Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-28 / 100. szám
SZABÓ IVÁN A DIMAú KALAN0ORPOUMÁJÁRÓI A kormány nem Róbert bácsi — A Dimag Rt. vezetője kalandorpolitikát folytat, és zsarolja a kormányt — jelentette ki Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter hétfői miskolci sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a kormánynak a Dimag Rt. ügyében az volt az álláspontja, hogy amíg nem láthatók tisztán a vállalat pénzügyi viszonyai, addig átmeneti finanszírozási lehetőséget teremt a számára. A Dimag Rt. vezetőitől viszont olyan bankszámla számát kapta meg a kormány, amelyről a pénz mindenre merit, csak villanyszámlára nem. Ezt követően kért Klicsu András vezérigazgató újabb 100 milliót az áramszámla ki- egyenlítésére. A diósgyőri nagyvállalat áramszolgáltatását március közepén azért állította le az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat, mert a Dimag nem fizette ki mintegy 450 millió forintos villanyszámlájának felét március közepéig. A szorult helyzetben kért a vállalat vezetése a termelés folytatásához másfél milliárd forintos garanciát a kormánytól. (Az adósság felének kiegyenlítésére fedezetül bemutatott bankgarancia nyomán egy hét haladékot kaptak az áram- szolgáltató vállalattól.) Klicsu András vezérigazgató akkor bejelentette azt is, hogy a vállalat megvételekor a Dimag Rt. adósságát csupán felbecsülni lehetett, mivel az utóbbi időben nem készült hiteles jfiérleg. Mara bebizonyosodott, hogy a becsült 8-9 milliárd forintnak csaknem a duplája a valós adósságállomány, atnit már nem tud kezelni önállóan a Dimag Rt. A miniszter hangsúlyozta-. őszin ;én reméli, hogy tisztázódni fog a vállalat valódi mérlege. Túlnőttünk azon — mondta —, hogy itt egy újabb , Özdot” játsszunk és feneketlen zsákba dobáljuk a milliókat. Meg kell tudni végre, hogy december 29-én, a Dimag Rt. eladásakor hogy nézett ki a mérleg, mer' világos, hogy Klicsu Andrásnak és Tolnay Lajosnak, a vállalat egykori vezetőjének egyszerre nem lehel igaza az adósság mértéké! illetően. FŐVÁROSI IRKÁSrÓRVM A közvélemény szólott általuk Nagyon mérsékelt érdeklődés kísérte a Fővárosi önkormányzat hétfői fórumát a lakástörvény-tervezetről. A szervezők az érdekképviseleti szervek és az önkormányzatok véleményét kívánták összegezni a kérdésről. Győri Péter, a Fővárosi önkormányzat szociális és lakásügyi bizottságának elnöke kifogásolta, hogy az önkormányzatokat nem vonták be megfelelően a törvénytervezet előkészítésébe. Kétségesnek tartotta ugyanakkor, hogy ilyen hatalmas teherrel járó rendeletalkotási, valamint -szabályoEDDSZ—kormányza t Eredménytelen bértárgyalások Éredménjdelennek minősítette a munkavállalói oldal az egészségügyi dolgozók azonnali béremelésével, valamint az egészségügy működőképességének fenntartásával foglalkozó tárgyalásokat, a továbbiakban szükséges lépések megtételét pedig a szakszervezetek alapszervezeteire bízta, jelentette be Gulyás Judit, az EDDSZ elnöke az egyeztető fórum ötödik fordulóján. A bejelentés azt követően hangzott el, hogy a szünetben röviden megbeszélést tartottak a munkavállalói oldal képviselői. A döntésük indoklásaként Gulyás Judit elmondta: a február 9-én kezdődött egyeztető tárgyalássorozaton született szakértői vélemények ellenére a kormányzati oldal egyértelműen kinyilvánította, hogy nem lát lehetőséget a kérdés rövid távú rendezésére. A szakszervezetek ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy folyamatosak legyenek, illetve, hogy felgyorsuljanak a jogos igényeik kielégítésével kapcsolatos középtávú, érdemi egyeztetések. Ezek sorában talán az első az a megbeszélés lesz, amelyen a kórházi hálózat ésszerűsítéséről tárgyalnak majd a felek. Egyöntetű volt a vélemény ugyanis abban, hogy a kórházi hálózat átszervezésével, az esetleges indokolt bezárásokkal jelentős pénzösszegek takaríthatok meg. A kórházhálózat reformjának szükségességén túl egyébként a megbeszélésen csupán egy témában értettek egyet a tárgyalófelek. Ez pedig annak az állami költségvetési tartalékból származó 2,2 milliárd forintnak a felosztása, amelyet április 23-i határozatában a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Bizottsága (KlÉB) szavazott meg az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók bérének emelésére. Az összeg felosztásáról az érdekegyeztető fórum hivatott dönteni, melyben egyöntetű volt a vélemény, hogy az összeget ne százalékosan, hanem fejkvóta alapján osszák el. Hasonlóképpen egyetértettek a felek abban is, hogy &z ily módon megvalósuló béremelés ne terjedjen ki a háziorvosi területre, hiszen számukra — a teljesítményarányos bérezés bevezetésével — az év második felére 2.6 milliárd forintot különítettek el. A 2,2 milliárd forint pontos elosztásáról — amely először majd az augusztusi fizetésnél jelentkezik — azonban még nem döntöttek. Erre várhatóan e hét szerdáján, a minisztériumban tartandó megbeszélésen kerül majd sor. zásl feladatot az önkormányzatok a mai viszonyok között végre tudják hajtani. A Lakásbérlők Egyesületének képviselője szerint a lakásbérlők számára a tervezet mai formájában elfogadhatatlan. Megfogalmazása szerint: „akik elkészítették, vagy nem Magyarországon élnek, vagy nem ismerik kellően a magyar- országi viszonyokat.” A törvénytervezet bérlőellenes — mondotta —, s kifogásolta azt a módszert, amellyel a kormány a lakásügyet teljes egészében az önkormányzatokra hárítja. Ez végső soron szembe fogja állítani az önkormányzatokat az .'ílampolgárokkal — mondta, a lakásbérlők képviselője. Fekete Antal, a Lakástulajdonosok Szövetségének elnöke — megerősítve a lakásbérlők véleményét — kijelentette: a bérlő kényszerből vásárol, és semmilyen garancia nincs arra, hogy tulajdonát meg is tudja tartani. Parlamenti vita a távközlésről ¥ers6iigés=rohamos fejlődés Mádl Ferenc napirend előtti felszólalásával kezdte meg munkáját hétfőn az Országgyűlés. A tarca nélküli miniszter tájékoztatta a Házat a bősi vízlépcsővel kapcsolatos újabb fejleményekről. Elmondta, hogy az Országgyűlés közelmúltban elfogadott határozata óta a kormányzat sikeres diplomáciai erőfeszítéseket tett a magyar indítvány megismertetésére. Szimpátia fogadta a javaslatot, hogy háromoldalú, magyar— csehszlovák—EK részvétellel összeálló testület vizsgálja 'meg a beruházás különféle vonzatait. Ezzel szemben — mint az várható volt — kedvezőtlen válasz érkezett Prágából. A Calfa-levél lényege: Csehszlovákia nem tud elállni az úgynevezett C változat megvalósításától. A munkálatok foly- atódnak, a Duna elterelése októberre várható. niezek fényében Mádl F ; 'ne kérte az Országin 'ést, hogy az érintett b ettsaíok részvételével hovzana.: létre ad hoc bizottságot a vízlépcső ügyé- vei kapcsolatos magyar döntés kidVjlgozásira. A Húz ezután törv' v~ javaslatok napirendre tűzéséről határozott. A tegnap délután: !?na ris ülésen megtárgyalták és elfogadták az. törvényjavaslatot, amely megszünteti a távközlési alaphálózat kizárólagos állami tulajdonlását. Ezt követően került sor a távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitájára. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter ismertette a tervezetet. Az expozét követően Hatvani Zoltán a gazdasági bizottság nevében az előterjesztés néhány kritikus pontjára hívta fel a figyelmet. A testület véleménye szerint az Állami Vagyonügynökségnek be kellene számolnia a Matáv privatizációjával kapcsolatos elképzeléseiről. Katona Kálmán, a távközlési albizottság elnöke ugyancsak szorgalmazta a távközlés szempontjából elmaradt térségek fejlesztését szolgáló távközlési alap létrehozását. A képviselő szer rint a benyújtott javaslatból néhány pont módosításával jó törvény születhet. Kuncze Gábor, a szabad- demokraták vezérszónoka a fogyasztókat a középpontba állító, valamint a kül-, és belföldi tőkének a távközlési szolgáltatásokban való részvételét segítő javaslat kialakítását szorgalmazta. Németh Béla, a 35 tagú képviselőcsoport vezérszónoka alapvetőnek minősítette a fejlett távközlési hálózat kialakítását, mivel az felszámolná a vidék elmaradottságát. Pál László (MSZP) nem tartotta általános vitára alkalmasnak a távközlésről szóló törvény- javaslatot. Állítása szerint annak elfogadása nem lenne jó sem a fogyasztóknak, sem a hazai kisbefektetőknek, sem pedig a Matávnak. Kása Lajos (Fidesz) adatokkal bizonyította a távközlés kulcsfontosságát. Megemlítette, hogy hazánkban 100 lakosra mindössze tíz telefonvonal jut, s ez Romániát és Albániát kivéve az utolsó helyet jelenti Európában. Juhász Péter (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a távközlésről szóló törvényjavaslatot csak a távközlési politika függvényében lehet megtárgyalni. Nem tartotta megfelelőnek a javaslat koncesszióval kapcsolatos előírásait. A kisgazda 10-ek képviselőcsoportjának vezérszónoka, Iván Géza amellett érvelt, hogy a távközlési tervezeteket együttesen kellene tárgyalni a frekvenciagazdálkodásra vonatkozó törvényjavaslattal. A képviselő azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy egyetlen törvény szabá» lyozza a távközlés, illetve a frekvenciagazdálkodás területét. A függetlenek nevében Kállay Kristóf egy több- szereplős távközlési piaci modellt tartott kívánatosnak, hangsúlyozva: nem lenne szerencsés, ha egyetlen cég jutna monopolszerephez a távközlési hálózat fejlesztése terén. Hozzátette ugyanakkor: több társaság versengése robbanás- szerű fejlődést eredményezhet a hazai távközlési piacon. Az európai normákhoz igazodó korszerű műszaki színvoríal megteremtése mellett azt is hasonlóan fontosnak tartotta, hogy a jövőben mindenki számára azonos eséllyel elérhetőek legyenek a távközlési szolgáltatások. Nem sokkal kilenc óra előtt fejezte be hétfői munkanapját az Országgyűlés. A honatyák utolsóként a lágymányosi Duna-hídról szóló törvényjavaslat általános vitájában mondták, el érveiket, hogy Lágymányosnál, vagy attól délebbre, a Galvani útnál épüljön-e meg a Duna-híd. Az általános vitát az elnöklő Szűrös Mátyás lezárta. Az Orbán Viktor nevével jegyzett házszabály-módosítás tárgyalására időhiány miatt nem került sor. Az Országgyűlés ma délelőtt folytatja munkáját. A személyes ígérettől eltekintve semmilyen garancia nincs arra, hogy a televízió és a rádió elnöke a médiatörvény megszületése után valóban lemond tisztségéről — jelentette ki tegnap Kulin Ferenc (MDF), az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke az MTI munkatársának. A politikus hozzátette: e2ért van szükség arra, hogy a kulturális bizottság segítsen olyan jogi kereteket teremteni, amelyek révén a médiumok vezetőinek leváltása véghezvihető. A bizottság elnökétől azután kért nyilatkozatot az MTI munkatársa, hogy — mint arról az első oldalon írunk — Antall József miniszterelnök hétfőn felkérte az országgyűlési bizottságot: hallgassa meg Gombár Csabát, a Magyar Rádió elnökét, és foglaljon állást, vajon továbbra is alkalmasnak tartja-e e tisztség betöltésére. Kulin Ferenc megítélése AZ IMF-FEL TÁRGYAL KUPA MIHÁLY Mór érzékelhetők a pozitív változások (Folytatás az 1. oldalról.) zölte: abban az esetben, ha a deficit meghaladja a bruttó nemzeti össztermék 5 százalékát. (Lengyelország esetében tavaly e küszöb átlépése után függesztették fel a hitelezést.) Magyarországon viszont 1992- ben — a tervezett 1,9 százalék helyett — a nemzeti össztermék 3,5—4 százaléka lesz a deficit — hangsúlyozta Kupa. Arra a kérdésre, hogyan érinti a volt Szovjetuniónak nyújtandó IMF-támogatás a kelet-közép-európai országokat, a miniszterek rámutattak: a FÁK piacainak kialakulása előnyös lesz majd térségünk számára is. Ugyanakkor fel kívánják hívni a figyelmet arra, hogy nem lehet háttérbe szorítani egy fejlődő- képes térséget olyan térséggel szemben, ahol még sokkal távolibbak a kibontakozás lehetőségei. Kupa Mihály hétfőn,* a Világbank vezető munkatársainak jelenlétében aláírta a megállapodást a magyar privatizáláshoz nyújtott 200 millió dolláros hitelről. — A Világbankkal való együttműködés jelentősen befolyásolja a magyar kormány gazdaságpolitikáját, és immár meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy a szerkezetátalakítási reformok éreztetik pozitív kihatásaikat — mondta a miniszter, majd hangoztatta —: a magán- szektor gyors növekedése ellenére a magyar gazdaságban változatlanul az állami szektor az uralkodó, ezért teljesítménye, hatékonysága meghatározó a gazdaság fejlődése szempontjából. II. A. szerint a r l ó, valamint li televízió cipőkének lemondási szár ka annak elismerése, nogy a médiatörvény elfogadása után végrehajtandó változtatások nehezen oldhatók meg ugyanazon vezetőkkel, akik saját változtatásaikkal más irányba vitték a két köz- szolgálati intézményt. A bizottsági ülésen várható döntéssel kapcsolatban az elnök kijelentette: nem titok, hogy a kormányzó pártok már régen megvonták bizalmukat a két média elnökétől. Kulin Ferenc szerint nem vádolhatok prekoncepcióval a bizottság kormánypárti tagjai, mert már másfél éve alaposan tanulmányozzák Gombár Csaba és Han- kiss Elemér tevékenységét, és ezalatt kialakulhatott az álláspontjuk. A bizottsági elnök emlékeztetett arra: a két elnök azzal a feltétellel vállalta el megbízatását, hogy kinevezésüket hatpárti konszenzus előzze meg, hiszen politikai bizalomra és stabil háttérre volt szükségük szakmai munkájukhoz. Ez a stabil háttér és konszenzus, azaz a politikai bizalom látványosan megszűnt. A két elnök nem élvezi a koalíciós pártok bizalmát, s Kulin Ferenc megítélése szerint ők ezzel nem törődnek, számukra elég az ellenzék politikai támogatása is. A kulturális bizottság Kulin Ferenc tájékoztatása szerint e heti ülésén fogalmazza meg az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága számára a tv elnöke körüli jogi problémákkal kapcsolatos kérdéseit. Az ezt követő héten hallgatja meg Gombár Csabát, majd pedig egy hét múlva Han- kiss Elemér tv-elnököt, mivel arra számít, hogy az alkotmányügyi bizottság jövő heti ülésén állást foglal a kulturális bizottság kérdéseivel kapcsolatban. 'MéMao 3 Megszónt a bizalom
