Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám

OLCSÓM MIN Az elérhetőre szövetkeztek Bár régi a géppark, mégis minőségi termékek kerülnek ki a nyomdából — az ügyes asszonykezek rutinnal végzik dolgukat Nehéz az átalakulás NÉVTELEN LEVELEK RÁCKEVÉN A közelmúltban élénk vitát váltott ki a ráckevei Arany Kalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 700 tagjában és alkalmazottjában az átalakulás folyamata. Voltak, akik emellett voksoltak, de szép számmal akadnak olya­nok is, akik naponta névtelen levélben fenyegetik meg az elnököt és a vezetőséget. Az Anonymusok többnyire nem is tudják megindokolni valódi problémájukat. Ügy tűnik, a múlt sebei most szakadnak fel az emberekben. Eltelt egy év, és nem is akármilyen. Az ipari szö­vetkezetek többségét leg­alábbis sok megpróbáltatás érte — a talponmaradtak bizonyára holnap is élnek. Ez utóbbiak közé sorolha­tó a Dunaharasztin műkö­dő Texgraf szövetkezet is, amely nemrég tartotta köz­gyűlését. Váltott profil — A legnagyobb megráz­kódtatást a volt szocialista piacok elveszítése jelentet­te — elemzi a helyzetet dr. Bernáth Tibor elnök —, de nem sokat javultak a bel­földi értékesítés lehetőségei sem, s a pénzügyi - helyzet is tovább romlott. Valójá­ban a negatív, folyamatok sodrába kerültünk, s kell egy kis idő, amíg a hason­ló gondokkal küszködő szö­vetkezetekkel együtt — talpra állhatunk. Textilüze­münk például egyetlen da­rabot sem tudott külföldön értékesíteni, s míg évekkel ezelőtt harmincmilliót ho­zott, ma jó, ha az öt-hat­milliót megtermeli. De ezt is csak a minőség követke­zetes javításával, s bizo­nyos profilváltással teheti. S persze a bedolgozói gár­dától is meg kellett válni: ma jóval kevesebben' va­gyunk, mint valamikor. Nincs jobb helyzet a mű­anyagüzemben sem, az ár­bevétel ott is jelentősen csökkent. Bérbe adtak mű­helyrészeket, s ma csak. a Nilcecell-gyártás maradt meg, amelyre ugyan lenne igény — az építőipar po­tenciálisan nagy felvevő — de nincs fizetőképes keres­let. Mintegy hetven száza­lékkal szűkült a termelés, ezért így nem lenne gaz­daságos, hiszen az energia- költségek aránytalanul megugrottak. Szakaszosan működik az üzem, ponto­san egyensúlyozva a „szük­séges” és az „érdemes” kö­zött. Felfrissítve — A legstabilabb a nyomda — folytatja az el­nök —, még akkor is, ha nagy a konkurencia. Eb­ben a versenyhelyzetben mi a minőséggel és az ol­csó árakkal operálunk, s elviseljük, hogy a MÁV — mint legnagyobb megren­delőnk —, négy-öt hónap múlva fizet. Óriási teher­tétel ez, hiszen mintegy ti­zenkétmillió forint állan­dó hitel mozgását jelenti — mely összeg kamatköltsége éves szinten négy-ötmillió forint! — de nem tehetünk mást, ez legalább biztos piac. Sajnos a MÁV-nak is sok adósa van, ezért folya­matosan tartozik. Termé­szetesen más megrendelés­re is dolgozunk, időközben folyamatosan kvalifikált szakemberekkel frissítettük fel a kollektívát, s ma olyan kiadványok kerülnek ki nyomdánkból, mint Somlyó György Városok cí­mű könyve a Cserépfalvi Kiadótól. Tulajdonosok A változásokat értékelve végül az sem csekély ered­mény, hogy a dolgozók las­san magukévá teszik — igaz, külső késztetésre is — a fennmaradást szolgáló követelményeket. Igazi tu­lajdonosokká válnak, akik arra szövetkeztek, hogy túl­élve a mai nehézségeket, eredményeket produkálja­nak. Reméljük, mindez sikerül a Texgrafnak. Va. É. Szomor József elnök sze­rint még mindig kevesen látják igazán, milyen ha­szonnal járhat az átalaku­lás. A tsz-ben a legutóbbi napokig ki tudták az em­berek bérét fizetni, elvetet­ték a nyári és az őszi nö­vényeket, melyek termésé­ből néhány hónap múlva jelentős bevételre tehetnek szert. Még nincs gond Á kárpótlási hullám kap­csán megközelítően 50-en jelentették be az igényü­ket a volt földjükre, azon­ban ezek zöme teljesíthe­tetlen. Ugyanis a törvény szerint hajdani épületet, régi földet, vagyis ugyan­azokat a használati tárgya­kat, amelyeknek évtizedé már a téesz volt a gazdája, nem adhatják vissza. Csu­pán a volt tulajdonnak megfelelő értékjegyet kap­hatja meg a törvényes igénylő. 2100 hektár körül van az a földterület, amely­re kárpótlást jelentettek be a téeszben, ez megközelí­tően a fele annak, amelyen ma gazdálkodnak. (Érde­kesség, hogy ennek a föld­területnek ma háromezer tulajdonosa ismert, részint tsz-tagok, azok örökösei, valamint aktív dolgozók.) A tsz vezetésének — március 27-én megtartott zárt körű tanácskozáson — végül is bizalmat szavazott a tagság. A 880 millió fo­rintnak megfelelő összva- gyon teljes egészét április 10-én nevesítik, s ígérge­tés helyett vállalkozásösz­tönző támogatást kívánnak nyújtani munkavállalóik­nak. Akikben tehát megvan a kellő merészség, immáron csatlakozhatnak a „csináld magad” mozgalomhoz. Mindent nevesítenek Az Aranykalász Termelő- szövetkezetben megszerez­hető bevétel 20 százaléka a mezőgazdasági szektorból, 80 százaléka pedig az ipari tevékenységből származik. A szakértők úgy gondol­ják, a meglevő vagyon részvénytársasági formában működne a leghatékonyab­ban. Ez semmiképpen sem mond ellent annak a terv­nek, hogy a meglevő 20 százalékos mezőgazdasági termelésrészben a tagok, illetve a volt földtulajdo­nosok ne tudnának elkülö­nülni. és egyénileg gazdál­kodni (vagy akár összevon­tan is) a majdani részvény- társasági vagyonkezelő központon belül. Végül is ennek megvalósulása lenne a cél. Ugyan ma még nincs pénzügyi likviditási gondja a téesznek, de ha a kihasz­nálatlanul álló ingatlanjait is be akarja vonni a terme­lésbe, akkor ahhoz minél előbb hozzáértő és szorgos kezek szükségesek. Arról nem is szólva, hogy az épü­letek karbantartása évente több millió forintot apaszt. Vajon arra gondoltak-e, ha a nevesítés során a tag­ság vagyonrészjegyet kap, és a részvénytársasággá vá­lás előtt benyújtják a számlát azok, akik a va­gyonrészjegyért pénzt akarnak cserébe? — kér­deztük az elnöktől. Mint megtudtuk, a tsz belső rendelkezése szerint eladható, vagy akár örököl­hető is a vagyonrészjegy. Ugyanakkor arra is számí­tani kell, hogy akár név­értéken vagy áron alul vá­sárolják majd meg a kí­vülállók. Nem biztos, hogy jó befektetés lesz ez a lé­pés. Lehetséges, hogy jobb üzlet lenne a részvényekkel kereskedni. Szellemi helyett fizikai A veszteséges mellék­üzemágakban az idén elke­rülhetetlen a létszámcsök­kentés, amely hatvan em­bert érintene. Amennyiben egyetértenek vele az érde­keltek, áthidalható megol­dásként a szellemi tevé­kenységet végzőknek fizi­kai munkát is fel tudnak ajánlani, hogy ne maradja­nak kenyérkereset nélkül. Ezzel egy darabig elkerül­hető a munkátlanság. I. M. Rakodás, és útra kelnek a Nikecell-üzcm polisztirol- gyöngyből préselt szigetclőtömbjei. Keresett termék len­ne, csakhogy egyre magasabbak az előállítás költsé­gei. Így pedig meggondolandó, hogy miként tovább a jövőben ... (Erdősi Agnes felvételei) Érvényben: 1992. április 3. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 137,20 140.00 Ausztrál dollár 69,60 61,84 Belga frank (100) 234,52 239,18 Dán korona 12,43 12,69 Finn márka 17,64 18,04 Francia frank 14,25 14,53 Görög drachma (100) 40,90 41,74 Holland forint 42,80 43,74 ír font 127,85 130,45 Japán yen (100) 59,21 60,41 Kanadai dollár 66,27 67,67 Kuvaiti dinár 266,99 272,49 Német márka 48,28 49,24 Norvég korona 12,38 12,54 Olasz líra (1000) 63,95 65,23 Osztrák schilling (100) 686,12 699,72 Portugál escudo (100) 55,98 57,08 Spanyol peseta (100) 76,01 77,53 Svájci frank 52,78 53,88 Svéd korona 13.31 13,57 USA-dollár 79,01 80,57 ECU (Közös Piac) 98,60 100,56 ITT A PRIVATIZÁCIÓ! ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Az Állami Vagyonügynökség megbízásából A MÁV UTASELLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI IGAZGATÓSÁG 15 ÜZLETÉT májusban, árverésen értékesíti az alábbi időpontban és kikiáltási árakon. Üzletszám, telephely: Profil: Jogértékesités: Kikiáltási Priv. ktg. Az árverés ár, E Ft: E Ft: ideje: 273., Soroksár, Hősök tere büfé túl.-(-béri. 220 90 V. 11. 8.00 543., Cegléd, MÁV kisker. túl. [béri. 95 50 V. 11. 8.30 562., Dunakeszi, MÁV kiskor. túl.-(béri. 1130 130 V. 11. 9.00 760., Aszód, MÁV kisker. bérlet 105 50 V. 11. 9.30 770., Pomáz, HÉV kisker. bérlet 160 60 V. 11. 10.00 771., Szentendre, HÉV kisker. bérlet 100 50 V. 11. 10.30 731., Bp. XIII., Tatai u. 3. áruda bérlet 60 40 V. 11. 11.00 800., Bp. Vili., Baross u. hiradás bérlet 2450 250 V. 11. 11.30 812., Bp. V., Veres Pálné u. 24. áruda bérlet 290 100 V. 11. '12.00 851., Rákosrendező, MÄV kisker. bérlet 75 50 V. 11. 12.30 183., Szécsény, MÁV büfé bérlet 225 100 V. 12. 8.00 561., Ncgybátony, MÁV kisker. túl.-[-béri. 65 65 V. 12. 8.30 215., Bp., Péceli út vendéglő bérlet 250 100 V. 12. 10.30 778., Bp., Balkán u. 5. áruda bérlet 80 80 V. 12. 11.30 Ai árverés helye: Budapest, Veres Pálné u. 9. 1053, tanácsterem. Az árverésen részt vevők anonimok maradnak. Az árverésen a licitálási lépcső mértéke 1 000 000 Ft kikiáltási árig 10 000 Ft 1 000 000 Ft kikiáltási ár felett 50 000 Ft A privatizációs költségre, szerződéses vezető beruházásai folytán keletkezett értéknövekedésre, valamint az üzletet terhelő, korábban felvett, beruházási hitelre hitel- és részletfizetési kedvezmény nem adható. Az árverésre jelentkezés feltétele: a kikiáltási ár 5%'ának megfelelő bánatpénz (látraszóló betétkönyv) letétbe helyezése: a május 11-én árverésre kerülő üzletek esetében május 1-jéig, a május 12-én árverésre kerülő üzletek esetében május 4-éig, 8-tól 14 óráig, Schön Katalinnál, cím: Bp., Veres Pálné u. 24. 1053, szervezési és vállalkozási osztály (telefon: 118-1966/275). További információkat az értékesítésre kerülő üzletekről ugyanott, Schön Katalin ad, a 118-1966/275-ös telefonszámon. Az adásvételi szerződéskötési kötelezettség: az árverést követő 15 napon belül. Hozzászólás cikkünkhöz A Pest Megyei Hírlap március 26-i számában megjelent „Előny helyeit elsőbbséget” című írás­sal, Tegzes Lászlónak, a szentendrei polgármesteri hivatal irodavezetőjének nyilatkozatával kapcsolat­ban az alábbiak közlését kérjük: Nem felel meg a való­ságnak és sérti a Szent­endrei Betonárugyár jó hírnevét Tegzes László iro­davezető azon állítása, mi­szerint perek sokasága bi­zonyítja, hogy nem tudni, a betoncsövek minőségi hi­bája, avagy más okozta-e a bajokat. A Szentendrei Betonáru­gyár, illetve jogelődje 1969 óta évente átlagosan 25 ezer folyóméter, összesen több mint 5 millió folyó­méter betoncsövet értéke­sített. A betoncsövek mi­nőségével kapcsolatban mindössze 1500 folyómé­terre, tehát az értékesített csövek 0,03 százalékára ér­kezett észrevétel, illetve in­dult összesen három per. A gyár saját termékei vo­natkozásában gyártóművi hibából egyetlen perben sem volt pervesztes. Dr. Bocskói György gyárigazgató

Next

/
Thumbnails
Contents