Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

KÉSIK A PRIVATIZÁCIÓ A rendezetlenség visszaköszön A közelmúltban a Booz, Allen és Hamilton ^amerikai pénzügyi tanácsadó cég — a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megbízása alapján — elemezte a magyar távközlési helyzetet, s megállapították: akkor kerülhetők el a finanszírozási problémák, ha ja fejlesztési növekmény 12-14 százalékos éves szinten marad. Ez meghatározza a vállalkozási kedvet is, hiszen az már vi­lágossá vált, hogy tőke nélkül nem megy a telefon­fejlesztés. A nehézségek kiküszöbö­lésére a hosszú távú pri­vatizációt ajánlották. Az Országgyűlés ennek szelle­mében vitatkozik a távköz­lés-politikai koncepcióról, s mint Hegyi látván, a Buda­pest Környéki Távközlési Vállalat igazgatója mondja, a törvénytervezet a szolgál­tatást helyezi előtérbe, s túl sok kötelezettséget ró a Matávra. Egyfelől jó, ha verseny­helyzet alakul ki a távköz­lési szolgáltatásokban, hi­szen 500-600 milliárd forint kellene az idén ahhoz, hogy valamennyi telefonfejlesz­téssel kapcsolatos igényt ki tudják elégíteni a megyé­ben. Ezzel szemben csak 120-130 milliárd forint jut 1992-ben e célokra, így nem csoda, hogy a matá- vosok is örülnek a vállalko­zók csatlakozásának. Va­jon nem félnek attól, hogy megtörik a távközlés mo­nopolhelyzete? Szó sincs róla, már csak azért sincs „féltékenység”, mert a szé­les körű fejlesztés csak tő­kebevonás útján valósítha­tó meg. Egyelőre azonban még késik a távközlés pri­vatizációja. Pest megyében tizenki­lenc településen gyűjti ösz- sze a lakosság igényeit a dunaharaszti központú Du- nacom Rt. Fehér István ügyvezető igazgató joggal mérgelődik: még csak any- nyi kedvezményt sem kap­tak a postától, hogy a du­naharaszti polgármesteri hivatal állal felajánlott kölcsön-telefonvonalat át­kötik. Másfél hónapja fo­lyik a huzavona. Félig ago­nizáló állapotban érzik ma­Schachermayer Magyarországon Csábító kínálat és borsos árak gukat, hiszen telefaxot is csak úgy tudnak küldeni, ha a községházán megenge­dik nekik. Azért is fűznek nagy re­ményt az új törvény elfo­gadásához, hogy végre tisz­tázódik a koncesszió ügye, mert így hamarabb lehet külföldi működő tőkére számítani. A társaság eddig 15 ezer lakossági igényt re­gisztrált, egészen Dömsöd- től Harasztiig. Kivételt ké­pez Szigetszentmiklós és Taksony. Ők később csat­lakoznak a programhoz. Csepel-szigeten is megol­dódhatnak a telefonproblé­mák. Már megkezdték a hálózat kiépítésének előké­születeit — törvény nélkül. Amit egyáltalán nem érez­nek törvényellenesnek. Az elképzeléseik szerint négy forintot fizetne per­cenként a telefonálni akaró megyei lakos. Ha a postá­nak megéri, 200-300 tele­fonközpontot percenként öt forintért üzemeltetni, akkor nyilvánvaló ennek a fordí­tottja is, hogy sok állomás működése esetén olcsóbban adják mind az állomást, mind a távhívást. Azt is mérlegelik a vállalkozás nyereségessége esetén, hogy a helyi hívások ingyenesek legyenek. Félnek-e a kon­kurenciától? Erre minden okuk megvan, de bíznak a Dunacom üzleti sikerében. Ilonka Mária NYÁR A TAVASZBAN Több i és xöidségféie A hirtelen jött, nyarat idéző meleg gyors kitárul­kozásra késztette a termé­szetet. Virágpompábán dí­szelegnek a gyümölcsösker­tek, lombsátrat bontottak az erdők. A határban egyik napról a másikra megnőtt az erő- és munkagépek száma, a mezőgazdasági nagyüzemekben és kisgaz­daságokban javában tarta­nak az aktuális tavaszi munkák. Az FM megyei földművelésügyi hivatalá­tól kapott információk sze­rint április 17-ig a tavaszi vetések közel 40 százaléká­val már végeztek a gazda­ságok. Háromezer-hétszáz hektáron termőföldbe jut­tatták a burgonyát, s befe­jezéséhez közeledik a ta­vaszi árpa, a zab és a bor­sómagvak vetése is. Tengeriből idén többet vetnek a szövetkezetek, mint az elmúlt esztendő­ben. A tervezett 65 ezer hektárból 6 ezer hektárnyi területen már a magágy­ban fejlődhet a kukorica. Meglepő a mezőgazdasági nagyüzemek bátorsága — már ami a cukorrépa ve­tésterületét illeti —, ugyan­is tavaly a leszerződött ré­pa egy jelentékeny hánya­dát nem vették át feldol­gozásra a cukorgyárak, azon egyszerű oknál fogva, mert a november végi hir­telen jött fagyok, s a gya­kori esőzések következté­ben a répa sok helyütt a talajban maradt, cukortar­talmát vesztette, s így fel­dolgozásra alkalmatlan volt. (Folytatás az 1. oldalról.) Az avatás, igazi ünnepé­lyességét a szentelés adta. Biatorbágy plébánosa, Bar­fos Sándor sok sikert kívánt a befektetőknek és a há­ziaknak, a szerencse mel­lett egészséget és Isten ál­dását kérte. A szentelés után a település polgármes­tere, dr. Palkovics Lajos vette át a szót, felkérve a tulajdonost, avassa fel áru­házát. Az áruház kínálata csábí­tó, álomszép konyhai készü­lékek, építőelemek és szer­számok, kézigépek gazdag választéka várja a vásárló­kat. A minőségért fizetni kell, ezért az árak is elég borsosak, de a tulajdonosak nem tartanak csődtől, hiszen ők eleve egy bizonyos réteg igényeit szeretnék kielégí­teni, valamint közrejátszani a kis- és nagykereskedők készleteinek a bővítésében. Az alig tíz hónap alatt A családi tőkebefektetéssel létesített biatorbágyi áru­házát Scliachermayer úr nyitotta meg megvalósított csodaáruház­ban egyelőre 12 eladó várja a vevőket. Papp Antonclla Érvényben: 1992. április 23. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 110,79 143,59 Ausztrál dollár 59,88 61,12 Belga frank (100) 232,69 237,35 Dán korona 12,38 12,64 Finn márka 17,59 17,99 Francia frank 14,20 14,48 Görög drachma (100) 40.78 41,62 Holland forint 42,53 43,39 ír font 128,03 130,63 Japán jen (100) 59.49 60,69 Kanadai dollár 66,21 67,61 Kuvaiti dinár 268,67 274,17 Német márka 47,85 48,81 Norvég korona 12,27 12,51 Olasz líra (1000) 63,68 64,96 Osztrák schilling (100) 679,76 693,36 Portugál escudo (100) 56,70 57,80 Spanyol peseta (100) 76,39 77,91 Svájci frank 51,95 53,03 Svéd korona 13,27 13,53 USA-doUár 79,29 80,25 ECU (Közös Piac) 98,26 100,22 Százhetvenen jelentkeztek Megkezdődhet a lakásfelújítás Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy Tökölön elké­szült a szovjet csapatok távozása után üresen ma­radt lakások felmérése, s az ezer igénylőnek a pol­gármesteri hivatal részle­tes tájékoztatót küldött ar­ról, hogy milyen feltételek mellett lehet megvásárolni a lakásokat. Az informá­ciós anyagban szerepelt az is, hogy aki jelentkezik, annak április 17-Lg kell a kitöltött ívet visszajuttat­nia a községházára, s a képviselő-testület április 22-én fogja elbírálni a be­érkezett jelentkezéseket. Hoffman Pál polgármes­ter érdeklődésünkre el­mondta, hogy a megadott határidőig közel százhet­venen adták le jelentke­zésüket. Elsősorban a ki­sebb, másfél szobás laká­sok iránt érdeklődték a legtöbben, valószínűleg azért, mert ezeknek ol­csóbb az ára. A lakást vá­sárolni akarók között akad tököli, környező községbe­li. de fővárosi is. Hogy ed­dig többen nem jelentkez­tek. annak az lehet az oka, hogy sokan talán kedve­zőbb árajánlatra számítot­tak. A polgármester hoz­zátette, hogy a százhetven jelentkezés is elegendő ah­hoz, hogy a felújítási mun­kálatokat megkezdhessék. Továbbra is tárgyalnak az OTP-vel, mivel szeretnék elérni, hogy a lakásvásár­lók a felújítási költségek fedezésére kölcsönt kap­hassanak. Mivel Tökölön négyszáz­negyvennégy lakás maradt üresen, a polgármesteri hi­vatal a közeljövőben, a hí­rek szerint erőteljesebb propagandát kíván kifej­teni azért, hogy a még gaz­dátlan lakások is vevőre találjanak. H. É. Több napraforgóra szá­míthat a növényolajipar is. Ez a fontos ipari növény a tapasztalatok szerint álta­lában meghálálja a reá fordított munkát. A kárrendezési és kár­pótlási munkák nem aka­dályozták a közös gazdasá­gokat az aktuális, időszaki munkák megfelelő elvég­zésében. A növénytermesz­tési ágazatok előrelátását dicséri, hogy számos növé­nyi kultúrából többet ve­tettek, mint a megelőző esztendőben. Meglepően szélesedett a zöldségfélék vetése: ezer hektárral na­gyobb területről takaríthat­ják majd be a termést. Gy. L. a Hangya A Hangya-mozgalmat is elérte a csődhullám. Mint ismeretes, a Hangya égisze alatt az elmúlt két évben több mint 100 szövetkezet és mintegy fél tucat gaz­dasági társaság alakult. Ezek a gazdálkodószervek — kivéve az ÁFÉSZ-ekből kiváltakat — részjegyek jegyzésével indultak el a gazdálkodás útján. Végh Tibor, az rt. álta­lános vezér igazgató-helyet­tese elmondta: a vállalko­zások többsége jelenleg is sikeres, ám a kötelező csőd- bejelentés alapján néhá- nyan kénytelenek az emlí­tett rendelkezés szerint rendezni pénzügyeiket. Köztük van a Hangya Rt. is, amely az elmúlt két év­ben a Hangya-mozgalom legfőbb szponzora volt. VIllANÓFÉNY AJÁNLAT Vevőre vár több jelentős gépipari cég a megyében. Voltak, vannak jelentkezők. Ahogy mondani szok­ták, érdeklődésben nincs hiány. Sőt! Ajánlatok is vannak. Ezeknek a vételi ajánlatoknak a tetemes része azonban nehezen értékelhető, vagy éppen ér­tékelhetetlen. A jó nevű céget, például a vevők csakis feldarabolva vennék át. Két üzemét, korsze­rű gyártósorokkal berendezve igen, a három továb­bi üzemét nem óhajtja megvásárolni. Az ajánlatot tevők pontosan tudják, hogy a három üzem a má­sik kettő nélkül semmit sem ér: eladhatatlan, ök azonban csak a kettőért hajlandók fizetni. Egy másik, szintén nem kivételes eset. A világ­hírű vállalat a név varázsában bízva ajánlatot tett magyarországi képviselete útján a gépipar egyik alágazata alapcégének megvételére. Az érintettek szerencsére nem szédültek meg a világ bármely tá­ján ismert és jól csengő névtől, hanem tüzeteseb­ben elemezték az ajánlatot. S rájöttek, megalázóan, már-már arcpirítóan ható feltételek mellett kerül­hetnének át az új tulajdonoshoz. Akinek vélhető célja nem más, mint a bagóért vett birtok lefokozá­sa lerakatta: termelőhelytől raktári elosztóvá. Sorolhatók lennének tovább a tapasztalatok, de ki-ki a maga környezetében könnyen lel hasonló­kat. A privatizációnak nevezett folyamat természe­tes jelensége a leírt ajánlatok, ajánlattípusok fel­bukkanása. Nem az a baj Jehát, hogy vannak ilye­nek, hanem az lenne a baj — és utalnak rá esetek, hogy vannak is ilyen ügyek —, ha az ajánlatok ala­pos megszűrése nélkül változna a tulajdonos. Az elemzés, a részletek alapos mérlegelése elengedhe­tetlen, de: korántsem elegendő. Szükség van arra is, hogy a fő helyet az foglalja el, milyen jövőt, holnapot kínál az ajánlatot tevő. aZaz milyen tervei vannak lehetséges tulajdonával. (M) A málló vakolatú házakra bizony ráfér egy alapos fel­újítás. Jó néhány hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy a leromlott lakásokból igazi otthon legyen (Erdősi Ágnes felvéíele) Százhúsz éve ugyanúgy A kispénzűek fizetnek rá Legutóbb az idén február­ban emelték a vasúti me­netdíjakat. Felkereste a szerkesztőségünket Bajzáth Béla dunavarsányi lakos, s azt kifogásolta, miként le­hetséges, hogy Dunavarsány és a Józsefváros között, va­lamint Dunavarsány és a Keleti pályaudvar között azonos összeget fizet az utas. A kalauzoktól úgy érte­sült, hogy 1962-es díjsza­bást alkalmaznak. A Magyar Államvasutak személydíjszabási osztály- vezetője, Perger Imre mind­járt kiigazít: gyakran két fogalom keveredik az embe­rekben, a kilométer utáni díj és személyi díj. A kilo­méter-képzési elvet száz­húsz esztendeje ugyanolyan módszerrel alkalmazza a vasút, mint napjainkban. Igaz, az új mentrendet, amelyet szeptemberben ad­nak ki, már más kilomé­ter-övezetek szerint fogják felosztani, mint százhúsz évvel ezelőtt. Arról van szó, hogy bizonyos pálya- szakaszok lerövidültek, s itt a vasútanak új díjszabást kell bevezetnie. A jelenlegi kilóm éterdijakat állomástól állomásig mérik, illetve szá­molják, attól függően, mek­kora a két helyséig távolsá­ga. Tehát, ha Dunavarsány és a Józsefvárosi pályaud­var távolsága 31 kilométer, akkor már a negyven kilo­méteres távolság utáni ösz- szeget fizeti az utas. Mivel száz kilométeren­ként a meghatározott dfj- sávot tíz kilométerenként számolják, 100—300 kilomé­ter között a pénz 20 kilomé­terenként ugrik. Ha beve­zetnék az öt kilométeren­kénti számítási díjat, akkor magasabb indulási alapdíjat kellene fizetniük az utasok­nak — mert a kieső bevé­telt valamilyen módon pó­tolni illik ... Mast már csak az a kérdés, meddig tart az emberek türelme? Hiszen a kis pénzű utazók zsebére megy a játék. I. M.

Next

/
Thumbnails
Contents