Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-23 / 96. szám

* Kiállítás inkognitóban Egyedül a képek között Szerény keretek között, a gyáli községháza gyűléster­mében állították ki Fegyó Béta festőművész 13 darab műalkotását. Fegyó Béla Gyálon éJ, de képeinek témájából ítélve sokfelé megfordul az or­szágban. A válogatás tíz év munkájából került ki, s már kis műértéssel nyomon kö­vethető a tíz év egy-egy korszaka. Egy 1975-ös olaj- festményére az elnagyolt ecsetkezelés a jellemző, vi­szont az ez évi Téli nádas vagy Vízparti házak fény- képszerű pontossággal rög­zítik a tájat, két képe pe­dig a messzi századok ikon­festőinek stílusjegyeit idé­zi hasonló, merev, szeráfi szenteket Raffaello freskóin látni.- A tíznapos kiállítást két­ezer is megtekintettem, má­sodjára már kíváncsiságból. Sajnos ez alkalommal is csak egyedül álldogáltam a képek közt, illetve a terem­őrrel. Véletlen? Rossz idő­ben érkeztem? Vagy a hír­verés volt gyenge, a beha­rangozás ? Fegyó Béla képei több ér­deklődésre tarthatnak szá­mot, hisz a tárlat minden darabja egy-egy külön él­mény. Sajnos hajlok arra a meg­állapításra, hogy ez a he­terogén nagyközség, Ma­gyarország legnagyobb fa­luja nem is tudja, hogy mi­lyen tehetség él itt, vagy legalábbis nagyon kevesen tudják. Reméljük, a következő Fegy ó-kiállítást nem „in­kognitóban” rendezik meg, egy szűk réteg tudtával, a megnyitóról időben hírt kap a sajtó s ezen keresztül a szép iránt fogékony nagy­érdemű is. (— gyé —) Népfőiskolák és önkormányzatok Tudati, lelki váltásra, alkotó és jogtisztelő közös­ségi gondolkodásra, kul­turális igényességre és ön- ismerésre kell rávezetniük az embereket a népfőisko­Ötezev példány Politikai évkönyv ’92 A Magyarország politikai évkönyve sorozat eddig megje’ent három kötetéről kapott visszajelzések sze­rint: az almanachok jelen­tős szerepet játszottak ab­ban, hogy a hazai átalaku­lási folyamat jól dokumen­tált legyen — mondta Vass László, a sorozat egyik szerkesztője a negyedik kö­tetet bemutató sajtótájékoz­tatón. Az 5 ezer példányban megjelent könyvet a De­mokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány és az Economix Rt. adta ki. Fóti újságíró könyve Expo előtt — Sevilláról- Az 1992-es esztendő min­den bizonnyal Spanyolor­szág éve lesz, a spanyol tár- eadalomé és a spanyol gaz­daságé. Barcelona az olim­piát, Sevilla a világkiállítást várja, miközben a világ fi­gyelme Spanyolország felé fordul. Felértékelődik e gyö­nyörű és történelmében is igen gazdag ország kultúrá­ja, sportja, a spanyol termé­kek elismertsége. 1992-ben Sevilla példát mutat a vi- ' lágnak, de nekünk, magya­roknak külön is tartogat va- ‘lamit. Ezt ismerte fel Réthy Ist­ván, a Fóti Hírmondó fele­lős szerkesztője, aki Sevilla EXPO előtt címmel könyvet írt, melyet tegnap mutattak be a sajtó képvselőine’k. A Fóti Hírmondó, a Foton működő vállalkozói- és köz­életi havilap. melynek meg­jelenését a Jakab István ál­tal alapított Hírmondó1 Ala­pítvány fedezi, még tavaly ősszel úgy döntött, hogv tu­dósítót küld ki Sevillába. Céljuk az volt, hogy tájéko­zódjanak, valójában hogyan lehet jól megszervezni egy ‘világkiállítást. Erről az útról készült Ré­thy István könyve. A sajtó- tájékoztatón azt is megtud­tuk, hogy amikor a könyv nyomdába került, azon a napon jelentették be, hogy Magyarországon is lesz 1996-ban Expo. A könyv szemlélete vál­lalkozói, amely részletesen bemutatja a „Sevilla gyöngyszeme iából van" jelzővel illetett magyar ki­állítási pavilont. A könyv több mint hatvan színes képet tartalmaz térképpel. szállodák és éttermek cí­meivel, telefonszámaival, kiutazási lehetőségekkel. Jelenleg ez az egyetlen eb­ben a témakörben Ma­gyarországon megjelent ki­advány, amely az Aquapol Kft. támogatásával készült. A könyv előszavában Pa­lotás János, a VOSZ elnö- . ke, országgyűlési képivselő többek között az alábbiakat írja: „Nekem, aki igen so­kat foglalkozom nap mint nap a világkiállítások, a jelentős nemzetközi ren­dezvények hatásvizsgálatá­val — az adott társadalom és gazdaság fejlődésére, növekedésére vonatkozóan —, sok újat adott ez a könyv, sokszor azáltal is, hogy ugyanazt a lehetősé­get más megközelítésből vette nagyító alá”. D. A. Iáknak. Ezzel komoly se­gítséget nyújtanak a helyi szerveződések működésé­hez, a demokrácia igazi gyakorlásához. A többi kö­zött ezt hangsúlyozta Sz. Tóth János, a Magyar Nép­főiskolái Társaság titkára azon a tanácskozáson, ame­lyen a népfőiskolák és az önkormányzatok kapcsola­táról volt szó. Az MNT titkárának vita­indítójából kitűnt: mivel a népfőiskolák egyik legfon­tosabb funkciója a helyi közösséget tudatosan kere­ső és a jogaival a szőkébb és tágabb társadalom javá­ra élni tudó állampolgár „kiművelése”, ez pedig alapvető önkormányzati ér­dekekkel találkozik. Így ezeknek az önszerveződé­seknek nemcsak a pénzügyi támogatására, hanem — mivel közfeladatokat látnak el — helyi rendelettel tör­ténő intézményesítésére is fokozott figyelmet kell for­dítani. Egyébként az ilyen népfőiskolái intézmények törvényileg jogosultak a normatív állami támoga­tásra. Jakob Horn, a Német Népfőiskolái Szövetség bu­dapesti irodájának igazga­tója a fórumon elmondta: hazája népfőiskolái rend­szere intézmények hálóza­tát és. kistelepülési szövet­ségek együttesét jelenti, de a magyaréval közös vonása, hogy minden érdeklődőnek felkínálja programját, fel­nőttképzési, továbbképzési lehetőségeit. Ezt az állam méltóképpen honorálja is. Jakob Horn hangsúlyozta: a népfőiskolák — akármi­lyen sokfélék is — sosem szolgálhatják a pillanatnyi politikai érdekeket, annál inkább a polgárok egyéni műveltségének és szaktudá­sának gyarapodását. Csak ilyen alapállásból kifejlesz­tett magyar népfőiskolái modellek szolgálhatják a jövőt, amelyre viszont min­dig áldozniuk kell az önkor­mányzatoknak. PEST MEGYEI GYERMEK SZÍNJÁTSZÓK Nem kell a konzervkultúra A Nemhivatásos Színhá­zak Szövetsége múlt heti közgyűlésén ismét elnöké­vé választotta Nagy András László rendezőt (a Pest Megyei Közművelődési In­formációs Központ munka­társát), aki már két éve tölti be ezt a posztot. Maga a szövetség sem sokkal ré­gebbi, három éve alakult. Hozzá tartozik a drámape­dagógusok és a gyerekbá­bosok szövetsége, a diák színjátszó és az országos versmondó egyesület. Nagy András László, azon túl. hogy a szövetség elnö­ke, tevékenyen részt vesz a Pest megyei diák színját­szás alakításában, ő alapí­totta és vezette egy ideig a ceglédi Játszótér Gyerek­színházat. Beszélgetésünk apropója a Weöres Sándor gyermek színjátszó verseny, melynek szombaton lesz a megyei döntője. Arról kérdezem, milyen szerepet játszik a gyerekek életében a dráma- pedagógia és a drámajáték, melynek nagy hagyományai vannak a megyében, a ti­zenöt éve működő gödöllői műhely például országos iskolát teremtett. Q Ebben az anyagias korban, amikor mindennek a pénzben kifejezhető hasz­nát tekintik egyedüli érték­nek, hogyan tud életben maradni a gyermek színját­szó mozgalom? — Itt két fogalmat szok­tak összekeverni: a dráma- pedagógia, melynek csak egyik lehetséges végtermé­ke a színpadi produkció, nem azonos a gyermekszí- nész-képzéssel. Alapvető célja a gyerekek szociális érzékenységének fejlesztése, erkölcsi értékrendjük kiala­kítása különböző élet­helyzetek és konfliktusok bemutatásán, feldolgozásán keresztül. A drámajátékok­ból születhet színpadra ál­lítható előadás is, de ha ezt a folyamatot megfordítják és a produkciót célozzák meg, akkor nincs sole hasz­nai Szerencsére erre alig- alig akad példa, a legna­gyobb ritkaság, hogy beöl­töztetett kismajmokat csi­nálnak a gyerekekből. — S ha már a haszonról esett szó — folytatja a tár­sadalmi szempontokat sor­ra véve —, egy óriási át­alakulási folyamat részesei vagyunk. Az államilag tá­mogatott-gerjesztett” kul­túra megszűnt, nincs már ŐRI, nincs Déryné Szín­ház, egyre kevesebben vál­lalnak vidéki fellépést és ezt a közép- és kistelepülé­sek érzik meg igazán. Vá­lasztás előtt állnak, vagy beérik a konzervkultú- rával, vagy megteremtik a saját kulturális életüket. Már most is akadnak jó példák, mint a húsvétkor előadott bagi Pássió, amit a tévében is láthattunk. Em­lítésre méltó Jászfényszaru is. ahol az egész falu részt vesz a helyi színházi élet­ben, vagy mint néző, vagy mint előadó. Az öntevékeny szerveződés az emberi kap­csolatokat is javítja. # Ez az áhított önszer­veződés még nem min­denütt kezdődött el, mégpe­dig elsősorban az anyagi háttér hiánya miatt. A diák: színjátszó csoportokat ki támogatja? — Elsősorban a megyei önkormányzat művelődési bizottsága. Nagyon sokat pályázunk, a megyei infor­mációs központban dolgo­zók munkaidejének jelentős része telik el pályázatok írásával es adminisztrálá­sával. Természetesen kívá­natos lenne, ha a civil tár­sadalom maga tudná fenn­tartani kulturális csoport­jait, de egyelőre, amíg nincs rá fedezet, az állam­nak kell ellátnia ezt a fel­adatot. Megengedhetetlen, hogy a gyerekek utaztatása, szállásköltsége a szülők zsebét terhelje, mert ebben az esetben a legsikeresebb, legkeresettebb együttesek­nek kéne a legtöbbet fizet­niük. ★ Szombaton délelőtt tíz órai kezdettel éppen ők, Pest megye legjobb diák színját­szói lépnek színpadra a Bu­dapesti Tanárképző Főis­kola Markó ‘utcai díszter­mében. Májusban a — pil­lanatnyilag még — kevésbé sikeres együttesek is be­mutatkozhatnak: 9-én Ve­rőcén, 22-én pedig Monoron léphetnek fel. Pachner Edit Rajzoljatok skorpiót! A nagykátai művelődési központ és a budapesti Skorpió Kft. egy különleges állatról vár rajzokat a nagykátai, a Tápió menti és a Pest megyei gyerekektől. Kérik a négy és tizennégy év közötti gyerekeket, hogy készítsenek rajzot — minél színesebbet és ötletesebbet — a skorpióról. A rajzokat küldjék el a nagykátai mű­velődési központ címére (2760 Nagykáta, Bajcsy- Zsiliinszky út 9.) május 20-ig. A legjobb és legszebb raj­zokat kiállítják és elisme­résben részesítik. A díjki­osztás május 31-én délután a nagykátai gyermeknapon lesz, ahol a díjazottak egy hatalmas és tíz kisebb tor­tát vehetnek át. Beethoven kapta, Liszt megvette! Újra szól a zongora Nemcsak a könyveknek, a hangszereknek is megvan a maguk sorsa. 1813 júliusában megírták a bécsi lapok, hogy Beetho­ven, a híres zeneszerző és zongoraművész egy csodá­latos zongorát kapott aján­dékba a londoni Broadway úrtól, akinek zongorakészí- tő műhelyét világszerte is­merik, s az ott készült hangszerekről a zenészek­nek igen jó véleményük van. Broadway úr, amellett hogy pompás hangszereket gyártott, nagy tisztelője volt Ludwig van Beethovennek. Ezért küldte el neki az ak­kori lakására, a Becs mel­letti Mödlingbe ezt a mes­terzongorát. A hangszer a későbbiek­ben együtt vándorolt Bee­thovennel lakásról lakásra. Ez is mozgalmas utazás Hogy rögtön a közepébe vágjak: nekem a legjobban az tetszett, amikor Talen, a hős, akit egy nagy zabá- lásos, orgiás ünnepség fé­nyét emelendő, a gaz Crom­well keresztre feszíttetett, s a lovagterem végében fel- függesztetett, nos, az tet­szett a legjobban, amikor a keresztre feszített Talen, a hős, egyszerűen kihúzta az átszögezett tenyerével a te­nyerét átszögező legalább huszonöt centiméter hosszú kovácsoltvas szöget a ke­resztfa masszív gerendájá­ból, majd mintha mi sem történt volna, átszögezett kézzel-lábbal úgy helyben­hagyta a díszes gyülekeze­tei, hogy arról koldultak. Hát nem csodás? Hogy egy ilyen derék fiatalember, aki már a keresztre feszítés előtt is legalább kilencszer került olyan helyzetbe, amikor csak a csodák men­tették meg, mert apróra Heti filmiegyzet Talen kardja verték, szúrták, öldösték, vagdalták, meg minden, szóval hogy egy ilyen el- nyűhetetlen ifjú csak úgy kapja-fogja magát, és le­száll a keresztről ? Mondom, nekem ez a jelenet tetszett a legjobban, ekkor teljesen megadtam magam, éreztem, mint olvadozom a gyönyö­rűségtől, és hogyan dagad a kebelem, amiért ily remek fickók mászkálnak közöt­tünk. No persze nem egé­szen közöttünk, mert az az Aragónia, ahol a Talen kardja című mozgókép játszódik, nem azonos az­zal a bizonyos spanyolföldi Aragóniával. Ez egy mese­ország, gonosz boszorká­nyokkal, gonosz uralkodók­kal, gonosz gonoszakkal, jó­ságos-szépséges leánnyal, legyőzhetetlen hőssel, cso­dás átváltozásokkal, titok­zatos erőkkel. No de ha mese, akkor mi kifogásom a hős mesés képességeivel és tulajdonságaival szemben? Csak annyi, hogy épp az hiányzik ebből a meséből, amitől a mese mese: vala­mi báj, egy csöpp humor, egy szikrányi emberi vonás. Itt minden kegyetlenül ri­deg és véresen kemény. Nem tudom eldönteni, hogy ez is egy magányos cowboy filmje-e (hiszen Talen lé­nyegében véve egyedül küzd a rosszak ellen), vagy egy, a sötét középkorba visszahelyezett Michael Knight-ot látok-e? Azaz: bármily váratlannak tűn­nek is esetleg a filrpbeli fordulatok, bármily hátbor­zongató is majd’ mind­egyik jelenet, itt bizony sémák halmozódnak sé­mákra, különböző kaland- filmtípusok sablonjaiból összeeszkábált a történet, amelyhez hígítóul némi horrorkotyvalékot is löty- tyintettek. Egyébként, ha valaki be akarja határolni, hol he­lyezkedik el a Talen kardja a nagy filmtérképen, aján­lom a következő háromszö­gelési pontot. Conan, a bar­bár, Excalibur, Titánok harca. Azt is mondhatnám: aki ezeket látta, már látta a Talen kardját is ... Takács István volt, de az sem volt éppen egyszerű, ahogy Londonból Mödlingbe eljutott, hiszen Londonban hajóra rakták, onnan Gibraltáron át, Szi­cília érintésével Triesztbe érkezett, ahonnan szekéren szállitották Beethovenhez. A mester halála után a zongora egy ideig kallódott, majd Liszt Ferenc szerezte meg, s Weimarha szállíttat­ta. Ott volt egészen 1887-ig. Akkor, Liszt végrendelete értelmében, a budapesti Nemzeti Múzeumba került. A Broadway-mesterzon- gora (grand piano, ahogy Beethoven és Liszt korában az ilyen nagy hangverseny- zongorákat nevezték) most ismét útra kél. David Wins­ton angol hangszer-restau­rátor rendbe hozta. Hangján nem lehet észrevenni az el­múlt 175 évet (a hangszer 1317-ben készült) és a sok hányattatást. Hangverseny- körutat szervez a zongorá­val a Thorn EMI cég, s a muzeális értékű hangszert Melvyn Tan amerikai zon­goraművész szólaltatja meg. Az első állomás Becs lesz. Május 5-én és 7-én kerül sor a hangversenyre. Má­jus 12-én Bonn, Beethoven szülővárosa, június 4-én és 7-én az angliai Bath, jú­nius 6-án London lesz a koncertek színhelye. Lon­donban előzőleg, május 25. és 31. között, ki is állítják a zongorát, amely ezután kerül vissza Budapestre, hogy június 18-tól a Nem­zeti Múzeumban kiállításon mutassák be A különleges eseményről tegnap dr. Fodor István, a Nemzeti Múzeum főigazga­tója, Gát Eszter muzeológus és David Winston restaurá­tor, valamint Melvyn Tan sajtótájékoztatót tartott a múzeum tanácstermében. (takács)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents