Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

FÓRUM, MŰSOR, FALUFUTÁS Majálisok megyeszerte Május, majális. Kizöl- d ülnök a rétek, kékebb az ég, a napfényözönben de­rűsebbé válik a hangula­tunk. Még mindig sok he­lyen él a hagyomány, ami szerint virágokkal, színes pántlikákkal, májusfával díszítik fel éjjel a lányos házakat a legények. Hagyo­mány, s egyáltalán nem keleti találmány a munka ünnepe, melyet a világ va­lamennyi civilizált orszá­gában megtartanak. Az idei munkaszüneti napra nem főnöki sugallat szerint készülnek az emberek. Kö­tetlen, jókedvű tavaszi összejövetelekre gyűlnek össze. Mindenütt saját el­képzelés, központi irány­elvek nélkül. NAGYKAtAN délelőtt 10 órától a Szent György park szabadtéri színpadán egymást követik a látvá­nyos események. Fellépnek a zeneiskolások, cigány­együttes, a karateklub, nyugdíjas női zenekar és természetesen a Tápiómen- te néptáncegvüttes. A DUNAKANYARBAN, Szentendrén az MSZP he­lyi szervezete vállalkozott az izbégi majális megtar­tására. Az egész napos kulturális és sportprog­ramhoz a Dunaparti Műve­lődési Ház együttesei já­A kegyelet kinyilvánítá­sa soha nem késő, s hogy ez mennyire igaz, jól pél­dázza a tatárszentgyörgyiek emléktábla-avató ünnepsé­ge a helyi katolikus temp­lom kertjében. A falu 47 egykori lako­sának tartoztak ezzel a ke­gyeleti aktussal a mai falu lakói. Az élők. Azoknak a halottaknak, akik a Don mellett, az orosz sztyeppe végtelen hómezőin, vagy valamelyik gulag mélyén .vesztették életüket a máso­dik világháború idején, s az azt követő években, va­lahol Oroszországban. A 47 nevet szívós kuta­tómunkával gyűjtötte össze a plébánia és az önkor­mányzat. közösen, majd márványba vésték s a márvány felkerült a temp­lom falára, az első világ­háború hőseinek mementó- ja mellé, rulnak hozzá szereplésük- kői DUNAKESZIN a már kialakult hagyományok szerint reggel 8 órától a MÁV-fúvószenekar fúj éb­resztőt a város utcáin és terein. A járműjavító üzem sporttelepén délelőtt 10 órára várják a közön­séget. Ekkor mond május­köszöntőt ifj. Marosán György, az MSZP szónoka. Megkezdődnek a gyerme­keket szórakoztató műso­rok, megnyílik a mesesá­tor, indul a keskeny síne­ken gördülő játék vonat. A műsor és a látványos be­mutatók után, fél tizenket­tőre várják a politikai fó­rum meghívott vendégeit, dr. Kiss Róbertét, a vá­lasztókörzet SZDSZ-es or­szággyűlési képviselőjét, dr. örményi László polgár- mestert, Pallos Györgyöt, a Vasutas Szakszervezet alel- nökét. SZIGETHALOM pedagó­gusai 1500 ingyenjegyet osztanak szét a gyerekek közt, hogy felülhessenek a körhintára és a hullámvas­útra, ezenkívül 500 kóla­jegyet is kiosztanak az ön- kormányzat és a Halom Expo jóvoltából. SZIGETÚJFALUBAN a sportpályán lesz a majális. A település testvérvárosá­Mint minden e hívságos világban, a tábla is pénz­be került. A tatárszent­györgyiek igen sajátos mód­ját választották a gyűjtés­nek. Tetszetős, szép kivi­telű emléklapokat nyomat­tak, s ezt darabonként 100 forintért osztották szét a községben. Az emléklapokról talán még annyit, a Dabasi Nyomda „elfelejtette” ki­küldeni értük a számlát. A nyomda vezetői és a dol­gozók ezzel a szép gesz­tussal kívánták leróni tisz­teletüket a testvér telepü­lés hősei előtt. Táborfalvaiak is voltak az ünnepségen. Az ottani katonai helyőrség 24 kato­nája koszorúzott, állt dísz­őrséget, s a lepelhullás pil­lanatában díszsortüzet ad­tak. Két tábla alatt égtek a kegyelet gyertyái, két táb­lát borított virág. Remél­jük, több tábla nem lesz. Nem lesz rá szükség. i— matula —) ból, Waghauselból érkezett sváb—bajor fúvószenekar adja a zenét. Délelőtt sportprogramok, falufutás, tomabemutató és kispá­lyás foci szórakoztatja a lakosságot. BUDAÖRSÖN a helyi MSZP székháza lesz a há­zigazdája annak a rendez- vényhek, amelyre meghív­ták Kovács László ország- gyűlési képviselőt is. SZÄZHALOMBATTÄN a májusfaállítás szép hagyo­mányát elevenítik fel pén­teken. A fél tízkor kezdődő térzene után a Forrás nép- táncegyüttes tart bemuta­tót. A két nagyvállalat is szervezett majálist. A sza­badba vágyók eldönthetik, hogy a MÓL Rt. Dunai Fi­nomító csónakházában kapcsolódnak ki, vagy a Dunamenti Hőerőmű saját sporttelepén szervezett ün­nepélyt látogatják meg. ÉRDEN, az Ercsi úti sportpályán 10 órakor a Gyárosok Országos Szak- szervezetének elnöke, Va- suta Gábor lesz a város vendége. Megnyitó szavai után az általános iskolák és a Vörösmarty-gimná- zium diákjai adnak mű­sort. Aki pedig csecsebe­cséket, apróságokat akar venni, azt egész napos kira­kodóvásár várja a sport­pályán. TÖKÖL a magyar—hor- vát rendezvényeknek is helyet ad ezen a napon. A tanár szerepét a híres bé­csi délszláv táncegyüttes tölti be. A szörpjéről híres Szob a rockzene rajongói­nak nyújt bőséges progra- ot ezen a napon. PH ?1 , Zöldül a fű a Szentend­re—Pomáz között elterülő Tófenék legelőjén, de nem látni már ott a máskor tar- kálló tehéncsordát. Meg­szűnt, mert nem gazdaságos az Óbuda Termelőszövetke­zet tehenészete. Az istállók­kal viszont valamit kezdeni kell, gondolták. Az érték­mentésre akadt is jelentke­ző, aki vágóhidat létesít a helyén. Dr. Szétag Jenő, az állattenyésztési ágazat ve­zetője tett ajánlatot saját cégének, s húszéves bér­letre kötött szerződést a gazdasággal. A vágóhíd építéséhez egyik társával hozzá is kezdett, s eddig már, ahogy becsüli, 4-5 mil­lió forintot költött el a be­ruházásra. Bízhatott a meg­térülésben, mert a tervezett költség másik negyven szá­zalékát is beruházta volna ezután, ha le nem állítják az építkezését. Kétes a garancia A történet április elején kezdődött a szentendrei ön- kormányzat ülésén. Németh Lajosné képviselő, a város- fejlesztési bizottság elnöke kérte, vizsgálják meg ala­posabban, hogy a Pannónia lakótelep közelében, ahol még az ezerméteres védő­távolság sincs meg, hogy védhető ki a környezeti ár­talom, a várható kellemet­len szaghatás. Egyáltalán ki és miért engedélyezte ez azt építkezést? — A helyszíni szemle azt bizonyítja, hogy ez a terület nem alkalmas ipari célra a lakótelep közelsége, a talaj­víz szintje, az uralkodó szélirány miatt — mondta ekkor Német Lajosné. — A lakótelep szennyezését nem lehet már tovább fokozni. Többször és egyértelműen mondtuk, hogy Szentend­rén csak olyan beruházást EGY MILLÍÁRDBA KERÜLNE, HA SIKERÜLNE Lesz-e Dabasnak kórháza? Előzményként tudni kell, a dabasi szakorvosi rende­lőintézetet Dittler Ferenc budapesti műépítész ter­vezte, s az ezt követő bő­vítés-korszerűsítés tervezé­si munkálatai is a nevé­hez fűződnek, ez utóbbit a már általa alapított PIRA- TON Mérnök és Építész Iroda Kft. végezte. Dittler Ferenc tehát ala­posan ismeri a dabasi egészségügyi viszonyokat és a város területi adott­ságait felül- és alulnézetből egyaránt. Nem véletlen te­hát, hogy élénk érdeklő­dést tanúsított egy további lépéshez, nevezetesen egy 120 ágyas korszerű kórház megépítésében szeretne részt venni. Dittler mérnök úrral egy véletlen folytán kerültem kapcsolatba, ekkor szerez­tem tudomást arról a le­vélről, melyet Dabas pol­gármesteréhez, Horváth Istvánhoz küldött el. s melyben megírta a kórház­zal kapcsolatos koncepcióit. (A levél másolatát közben szerkesztőségünk is meg­kapta.) — Dittler úr, a mai gaz­dasági viszonyok mellett Horváth polgármester a legjobb szándékkal sem tud érdemben reflektálni, a be­ruházás túl nagy volume­nű. Honnan manapság eny- nyi pénz? — Munkám során kap­csolatba kerültem több kül­földi — angol, holland, olasz, osztrák, kanadai — tőkebefektetővel, akik ko­moly érdeklődést mutattak e kérdésben. Hajlandók pénzt behozni és befektetni a dabasi kórházba. Szándé­kukat három feltételhez kötötték. Az első a leglé­nyegesebb. A kórház meg­valósításához szükség van egy szándéknyilatkozatra az önkormányzat részéről, fi'iA i —12---------­valamint alkalmas, közmű­vesített terület kijelölésére Dabas területén. Ez utób­bihoz kapcsolódik a máso­dik feltétel, egy konkrét projekt prezentálása, a mű­szaki megoldásokkal és a várható költségvonzatok feltüntetésével. Ehhez vi­szont nekem kell pontosan ismernem a kijelölt terü­letet, amire tervezek. Mi­lyen az infrastruktúrája, a talajösszetétele, mély- vagy síkalapozás szükséges, stb. Ezek mind költségkiható tényezők, plusz vagy mí­nusz milliók függnek tőle. Utolsó, de ez is lényeges, meg kell nyerjük az Orszá­gos Társadalombiztosítási Főigazgatóság egyetértését, írásos állásfoglalás formá­jában. — Mennyi tőkebefekte­tést feltételez ez az objek­tum? — Maga a megtervezés három-négymillió, az épü­letkomplexum 600 millió, a felszerelés, berendezés újabb 3-400 millió. Össze­sen egymilliárd forintról lenne szó. — Mi igaz abból, hogy a jelenlegi törvények értel­mében Magyarországon nem lehet külföldi tökét be­fektetni egészségügyi intéz­ménybe? — Lévén, hogy a dabasi kórház nemcsak a dabasia- kat szolgálná, megkerestem a térség országgyűlési kép­viselőjét, dr. Fodor Istvánt, aki készséggel fogadott, s mint tréfásan megjegyezte, a „szívéből beszélek”. An­nak idején, a választási programjában a kórház is benne volt, A képviselő úr támogatását tehát bírom, bár nagyon határozottan hozzátette, mindenekelőtt az önkormányzatot kell megnyerni, velük egyeztet­ve lehet e kérdésben to­vább lépni. Mint tervező, s mint ma­Valakinek fizetni kell! Mitől véres a patak vize? tudunk támogatni, amely nem okoz hasonló környe­zeti ártalmakat. Nem va­gyok ellene a vállalkozá­soknak, S' tudom, hogy jót tenne a városnak, ha bővül­ne a húskínálat. De attól tartok, hogy nem tudják megvalósítani azt a tech­nológiát, amit ígérnek, mert a szennyvízelszállítás terve­zett módja olyan sokba ke­rül, amit nem tudnak ki­gazdálkodni. Az Óbuda Tsz tulajdonában van az a ba­romfifeldolgozó üzem is, ahonnét időnként véres víz­áradat lepi el a Bükkös-pa­takot. Fülöp Judit városi főépí­tész már az ülés szünetében azt nyilatkozta, hogy az építkezést jogtalanul kezd­ték el. Ók ugyanis csak el­vi engedélyt adtak, de az­zal a feltétellel, hogy a környezetvédelmi hatóság .hozzájárulását is meg kell szerezni. Jöjjön a bizottság — Ezután az önkormány­zat jegyzője le is állította az építkezést — tájékozta­tott legutóbb Fülöp Judit, s mint mondta: az engedély visszavonásának indoka a már említetteken kívül az, hogy az általános rendezési terv szerint ott, a tájvédel­mi szempontok miatt, nem lehet ipari üzemet létesí­teni. A főépítész közölte, hogy a határozat végleges, bár megjegyzi: tévedés tör­ténhetett, mert arra a terü­letre nem vonatkozik a ti­lalom, csak a szomszéd kör­zetekre. A szélirány is csak a lakótelep sarkát érinti — mutatta tollát fektetve a térképre, s érdekességként említette meg, hogy sok­szor a környezet védelmisek is nehezen tudják mérni, megszabni, hol a határa a szaghatásnak. Ezért sajátos módszerként jó orrú embe­reket szoktak vitás esetek­ben küldeni, s javaslatuk alapján akár le is állíthat­nak egy-egy üzemet. — Hallgattassák meg a másik fél! — mondtuk, s a beruházóval, helyszíni szemlével egybekötött kon­zultációt tartottunk. Dr. Szétag Jenő állítja, és dokumentumokkal bi­zonyítja: — Minden ható­ságot megkerestünk, s meg­kaptuk az elvi hozzájáru­lásukat. Kidolgozott terve­ket mellékeltünk a kére­lemhez mind az üzem tech­nológiájáról, mind a hulla­dék eltávolításáról. Ezeket tavaly december 28-án adtuk le. A jóváhagyott tervekhez kaptunk kiegészítő javasla­tokat, ezeket teljesítettük. A tervek készítésekor mi az országos építési szab­ványt vettük figyelembe, a helyi, általános rendezési tervet nem ismerhettük. A jegyző úr a 28. paragrafus alapján hozta meg a hatá­rozatát, miszerint termé­szetvédelmi okok miatt a külterületek egy részén épí­tési tilalom van. Ismere­gyar állampolgár, bizonyos felelősséggel tartozom a külföldi tőkebefektetőknek. Ezért feltettem néhány kér­dést a képviselő úrnak. Ga­rantáltnak látja-e a tulaj­donjogokat a magyar jog ismeretében, elég stabil-e a politikai helyzet a beruhá­zásokhoz, ad-e lehetőséget á jogszabály idegen tőke be­fektetésére egészségügyi objektumokba? Vagyis ben­nem is megfogalmazódott az a kérdés, amit most ön tett fel nekem. Fodor úr az első két kér­désemre határozott igen­nel válaszolt. A harmadik­ra azt mondta, nincs tudo­mása olyan diszkriminatív törvényről, mely egészség- ügyi létesítmények külföl­di finanszírozását gátolná. Hozzátette azt is, ha netán volna is ilyen, a kormány mindenkor partner az át­hidaló megoldásokra, s ő szívesen vállalja a közvetí­tő szerepét. — Ezt követően kért sze­mélyes találkozót Horváth Istvántól. Vele mire jutott? — Igen pozitívan ítélem meg a találkozásunk ered­ményét. Neki is tetszett az ötlet, illetve ő is szeretne egy kórházat Dabasnak. Azt már elöljáróban megje­gyezte, ne várjak tőle konkrét, elkötelező igent, nemcsak rajta múlik, ha­nem a testület döntésén. Nagyon jól átlátta, hogy az ő szándéknyilatkozatuk nem csupán formaság, ha­nem felér egy kormányga­ranciával. Tehát jól meg kell fontolni. Az elkövetkező válasz­tásokig a kórház még alig­ha kerül tető alá, legfel­jebb az alapja készül el. Viszont ez az alap is sokat nyomhat a leköszönő ön- kormányzat népszerűség­latjában, ami meggondo­landó. Matula Gy. Oszkár tünk szerint ez csak a Kő­hegyre és Lajosforrásra, valamint Szarvashegyre vo­natkozik. — A doktor úr ezek sze­rint ötmilliót veszített? Nem látom idegesnek, nyu­godtan jár-kel, magyaráz a néptelenné vált építkezés helyszínén. — A határozat szerint a köztársasági megbízottnál fellebbezhetek. — Ezt teszi? — Mit tehetnék? Ha felépült volna, vagy mégis felépül a tervezett vágóhíd, heti 4-5 napos üzemidőben, napi 10-15 szarvasmarha, 20 sertés vá­gását tervezik. Előrelátha­tólag az általános árszín­vonalnál 10-15 százalékkal olcsóbban mérnének hen­tesárut a helyszínen, szállí­tanának a környék boltjai­ba, Pomázon új hentes- boltban kínálnák a friss árut. Élénkítenék a kisgaz­daságokat azáltal, hogy a környékbeli tenyésztőktől vásárolnák fel a vágóálla­tokat. Vennének évente leg­alább 500 tehenet, 3000 ser­tést, foglalkoztatnának 10 munkatársat. Nem ártalmas — Igaz — mondja a dok­tor úr —, hogy a legköze­lebbi ház 450 méterre van, de a szélirány legfeljebb a volt szovjet laktanyát érinti, ha ugyan visz majd magá­val illatot, amit cáfolunk. Kizárt a talajszennyezés, nem lesz környezeti árta­lom. Itt tart a vita, amikor az újságíró úgy gondolja: a közjó érdekét az szolgálná, ha mindkét fél érdeke ér­vényesülne. Kovács T. István Két tábla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents