Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

Osztrák tévévita Kerülni kell a tömbalkotás veszélyét Püspökszentelés a Vatikánban Hét új püspököt — öt olasz és két lengyel papot — szentelt fel vasárnap II. János Pál pápa. A római katolikus egy­ház feje által felszentelt püspökök között van az Ukrajnába kinevezett pá­pai nuncius, az 54 eszten­dős Antonio Franco, akit a pápa azzal bocsátott út­ra. hogy „Krisztus vigaszát és békéjét vigye magával a függetlenségét közel­múltban visszanyert ne­mes ukrán nemzetnek”. A többi felszentelt püs­pök Afrikában, Lengyelor­szágban, illetve a Vatikán­városi Állam apparátusá­ban szolgálja majd a kato­likus egyházat. Bosznia-Hercegovina fő­városában vasárnap dél­előtt nyugalom uralkodott, de a köztársaság több más vidékéről — így Bosanski Brodból, Slavonski Brod- ból, Zvornik környékéről — összecsapásokat jelentet­tek, noha elvben tűzszünet van életben. A bosnyák elnök semle­ges területen tárgyalásokat kezdett a szövetségi had­sereg vezetőivel, hogy elő­készítse a reguláris kato­naság kilépését a fegyveres konfliktusból. Alija Izetbe- govics elnök a macedón fő­városban, Szkopjéban ta­lálkozott a belgrádi állam­elnökség alelnökével, Bran- ko Kosticcsal és Blagoje Adzic tábornokkal, az ügy­vezető védelmi miniszter­rel. A Reuter szerint a sza­rajevói harcokban tapasz­talható — egyelőre csak lélegzetvételnyinek tekint­hető — szünet nyomán kis­sé megnőttek annak esé­lyei, hogy Lisszabonban a terveknek megfelelően is­mét összeülhet a jugoszlá­viai békekonferencia, ame­lyet az Európai Közösség igyekszik sikerre vinni. Megfigyelők szerint Szerbia elrendelheti a köz­ponti hadsereg visszavoná­sát Bosznia-Hercegoviná­ból, ha él azzal a kiskapu­val, amit a hétfőn kihirde- detendő új „jugoszláv” al­kotmány kínál. Az új hatá­rok ugyanis Szerbia és Montenegro határával es­nének egybe, vagyis a had­Magyar, lengyel, cseh, szlovák és osztrák vendé­ge volt Lendvai Pál Euró­pa Stúdió című külpolitikai vitájának: a vasárnap dél­előtti adás az új demokrá­ciák és a nyugati országok kapcsolataival, az előbbiek elvárásaival és kilátásaival foglalkozott. A külföldi résztvevők — Martonyi János, a Külügy­minisztérium államtitkára, Tadeusz Mazowieczki volt sereg alkotmányos alapon távozhatna a régi Jugo­szláviából kilépett államok területéről, amelyet eddig a sajátjaként „védett”. Az új alaptörvény kihirdetésé­vel és alkalmazásával Belgrád egyesek szerint végül is meghajol a nem­zetközi közösség követelé­sei előtt, s így elkerülheti a teljes elszigeteltséget. — Hans-Dietrich Gen­scher német külügyminisz­ter hétfőn két EK-kollégá- jával, a belga és a portu­gál külügyminiszterrel Bonnban a jugoszláviai válságról konzultál. — je­lentette be vasárnap a né­met külügyminisztérium. Francesco Cossiga köz- társasági elnök lemondása megrázta az olasz politikai vezetést. Mindenki — azok is, akik korábban támadták őt fel­lépései miatt — elismeri, hogy az államfő magas fo­kú politikai és erkölcsi fe­lelősségérzetről tett tanú­ságot lemondásával, amely- lyel a viszonyok tisztázá­sát és mielőbbi megoldását igyekszik siettetni. Egyedül lengyel miniszterelnök, Martin Porubjak szlovák miniszterelnök-helyettes és Karel Kühnl, a cseh kor­mányfő gazdasági tanács­adója — lényegében egyet­értettek abban, hogy a Nyu­gatot készületlenül érte a hatalmas változás, ami Ke­leten történt: máig tartó hatással ez azt is jelenti, hogy nem volt kellő straté­giájuk arra nézve, milyen szerepet játszhatnak, avagy kell játszaniuk ezekben a változásokban. Martonyi János a vára­kozásokkal — avagy csaló­dásokkal kapcsolatban le­szögezte: — Magyarország tisztában van azzal, hogy a fő feladatokat magának kel megoldania. Emellett a Nyugat szerepe korántsem korlátozható csak a segít­ségre, miközben a hála vagy együttérzés — előbbi a ke­leti, utóbbi a nyugati orszá-. gok részéről — aligha te­kinthető politikai kategó­riának. A magyar politikus a pri­vatizáció elengedhetetlen fontosságát hangsúlyozta. A műsorvezető kérdésére, miszerint nem vár-e a Ke­let túl sokat a Nyugattól, s nem inkább a retorika jel­lemző-e a Visegrádi Hár­mak együttműködésére, Martonyi János három or­szág legnagyobb külpolitikai sikerének nevezte a viseg­rádi együttműködést. Mint mondta: a Nyugatot is meg­lepte a viszonylag rövid Francesco Cossiga volt pártja, a kereszténydemok­raták. akikkel szakított az utóbbi időben, burkolóztak tüntető hallgatásba. Arnaldo Forlani pártve­zető az újságírók sürgetésé­re végül annyit mondott: Egyéni elhatározásról van szó, amelynek indíté­kai tiszteletre méltóak, bár különböző megítélés alá es­hetnek. A Kereszténydemokrata Párt nem tudja megbocsá­tani a lemondott elnöknek, hogy az elmúlt időszakban sorozatosan támadta kor­mányzati módszereit, a „párturalmat és az alkukra épülő, posztokat osztogató hatalmi rendszert”, amely­nek felszámolását utolsó beszédében is sürgette, köz­vetlenül az állampolgárok­hoz fordulva a televízió képernyőjéről. A többi parlamenti párt képviselői versengve mél­tatják Francesco Cossiga érdemeit és utolsó gesztu­sát, de szinte valamennyi­en fel is lélegeztek, hogy megszabadultak egy ké­nyelmetlen személyiségtől, aki sorozatosan ostorozta tevékenységüket. A Corriere della Sera fő­címe: Cossiga utolsó ki­hívása a pártokhoz. Ha­sonlóan értékeli az II Mes- saggero is: Cossiga utolsó vádjai a pártok címére. A L’Independente az „utolsó csákányütésről” beszél, amellyel Cossiga az elavult olasz politikai rendszert igyekezett szétbontani, míg a La Repubblica arról a „hideg zuhanyról”, amely Forlani és Craxi közös parlamenti mesterkedéseit érte. A lapok egyöntetű állás­idő alatt kialakult koope­ráció, s a nemzetközi fóru­mokon mutatkozó együttes fellépés. A cseh közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy közben kerülni kell a tömb­alkotás veszélyét, s utalt rá, hogy végül is a három or­szág bizonyos tekintetben — például éppen a nyugati tő­ke beáramlása terén — konkurenciát jelent egy­másnak. — Másrészt tisz­tában kell lenni azzal, hogy a három országot például a Közös Piac együtt kezeli, s e tekintetben igen lénye­ges, hogy hasonló, kompa­tíbilis rendszert alakítsanak ki — közölte. A gazdasági nehézségek további növekedése várható és az emberek ezzel kapcso­latos tűrőképessége iránt feltett kérdésre Martonyi János hangoztatta, hogy egy dolog bizonyos: ezek az országok újonnan megszer­zett demokráciájukat min­denképpen meg fogják őrizni. A cseh és szlovák részt­vevő a popuiarista erők el­sősorban Szlovákiában nem kizárható térnyeréséről be­szélt. A cseh közgazdász ennek ellenére azt a nézetet képviseli, hogy a realitások felülkerekednek és Szlová­kia nem válik függetlenné, még az említett populista erők választási győzelme esetén sem. A szlovák mi­niszterelnök-helyettes maga is e reményének adott han­got pontja: utolsó lépésével az államfő szembesítette a po­litikai vezetést saját fe­lelősségével, vagyis hogy végre indítsák el á szüksé­ges változásokat. — Sze- dett-vedett többséggel nem kormányozható az ország — idézik beszédéből. Az II Messaggero úgy fo­galmaz: Az államfő a pártnomenklatúra elleni tiltakozásának adott han­got lemondásával. A L’Independente alá­húzza az államfő kétségét, hogy a jelenlegi parla­menttel végrehajthatók-e azok a változások, ame­lyekre a választók igent mondtak szavazataikkal. — A La Stampa azt emeli ki, hogy Cossiga erős elnö­köt és erős kormányzatot sürgetett. Jelzése szerint máris elindult a verseny a Quirinale-palotáért a pár­tok között. Az új kor­mányfő és az új államfő kijelölése egyetlen alku ke­retében történhet meg. Cossiga mindenesetre meg­fordította most a sorren­det: előbb kell köztársasá­gi elnököt találni, és csak utána jöhet a kormányfő, vagyis i utóbbi nem tá­maszthat feltételeket az ál­lamfő megválasztásához — hangoztatja elemzésében. A La Repubblica nem tartja kizártnak Cossiga új­raválasztását köztársasági elnökké, de sokkal való­színűbbnek tartja egy ke­reszténydemokrata politi­kus megválasztását (And­reotti, de Mita, Forlani jö­het szóba), míg, ha nem kereszténydemokratára esik a választás, Spadolini és Nilde Jotti neve említ­hető, míg Craxi a minisz­terelnökségre tör. Külföldi események - egy mendafban ' v' • , • ] "*J'! »A'WBPy "■mii tvmm'wmvwnvtímv'i ...................... 1 A B UNDESTAG ELNÖKÉNEK MEGHÍVÁSÁRA vasár­nap négynapos hivatalos látogatásra Németországba ér­kezett Ruszlan Haszbulatov, az Oroszországi Legfelsőbb Tanács elnöke. KOZIREV OROSZ KÜLÜGYMINISZTER több országot érintő közel-keleti kőrútjának újabb állomásaként va­sárnap Katarba érkezett, ezt megelőzően Kuvaitban tár­gyalt politikai és gazdasági kérdésekről. FINNORSZÁGOT, Litvániát és Lettországot érintő kör­útra indult vasárnap Mose Arensz izraeli védelmi mi­niszter. NORODOM SZIHANUK, a Kambodzsai Legfelsőbb Nem­zeti Tanács elnöke vasárnap Pekingbe érkezett, ám a kí­nai jelentés nem szól a kambodzsai vezető látogatásá­nak céljairól. AZ IRÁNI HADITENGERÉSZET ÉS LÉGIERŐ, vala­mint a forradalmi gárda egységei szombaton közös had­gyakorlatot kezdtek a Perzsa (Arab)-öböl vizein — kö­zölték vasárnap hivatalos teheráni forrásokból. A VILÁG VEZETŐ KERESKEDELMI HATALMAI támo­gatják a Független Államok Közössége országainak, Kí­nának és Tajvannak a felvételét a GATT nemzetközi ke­reskedelmi szervezetébe — ez volt az egyetlen eredmé­nye azoknak a háromnapos kereskedelmi megbeszélések­nek, amelyek vasárnap fejeződtek be Japánban. IRÁN ARRÓL KÖTÖTT MEGÁLLAPODÁST KIJEV- VEL, hogy földgázt szállít Ukrajnának;'döntés született arról is, hogy a két ország Azerbajdzsánnal közösen vál­lalatot hoz létre egy Európába irányuló gázvezeték meg­építéséi«* Boszniai helyzet Elvben tűzszünet van, a gyakorlatban hanoinak Cossiga utolsó kihívása Támadta a párturalmat és a posztosztogatást Országos diákkonferencia Az állam csak a működési feltételeket biztosítsa az iskolák számára, belső éle­tük alakítását, bonyolítá­sát bízza a „használókra”, azaz a pedagógusokra, a tanulókra és a szülőkre. Egyebek között ezt az ál­láspontot fogalmazta meg az SZDSZ ifjúsági szerve­zete, valamint az ifjúsági érdekvédelmi szervezetek által összehívott országos diókkongresszus. Az eszmecserén, ahol mintegy 300 közép, és fő­iskolás fiatal tájékozódott a közoktatási törvényter­vezetről, az iskolák „jövő­jéről”, megállapodtak ab­ban is, hogy szorgalmazni fogják: a diákönkormány­zatok az egyesülési tör­vény alapján, mint jogi személy működhessenek. Létszámukat, működésüket kizárólag az egyesülési tör­vény szabályozza, jogaikat. a működés feltételeinek az iskolai költségvetésből tör­ténő biztosítását pedig a közoktatási törvény rög­zítse. Az országos diákkong­resszus munkájában egyéb­ként neves oktatáspoliti­kai szakemberek is részt vettek. A közoktatási tör­vénytervezetről Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatásügyi Minisz­térium politikai államtit­kára tartott előadást, a szekcióüléseket Gazsó Fe­renc egyetemi tanár és Bessenyei István oktatás- kutató vezették, a diákjo­gokról Papp György szo­ciológus tartott előadást. A részvevőknek lehetősé­gük volt arra is, hogy vi­tát folytassanak az MDF, az SZDSZ, az MSZP egy- egy országgyűlési képvi­selőjével, illetve a Fidesz szakértőjével. Cáfol a Dohány utca Borbély Endre az új A Magyarországi Szociál­demokrata Párt XXXVIII., rendkívüli, úgynevezett egyesítő kongresszusa ta­nácskozásának második napján, vasárnap, ifjabb Borbély Endrét választotta meg a párt elnökének. Amint arról az MTI szombaton beszámolt, az MSZDP kongresszusának első napján visszahívta tisztségéből Petrasovits Annát, a párt eddigi el­nök asszonyát, és valameny- nyi — e kongresszus legi­timitását el nem ismerő — elnökségi tagot. A XXXVIII., rendkívüli MSZDP-kongresszus szom­batról vasárnap virradóra maratoni ülés után, körül­belül hajnali két órakor választotta meg a 11 tag­ból és két póttagból álló országos vezetőséget. Az elnök. Borbély Endre tit­kos szavazással való meg­választására vasárnap dél­előtt került sor. Ifjabb Borbély Endre el­nökként köszöntve a kongresszust, elcsukló han­gon tett ígéretet arra, hogy a kapott lehetőséggel élni és nem visszaélni fog. A pártot ismét bekapcsolja a politikai vérkeringésbe, vezetőként támaszkodik a kollektíva bölcsességére, az elnöksége alatt működő MSZDP pedig felvállalja a munkavállaók érdekeinek érvényesítését. ★ Az MSZDP nevében a Csepeli Munkásotthonban elnök a hét végén csak gyűlést tartottak, és azt nevezték el szabálytalanul kongresz- szusnak — állítja az MSZDP országos központ­ja, s erről vasárnap tájé­koztatót juttattak el a Ma­gyar Távirati Irodához. A Petrasovits Anna ve­zette országos központ sze­rint a gyűlés kongresszus­sá való előléptetéséhez több jogi, illetve politikai feltétel hiányzott. Törvény­telen eszközökkel kísérel­ték meg Petrasovits Anna eltávolítását. Az előkészí­tő bizottság szelektív mó­don válogatta össze a meg­hívandó delegátusokat, or­szágrésznyi szervezeteit re- kesztve ki erről a gyűlés­ről. A meghívottak közül az MSZDP teljes politikai szakértői állományát ki­hagyták. A gyűlés leve­zénylésében hasonló mód­szereket alkalmaztak, mint 1948-ban Kéthly Anna le­váltásánál. Kidolgozott és a párt szervezeteiben meg­vitatott politikai tézisek nélküli választásokat erő­szakoltak ki. Hangsúlyoz­zák, hogy az országos köz­pont — amelynek székhe­lye a Dohány utcában van — továbbra is dolgozik a párt kongresszusának elő­készítésén, amely egyben már az 1994-es választá­sokra való felkészülést is szolgálja. Stabilizációt teremteni! A részt vevő küldöttek tapasztalatcseréjével, spe­ciális kelet-közép-európai problémák megvitatásával kezdte meg munkáját a Közép-Európa Konferencia ’92 szombaton, A Baloldali Ifjúsági Társulás szervezte eszmecserére mintegy 20 kelet- és nyugat-euróai bal­oldali ifjúsági csoport tag­jai érkeztek Budapestre. A délutáni programokon Deák Péter, a Center of Security and Defense Studies ügy­vezető igazgatója. Keleti György volt honvédelmi mi­nisztériumi szóvivő, vala­mint Illés Zoltán volt kör­nyezetvédelmi államtitkár biztonságpolitikai és kör­nyezetvédelmi kérdéseket vitatott meg a jelenlevők­kel. Deák Péter az elmúlt évek kelet-európai változá­sairól szóivá kiemelte; Ke­let-Európábán állandósult a bizonytalanság érzete. En­nek okai: a nemzetiségi, a gazdasági, illetve a rend­szerváltással kapcsolatos konfliktusok. A kelet-kö­zép-európai nemzetek fel­adata most a stabilizáció megteremtése. A konferencia záró sajtó- tájékoztatóján egyébként el­hangzott: a Baloldali Ifjú­sági Társulás a jövő héten tartja első országos gyűlé­sét. A békéscsabai rendez­vényre az ország nyolcvan településéről várják a részt­vevőket.

Next

/
Thumbnails
Contents