Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-21 / 94. szám
PÁRTOK FELETTI ÉRTÉKEK Régi városok ódon hangulata Fátlan, kietlen kőteknő-' nek tűnik már esténként a környék. Sivár neonlámpák fénye izzik a betonszőnye- gű út mentén. Lelketlen, nyomasztó környék ez, pedig valaha szerettem. Azokért a kocka, doboz formájú házakért, ahová akkor is itt ballagtam végre megtalált saját otthonom felé. A munkásszállás és albérlet után nem számított, nem is tűnt fel, hogy az uniformis-lakótelep éppolyan itt, mint Krakkóban, Prágában, Szófiában, de lehet, hogy a Nyugat valamelyik városa mellett is. Csak később lesz nyomasztó, mert arctalan. SAJÁTOS ARCULAT Nem úgy, mint régi városaink történelmi központjai. Ezek mindegyikéről tudom, hogy a kép csak rájuk jellemző: Azt, hogy a Berettyó vize fölé magasodó, erkélyes, fehér falú torony csak Mezőtúrról adja fel magát oly szépen a közeledőnek. Szeged, Debrecen hangulata is csak rá jellemző, s nem csupán a dómmal, a nagytemplommal. Régi városok vén kövére vágyik az ember. Földszintes, girbegör- be utcákat róna kedve szerint, hol a házak homlokára korok üzenetét írták, a nemzet története olvasha-- tó le. Egy idő óta sokkal jobban féltem ezt a dózerok veszélyeztette képet. Hát még hogy kellene féltenem az ennél is fontosabbakat, s tán tennem is kéne értük valamit. Ha tudatosulna bennem, mit és hogyan. Mert hogy a műemlékvédők szerint az ilyesmi nem csak az ő dolguk. Pénzkérdés ugyan, nem is kis pénzről van itt szó, de ez nem minden. Az állampolgárok dolga, érdeke, hogy vigyázzanak arra a miliőre, amelyben születtek. Vác például a történelmi központjában még megőrizte mindazt, amitől jól érezhetjük magunkat az utcán, amitől a vendégnek is van mit megmutatni. Méltó helyként lehet kijelölni olyan találkozókra, mint amilyen a csütörtöki műemléki világnap központi ünnepsége volt. Országos találkozó, az ország ügyei közül ezen a napon erről a kérdésről disputálók körében. FEHÉR HOLLÓ Szakember és pártpoliti- 'kus szinte kivétel nélkül egyetértett abban, hogy minden kor értékeivel együtt egész a nemzeti kincs. Mint azt Göncz Árpád köztársasági elnök is mondta: Az elmúlt közel fél évszázadban is alkottak az építészek, a szobrászok, s a kor ezen művei is a mieink. A lehetőségekhez képest volt műemlékvédelem, s lesz így ezután is, amikor a Műemlékvédelmi Felügyelőség megszűnése után sokkal nagyobb hatósági jogkörrel megalakult az Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Ám kell még — sürgették a pártok képviselői között tartott vitában is — a műemlékvédelmi törvény, kell a szakember-utánpótlás, nemcsak mérnöki, művészettörténészi szinten, hanem kellenek olyan szakmunkás szinten is, akiket hajdani mesterem már az ötvenes években is hiányolt, mert eltűntek, elfogytak. Szóhasználata szerint a díszekhez, szobrokhoz értő fehér kőmívesek elférnének bármely kétlovas parasztszekéren. Dr. Virágh Ferenc, az FKGP képviseletében világított rá, milyen sokágú is a feladat, s mennyire nemzeti tudatunkhoz tartozó nemcsak a lepusztult kastélyok újraélesztése, régi templomok felújítása, kőkeresztek restaurálása, dűlő- és helynevek megőrzése, miket sok helyen a rideg Nehéz elképzelni, hogy a történelem korai szakaszában miként lehetett Viseg- rád ikervárosa Nagymaros, ha most is nehéz kapcsolatot tartani a túlparttal. Egyáltalán, Budapesttől Komáromig csak az időt rabló teher- és személykompjáratok segítenek abban, hogy mégse fél országnyi kerülővel szállítsák át terheiket a gépjárművek. Valóban szomszédnak tekinthessék egymást Vác és Tahitótfalu, vagy Göd és Szigetmonostor lakói. A vízlépcsőépítés leállításakor kézenfekvőnek, gazdaságilag is hasznosnak látszott az az ötlet, hogy a még nyitott mederben viszonylag olcsóbban építsenek átjáróalagutat, még mielőtt ismét el nem árasztják vízzel a folyómedret. A gondolat eredetisége olyan elragadónak látszott, 4 lM£Ma mérnöki számítás Cl, C 2-es táblaként jelölt meg a földek nagyüzemi kezelőjeként. Üj korban kell, mint oly sok mindenre, új megoldásokat keresni e téren is. A privatizáció, az üzleti szempontok érvényesülésekor megeshet, hogy elsikkadnak a műemlékvédelem érdekei. Sürgősen meg kell előzni a bajt, s már ez is indokolja a törvény mielőbbi megalkotását. ÉLŐ VÉDELEM Czellmayer Ferenc, az MDF képviseletében egyébként az élő műemlékvédelem alkalmazását látta jónak. Az élettelen rezervátumok helyett funkciót kell adni épületeknek, emlékhelyeknek — mondta. Az SZDSZ-t képviselő Ráday Mihály a lokálpatriotizmusra és hazaszeretetre épülő, sokágú, helyi szervezetekből kiépített rendszert látná szívesen. Gellért Kis Gábor az MSZP színeiben őszintén megmondta, hogy pártjának nincs műemlékvédelmi politikája. Azon egyszerű ok miatt, mert ez nemzeti és nem pártpolitikai kérdés. Ö nem MSZP-politikusként, hanem magyar állampolgárként gyönyörködik a rég- és közelmúlt alkotásaiban. A nemzeti és világörökség gondozásához is annyi pénz kell, amennyit gz ön- kormányzatok kasszájából sohasem lehet előkaparni. Nem is lehet őket magukra hagyni. Ebben minden résztvevő egyetértett. Kovács T. István Ki miből húz hasznot? „A FALU LAKÓ! MINKET VÉDENEK A helyi adórendelet ellen tiltakozó szigethalmi üdülők véleményéről lapunkban már többször írtunk. Most az önkormányzat képviselő-testületének álláspontjával szeretnénk megismertetni olvasóinkat. Kérdéseinkre Dunavölgyi Ferenc alpolgármester válaszol. • Hogyan fogadják, hogy az üdülők ennyire hevesen támadják az adórendeletet? — A képviselő-testület a törvény adta jogával élt. A törvény nem teszi lehetővé az állampolgár számára, hogy a kivetett adó mértékét vitassa. • Önöket is meghívták a tüntetők a május 3-i tiltakozó nagygyűlésükre. Elmenne k-e? — A képviselő-testület nevében nem tudok nyilatkozni. Mivel tudom, hogy ide vonulnak majd, nem tartom szükségesnek, hogy megjelenjek, annál is inkább, mert petíciót fognak átnyújtani, és nem szeretnék a tüntetőkkel együtt vonulni a hivatal elé. A képviselő-testület tagjaival természetesen meg fogom beszélni, hogy a petíció átadásakor, ha idejük engedi, legyenek itt. % Az üdülők szerint önök elzárkóztak attól, hogy az összeg módosítása téma legyen. — Azért volt a közmeghallgatás, hogy megtudjuk a különböző véleményeket. Ott Csermák Róbertét is meghallgattuk, de nem derült ki, kinek a nevében beszél, kiket képvisel. Nem tudtunk róla, hogy bárkitől is felhatalmazást kapott. A március végi testületi ülésen, amelyre Csermák urat is meghívtuk, már úgy jelent meg, mint az üdülőterületi bizottság elnöke. Itt mi kiegészítettük az AZ EXPO ÉRDEKESSÉGE LENNE Kerékpárral a vér alatt hogy egy ideig értetlenkedve kellett néznünk az ellenzőire. Főként a visegrádiak tiltakoztak, mondván: Ebben az esetben sokszorosára nőne a 11-es főútvonal forgalma. Nagyobb lenne a környezetszennyezés, ami egy üdülőkörzetben különösen kerülendő. Ma már Nagymaros is az i-megoldás ellenzői közé sorolható. Van viszont egy másik, s előreláthatólag mindenki örömére megvalósuló elképzelés, amit sok helyi érdek motivál. Megépítenének egy közmű- alagutat, melyen gyalog és kerékpárral lehetne közlekedni, átvezetnék a postakábelt, átszállíthatnák rajta a fővezetékhez csatlakozó szennyvízcsatornát Dö- mös felől. Nekik úgyis az a nagy gondjuk, hogy eddig nem tudtak csatornáz- . ni, pedig védeni kell ivóvizük minőségét. A közműalagút kuriózum lenne. Látványosságnak sem akármilyen az Expo idején, amire szintén készülnek a környék településein. SARLATÁNOK ÉVADJA A barátnőm megrögzött vásárló. Életeleme a piac, az alkudozás művészetét magas fokon érti. Néha már attól tartok, hogy egy törökországi útról nem tér vissza, elragadja a pergő életű bazárok vonzásköre. Most is nagy lázban van, Moszkvába indul. És mindenkitől adatokat gyűjt. No, nem arról, hogy hogyan jut el a Tretyakov képtárba, vagy milyen időben érdemes kiruccanni Szentpétervárra a Téli Palotához. Nem, őt az érdekli, mit érdemes behozni Magyarországra, amivel kisebb- nagyobb nyereségre szert tehet. Hallgatom a szólavinát és mosolygásra késztet a kapkodó jegyzetelés. Tanakodik, önmagával is vitába száll, latolgatja az érveket. Hej, pedig ha én mehetnék a volt szovjet területekre, tudnám, mit kell behozni. Pa- rafenoméneket importálnék. Azt, mert mi szűkében vagyunk eme különleges embertípusnak, de úgy tűnik, ott kint egymást érik az „őstehetségek”. Lehet, hogy nemcsak a Lomonoszov Egyetem falai közt képeztek ki világhírű tudósokat, hanem valamilyen furcsa folyamat során a néptömegeket megtanították arra, hogyan kell felszabadítani az agy rejtett energia- forrásait. Bőszen bólogatok saját érvelésemre, mert hiszen tudom, csak így tudták oly sok évtizeden keresztül titokban tartani és fejleszteni eme képességeket. Titokban, mert ezek az elvek nem vágnak össze Lenin magasztos elveivel, ugyanis mellőznek minden materialista alapot. Mégis, ezek a képességek léteznek, és vannak emberek, akik. rendelkeznek velük. És úgy tűnik, egyre többen. Örülök, hogy a Szovjetunió széthullott; de nem politikai okokból, csakis emberségből. Mert elgondolni is rossz, mi lenne velünk, szegény magyarokkal, ha nem jönnének tömegestől az orosz természetgyógyászok. Rá kellene bíznunk magunkat az „ősrégi” orvos- tudományra, ami sokkal kellemetlenebb, hiszen nem kézrátéttel, simogatással, szembenézéssel gyógyít, hanem olyan drasztikus eszközökkel, mint az injekcióstű, sebészszike vagy — ne adj’ Isten — gyomortükör. Most megoldódtak gondjaim, eltűntek szorongásaim! Nem kell vért vegyenek tőlem, nem kell beülnöm különböző zúgó-búgó, félelmet ébresztő masinákba! Csak belenéz a parafenomén a szemembe, és már tudja is, hogy mi a bajom. Jöhet a fájdalommentes, simogató gyógyítás! És ha nem sikerül, hát istenem! Van másik! Mert van száz másik. És vannak orvosok. Komoly szaktekintélyek. Csak nem tudom, melyik a fölösleges. Papp Antonella adórendeletet, de nem tudjuk, hogy ezek után elálltak-e attól a szándékuktól, hogy nagygyűlést tartanak. 9 Az adórendelet kiegészítése az üdülők nyomására történt? — Én így nem fogalmaznék. A közmeghallgatáson Csermák Róbert elmondta aggályait és kifogásait. Ezeket mi figyelembe vettük, de sajnos a rendelet előbb jelent meg. Azt az eredeti adórendeletbe is szándékunkban állt bevenni, hogy 25 négyzetméterig az állandó lakosok adómentességet kapnak, de valami oknál fogva kimaradt. Azzal pedig, hogy megfogalmaztuk: a befizetett adó 60 százalékán túl befolyt összeget visszakapja az üdülőterület fejlesztésre, az volt a szándékunk, hogy bizonyítsuk a kompromisszumkészségünket. Elismerjük ugyanis, hogy az adózó állampolgárok jogosan várják el az önkormányzattól, hogy az általuk befizetett pénzből a saját területük is részesüljön. 9 Az üdülőknek az az álláspontjuk, hogy ők mindent önerőből csináltak, és most az önkormányzat hasznot akar húzni belőlük. — A tisztelt üdülőtársadalom lehet, hogy nem értesült róla, hogy az önkormányzat éves szinten 945 ezer forintot fordított az üdülőterületre, és ezzel szemben az onnan befolyt összeg évente 500 ezer fo// rint volt. Azzal, hogy ezt az adórendeletet meghoztuk, szeretnénk megszüntetni, hogy a község fizesse a közvilágítást, a szemét- szállítást. Sok a munkanélküli, szegények vagyunk, nem várhatják az üdülők, hogy a község finanszírozza őket. Igaz, hogy önerőből építettéit ki a vízhálózatot, de a falunak egyetlenegy liter vizet nem adnak. 9 Mit mondanak a falu lakói? — Egyértelmű, hogy minket védenek. Ugyanis az üdülőterület fejlődése meghaladta' az anyaközség fejlődését, és ez a törzslakosság körében visszatetsző hatást keltett, 9 Próbálták-e meggyőzni az üdülőket, hogy álljanak el szándékuktól? — Nem, ez nem is került szóba közöttünk. Ha ők úgy gondolják, hogy számukra ez a rendelet sérelmes, és ezért összehívnak egy nagygyűlést, az az ő dolguk. 9 Mit tesznek, ha az üdülők meghirdetik a polgári engedetlenséget? — A törvény keretein belül tudunk csak érvényt szerelni a rendeletnek, amelyet nem áll szándékunkban módosítani. Tudomásunk szerint közadók módjára bármikor be lehet szedni ezt az adót. 9 Felkészültek, hogy küldik a felszólításokat? — Visszakérdezek. Mondja meg, mit csinálhatunk? Halász Csilla Örkényi beosztok Kevesebből többet A kevésből csak úgy lehet valamit csinálni, ha alaposan meggondolja az ember, hogy mit mire költ. Örkény nem tartozik a javakban dúskáló települések közé, amiért az önkormányzat nagyon is megfontolja a költségvetési felosztást. — Négyszáz családnak még mindig nincs gáza — panaszolja a polgármester az egyik legnagyobb gondot. — Ezek nagy része hátrányos helyzetű, akik nem tudják előteremteni a beugrót. Ügy határoztunk, hogy 860 ezer forintot elkülönítünk erre a célra, 72 családnak adunk 12 ezer forintos kamatmentes kölcsönt. Gyakorlatilag mindenki pályázhat, egy bizottság dönti majd el, hogy kik a legrászorultabbak. Az egészségügy is kiemelt helyen szerepel az első félévi költségvetésben. Hernád, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy és Örkény közösen vásároltak egy gépkocsit a körzeti ügyelet részére, a közel egymillió forintos beruházás felét Örkény fedezte. Ezt a rohamkocsit korszerű híradástechnikával szerelték fel, és az egészség- ügyi berendezések csúcsát egy defibrillátor jelenti, amelyet a hirtelen beállt szívelégtelenség esetében használnak. Közel ennyibe, pontosan 700 ezer forintba került az a számítógépes rendszer, mellyel a jövőben a betegek nyilvántartását végzik. — És ha már itt tartunk, hadd mondjam el, legelsőként az egészségügyi dolgozók fizetését rendeztük, a tárca által előirányzott 20 százalékhoz az önkormányzat is hozzápótolt még tízet. Túl ezen, munkahelyi pótlékot szavaztunk meg az etnikumokra való tekintettel. Mert esetenként igen balkáni körülmények közt kénytelenek az orvosaink dolgozni, ha háznál kell ellássák a beteget. Kovács István polgár- mester szerint a fentiek sokat javítottak az érdekeltek közhangulatán, s ezt abból is könnyű lemérni, hogy az Örkényi egészség- ügyi dolgozók nem mentek bérkövetelés miatt tüntetni. (—gye—) Május 10. A mentés napja A Budapesti önkéntes Mentő Egyesület 105 esztendővel ezelőtt alakult meg, 1948. május 10-én pedig megindultak az Országos Mentőszolgálat autói, ezáltal megvalósult az egységes mentésszervezés. E jeles dátumra emlékezve május 10-ét „A mentés napja”-ként tartják számon. Piliscsabán szombaton, május 9-én szerveznek mentősnapot, a Pilisi-medence Egészségügyi Alapítvány, az OMSZ Pest Megyei Szervezete és a Vörös- kereszt indítványozására. A rendezvények a sportpályán és a faluházban zajlanak. A mentőbemutató, az iskolások vetélkedője, a sport- versenyek és mentőstörténeti előadásai!: közben folyamatosan végeznek szűrő- vizsgálatokat — EKG-, vér- nyomásmérés — a Pilisvö- rösvári Mentőállomás dolgozói segítségével. Az egész napos rendezvényt este mentősbál zárja.
