött nemzetközi marke­tingkonferenciát tartanak Sopronban. Az elmúlt év januárjában megalakult Magyar Marketing Szövet­ségnek ez lesz a második rangos megmérettetése. Nemzetközi kapcsolatai révén a magyar marketing- szakma és annak művelői bekapcsolódhatnak a nem­zetközi piaci vérkeringés­be; szakmát segítő szolgál­tatásai révén pedig az MMSZ törekszik az infor­mációs bázis kialakítására, továbbá kül- és belföldi szakértői közvetítésre és ta­nácsadásra. A közeljövőben marke­tingklubok kezdik meg mű­ködésüket — egyebek kö­zött az agrárágazatban. Szé­les körű elterjedését jel­zi, hogy a banfcmarketing és az idegenforgalom is ré­sze a hálózatnak. Hazánk Közép-Európa azon régiója, ahová na­gyobb biztonsággal érkez­nek a nyugati befektetők, mint az egykori KGST bár­melyik tagállamába. Szak­értők szerint még északi szomszédunk, a Cseh- ős Szlovák Köztársaság is vonzó a nyugati tőke szá­mára. A soproni konferencia célja — hangzott el a Ma­gyar Marketing Szövetség sajtótájékoztatóján — ezt segítendő: a nyugati tőke és a külföldi vállalatok működéséhez szükséges marketingszolgáltatások meghatározása. Kandikó József, az MMSZ elnöke, elégedetten mond­ta, hogy imponáló hazánk piaci pozíciója, s erre már lehet építeni. A gazdasági megerősödéshez azonban kétségtelenül egy gördülé­kenyen működő bel- és kül­piac szükséges. A konferencia fő védnöke a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, hivatalos biztosítója pedig az Állami Biztosító Rt. Utóbbi feladata egyebek kö­zött segíteni a rendezvény nívós és zavartalan biztosí­tását, s vállalni egyfajta kockázatot. Ugyanis a leg­gördülékenyebb vállalko­zók is igényli a biztonsá­got. PÁLYÁZATTAL ELNYERHETŐ TÁMOGATÁS Hitelező pénzintézetek Az elmúlt évben folyta­tódott és felerősödött a szer­vezeti átalakulás a megye szövetkezeteiben. A közös gazdaságokban működő kft.-k száma eléri a nyolc­vanat. Eredményes tevé­kenységüket nehezítik a mind súlyosbodó alapanyag- árat, a partnervállalatok fizetésképtelensége, a keres­let rohamos csökkenése. Pest megye mezőgazdasá­gi nagyüzemeinek a köve­telése egy év alatt kereken 1 milliárd forinttal növeke­dett. A partnercégek részé­ről egyre halványabb a re­mény tartozásaik kiegyen­lítésére, ennek következté­ben érthetően megnöveke­delt a rövid lejáratú hitelek és szállítói tartozások nagy­sága is, méghozzá 4,5 mil- liárdról, 4 milliárd 9Ó0 mil­lió forintra. A tagszövetkezetek va­gyona 1991 végén elérte a 28,6 milliárdoi, s lényegében ez az összeg képezi esetünk­ben a vagyonnevesítés ösz- szegét. Ez utóbbi hozzáve­tőleg 70-80 ezer tulajdo­nost érint majd, így átla­gosan egy főre 300 ezer fo­rintot meghaladó értékű üzletrész jut. Tavaly a va­gyonnevesítés íélszáz közös gazdaságban már megtör­tént mintegy 6 milliárd fo­rint értékben, Gy. Felgyorsultak a mezőgaz­daságot támogató kormány­intézkedések. A nagyüze­meknek és a kistermelőknek pénzügyi keretek biztosít­ják az aktuális munkák el­végzését, illetve a szüksé­ges anyagok, köztük a ve­tőmagvak, a kemikáliák, s a különböző növényvédő szerek beszerzését. A héten jelent meg a Földművelésügyi Miniszté­rium azon pályázati felhí­vása, amely a reorganizá­ciós program keretében el­érhető kamattámogatásra, a hitelek törlesztésére irányul. LEGFELJEBB 7 ÉVRE A támogatás célja a me­zőgazdasági szövetkezetek alap-, s a hozzá kapcsolódó kiegészítő tevékenységét szolgáló vagyontárgyainak hasznosítása. A támogatás szempontjából vagyontárgy­nak minősülnek az ingatla­nok, a műszaki berendezé­sek, a gépek, járművek, egyéb berendezések, felsze­relések és a tenyészállatok. Pályázhat valamennyi, a de­vizajogi szabályok alkalma­zása szempontjából belföl­dinek minősülő természetes személy, a természetes sze­mélyek többségi tulajdoná­ban álló gazdasági társaság és az 1992. évi I. törvény alapján működő szövetke­zet. Az átalakult szövetkezet, vagy annak jogutódai csak abban az esetben igényel­hetnek támogatást, ha a vagyonukat terhelő — ál­lammal, a bankkal és szál­lítókkal szembeni — kötele­zettségeik együttes összege a pályázat benyújtásának időpontjában nem érik el a vagyoni érték 50 százalékát. Kamattámogatás legfel­jebb 7 évre adható a reor­ganizációs célokat szolgáló hitelekhez, amelyek futam- és türelmi idejét a kereske­delmi bankok határozzák meg, a megtérülési idő, a hitelvisszafizető képesség és a hitelforrás figyelembe­vételével. A hitel kamata a jegybanki refinanszírozási feltételekről, illetve az egyéb forrásszerzési lehetőségektől függőén változó. A résztve­vő bankok a kamat mérté­két üzletpolitikájuknak megfelelően egyedileg álla­pítják meg. TÖBB LEHETŐSÉG A kamattámogatás mér­tékét és ütemezését illetően a pályázó a következő lehe­tőségek közül választhat: az első két évben 100 százalék, az ezt követő legfeljebb öt évben a még fennálló hite­lekre 80, 60, 40, 20 és 0 szá­zalék. A pályázók a kereskedel­mi bankok és pénzintéze­tek bankszerveihez (fiókjai­hoz) fordulhatnak. A pá­lyázati felhívás közzétó*' léig hitelezési szándékú’ a következő bankok jel ték: Magyar Hitelbank Rt Kereskedelmi Bank Rt., Agrobank Rt., Mezőbank Rt., és a Budapest Bank Rt., valamint az Országos Taka­rékpénztár és a Kvantum Bank Rt. Figyelemre méltó, hogy a megnevezett kereskedelmi bankokon kívül a finanszí­rozásban bármely más pénz­intézet is közreműködhet, amely vállalja a reorganizá­ciós célokat szolgáló hitelek kihelyezését. Ugyanakkor lehetőség van az Agrárvál­lalkozási Hitelgarancia Ala­pítvány bevonására is, a kockázat csökkentése érde­kében. SAJÁT HATÁSKÖRBEN Az alapítvány az alapító bankok (Agro, Budapest, Kereskedelmi, Magyar Hitel és Mezőbank Rt.) által en­gedélyezett fejlesztési célú hitelek garantálására vál­lalkozhat. Ezáltal a szoká­sos mértékű vagyoni bizto­síték jelentős mérséklésével juthat hitelhez az agrár- vállalkozó. E bankok a ga­rancia vállalását — hitelbí­rálat-engedélyezési eljárás részeként — saját hatáskör­ben intézhetik. Gy. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents