Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

PARTNERTELEPÜLÉSEKELSŐ KÖZGYŰLÉSE A központi iroda Gödöllőn (Folytatás az 1. oldalról.) relátogatást jelent. Így pél­dául Gödöllőről a közeljö­vőben százhatvan fős cso­port utazik a testvérváros XVágeningenbe. Résztvevői — a tűzoltóság, rendőrség, oktatási és kulturális in­tézmények vezetői, művé­szeti csoportok tagjai, vál­lalkozók stb. — a megfelelő partnerintézményekkel köz­vetlenül veszik majd fel a kapcsolatot. S hogy miért célszerű az egyes testvérvárosoknak egyesületet alkotniuk? Mint a vendégként megjelent M. Jäger Wageningen polgár- mestere elmondta: ha tö­mörülnek, közösen fogal­maznak meg igényeket, cé­lokat, akkor hatékonyabban tudnak dolgozni, nagyobb súlyt kap tevékenységük, s így anyagi támogatásra is jobban számíthatnak. Prog­ramjaik megvalósításához az egyes önkormányzatok külön-külön nemigen vár­hatnak központi segítséget, együttesen viszont igen. En­nek bizonyítéka: a holland kormány máris elkülönített a Magyarországon működő egyesület számára — tevé­kenységük megkezdésének támogatására — 23 ezer guldent. A Holland—Magyar Part­nertelepülések Egyesületé­nek tegnapi közgyűlésén az eddigi munka értékelésén és a jövőbeni elképzelések megfogalmazásán kívül a résztvevők megválasztották az egyesület törvényes mű­ködéséhez szükséges elnök­séget és a felügyelőbizott­ságot. P. É. azonos minőségi követelményt Védelemre szorul a piac Az import liberalizálásá­val párhuzamosan Szükség van piacvédő eszközök al­kalmazására is — állapí­tották meg a Magyar Gaz­dasági Kamara ügyvezető elnökségének kedden tar­tott ülésén. A jelenleg ta­pasztalható gazdasági re­cesszió, sőt néhány ágazat­ban már depressziónak is nevezhető visszaesés meg­állításában, alapvető fon­tosságú a piacvédelem. Ezt határozott külgazdasági, ipari, kereskedelmi és ver­senypolitikai koncepcióra alapozva lehet bevezetni. Botos Balázs, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára arra emlékeztette a hallgatósá­got, hogy a védelem lehe­tőségeit behatárolja a Kö­zös Piachoz való társulás. Véleménye szerint elsősor­ban vámjellegű eszközök vehetők igénybe, és csak kivételesen lehet szükség nem vámjellegű intézkedé­sekre. A Magyar Könnyűipari Szövetség képviselője arról beszélt, hogy a konfekció- iparral szemben magas mi­nőségi követelményeket tá­maszt az ellenőrzés. A szakma nem kér mást a kormányzattól, csak azt, hogy ugyanezeket a köve­telményeket állítsák fel az importtermékekkel szem­Cél az ésszerű gazdálkodás „Megvizsgálják a kórházakat 'Egészségügyi ellátásra sokkal több pénzt kellene fordítani, mint amennyi jelenleg rendelkezésre áll, ám nem az egészségügyi vezetés jó szándékán, har­cosságán múlik: mennyi pénzt lehet szerezni erre a célra — hangoztatta Surján László népjóléti miniszter a kórházigazgatók értekez­letén kedden a SOTE el­méleti épületében. A biz­tosítási rendszerről szólva úgy vélte: jó döntést ho­zott a parlament, ennek kedvező hatása azonban csak a későbbiekben mu­tatkozik meg. Beszélt arról is, hogy az alapellátás re­formjának kezdeti szaka­sza befejeződött, csupán a keresőképességre vonatko­zó jogszabállyal „adósok”. A társadalombiztosítás szá­mára elengedhetetlen a fe­lülvizsgálati rendszer, an­nak kialakítását azonban a tárca ez ideig nem siet­tette, mivel a Magyar Or­vosi Kamara alaposan elő kívánja Jjészíteni azt — móndotta a miniszter. A tárca vezetője szerint a kórházak ellátottsága kö­zött indokolatlanul nagy a különbség, ezért arra len­ne szükség, hogy vala­mennyi intézmény számá­ra- elfogadható módon osz- szák el a pénzeszközöket. Az ésszerű gazdálkodás szükségességét hangsúlyoz­va Surján László rámuta­tott: ahhoz, hogy a társa­dalom több pénzt áldozzon az” egészségügyi ellátásra, az'egészségügynek bizonyí­tania kell, hogy jól gazdál­kodik a rábízott pénzzel. Fontos követelmény az ész­szerű gyógyszerfelhaszná­lás is. A tárca egyébként mindent megtesz azért, hogy az államháztartás korlátái az egészségügyben ne érvényesüljenek — mon­dotta Surján László. Andréka Bertalan, a Népjóléti Minisztérium he­lyettes államtitkára arról tájékoztatta a kórházak ve­zetőit, a tiszti főorvosokat, az önkormányzatok jelen lévő képviselőit, hogy idén az egészségügyi intézmé­nyek működéséhez szüksé­ges költségek fedezésére, a társadalombiztosítás 110,6 milliárd forintot juttat a tavalyi 88,1 milliárd fo­rinttal szemben. A rekonst­rukciókra és a megkezdett beruházások folytatásának finanszírozására az állami költségvetésből — a tava­lyinál 1,8 milliárd forinttal több — 7,2 milliárd forint jut. Az év közepéig fel­mérik az önkormányzatok tulajdonában lévő kórhá­zak állapotát. Ezután lehet elkészíteni azok fejlesztési tervét — mondotta a he­lyettes államtitkár. Az ön- kormányzatok tulajdoná­ban lévő egészségügyi in­tézményeket az. önkor­mányzatok anyagi hozzájá­rulásával kívánják felújí­tani. A résztvevők kérdé­sére válaszolva Andréka Bertalan elmondta: várható az alapellátásban dolgozók bérének növekedése. A já- róbeteg-szakellátásban dol­gozóké szintén növekszik majd, de hogy mennyivel, és mikor, még nincs dön­tés. ben is. Így nem érkezne be az országba az a hatal­mas mennyiségű silány textilportéka, amely ma el­árasztja a magyar piacot. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériu­mának képviselője, Balás Péter főosztályvezető, ugyancsak egyetértett a piacvédelmi eszközök al­kalmazásával. Újdonság­ként elmondotta: előkészí­tik a kiegyenlítő vám al­kalmazását. Az eljárás megfelel a GATT szabá­lyainak. Ez gyakorlatilag büntetővámot jelentene azokkal az országokkal szemben, amelyek termékei állami szubvenciót élvez­nek. Második napirendi pont­ként a Magyar Gazdasági Kamara Expóban való részvételéről volt szó. Je len volt Barsiné Pataky Etelka, az Expo főbiztosa is. Elmondotta, hogy leg­fontosabb feladat a tulaj donviszonyok rendezése, il letve azoknak a feltételek­nek a kidolgozása, ame­lyekkel a vállalkozók részt vehetnek az Expóban. Em­lékeztetett arra, hogy ma még egyetlen jóváhagyott tervkoncepció sincs, és en­nek megalkotása nélkül, bármennyire is sürgetnék azt a vállalkozók, még csak ígéreteket sem lehet tenni. A Magyar Gazdasági Ka­mara egyébként igényt tart arra, hogy tanácskozási joggal bevonják képviselő­jét az operatív döntéseket előkészítő tanácsadó testü­let munkájába. Egyebek mellett felvállalják azt is, hogy az Expo ’96 hivatalos információs . központját működtessék — ezt a terü­leti kamarák és a szakmai szövetségek vennék kézbe. Miniszterek a humánpolitikáért Az új kabinet Alighogy megalakult a humánpolitikai kabinet, máris több hónapra való tennivaló vár rá. Amikor létrehozta a kormány, még úgy tervezték, havonta ülé­sezik a testület. Mostanra kiderült, a heti rendszeres- ségű tanácskozás is kevés. — Miért ez « feszített tempó? Mi a humánpoliti­kai kabinet feladata? — kérdezem dr. Kelemen Andrástól, a Népjóléti Mi­nisztérium politikai állam­titkárától, a kabinet titká­rától. — Amikor a munkaügyi, valamint a művelődési és közoktatási miniszterrel ja­vaslatot tettünk a kabinet létrehozására, így fogal­maztuk meg a célját: a la­kosság élethelyzetével, lét- biztonságával, foglalkozta­tásával, képzésével és tár­sadalmi beilleszkedésével kapcsolatos koncepcionális kérdések kialakítása és azok véleményezése, hu­mánpolitikai célprogramok létesítése és az e körbe tar­tozó kormányzati intézke­dések végrehajtásának ösz- szehangolása. Javaslattételi joga van továbbá a kabi­netnek, az emberi erőfor­rással való gazdálkodás kormányzati szintű koordi­nálására, koncepciós kérdé­sek kidolgozásának kezde­ményezésére. Indítványozza a szükséges jogszabály­módosításokat, összehangol­ja az e körbe tartozó kor­mányzati intézkedéseket. — Valóban széles a palet­ta. Jóformán nincs is az életnek, a létnek olyan te­rülete, amely így vagy úgy ne kapcsolódna a humán szférához. Mégis, úgy tud­juk, éppen a pénzügyi tárca részéről hangzott el, hogy talán nem is volna szüksé­ges a humánpolitikai kabi­net létrehozása. Noha egy másik, épp a gazdasági ka­binet már több mint egy éve működik. Lobbyzik a gazdaságért. — Volt ilyen ellenvéle­mény. De a humán tárcák és maga a kormány is fontosnak tartotta, hogy létrejöjjön ez a szervezet. Olyannyira, hogy amikor a gazdasági kabinet megala­kult, már akkor kormány­zati szándék szólt a humán- politikai kabinet felállítása mellett. Ez a kabinet politikai fó­rum, amely a kormány tag­jainak jelentős részét össze­fogja. Ha itt konszenzus születik, az szavazatként je­lenik meg a parlamentben. Itt miniszterek ülnek együtt. (A humánpolitikai kabi­net tagjai, a munkaügyi, a művelődési és közoktatás­A BUDAPEST BANK KÖZGYŰLÉSE Osxtalékot tizeinek A Budapest Bank részvé­nyeseinek 4 százalékos osz­talékot fizet készpénzben, 4 százalékot pedig a tarta- lékvagyonból a meglevő részvények felülbélyegzésé­vel. Erről döntött a pénzin­tézet keddi közgyűlésén. A javaslatot Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója indít­ványozta a bank tulajdo­nosainak. A bank igazgatótanácsá­nak eredeti javaslata 8 százalékos készpénzoszta­lék fizetése volt. Bokros Lajos, a Budapest Bank el­nök-vezérigazgatója a köz­gyűlésen tett hozzászólásá­ban, mint az igazgatóság tagja, fenntartotta a bank menedzsmentjének eredeti indítványát, elmondta azonban: mint közgazdász és mint bankszakember, megérti az ÁVÜ álláspont­ját. A pénzintézetnek szük­sége van tőkeellátottságá­nak növekedésére, főleg azért, mert a bank mielőbb meg akar felelni a nemzet­közi előírásoknak. Csépi Lajos a közgyűlés előtt hangsúlyozta: a nagyban­kok közül elsőként a Bu­dapest Banknál kezdődhet meg a privatizáció.’ ügyi, a népjóléti, a belügy-, a környezetvédelmi és terü­letfejlesztési, valamint a pénzügyminiszter, a kabinet napirendjén lévő kérdésben a feladatköre alapján érin­tett tárca nélküli miniszter és a szociális válságkezelő programok kormánybiztosa. Elnöke a tudománypolitikai tevékenységet felügyelő tár­ca nélküli miniszter, a tit­kára pedig a Népjóléti Mi­nisztérium politikai állam­titkára.) Az itt elővezetett témákat a tárcák szakmai­lag minősítik, látják el. Ez­után visszakerül a humán- politikai kabinet elé, s a közösen kialakított véle­ményt tárjuk a kormány elé. Ez azért is fontos, mert ha nincs előzetes egyeztetés, akkor legfeljebb tárcaérde­kek jelenhetnek meg, és nem az egész humán szféra érdekei. Igény van arra kormányzati és társadalmi oldalról is, hogy mérlegel­jük: hogyan érintik a gaz­dasági szféra intézkedései a társadalmat, milyen szo­ciális, környezeti vagy más hatásai várhatók. 0 Milyen témákról volt szó eddig? — Éppen a kormány ja­vaslatára foglalkoztunk a nemzetiségek oktatási és művelődési helyzetével és a lakásbérléssel kapcsolatos törvényjavaslattal. Nem­csak aktuáípolitikai, ha­nem hosszú távú progra­mok előkészítésével is fog­lalkozunk. Már az alapel­vek szintjén avatkozott be a 'humánpolitikai kabinet a szociális törvény tervezeté­be. Elhelyezve benne azt a keretjellegű elképzelést, amely az ellátási rendsze­rek koordinálását feltétele­9 Vagyis? — Jelenleg a segélyek, támogatások több terület­ről érkezhetnek a rászo­rulókhoz, és ezek nincsenek összehangolva. Így fordul­hat elő, hogy egyesek na­gyobb támogatáshoz jutnak, míg esetleg a rászorultab- bak kimaradnak a körből. Ezért célszerű, hogy szakér­tői gárda határozza meg a pénzek elosztási rendszerét a rászorultság elvét érvé­nyesítve. Azzal az alapgon­dolattal, hogy egy minimá­lis összeggel minden együtt élő család rendelkezzen. (Családban gondolkozunk, úgy értve, hogy az egyedül élő is csak családot jelent.) Azt a többrétegűséget kí­vánjuk elérni, ami a nyug­díjkoncepcióban is megjele­nik. Vagyis, ahogy van egy alapnyugdíj, ugyanúgy min­den rászorulónak alanyi jo­gon járjon egy minimális összeg. De ez nem a lét­minimum! Csak annyi, amennyi megóvja az elle­hetetlenüléstől, ám nem tart vissza a munkaválla­lástól. Ebben az elhatáro­zásban a humán tárcák között konszenzus van. 9 És honnan lesz e célra pénz? — Erre szeretnénk fel­használni egy részt a nép­jóléti tárca zárolt pénzé­ből. Egyelőre még felmé­résre vár a rászorulók köre, s nem ismerjük a rendelke­zésre álló összeget sem. Ezek birtokában határozzuk meg a segély mértékét. Hozzátéve, hogy ez a nor­matíva bizony kiegészítésre szorul majd éppen az ön­kormányzatok részéről. # Bizonyára szerepe lesM a humánpolitikai kabinet- nek a munkanélküliség ke­zelésében ... — A segélyezés nem le­het megoldás. További ak­tív eszközöli, intézkedések szükségesek, amelyek az át­képzés. a munkahelyterem­tés révén enyhítik a gondo­kat. A humánpolitikai ka­binet igénye, hogy a tár­cák ismertessék egymással a munkanélküliségről szóló adataikat, s hogy a leg­újabb információkat is megismerjék. Éppen ezzel összefüggésben a közeljövő­ben tárgyalja a kabinet együttesen a közoktatási és szakoktatási törvényterve­zetet. % És a további témák? — Minden kormányülés sen születnek javaslatok, és az egyes miniszterek is hoz­nak megtárgyalni valót. Ezeket aztán sürgősségi és összetartozási alapon rang­soroljuk. Hogy csak aat egészségügy területéről ve-; gvenek példát, a társada­lombiztosítás reformjával kapcsolatban a szak- és fekvőbeteg-ellátásról is tár­gyal majd a humánpolitikai kabinet. Csakúgy, mint a demográfiai helyzetről vagy a halálozási okokról és ará­nyokról, s a különböző tá­mogatási rendszerek össze-; csiszolásáról. 9A humánpolitikai kabi­netben a humán tárcák mi­niszterei mellett ott ül a pénzügyminiszter is. Az a pénzügyminiszter, aki még a kabinet létjogosultságát is megkérdőjelezte. Jó, hogy ott van? — Nehezen tudnám el­képzelni, hogy éppen a „pénztáros” ne lenne jelen, amikor végül is pénzek el­osztásáról van szó. Nagyon helyes, ha itt, a kabinetben játszódik le a humán tár­cák és a pénzügyi kor­mányzat véleményének üt­köztetése. Nyilván a pénz­ügyminiszter érzi legerő­sebben a szorító financiá­lis határokat. Neki kell a jóformán alig létező tarta­lékkeret iránti igényeket kordában tartani. A jövőre nézve az a fontos, hogy az esetlegesség szoruljon ki a döntésekből. Oly módon, hogy a tárcák ne döntés után, hanem már a költ­ségvetés vitájában jelezzék egyeztetett igényeiket. És akkor kiegyensúlyozottabb lehet az elosztás, még ha nem is leszünk gazdagab­bak. (MTI-Press) Kádár Márta MÁJUS S. Az esélyegyenlőségért (Folytatás az l. oldalról.) orvoshoz, hivatalokba men­nek. Útjukon követi őket egy videokamera, s rögzíti közlekedési nehézségeiket. A program szerint konfe­renciát rendeznek az értel­mi fogyatékos emberék mozgásfejlesztéséről. A szlderózis multiplexben szenvedők napjára az or­szág minden részéből ér­keznek majd az ebben a betegségben szenvedők. A programsorozat része az a munkaértekezlet is, ame­lyet a mozgáskorlátozottak beilleszkedését segítő peda­gógusok részvételével tar­tanak.

Next

/
Thumbnails
Contents