Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-28 / 100. szám
Miért váltották le az igazgatót? Csődhelyzetben a révhajózás Mint lapunkban már megírtuk, a Pest Megyei önkormányzat felfüggesztette állásából Varga Istvánt, a Pest Megyei Révhajózási és Hajóépítő Vállalat igazgatóját. Az ügy hátteréről kérdeztük dr. Szűcs Andrást, a megyei önkormányzat közgazda- sági irodájának vezetőjét, aki jelenleg kirendelt vállalati biztosként a vállalatot is irányítja. 0 Korábban interjút készítettem Varga Istvánnal, amely lapunkban már nem jelenhetett meg, mert az igazgatót egyik napról a másikra felfüggesztették állásából. Miért kellett ilyen hirtelen dönteni? — Nemrég került a vállalat felügyelete a köz- gazdasági irodához. Átnéztük az igazgató által beküldött 1991-es mérleget, és kiderült, hogy a vállalat katasztrofális helyzetben van. A mérlegben ugyan az olvasható, hogy körülbelül 14 millió forint 90 napon •túli adóssága van a vállalatnak, de a vizsgálat után bebizonyosodott, hogy ennek a többszöröséről van szó. A gazdasági bizottság. amely az én előterjesztésem alapján megtárgyalta az ügyet, azt javasolta, hogy azonnal függesszék fel az igazgatót, nevezzenek ki vállalati biztost, és vizsgálják meg, hogyan jutott néhány hónap alatt üyen rossz helyzetbe a vállalat. • Varga István azt állítja, hogy ők olyan vállalkozásokba kezdtek, amelynek nyolc hónap alatt nem mutatkoznak meg az eredményei. — Már a mérlegbeszámolóból is kiderült, hogy a volt igazgató, aki július 1- jótől vette át a vállalat vezetését, az alapprofilt teljesen visszafejlesztette. A 23 róvátkelőből hármat üzemeltet, a többit bérbe adta vagy becsukta, és elvitte a céget az idegenforgalom és a turizmus irányába. Július 1. óta Varga úr 50 millió forint hitelt vett fel, amely a kamatokkal együtt ma csaknem 70 millió forint adósságot jelent, és ezt az összeget csaknem teljes egészében idegenforgalmi beruházásokra fordította. Ugyanakkor nem fizette be a tb- járulékot, a személyi jövedelemadót, az esedékes bankkamatokat, és nem egyenlítette ki a szállítói számlák nagy részét. Most ezekkel együtt az adósság megközelíti a 100 millió forintot. 0 Azt nyilatkozta a volt igazgató, hogy bátran és örömmel áll elébe bármilyen elszámoltatásnak. — Örülök, hogy ilyen bátor, egyébként a vizsgálat során többször hivatkozott arra, hogy tájékoztatta a felügyelő iroda vezetőjét, de a tulajdonosi jogokat nem a műszaki iroda gyakorolja, hanem az önkormányzat közgyűlése, és a műszaki irodán kívül senki nem tudott róla, hogy az igazgató kft.-két hozott létre. A pénzügyi egyensúly helyreállítása helyett profilmódosító beruházásokba kezdett, és teljesen „leültette” a vállalatot. Felmerült annak gyanúja is, hogy nem pusztán hibás igazgatói döntések miatt jutott idáig a vállalat, annál is inkább, mert Varga úr — miután a pénzügyileg ellehetetlenült vállalat vagyonát felértékeltette — írásban szándéknyilatkozatot küldött a vállalat megvásárlására. • Mi lesz a sorsa a Pest Megyei Révhajózási és Hajóépítő Vállalatnak? — A megyei önkormányzat 13 millió 800 ezer forintot kifizetett a vállalat ád'ósfcág6ból, mert a bankhitelek felvételéhez Varga István a parti művek és a hajók egy részét jelzálogként lekötötte. Ezeket joguk lett volna a bankoknak birtokba venni, és ez a vállalati munkát tette volna lehetetlenné. Az utolsó napon, április 8-án derült csak ki, hogy a 90 napon túli adósság többszöröse a jelzettnek, ezért kénytelenek voltunk öncsődöt jelenteni, hogy a vállalat felszámolását megakadályozzuk. így 60 nap moratórium lép életbe a hitelezőkkel szemben, ami alatt megegyezhetünk velük az adósság kiegyenlítésére vonatkozóan, és egy kilábalási tervet készíthetünk a vállalat csődhelyzetének megszüntetésére. # Van esély arra, hogy 60 nap alatt ez sikerül? — Igen, többféle megoldás közül választhatunk. Az én véleményem az, hógy ketté kell választani az alaptevékenységet és a turizmust. Az alaptevékenység a révközlekedés, amely az útvonalak hiányzó hídjainak pótlását biztosítja. Az önkormányzatoknak és a vállalatnak közösen kellene üzemeltetni a révátkelőket. Az lenne a legjobb megoldás, ha létrehoznánk egy közös vállalatot és mindenki az anyagi lehetőségeihez mérten szállna be. És hogy az idegenforgalomra és a turizmusra beszerzett eszközöket ne kótyavetyéljük el, létre kellene hozni egy részvénytársaságot. Még az önkormányzatokkal is egyeztetni kell, mert ha valamelyik önkormányzat át akarja venni a révátkelő üzemeltetését, akkor ezt megteheti. Természetesen csak az adóssággal együtt tudjuk átadni a pa^ti létesítményeket, és nem hiszem, hogy bármelyik, ön- kormányzat ilyeijz' feltételekkel vállalná éz üzemeltetést. # A ráckevei Angyalisziget. lakói már hónapok Óla nem tudnak közlekedni, Lóréven, Kisorosziban is gondok vannak. Működik-e már ezeken a helyeken a rév? — Napok, de legfeljebb hetek kérdése, és minden átkelőt üzembe fogunk helyezni. Rövid időn belül meg fogjuk oldani a gondokat, az a célunk, hogy minél előbb beindítsuk a járatokat. 0 A vállalat dolgozói nem kapták meg időben a fizetésüket...? — Utasítást adtam, hogy addig egyetlen számlát sem fizethetnek ki, amíg a dolgozók nem kapták meg a munkabérüket. Halász Csilla KEVESEBB VÉRT ADUNK Az ingyenes értékesebb és megbízhatóbb „Kedves Asszonyom! Uram! Biztosan sokszor hallotta már, hogy a véradás életmentés ... Ezéyf hívjuk önt! Segítsen, hogy segíthessünk...” A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Vértranszfúziós Állomása, más néven Pest Megyei Vérellátó Központ felhívásából yaió az idézet. A gödöllői székhelyű intézmény igazgató főorvosa, dr. Pefhő Ede elmondta, hogy felhívásukra azért is szükség van, mert az utóbbi években a megyében jelentősen csökkent a véradók száma. — 1988-tól tapasztaljuk a csökkenést, mely nem azonos mértékű a megye különböző területein. Legjelentősebb Nagykőrösön és környékén, ahol az 1987-es évet véve alapul, 1991-ben csak 53 százalékos volt a véradás. Gödöllőn és környékén, valamint Érden és körnvákja>-sí 68 százalékra esetf*Wssza a véradók száma, majd Dabas következik a maga 69 százalékával. Egyedül Százhalombattán növekedett az arány, 1991-et 1987-tel összevetve, 108 százalékra. Míg 1987-ben 14 490 liter vért gyűjthéttünk össze a megyében, 1991-ben már csak 11 600 litert. □ Mi a csökkenés oka? — Nem deríthető ki pontosan. Magyarázható a vállalatok átszervezésével, üzemek megszűnésével, honvédségi alakulatok leszerelésével. Kevésbé elérhetők lettek a lehetséges véradók. □ Emlékszem, néhány évvel ezelőtt még divat vagy inkább virtus volt vért adni. S ma? — Nagyon jól szervezetten történt a véradás az üzemekben. Egész brigádod jöttek egyszerre vért adni. Ez beszámított a teljesítményükbe. Az üzemek vezetősége úgy vélekedett, hogy az emberek hangulatát javítja egy-egy ilyen együttes megmozdulás. Kedves véradó ünnepségek voltak, ahol a Vörös- kereszt kitüntette a többszörös véradókat, s nemegyszer az üzem is megjutalmazta őket. Akadtak, akiknek ez jelentette életük egyetlen elismerését, mikor átvették a véradásért járó kitüntetést, érezhették, hogy ők is jelentős emberek. A most alakuló kft.-k- ben a mindenható termelés uralkodik. Az ezekben dolgozóknak félteniük kell az állásukat, munkájukat, nem jelenthetik ki, hogy most elmenu&k vért adni. Esetleg ^..sgaifhdságuk ideje alan 'teszik. Egyelőre nincs helye a segítségnyújtásnak, Most mindennek értéke van, ami megfogható, eladható, megvehető, darabolható, fűrészelhető, alakítható, csak az emberségnek nincs. Szinte szégyen segíteni, ingyen csinálni valamit abban a világban, ahol az első kérdés: mit fizetsz érte? □ Ingyenes a véradás? — Történhet pénzért is, ingyen is. Megbízhatóbb az ingyenes, vagy az elfogadottabb elnevezés szerint az önkéntes véradók vére. Ök nem tagadják le a betegségüket, az igazat válaszolják arra a kérdésre, hogy mikor adtak előzőleg vért. Vannak országok, ilyen például Franciaország, ahol büntetik is a pénzért való véradást. Angliában sem-lehet fizetni érte. Ezekben az országokban már kialakult, hogy piacgazdasági körülmé- --------------------------------------■n yék között is jól működjék a véradó mozgalom. A kapitalista munkáltató tisztában van vele, hogy nem a vérellátó intézménynek tesz szívességet, ha elengedi a munkásait vért adni. Hogy ezek az emberek saját magukat biztosítják így, hiszen soha nem lehet tudni, hogy ki mikor betegszik meg, mikor szenved balesetet, tehát mikor lesz szüksége vérre vagy vérkészítményre. □ Nálunk mit tehetnek azért, hogy javuljon a helyzet? — Az üzemeknek, munkahelyeknek a költségei közé be kéne iktatni a véradás lehetővé tételét is. A munkavállaló mindenképpen áldozatot hoz, mikor vért ad, nem kéne az áldozatát még tetézni azzal, hogy a szabadnapját használja fel erre. A kormányzatnak alkalmat kéne teremtenie rá, hogy az üzem leszámíthassa az adókötelezettségéből a véradással járó termeléskiesést. A Vöröskereszt májusban tartandó kongresz- szusán meg is fogalmazódik majd ez a javaslat. □ S addig? — Ha nehézségekkel küszködünk is. de vérhiány miatt még nem halt meg senki. A vérellátó szolgálatok segítenek egymásnak, ahol nincs meg a szükséges vérmennyiség, oda szállítanak. A megváltozott körülményekhez amennyire lehet, igyekszünk idomulni. Most egy bizonyos vérmennyiségért többet kell mennünk autóznunk, szerveznünk, mozognunk, mint korábban. Költségesebb lett a vér, mint volt, (Nádudvari) SZIGETSZENTMIKLÓS GONDJAI Csökkennek a jogok, több a kötelesség ros érdeke az lenne, hogy munkahelyteremtő vállalkozások jöjjenek létre, de tőlük nem tud senki földet vásárolni, mert nincs. A fővárosi önkormányzatnak nagyobb tulajdona van Szi- getszentmiklóson. mint magának a városnak. Dönteni kell Ma a polgármesteri hivatalok nagyjából azonos gondokkal küszködnek. Minden településnek megvan a maga vízügye, csatorna- és telefonproblémája, és a helyi adórendeletek sem mindig nyerik el a lakosság tetszését. Szigetszentmiklósnak ezek rpellett a megoldásra váró óriási feladatok mellett egy sajátos problémával is meg kell birkóznia: sokkal többen laknak a városban, mint amennyien állandó lakosnak be vannak jelentve. Az 1986-ban várossá nyilvánított településnek ma valamivel több mint 20 ezer állandó lakosa van, de ezenfelül négy-ötezerre tehető azoknak a száma, akik itt laknak, és vagy ideiglenes lakosok, vagy egyáltalán nincsenek bejelentve. A fejkvóta A különböző pénzeket, az úgynevezett normatívákat az állandó lakosok száma szerint kapják a települések. Ha csak ezer ideiglenes lakos jelentkezne át állandóra, az körülbelül 20 millió forintot hozna a városnak. Ezek az emberek ugyanúgy igénybe veszik az intézményeket, a szolgáltatásokat, az utakat. Az idén 153 millió forintja van a városnak a személyi jövedelemadókból. A. normatívák csökkenése miatt visszaesik a fejlesztés. mert az intézményeket fenn kell tartani. De jövőre a beruházások száma is csökken, mivel egyre több mindent kell az önkormányzatoknak saját pénzükből fedezni. Az állam visszavonul A polgármesteri hivatalokra sok új feladat hárul, de ezekre pénzt nem kapnak. Például a rendőrség helyett intézik az útlevélügyeket, és tűzvédelmi jogkört is kaptak. A bölcsődei ellátás nem kötelező, és csak a három bölcsőde 25-26 millió forintba kerül a városnak, és 150-160 gyerek veszi igénybe. Jövőre nagy gond a személyi jövedelemadó bevételeinek csökkenése mellett, hogy az állam ötéves korig nem járul hozzá az óvodák költségvetéséhez S bár az eddig kapott pénz nem fedezte az intézmények fenntartását most óriási terhet fog jelenteni a városnak a támogatás megszüntetése. Dr. Úri József polgár- mester elmondta, hogy az önkormányzati törvény olyan sok jogot biztosított az önkormányzatoknak, hogy azóta sem győzik nyirbálni. Az intézményeket megkapták, de a földeket nem. Csak az üresen álló belterületi földek fölött rendelkeznek, de ilyen nihes. Munkanélküliség szempontjából a városban még nem olyan katasztrofális a helyzet, mint az ország más részein, mert közel van a főváros, és oda járnak dolgozni az emberek. Sok itt az értelmiség, a tanár, rengeteg olyan ember van, aki reggel elmegy a városból és csak este jön haza. Félelem a jövőtől Bár a kereseti viszonyok az országos átlag fölött vannak, a jövő évtől nagyon félnek, mert sok embert bocsátottak el a Pestvidéki Gépgyárból és a Csepel Autógyárból. A váTavaly 15 millió forintot költöttek útépítésre, szeretnék portdlanítani a várost, de erre egyre kevesebb esélyt látnak. Szintén az elmúlt évben 50 millió forintba került az 1. számú iskola. De idén összesen 60 millió forintja van a városnak fejlesztésre, a tavalyi 100 millió forinttal szemben. Az önkormányzati testületnek elvi döntést kell hoznia, hogy fenntartják-e az intézményeket és lemondanak minden beruházásról, vagy pedig megrendelik a szennyvíztisztító és a csatornarendszer terveit. Ha a szennyvízkérdés megoldódna, talán jönnének a befektetők, és lenne esély arra, hogy találnak egy olyan nagyberuházót, aki finanszírozza az új szennyvíztisztító megépítését. Első lépésként azt kollene megoldani, hogy a szennyvizet a Kis-Duna helyett a Nagy-Dunába vezessék, és olyan átmérőjű csővel, melyre rá lehet majd kötni az új szennyvíztisztítót. Megoldódna a falu csatornázása, a szippantott szennyvíz kezelése, tehermentesülne a Kis-Duna, megkezdődhetnének a beruházások. H. Cs.
