Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-23 / 96. szám

Lassacskán tisztul a kép A föld sorsáról táj ékozódtak CEGLÉDI Kj/ttöan XXXVL ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1992. Április 23., csütörtök Jól tudta a földművelési tárca, hogy mit tesz, amikor a városokban, községekben élő jogászokat arra kérte, vállalják el a kárpótlással és a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos jogpropagandát, és széles körben ismertes­sék meg az emberekkel a legfontosabb tudnivalókat. Szükség szerint adjanak vá­laszt kérdéseikre, oszlassák el a kételyeiket. ÜGYVÉDEK MAGYARÁZZÁK A minisztérium főtisztvi­selői — élükön a miniszter­rel és az államtitkárokkal — sok helyen jártak már az országba^. Több alka­lommal elfutottak Ceglédre is. Tapasztalhatták azt a nagymérvű tájékozatlansá­got, amely az emberekben él a föld sorsával kapcso­latban. Bizony a törvények alapos magyarázatra szo­rulnak, hiszen sok a joghé­zag, a kidolgozatlan kérdés­kör. Ezekben központi ál­lásfoglalásokra van szük­ség. A mindennapi élet kér­désfelvetései egymás után hívják fel a figyelmet a ho­mályos pontokra. Ezeket fi­gyelembe kell venniük a törvények alkotóinak és al­kalmazóinak. Egy bizonyos pontig érvényesülhet a jó­zan helyi bölcsesség, de összességében a jogi nor­mák keretei között lehet csak elrendezni a dolgokat. A meglehetősen élénk te­vékenységet kifejtő ceglédi gazdakör szükségét érzi, hogy éljen a felvilágosítás eszközével. Már a második alkalommal hívott meg szakembereket, hogy a so­kakat érdeklő kárpótlás földekre vonatkozó kérdés­körét széles körben megvi­lágítsák. Ez alkalommal az ügyvédek közül dr. Vágó Margit és dr. Vangyel Ti­bor vállalta a jogi tájékoz­tatást. Kárteszi Ferenc al­polgármester, aki egyben az érdekegyeztető fórumok te­vékenységét is alaposan is­meri, bevezető szavaiban a négy mezőgazdasági nagy­üzemben végbement földki­jelölésekről beszélt. Elmon­dotta, hogv a fórumok egyetértésre jutottak min­den fontos kérdésben, a termelőszövetkezetek és a tangazdaság megfelelően járt el a táblák kialakításá­nál. Felvetette azt a gondot is, amely a Búzakalász Tsz-nél jelentkezett. Ott ugyanis a városi szennyvíztisztítóból kikerülő vizet ezerszáz hek­táron öntözésre használják. Úgy kellett ez a szövetke­zetnek, mint púp a hátára. A beruházás miatt jelentős banki jelzálog van rajta, ezért nem vonható be a kár­pótlásba. Az alpolgármester annak a kívánságának CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. # A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tamast Tamás. • Posta­cím- Cegléd. Pf 19. 2701. Te­lefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. # Hirde­tésfelvétel : Hírlapkiadó Vál­lalat Közönségszolgálata. Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-<től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Teje­lőn: (20) 10-763. adott kifejezést, hogy léte­süljön területcsere a Ceglé­di Állami Tangazdasággal, és így a hiányzó földterület megkerülne a földárveré­sekhez. Miután a négy nagyüzem és a földhivatal vezetője is hivatalos volt a tanácsko­zásra, Józsa István, a Búza­kalász elnöke kiegészítésül elmondotta, hogy az emlí­tett területen hektáronként húszezer forintnyi összeget ruháztak be. Sem ezt, sem a működtetés költségeit nem lehet kigazdálkodni. A többi között ez tette vesz­teségessé a termelőszövet­kezetet. Ráadásul a rend­szerint aszályos nyári idő­szakban csupán kétszáz hektárt lehet kellő mérték­ben megöntözni az ezer­százból. Ezen túl figyelem­be kell venni, hogy csak takarmány- és ipari növé­nyek termeszthetők ezen a területen egészségügyi szempontok miatt. Hajdú Huba, a CÁT ve­vérigazgatója válaszában elmondta, hogy — a többi között éppen ezen szem­pontok miatt — nem gon­dolnak a földcserére. Ez nem puszta ellenkezés, és nem csupán a jóindulaton múlik, tudomásul kell ven­ni ebben a kényszerhely­zetben, hogy a szennyvízel­helyezéssel járó költségeket valakinek vállalni kell, azt egy gazdaság sem tudja fe­dezni. A tangazdaságot, amely legalább ötvenegy százalékban állami tulaj­donban marad, olyan for­mában kell fenntartani, hogy működőképességét megőrizze. Ök ennek szel­lemében a törvény betű szerinti betartására töre­kednek. Ugyanakkor jó, ha a gazdák azt is tudják, hogy a Pénzügyminisztérium és a Földművelésügyi Miniszté­rium mind a mai napig nem jelölte ki az állami gazdaságokat kárpótlási cél­ra. A rendelet szerint elő­ször a termelőszövetkezeti földekből kell kielégíteni az igényeket, s ha ezek nem bizonyulnak elegendőnek, csak akkor kerül sor az ál­lami területekre. ALAPTALAN FÉLELEM Sokakban felmerült az aggodalom, hogy kevés lesz a meglicitálható földmeny- nyiség. Nagy László, a föld­hivatal vezetője ezzel kap­csolatban elmondta, hogy valószínű túlzott az az aranykorona-érték, amit megkaptak a gazdaságok a földkijelöléshez. Ezt a ké­relmek elbírálása előtt tet­ték közzé. Azt sem tudni, hányán lesznek, akik földre licitálnak. Ezért alaptalan a félelem,, hogy nem tudnak tulajdonhoz jutni az embe­rek. Dr. Vágó Margit megerő­sítette, hogy a föld sorsa seregnyi jogi kérdést von maga után. Ezért kell igénybe venni a szakértő­ket. A megjelent tájékozta­tó kiadványt lemásolják, és bárki hozzájuthat, aki bő­vebb ismeretekhez szeretne jutni. Dr. Vangyel Tibor a ma­ga részéről is készséget mu­tatott a tisztázatlan kérdé­sek személy szerinti megvá­laszolására. Nagy László elmondotta, hogy akik hiánypótlásra szóló felhí­vást kapnak a kárpótlási hivataltól, nyugodtan for­dulhatnak a földhivatal­hoz, mert mindenben az ügyfelek rendelkezésére áll­nak. Giba László, a Kossuth Tsz elnöke is megegyezési szándékukat hangoztatta. Földcserékre is hajlandók annak érdekében, hogy a tanyatulajdonosok a tanyá­juk melletti területet mű­velhessék. A TANYA ÉLETTERE A jelenlévők afelől ér­deklődtek, hogy a nagyüze­mekben bérletben benn hagyhatók-e a meglicitált birtokok. A tangazdaság máris hajlandóságot mutat a művelésre. A géphaszná­lati tarifát meghirdették. Volt, aki azt sérelmezte, hogy hosszabb ideje bérbe adott földiét valószínű a bérlő szerezheti meg a lici­táláskor. A tanyatulajdono­sok érdeke más felszólaló­nál is megfogalmazódott, hiszen a földbirtok és a ta­nya valamikor egymásra épülő, el nem válaszható üzem volt, s annak kellene lennie ma is. T. T. Abonyi elképzelések Keresztény iskola Az abonyi önkormány­zat képviselő-testületének a minap megtartott ülésén széles körű véleménycse­re alakult ki a keresztény iskola létrehozása című napirendi tárgyalása so­rán. Az Abonyi Keresz­tény Iskoláért Egyesület egy katolikus iskola lét­rehozását kezdeményezte a helyi önkormányzatnál. Fodor László, a testület mellett működő oktatási bizottság elnöke, a napi­rend előadója a tanácsko­záson elmondta: bizottsá­guk több alkalommal fog­lalkozott az előterjesztéssel. A MEGOLDÁS A beadvány szerint az egyesület négy vagy öt osztállyal ez év szeptembe­rétől a művelődési házban kezdené meg az oktatást. Négy hónapra elkészítet­ték költségvetés-tervezetü­ket is, ami szerint 1,5 mil­lió forint lenne az össz­költség. Ez azonban — tet­Művelődési központ Jótékonysági hangverseny Április 24-én, este 6 órakor a Kossuth Művelő­dési Központ színháztermé­ben Az Egészségesebb Jövő Nemzedékért és az Anyák Egészségének Védelméért Alapítvány javára jótékony- sági hangversenyt rendez­nek. Közreműködnek a ze­neiskola művész tanárai: Volter Kálmán, Kelemenné Balog Zsuzsa, Soltész Nagy Lászióné, Bönácz Judit, dr. Karácsonyiné Béres Judit, Béres Károlyné, Solymosi Sebestyén, Dávid Andrea, Hacheleva Ludmilla, dr. Perneczky Jánosné, Lévay Mihályné, dr. Paczolay Bé- láné, dr. Kiss Mihályné, Pócz Ildikó, Hajnal Ildikó, dr. Tömőmé Pusztai Virág, Szalisznyó Emília, Ballay Judit, valamint a városi kamarazenekar Dávid Sán­dor hangversenymester ve­zetésével. Mindenkit várnak a sportcsarnokba Holland kórus késó esti koncertje A hollandiai Shirchadasj kórus nyolcadik alkalom­mal koncertezik hazánkban. Több alkalommal felléptek már a ceglédi református nagytemplomban is. Idei útitervükben csak Nagykő­rös szerepelt, ám Lizik Zoltán református lelkész kérésére beiktattak egy rendkívüli előadást. Ápri­lis 24-én, pénteken este tíz órakor a városi sport- csarnokban lépnek a kö­zönség elé. Az érdeklődők­nek nem kell belépőjegyet váltaniuk. A nagytiszteletű úr el­mondotta, hogy figyelemre méltó újító szándék vezeti a holland vendégeket. Évekkel ezelőtt jól tudták, hogy keresztény műsort csak a templomokban ad­hatnak. Közben megszűnt a diktatúra, és ma már a művelődési házak, sport- csarnokok is nyitva állnak előttük. Amíg régen a templomokba csábították az embereket, most a vallás­talan tömegeknek szolgál­nak. A műsor is megválto­zott, pantomimes társaság játssza el azokat a bibliai történeteket, amelyeket a kórus énekel. Nem csekély áldozat a százfőnyi együttestől, hogy a nagykőrösi előadás nap­ján fellép még Cegléden is, majd a két emeletes autó­busszal nekivágnak a hosz- szú útnak, és szinte meg­állás nélkül utaznak ha­záig. te hozzá az előadó — nem lenne elegendő, mert az épületet át kell alakíta­ni, az oktatásra alkalmas­sá kell tenni, majd be­rendezni. Az elképzelés a közmű­velődési intézmény dolgo­zóit érzékenyen érintené, aminek hangot is adtak, sőt kifejezetten tiltakoz­tak. Szerintük az a megol­dás, hogy délután négy óráig az épületen belül is­kolai oktatás folyna, és csak utána lehetne köz- művelődési tevékenységet végezni, nem járható út. A bizottság egy másik alter­natívát támogat. Neveze­tesen, hogy az idén kez­dődő tanévben csak egy első osztály legyen, és itt katolikus szellemiségű ta­nítás folyjon. Mivel egy osztály önálló intézményt nem igényel, nem lesz szükség igazgatóra sem. Tekintettel, hogy a tanu­lók kétharmada Somogyi­iskolás, a többi gyulals, így az osztály az előbbi általá­nos iskola része lenne. Ennek az osztálynak az elhelyezése nem okozna nagy gondot. Aztán a kö­vetkező, 1993/94-es tanév­től az osztályok száma gyarapodhatna, s külön ok­tatási intézménnyé válhat­na. Ezt a jövő évi költség- vetés készítésekor min­denképpen figyelembe kel­lene venni. A megoldást az indokol­ja, hogy várhatóan a kö­zeljövőben megszületik az oktatási törvény, ami sok mindent tisztázni fog. Fo­dor László szerint a kivi­telezésnek lehet harma­dik, sőt negyedik változa­ta. Végezetül kifejtette: az oktatási bizottság tag­jai közül senki sem el­lenzi a katolikus iskola működését. Csupán arról van szó, hogy nincsenek meg a feltételek. A műve­lődési ház átalakítása sokba kerül, és ez az épít­mény nem alkalmas okta­tásra. ÉRTÉKREND Az elhangzottakra az egyesület képviseletében Török Iván válaszolt, s többi között ezeket mond­ta: — Nem kell pedagó­gusnak lenni ahhoz, hogy belássuk, az elmúlt idő­szak általános iskolája nem hozta meg a kívánt, a szülők és társadalom ré­széről elvárt eredményt. Nem az oktatás színvonalá­ra gondolok. hanem a nevelésre, a kultúrára, az erkölcsre, az értékrendre. Ezért fogalmazódott meg több lakosban az igény: le­gyen keresztény szellemű iskola Abonyban. Az abonyi általános iskolás korú gyerekeknek körülbelül egynegyede járt katolikus hitoktatásra. Ezek szüleinek nagy ré­sze nyilvánította ki azt a szándékát, hogy katoli­kus szellemű iskolába akarja járatni gyermekét Nem áll szándékunkban bárkit is kényszeríteni. Elképzeléseinket a ja­nuárban átadott koncep­ciónk tartalmazza, amelyet az oktatási bizottság feb­ruárban elfogadott. Az is­kola létrehozásáról szóló javaslatunkat pedig már­cius 19-i keltezésű beadvá­nyunkban lehet megtalál­ni. Eszerint az Abonyi Ke­resztény Iskoláért Egyesü­let nem szemelte ki az új iskola színhelyéül a mű­velődési házat. Úgy gon­doltuk, kölcsönös jóindu­lattal lehet olyan felosz­tást találni, hogy a jelen­leg működő tantermek­ben elférjenek a keresz­tény iskola diákjai is. DÖNTÉS A benyújtott költségve­tés kapcsán kifejtette: a tervezet csak a működés­hez szükséges kiadásokat tartalmazza, és nem lépi túl az állami fejkvóta idő­arányos részét. Az összeg a tanulói létszám alapján állampolgári jogon jár a gyerekeknek, tehát nem jelenthet terhet az önkor­mányzatnak. A jelenleg működő intézményeknél a katolikus iskolába járókkal csökken a tanulói létszám, ez az összeg átcsoportosít­ható. A leendő katolikus isko­la berendezéséhez és fel­szereléséhez a Magyar Mál­tai Szeretetszolgálat is tá­mogatást ígért. Tény vi­szont, hogy a hatósági elő­írásokat kielégítő tanter­mek biztosítása bizonyos költségekkel jár. Vélemé­nyük szerint ezt az önkor­mányzatnak meg kell ol­dania. A költségvetésben ál­talános tartalékként félre­tett 20 millió erre fedeze­tet nyújt. A sok-sok vélemény el­hangzása után a képvise­lő-testület úgy döntött, hogy 1992. szeptembertől a So­mogyi-iskolához tartozóan annyi katolikus szellemi­ségű osztály lesz, ahányban a tanulói létszám a húszat meghaladja. (gyuráki) A városházán Képviselői fogadóórák Április 27-én, hétfőn dél­után 4-től 6 óráig a város­háza aulájának az 1-es szobájában a 2-es választó- körzetnek dr. Kispéter Zsolt képviselő tart foga­dóórákat. Április 28-án, kedden délután 4-től 6 óráig a vá­rosháza aulájának az 1-es szobájában a 3-as választó- körzetben élők részére Lo­vas Ottó képviselő tart fo­gadóórákat.

Next

/
Thumbnails
Contents