Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-18 / 93. szám

Ax olaszok es teg főbb nyúfvásáriók Tapsifülesek Egyiptomba Közel másfél évtizede annak, hogy a dunavarsányi Pe­tőfi Termelőszövetkezetben megindult az üzemszerű nyúltcnyésztés. Kaliforniai, új-zélandi és buszkáti faj­tákkal töltötték fel a szendvicspanelekből álló, modern­nek egyáltalán nem nevezhető törzstenyészeti telepeket. Ezek génállománya hazánkban a legjelentősebb. Nyuszi ül a b/iszterben Megyei lakosokat is foglalkoztatnak zetet Székely Péter ügyve­zető igazgató. Mint mondja, az idén már februárban eladták a húsvéti figurákat: többek között a 7 és a 15 grammos nyuszikat, meg az úgyne­vezett blisztert, ahol négy nyuszi ül a fészekben egy­más mellett — a dobozban. A lapos, más néven tömör tojások is kedveltek, ám ha még a trüfíelkrémmel töl­tött tojást is hozzáképzel­jük, igazán ingerenciánk támad a kóstolóra. Aki va­riálni akarja, a bliszterbe apró tojásokat is tehet a nyulak alá otthon, mert. ilyeneket is gyártanak a kőbányai gyárban. 1990-hez viszonyítva ta­valy 10 százalékkal keve­sebb megrendelés érkezett. Ezt a jelenséget az életszín­vonal romlásának számlá­jára írja Székely Péter. A gyár életében jelentős a németországi, a skandi­náv, ezen belül a svédor­szági export. Mindkét or­szágba nyulat és tojást visznek. A hazai üzletekben 12 fo­rintért adják a 7 grammos tojást, a gyár saját üzlet­ben csak 7,50-ért árusítják. Nem csoda, hogy a Pest megyei kereskedők innen vásároltak nagy tételben, így nagyobb árrést számít­hatnak fel, amely jelentős pluszhasznot hozhat a konyhára. Ilonka Mária Többet keresnek a férfiak Némi előny a „kicsiknél" Az ország különböző me­gyéiben 4-5 ezer nyulász- kodó partnerük található. Egy-egy anya évente átla­gosan 50 utódot ellik. Ez a minimális szaporulati ha­tár, amely mellett még ki­fizetődő a telep fenntartá­sa. A hazai exportra ter­melő vágóhidak a Terim- pex Külkereskedelmi Vál­lalat közvetítésével jófor­mán az olasz piacra dol­goznak. Az olasz partne­rek számottevő tőkebefek­tetésük révén lényegében kizárólagos kedvezménye­ket élveznek. AKÁR A MAFFIA Miként azt Alpár Balázs, a dunavarsányi téesz nyúl- tenyésztési rendszervezető­je indulatosan közölte, az említett külkereskedelmi vállalat vezérletével az exportra termelő vágóhi­dak, miként a maffia, ka- nyarítanak maguknak ex- raprofitot a nyúlexporton. Alpár úr szerint ezek az üzemek, illetve közvetítők átlagosan 15-25 forintot zsebelnék be az exportra kerülő áru minden kilója után. Ezzel szemben a kis­termelőknek, vagy éppen­séggel a szövetkezetnek mi­nimális haszna származik az üzletből. Két éve még 4,4 millió, tavaly pedig már csak 1 millió forint­nyi nyereséget hoztak a téesznek a nyulak, 1990- ben 170, az elmúlt évben pedig mindössze 110 forin­tot kaptak a tapsik kiló­jáért. Idén Dunavarsányból, mintegy 1200-1300 tonná­nyi nyúl kerül a vágóhi­dakra. Ebből előrelátha­tóan 200 tonna az, amit a szövetkezet termel, a töb­bit a kistermelőktől átvet­tek biztosítják. A belföldi fogyasztók a hazai nyúlter­melésből jó, ha egyszáza­léknyi mennyiséghez jut­hatnak. A negatív, kísérő- jelenségek késztetik arra a szövetkezetét, hogy önálló vágóhíd létesítésének beru­házási munkálataihoz lás­son hozzá. Annál is inkább szükség van a nagyobb haszon elérésére, mert a téesszel partneri viszony­ban levő helyi és az ország északkeleti részében ta­lálható kistermelők is zú­golódnak, s mind többen fontolgatják a tenyésztés leállítását. AZ ARAB KAPCSOLAT A dunavarsányiaknak ki­terjedt kapcsolataik vannak egyiptomi partnerekkel. Az arab országban három jelentős nyúltenyészeti te­lep épült fel a Petőfi Tsz közreműködésével. Idén eddig már nyolcezer nö­vendék nyulat „repíthettek” légi úton a Nílus partjára. A legutóbbi szállítmánnyal sikerült feltölteni a har­madik egyiptomi telepet. Dunavarsányban pilla­natnyilag 5 ezer tenyész- anya és közel 70 ezer szo­pós nyuszi található. A rendszervezető elmondása szerint, éppen a már em­lített, számukra kedvezőt­len külpiaci forgalmazás ellenére az utóbbi két év­ben már-már ráfizetésessé vált ez a hajdan jobb na­pokat látott telep. KATI NYÚLÁS Húsvét -közeledtén egy­koron a Csepeli Centrum, valamint az Erzsébeti Áru­házakban, a Nagyvásár­csarnokban, néhány élel­miszerüzletben élő nyu­szikhoz is hozzájuthattak a vásái'lók. Jobbára a 4—6 hetes, vagy még inkább a 2 kilón felüli állatok azok, melyeket most is a piacra dobnak. Ezek kilójáért 150 forintot fizetnek a fo­gyasztók. Egyik népszerű vásárló­juk az ismert „Kati és a Kerek Perec” nevű együt­tes szólóénekesnője. Kati­nak jól menő üzlete van, ahova 300 húsvéti nyuszi­kát szállítanak a gyerekek nagy örömére. Gyócsi László Húsvétkor nemcsak a gyermekek, de a felnőttek is szíves-örömest fogyaszt­ják a csokoládéból készült figurákat. Ugyan az abo- nyi Űj Világ Termelőszö­vetkezet nem gyárt húsvéti figurális termékeket, a Né­gercsók mégis jobban fogy az átlagosnál. Ezt hatféle ízben állítják elő. A fogyó­kúrázók gyakran keresik az Abonett kenyeret. Kecskeméti István, cuk­rász-gyártmányfejlesztőtől még hallani is öröm, amint sorolja a cég finomabbnál finomabb készítményeit. Az Abonetti drazsécsalád, a Gofri, a Negrojli, á Venetti, a Gréta és a Bíbor desszert kedvelt a Pest megyei la­kosság körében. Űjabb fi­nomsággal is kirukkolnak az idén, már nevet is ta­láltak az „édes gyermek­nek”. A Rocco extrudált táblásáruk ét- és tejcsoko­ládés mogyorós bevonattal készülnek, már az idén piacra dobják. A szójás dra­zsét a diétázók is fogyaszt­hatják majd. A hatvan embert foglal­koztató ágazat egymagában 170 millió forintos adózat­lan árbevételt produkált tavaly. Noha a kereslet az elmúlt évekhez viszonyítva 10 százalékkal csökkent, mégis jó eredménynek szá­mít. Hogy a dolgozók kap­nak-e húsvéti ajándékot? A másodosztályú árut a bolti áraknál 30 százalék­kal olcsóbban vásárolhat­ják meg a cég házi büféjé­ben. Ez is ajándék manap­ság. Pesten, a Budapesti Édes­ipari Vállalat részeként működő Duna Édesipari Vállalathoz huszonhat Pest megyei községből járnak fel vonattal és különautóbusz- szal a dolgozók, 119-en vannak, ami a gyári össz- létszám 20 százalékát teszi ki. A gyárnak évente 3,6 millió, havi bontásban 300 ezer forintjába kerül a dol­gozók utaztatása Vecsés- ről, Örkényből, Üllőről, Mo- nori-erdőről, Űriből, Isa- szegről. Pilisről, Ócsárol, stb. A Pest megyei dolgo­zók bérletárainak kéthar­madát kifizeti a vállalat. Ez nagy előny az alkalma­zottaknak, de még éppen nem ráfizetéses a Duna Cso­koládégyárnak — foglalja I össze a foglalkoztatási hely­A tavalyinál sokkal rosz- szabb volt a hazai vállala­tok gazdasági mutatója — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal felmé­rése. Az ország 50 főt fog­lalkoztató vállalatainál, szövetkezeteinél, társasvál­lalkozásainál és költségve­tési intézményeinél a teljes munkaidőben foglalkozta­tott munkavállalók 63 szá­zaléka volt fizikai dolgozó. A szakmunkások aránya 52,8 százalék, a száz száza­lékos arányhoz viszonyítva a szellemi dolgozók egyti- zede vállalt vezetői beosz­tást. Megfigyelhető a szellemi és a fizikai állományúak keresetkülönbsége — a szellemiek javára. A szak­munkások átlagosan 16 250 forintot kerestek havonta, míg az „irodisták” bruttó 23 700 forintot vittek haza a fizetési napon. Érdekes tendencia figyel­hető meg azoknál a válla­latoknál, ahol munkaidő­csökkentést alkalmaztak a rendeléshiány miatt. Az adósságukkal küszködő, egymásnak tartozó cégeknél a foglalkoztatottak 34 szá­zaléka volt hosszabb-rövi- debb ideig távol a munka­helyétől, s az érintett mun­kavállalók többsége a le nem dolgozott időre — a korábbi átlagkereset — 70- 80 százalékát kapta meg. A kisvállalkozások — kü­lönösen az 50 fő alatti lét­számmal működők — némi kereseti előnyhöz jutottak. Igaz, a teljesített órák szá­ma is magasabb volt. Ezen a területen tehát nincs olyan mértékű bérkülönb­ség, mint az állami vállala­toknál. A statisztikusok ki­mutatása szerint azonban a „teremtés koronái”, a fér­fiak többet keresnek, a nők­nél, vagyis a „második nemnél”. I. M. Évente mintegy 20—22 ezer darab anyanyulat helyeznek ki a kistermelőkhöz, (Hancsovszki János felvétele) A Hungária Biztosító Bt. Vest Megyei Igazgatósága pátyáxafef hirdet pénzügyiosztály­vezetői állás betöltésére Pályázati feltételek: — felsőfokú szakirányú iskolai végzettség — vezetői gyakorlat — erkölcsi bizonyítvány — esetleg a biztosítási területen szerzett szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet kézzel írt szakmai önéletrajzzal a Hungária Biztosító Rt. Pest Megyei Igazgatóságán, cím: Budapest, Haller u. 32. 109Ő. Telefon: 134-0349. Érvényben: 1992. április 17. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 139,13 141,93 Ausztrál dollár 60,97 62,21 Belga frank (100) 231,92 236,58 Dán korona 12,31 12,57 Finn márka 17,58 17,98 Francia frank 14,12 14,40 Görög drachma (100) 40,22 41,06 Holland forint 42,35 43,21 Ír font 127,25 129,85 Japán jen (100) 59,41 60,61 Kanadai dollár 67,31 68,71 Kuvaiti dinár 269,60 275,10 Német márka 47,73 48,69 Norvég korona 12,25 12,49 Olasz líra (1000) 63,48 64,76 Osztrák schilling (100) 678.51 692,11 Portugál escudo (100) 55,60 56,70 Spanyol peseta (100) 76,08 77,60 Svájci frank 51,56 52,64 Svéd korona 13,19 13,45 USA-doiiár 79,59 81,15 ECU (Közös Piac) 97,88 99,84 A tavalyinál csekélyebb Drágán A fogyasztói árak már­ciusban, az előző hónaphoz képest, 1,9 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy a múlt esztendő már­ciusához képest az áremel­kedés éves szintje 24,7 szá­zalékos volt — tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát a Központi Statisztikai Hiva­tal. Az év első három hónap­jában az áremelkedés együttes mértéke 7,9 száza­lékot ért el, mely kisebb mint a fele az 1991 első ne­gyedévében kialakult 16,9 százalékos inflációs szint­nek. Márciusban, hosszabb idő óta először, az élelmiszerek áremelkedése meghaladta az átlagot, 3,7 százalékos volt. Mindez azzal magya­rázható, hogy a sertéshúsok, felvágottak árai 6,9 száza­eszünk lékkai növekedtek, folyta­tódott a tejárak emelkedé­se is. Drágult a kenyér, mégpedig átlagosan 13,19 százalékkal. Csökkent viszont — a de­cemberi csúcs után — márciusban a tojás ára, változatlan volt a burgo­nya, a zöldség és a gyü­mölcs ára. Márciusban a ruházati cikkek 2,2 száza­lékkal növekedtek. Az át­lagosnál kisebb mértékben emelkedtek a szeszesitalok, dohányáruk, tartós fogyasz­tási cikkek, üzemanyagok, szolgáltatások árai. A ház­tartási energiaár-színvonal márciusban nem változott.

Next

/
Thumbnails
Contents