Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

KDNP-kon&resszus Gödöllőn Kötőjel és kötő cement (Folytatás az I. oldalról.) lasztási periódusban kell gondolkodnunk, hanem en­nél hosszabb távú straté­giában is — hangsúlyozta. Ugyancsak rámutatott arra, hogy a demokrácia velejá­rója az eseményeket követő politika folytatása. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az általa vezetett kor­mány többször is — pél­dául a Varsói Szerződésből való kilépés vagy a Gor­bacsov elleni puccs értéke­lése esetében — politikai kockázatot vállalt. Hogyan maradhat az MDF meghatározó politikai erő? — tette fel a kérdést a párt elnöke. Álláspontja szerint a nemzeti, a liberá­lis és a kereszténydemokra­ta szellemi irányzataik együttesen tették az MDF- et többségi, azaz kormány­zó párttá. Ezért, aki az (Folytatás az 1. oldalról.) ményt. szeretetet, bort, bú- zát^ békességet. a' demonstráció résztve­vői ezután átvonultak a Parlament elé. Űtközben, az Andrássy ut 60. előtt megemlékeztek a kommu­nista terror áldozatairól. A Kossuth Lajos téren a pártelnök szólt a néphez. Torgyán József hangsúlyoz­ta a tömegdemonstráció bé­kés jellegét, majd lemon­dásra szólította fet a kor­mányt. Éles szavakkal bí­rálta az ország három leg­főbb közjogi méltóságát, a köztársasági elnököt, a mi­niszterelnököt és a Ház el­nökét, akik — mint fogal­mazott — nem láttak lehe­tőséget arra, hogy saját személyükben fogadják a népet, és tárgyaljanak vele. A pártelnök többször emlí­tette a hatalom összefonó­dását a kommunistákkal, és alapos „nagytakarításra” szólított fel — az Ország­házban is. Konklúziója: „újabb mohácsi vész fenye­get”, amely a kormány „te- hetségtelenségében és áru­lásában” ölt testet. Torgyán József végezetül az egybegyűltekkel meg­szavaztatta az FKGP 20 pontos követelésének listá­ját. Az eredeti tervek sze­rint a demonstráció részt­vevői petíciót szerettek vol­na átnyújtani az államfő­nek, a kormányfőnek és a házelnöknek. A kisgazda- vezetőség azonban végül úgy határozott, hogy a do­kumentumot később jut­tatják el a három közjogi méltóságnak, mivel sem Göncz Árpád, sem Antall József, sem Szabad György nem vállalkozott arra, hogy személyesen vegye át a pe­egyik irányzatot kívánja előtérbe állítani, az az MDF erejét ássa alá — je­lentette ki. Nyitnunk kell a velünk rokonszenvezni ké­pes emberek felé, és meg kell nyernünk a magyar ér­telmiség széles rétegeit, az alkalmazotti, valamint a vállalkozói rétegeket — szó­lította fel a párt helyi elnö­keit Antall József. Beszé­dében a kormányfő szólt a sajtó kepviselphez, és fel­szólította őket, higgyék el, az MDF biztosítja a sajtó- szabadságot. Hozzá kell látni a szi­lárd, eszmei alapokon álló és nyitott MDF megterem­téséhez, amelyik képes az 1994-es választásokat meg­nyerni — zárta felszólalá­sa a párt elnöke. A gyűlés délutánján ke­rült sor a párt helyi szer­vezetei elnökeinek hozzá­„A pillanatnyi érdeke­kért a Kisgazdapártot isel- veszejtő személyektől, a ne­vünket, székhazunkat, pén­zünket használóktól csak úgy tudunk megszabadulni, ha megszervezzük önma­gunkat” — mondotta Hor­váth László országgyűlési képviselő, a Független Kis­gazda-, Földmunkás- és Pol­gári Pórt történelmi tago­zatának elnöke Kiskunha­lason szombaton „a harag napja” helyett a „békés jö- ,vő napja” mottóvaí rende­zett politikai nagygyűlés több mint 200 résztvevője előtt. A Kisgazdapárt történel­mi tagozatának fellegvára­ként is ismert Bács-Kiskun megyei városban rendezett demonstratív összejövetelen Horváth László többek kö­zött hangsúlyozta, hogy át­alakuló hazánkban könnyű indulatokkal bizonytalan­ságot. zűrzavart kelteni. Holott az előttünk álló fel­adatok gyakorlati megol­dása-csak békében, a meg­egyezés, a meggyőzés esz­közével történhet, a rombo­ló osztályharc, a legyőzésre való törekvés helyett. Morvay István, a Belügy­minisztérium politikai ál­lamtitkára (FKGP) arról szólt, hogy ez a nap a Füg­getlen Kisgazdapárt for­dulópontjának tekinthető. Sajnos azonban a főváros­ban rendezett demonstrá­ció ország-világ előtt szé­gyenbe hozta a pártot. Csurka István, ország- gyűlési képviselő, a Ma­gyar Demokrata Fórum al- elnöke vastapsot követő be­szédében rámutatott: az el­múlt korszak politikai és gazdasági hatalmát élve­zőknek állt és áll érdeké­ben a felfordulás, a zűr­szólására. Az elnökök egy­részt a párt keményebb és következetesebb politikája érdekében emeltek szót, másrészt gazdasági és pénz­ügyi problémákra hívták fel a figyelmet. Ezt követően Bethlen Ist- ván, az országos elnökség tagja arról szolt, hogy véle­ménye szerint a 94-es vá­lasztásokat az MDF akkor lesz képes megnyerni, ha egyrészt az egesz országot átfogó Expót valósít meg, továbbá kiépíti a modern földhitelbankok intézmény- rendszerét. Lezsák Sándor alelnök arról számolt be, hogy a Lakitelek Alapítvány a Ma­gyar Fórum című lap segít­ségével országos olimpiai játékokat szervez. Megem­lítette azt is, hogy augusz­tus 3-tól országos falunapo­kat rendeznek Lakitelken. zavar. Nehéz körülmé­nyek között élni nagyon rossz, de a tudatlanságnak, a közönynek abban a foká­ban élni, hogy intézzék sor­sunkat mások, azok, akik eddig „intézték”, még rosz- szabb. Több-kevesebb részt­vevővel Veszprém, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok. Bé­kés, Borsöd-Abaú.i-Zemp- lén és Pest megyében — Leányfalun Dragon Pál — tartottak a történelmi tago­zat által szervezett gyűlé­seket. A (Folytatás az 1. oldalról.) nak, mi módon élnek ezek­kel a lehetőségekkel. A kongresszuson többször elhangzott, hogy a KDNP bizonyosan meghatározó politikai erő lesz a követ­kező választásokon. Érde­mes ezért is figyelni elha­tározásukra. Dr. Surján László szerint a KDNP ke­resztény eszmeiségre tá­maszkodó modern néppárt. Az igazságtétellel kapcso­latban kifejtette, ha az ál­lampolgárok erkölcsi érzé­ke és a jogrend között el­térés van, a törvényhozás feladata, hogy teremtse meg a harmóniát. Surján László arról is szólt, hogy az első két év megszorításai után még az idén gazdaságpolitikai for­dulatra van szükség: a hangsúly az eddigi restrik­tiv intézkedésekről a gaz­dasági növekedésre tevőd­jék át! A KDNP feladatai között említette, hogy egy év múl­va készen kell lennie a választási programnak, az utolsó esztendőt a kor­mányprogram készítésére fordítják. A keresztényde­mokrata politikai elméletet és gyakorlatot is tanulnia - kell a tagságnak, amihez segítséget ad dr. Szakái Ferenc gödöllői professzor (a kongresszus kezdemé­nyezője!) ez alkalomból megjelent füzete, Tanuljuk a kereszténydemokráciát címmel. A háromnapos tanácsko­záson a vendégek megbizo­nyosodhattak arról, hogy a KDNP műhelyeiben ko­moly szellemi munkát vé­geznek, az élet minden kér­désére igyekeznek keresz­ténydemokrata választ ad­ni. Kiemelkedő eseménye volt'a kongresszusnak a va­sárnap délelőtti ökume­nikus istentisztelet, amelyen tíciót a „néptől”. EGY FOLYAMAT VÉGE A szombati, „senki sem tudja már, milyen” napon — előbb harag napjának, közben lehetőségek napjá­nak, utóbb szabad vélemények napjának hirdették a szervezők — be volt dobva minden. Több millió fo­rint — Indulási állomásukon még ugyancsak kongóan üres különvonatokra, megyéket körbefutó különbuszok- ra, Kossuth téri konténervécére. És természetesen a rendező-gárdára. No meg, az R gárda ND — nemzeti demonstráció — feliratú karszalagjaira, amik bizonyára sokba kerülhettek. Ha nem kerültek volna sokba, bi­zonyára jutott volna egy kis pénz a rendezők „forma­ruhájánál;” valódi formálására is. Nem jutott, így hát a is—ßo év közötti „ifjak” zöme a nem egészen jó em­lékű egykori Turul Szövetség Bocskai-sapkáját viselte a fején, egy-egy irdatlan tollal díszítve (szegény puly­kakakasok!), felsőtestén jobb esetben fekete paszomá- nyos dolmányt, rosszabbikban régen tisztított széldzse­ki«, alul kültelki kávéházak hajdani pincéreinek pasz- pólos nadrágját vagy kőmosott farmert viselt. Az Or­szág ház előtti tömegben ott volt az Ecseri úti bolha- piac trombitás grimaszbajnoka, meg jó néhány olyan kétes „egzisztencia”, akik nélkül már három éve egyet­len ilyen megmozdulást sem lehet rendezni ebben az országban. Ezzel nem is volna baj — minden párt úgy pazarolja a pénzét, ahogy akarja. (Torgyánék például úgy pa­zarolták, hogy vidéken négy különvonatot rendeltek, végül is egyet indítottak, míg az emlegetett százötven különbusznak nem egészen a felét indították el a fal­vakból, kisvárosokból.) A baj azzal van, ami a demonst­ráción beszédek formájában elhangzott — s ahogyan el­hangzott. Az önmagát néptribunná, országmegmentő- vé kinevező Torgyán József Hősök terén elmondott be­széde nemcsak a szélsőséges szociális demagógiától hemzsegett, de jó adag túlfűtött nacionalizmus is volt benne. A Kossuth téri ifjú műsorközlőnek — aki há­romperces szövegének végére csúful berekedt — .min­den mondatában legalább négyszer hangzott el a „ma­gyarok” kifejezés, félelmet keltő hatást váltva ki az utazástól-szesztől fáradt, jóindulattal 15 ezernyire be­csülhető tömegből. A vezér szónoklatát megelőzően egy teljesen ismeretlen ember egy még ismeretlenebb — általa magyarok imájának nevezett, kényelmetlenül hosszú — verset mondott cl. Volt abban minden, Kár­pátok büszke bérce, kéklő Adria, vérző magyar lélek, s még sok egyéb, ami feltüzelhet egy elégedetlen, lét­bizonytalanságban, vagy annak a közelében élő töme­get. Szerencsére ez még Torgyánnak sem sikerült. Ilet- venperces beszédében a kisgazdavezér nem ismerte el nyilvánvaló kudarcát, azt, hogy az általa várt tömeg­nek része sem jött el .tüntetni, tovább szórta viszont képtelen vádjait a kormányra — egybemosva őket a halalomátmentőkkeJ —, köztársaság elnökre, házelnök­re. Azt tette, amit tesz már másfél éve egyfolytában: szidott mindenkit, beszédéből kihallatszott, hogy a té­nyeknek, realitásoknak a szellője sem érintette meg. Tegnapelőtt, 199?.. április 25-én lezárult egy folyamat a rendszerváltás történetében. Nem kell tovább tanul- nünlc a demokráciát — a politika gyakorlásának eme tudományát elsajátítottuk. Az a kormány, amely a múlt szombati méltósággal viseli az egyik koalíciós partner vezetőjének oktalan pocskondiazását — demokrata. Hegyes Zoltán A „HARAGVÓ" KISGAZDÁK PESTEN A „TÖRTÉNELMIEK" HALASON (IS) DEMONSTRÁLTAK A gödöllői tanácskozás résztvevői (Hancsovszki János felvételei) Tőkés László püspök útke­resésünk nehézségeiről szólt, hangsúlyozva a szi­lárd értékrend fontosságát. Fényi Ottó gödöllői pre­montrei perjel a személyes felelősségre hívta fel a résztvevők figyelmét. Egyes szám első személyben kér­dezzük: mennyiben vagyok felelős azért, ami történt! Rendhagyóan zajlott le az elnöki összefoglaló és záró­beszéd. Dr. Surján László arról szólt, hogy a KDNP kötőjel, kötő cement legyen a magyar közéletben, s híd a magyarság között határon innen és túl. Ekkor érkezett meg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségé­nek képviseletében Papp Ferenc, aki szívbe markoló mondataival segítséget kért a világtól az állam nélküli hadseregtől vérző délvidé­kieknek. Tőkés László is szólásra emelkedett ezután, kijelentve, hogy egy nem­zet vagyunk, bármelyik ol­dalán élünk is a határnak. Befejezésül elégedetten szólt az elnök a kongresz- sz.usról, de nem meglepve, mert mint mondta, ismeri a pártot. Az elfogadott tézisek a frakció számára világítóto­ronyként szolgálnak, ugyan­akkor a képviselőház nehéz feladata lesz azok megvaló­sítása — közölte Füzessy Tibor frakcióvezető. Balázs Gusztáv TESSEDIK PÉLDÁJA ADJON ERŐT A MAI CSÜGGEDŐKIMEK (Folytatás az 1. oldalról.) láthatták a szövés, fonás mozzanatait is. A néprajzi kiállítást az a Kovács Ká- rolyné állította össze, aki­nek a falubeli "tájház lét­rehozása és berendezése is a nevéhez fűződik. Tegnap, az eseménysoro­zat zárónapján, délelőtt tu­dományos tanácskozást tar­tottak Tessedík Sámuel pe­dagógiai - és mezőgazdasági refoimtevékenységéről. Dél­után a sportpályán a régi torna ünnepélyek hangulata elevenedett fel. Vasárnap délután Tesse- dik Sámuel szülőházában Ruzicskay György hetven rajzból álló, Tessedík élete című kiállítását a kilenc­venhat éves mester jelenlé­tében nyitották meg. Bánffy György szavalata után Ro- szik Gábor evangélikus lel­kész, országgyűlési képvise­lő mondott bevezető szava­kat. Megtisztelő feladatnak tartotta, hogy abban az ősi gyülekezeti imateremben emlékezhet a nagy lelkész- elődre, amely szülőhelye volt. Az életútját szemléle­tesen felidéző képsor a mű­vész nagyszerű interpretá­ciója. amivel Tessedík szel­lemiségét, üzenetét megra­gadó erővel rajzolta meg. A képek egyetemes monda­nivalója, hogy engednünk kell, hogy a közelünkbe ke­rüljön a felülről jövő áldás, amely a Nap képében min­den rajzon jelen van, és mindent megvilágít. Az öreg épület falán az egyházközség és az önkor­mányzat képviselői emlék­táblát avatták az évforduló alkalmából. Az alberti evangélikus templomban délután öt órakor ünnepi istentisztelet kezdődött, amelyen dr. Ján Antal zólyomi püspök, De­rne Zoltán és Roszik Mi­hály lelkészek látták cl az oltár előtti szolgálatot. A 23. zsoltárból merítették az Úr igéjét, majd Roszik Gábor méltatta Tessedík életét, amely önfeláldozó magatar­tásával példaként állhat a ma embere előtt is. Erőt adhat a mai kor csüggedő, gondokkal megterhelt em­bereinek is, hogw bizakod­ni kell a jövőben. Komo­lyan kell venni az ifjúsá­got, mindent megtéve, hogy a gyerekek megszülessenek: és felnevelkedjenek. Tesse­dík üzenete számunkra, hogy megtanított bennünket az életet újrakezdeni. Hitet, reményt, erőt, kitartást adott. Az istentisztelet után díszközgyűlés színhelye volt a templom, ahol Csernák Károly felügyelő mondott megnyitó szavakat. Roszik Mihály lelkész köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr, Für Lajos történészt, honvédelmi minisztert. Nagy Ferenc József tárca nélküli minisztert és dr. Ru­dolf Melchet, Csehszlovákia budapesti nagykövetét. Dr. Für Lajos tartott ün­nepi beszédet, amelyben példázatul jegyezte meg, hogy Tessedík németül, szlovákul és magyarul egy­aránt beszélt, és személyé­ben a közös Duna-völgyi sorsot jelképezte. Sem az ő, sem kortársai sorsa nem volt könnyű, hiszen a XVIII. század emberének a törökök kitakarodása után az ország talpra állításának nehéz munkáját kellett el­végeznie. Az ország nagy részét elpusztult sivataggá tették a háborúk. A többi között szlovákok betelepí­tésével élesztették újra a ki­halt településeket, köztük Albertit is. Az európai látókörű, sok­oldalú műveltségű Tessedík szarvasi lelkészként azon munkálkodott, hogy a népet mind szellemében, mind gyakorlati tudásában a kor színvonalára emelje. Ennek jegyében teremtette meg az agrároktatást, korszerűsítet­te a gazdálkodást, melynek kihatása mindmáig megha­tározó számunkra. Az ünnepi istentisztelet ország-világ előtt hírül ad­ta. hogy Tessedík szülőfalu­jában ma egy hitében erős, létszámában jelentős gyüle­kezet él és munká’ikod k, amely büszkén ápolia és örökíti utódaira a nemes hagyományokat. , (tamási) »-a «III i— mi «MM ......mi II III ii—iiimm­AZ MBF-ELNÖm EYŰIÉSÉNMONDOTTÁK Nem csak egy ciklusra — hosszú távra kell gondolkodni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents