Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-15 / 90. szám

CEGLÉDI voiiap XXXVI. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1992. ÁPRILIS 15., SZERDA A homok hátán is megélnek Lesz-e Csemőben erdőtársulás ? Vannak emberek, akik a maguk gondján, baján túl a közélet kérdéseivel is foglalkoznak. Jobbító szán­dékkal próbálnak megoldá­sokat találni nehéz helyze­tekben. Ilyen ember Dom­bos Endre, sl csemöi terme­lőszövetkezet fiatalon le­százalékolt erdésze. Szak­májánál fogva elsősorban az erdősítés foglalkoztatja. Most, hogy végbemegy a szövetkezet átalakulása, és a kárpótlás keretében so­kan földhöz jutnak, figye­lemre méltó ötlettel állt elő. Királyi kincstárból A szakember kellő meg­alapozottságú cikket írt a falu híradójába, amely­ben az erdőtársulás meg­alakításának fontosságára hívja fel a figyelmet. Ab­ból indul ki, hogy amikor a gazdák birtokát elvették, általában szőlőket, gyümöl­csösöket vittek a közösbe. Helyükön ma üresség tá­tong, rég kiszántották az ültetvényeket. Mivel a kár­pótlás az eredeti arany­korona-értéket veszi ala­pul, most mindenkinek na­gyobb darab jár vissza a puszta földből. Igen ám, de mit lehet kezdeni az alig öt-hat aranykorona-értékű föl­dekkel? Gazdaságosan ter­melni ezeken szinte lehe­tetlen. Főleg azokat fog­lalkoztatja ez a kérdés, akik nagyobb földdarabra licitálhatnak az árverés­kor. Közülük többen vagy vidéken élnek, vagy nem maguk óhajtják művelni a tulajdonukat. Mellettük ott van még sok helybeli, aki­nek egyre bizonytalanabb a megélhetése. Az erdész emlékezete visszanyúl a történelembe. Hazánkban az erdőtelepí­téseket mindig központilag támogatták. így volt ez a középkorban is, amikor a királyok utasítására nyitot­ták meg a kincstár ara­nyakkal bélelt ládafiáit. Ké­sőbb az állam finanszíroz­ta az erdősítési, s így van ez egészen napjainkig. Az Országgyűlés százhatvan­ezer hektár erdő telepítését hagyta jóvá. Ha a telepíté­sek sorra megvalósulnának, megoldódhatna a mezőgaz­daság túltermelési válsága, tehát szabályozó hatása is lehetne a másféle földhasz­nálatnak. Nyár és akác Az új erdőtörvény még nem született meg, de va­lószínű, már nem sokáig várat magára. Az erdőte­lepítéssel bárki megpróbál­kozhat a saját földjén. Ha többen közösen licitálnak majd ilyen szándékkal, ak­kor egybefüggő, könnyeb­ben művelhető nagyobb táblát lehet betelepíteni. Természetesen ehhez is nélkülözhetetlen, hogy az erdötársulások is megkap­hassák a négy évre szóló telepítési támogatást. Aki ezt a pénzt szakszerűen használja fel, annak a njeg- élhetését is lehetővé teszi az ebből adódó munka. így a munkanélküliség rémét számos családtól távol tar­taná. Azok is haszonhoz jutnának, akik maguk nem kívánnak a földdel foglal­kozni. Meggondolandó ötlet A hagyományos fater­mesztés keretei között je­lentős mennyiségű ipari felhasználásra alkalmas fa termelhető meg. Csemő­ben ma is vannak ilyen erdők. A két leginkább al­kalmas fajta az akác és a nyár. Erre kellene helyileg megfelelő „köztes” techno­lógiát kidolgozni. Az erdész véleménye szerint ez olyan összevont mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, ahol szerencsésen társítható az erdő és a szántó. Arra al­kalmas helyeken a papír­nyárral is érdemes foglal­kozni, amelynek aprítékát a gyár hasznosíthatja. Ez a művelési forma tekinté­lyes jövedelmezőséget ígér. Az erdészt már többen megkeresték a földre vá­rók közül. Szaktanácsot, öt­letet kértek tőle. Ez indí­totta el a gondolatmenetét. Magát is szívesen haszno­sabbá tenné, ha megszer­veződne az erdőbirtokos­sá g. Még nincs késő, ki-ki átgondolhatja, mihez kezd jövendő birtokával. (tamási) Vízilabda Minden várakozást felülmúlt Mi kell ahhoz, hogy ne menjen el egy meccs? — adta föl önmagának a kérdést a Ceglédi VSE vi- ziiabdacsapatának játékos­edzője, Hasznos István, s már mondta is — jóked­vűen — a választ: — Annyi helyzetet kell teremteni, hogy még akkor is több gólt szerezzünk el­lenfelünknél, ha azokból egy-kettő kimarad. Az edző jókedve érthető, hiszen az OB I/B osztályában, a harmadik fordulóban, a ta­valy még OB I./A-ban ját­szó Tatabánya látogatott Ceglédre, ahol a Bányász­nak nem sok — jobban mondva semmi — babér termett. Ceglédi VSE—Tatabánya 13-6 (1-1, 4-1, 5-1, 3-3). Cegléd: Pintér — Bóbis (3), Hasznos, Varga (3), Németh. Tóth (3), Kiss (3). Csere: Veres, Hovanecz (1). A vendégek csapata né­hány kivételtől eltekintve azzal a játékoskerettel állt ki, amely ősszel még a legmagasabb osztályban szerepelt. Így nagy küzde­lemre volt kilátás. Az ele­jén nehezen indult be a ceglédi gépezet, hiszen az első játékrész még döntet­lenre zárult. A folytatás viszont minden optimista várakozást (is) felülmúlt. A CVSE — kitűnő védeke­zés mellett — szebbnél szebb támadásokat veze­tett. Játékosaik többször is sakk-matt helyzetbe hoz­ták a vendég védőket. Így fokozatosan nőtt az előny, a befejező játékrészig 10-3- as előnyt szereztek a ha­zaiak. Az utolsó negyed­ben már felváltva estek az újabb gólok, s ezzel meg­maradt a két együttes kö­zötti nagy gólkülönbség. A fölényes győzelem, s a ka­pott hat gól önmagáért be­szél. Ez a hat ellentalálat különösen akkor kevés, ha figyelembe vesszük a kiál­lítási arányt, mely 10-4 lett a Tatabánya javára. U.L. Gondolatok a műemléki világnapon Hazánkban az idén har­madik alkalommal emléke­zünk meg a műemléki vi­lágnapról. Az országos megemlékezés Vácon lesz április 15-én. Az ünnepsé­get az Országos Műemlék- védelmi Hivatal, Vác ön- kormányzata és az ICOMOS — Műemlékek és Történeti Egyesületek Nemzetközi Tanácsa — Magyar Nem­zeti Bizottsága rendezi. A műemlékeket, az em­beriség történetének, műve­lődésének és művészi al­kotóképességének e nagy­szerű tárgyi dokumentu­mait állandóan a pusztulás fenyegeti. Pusztítja őket — nyilvánvalóan — a termé­szet, amely — az idő múlá­sával — lassan, de biztosan oxidálja, bomlasztja, kiold­ja emberadta formáiból anyagukat, legyen az fa. tégla, kő vagy akár vas is. De pusztítják az elemek is, amelyek viharaikkal meg­tépik, lángjaikkal emésztik, áradatukkal alámossák, rengésükkel sokszor percek alatt romba döntik mind­azt, amit alkotó erő és a szorgalom talán éveken, évtizedeken át hordott ösz- sze, emelt magasra. Pusztítottak az esztelen háborúk. A második világ­háború Cegléden is ott­hagyta keze nyomát, hiszen a felkiáltójelként magas­ba nyúló katolikus templom tornya fontos célpontot je­lentett a hadakozó felek­nek. És pusztítja műemlékein­ket mindenekfelett maga az ember. Szándékosság vagy nemtörődömség — teljesen mindegy. Kevés számú műemlé­keink pusztulnak, fogynak vagy avatatlan, hozzá nem értő emberek jóvoltából át­formálódnak. Ezen a napon el kell gondolkoznunk! örülnünk kell annak, hogy a háború alatt meg­rongálódott és már említett klasszicista katolikus templom kívül-belül meg­újult és tornyára visszake­rült a régi sisak. Iliid Jó­zsef klasszicista református Kerékpár-kirakodóvásár nagytemploma az évekkel ezelőtti belső tatarozás után most kívülről is teljesen megújul, és továbbra is Cegléd egyik messziről is jól látható szimbóluma. A Szabadság tér 5. alatti klasszicizáló épület hom­lokzatát először teljesen át­alakították, majd lebontot­ták. A Népkör utca 18. la­kóház, eredetileg a régi ceglédi városháza volt ko­sáríves kapubejáróval. Mintegy negyven éve tel­jesen átalakították, csak a kapu külső része az erede­ti. Szólnunk kell az enyé­szetnek induló — de még megmenthető — szőkeha- lompusztai Kishartyáni- kúriáról, amely szintén Hild József tervei alapján 1835-ben romantikus stí­lusban épült, és gazdatiszt­képzést szolgált. Az U ala­kú, földszintes, eredetileg kéttraktusos épületbeosz­tását megváltoztatták, hi­szen a rizalit mögött nagy­terem volt. Még nem késő! Az épületet és annak kör­nyezetét még meg lehet menteni. Végezetül szólni szeret­nék a műemlék jellegű eklektikus városháza épüle­téről, amely Márkus Ágos­ton és Illés Gyula budapes­ti építészek tervei alapján 1893-ban épült fel. Tehát jövőre százéves lesz a leg­főbb és igazán imponáló középületünk. Időben ké­szüljünk fel a centenáriumi ünnepségekre! Minden évben egyszer, április 18-án ünnepeljük a műemléki világnapot. Jó lenne, ha a hétköznapokon is gondolnánk erre. Márkus János o Városvédő és -Szépítő Egyesület elnöke Kerékpár-kirakodóvásár a kerékpárút mentén Cegléden, a Körösi úton (Apáti-Tóth Sándor leltvótele) Az ítélet jogerős Nem kell a börtönbe mennie A múlt esztendőben la­punk hasábjain már írtunk K. Ferencné bölcsődeveze­tő tragédiájáról, akit laká­sán K. Endre kegyetlenül bántalmazott. Olyannyira, hogy a sértett súlyos, mondhatni életveszélyes ál­lapotban: többszörös felső ált- és orrcsonttöréssel, va­lamint nyílt bőrsérüléssel került a Toldy-kórházba. Komoly műtéti beavatko­zás szükségeltetett ahhoz, hogy emberi formáját visz- szanyerje. A közvéleményt tavaly mélységesen felhá­borító és megdöbbentő ügyben a közelmúltban nyilvános tárgyaláson a Ceglédi Városi Bíróság ta­nácsa, dr. Hrabovszki Zol­tán elnökletével ítéletet ho­zott. E szerint K. Endre — aki 1991. február 21-től 24-ig bűnügyi őrizetben, ezt követően szabadlábon volt — bűnös: különös kegyet­lenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettében. Ezért a bíróság egy év hat hónap börtönre, és tízezer forint pénzbüntetésre ítél­te. A tanács az előbbi vég­rehajtását. háromévi pró­baidőre felfüggesztette. Vi­szont a vádlott külön fel­hívásra köteles megfizetni a mellékbüntetésként ki­szabott pénzt. Amennyiben ezt nem teszi meg, az ösz- szeget — kétszáz forinton­ként — egy-egy napi fog­házra kell átváltoztatni. Ugyanakkor köteles megté­ríteni az eddigi és az eset­leges ezutáni bűnügyi költ­ségeket is. Az indoklásban egyebek mellett szó volt arról, hogy K. Endre felesége és K. Ferencné egy munkahelyen dolgoztak. Utóbbi — az in­tézmény vezetője — közöl­te a vádlott feleségével (a múlt év február 10-én), hogy fegyelmit kíván adni neki. Ezért az említett na­pon K. Endre tizennyolc óra körül megjelent a sér­tett lakásán. Azzal a cél­lal, hogy lebeszélje a szán­dékáról. Ám ő elzárkózott az indítványtól. Az elutasí­tás miatt a vádlott indulat­ba jött, ami közepes fok­ban korlátozta tudatát ab­ban, hogy felismerje cse­lekménye következményeit. Kézzel számtalanszor ar­cul ütötte a bölcsődeveze­tőt, aki egyébként már az első ütés után eszméletét vesztette. A bántalmazás következtében a bal hom­lokán zúzott seb, a jobb ol­dali alsó és felső szem­héján vérömleny keletke­zett; nyílt orr-, valamint kétoldali arccsonttörést szenvedett. A gyógyulás mintegy hat hétig tartott. A városi ügyészség vádat emelt, az eleddig büntetlen előéletű K. Endrével szem­ben, aki a bűncselekmény elkövetését beismerte. Az ítélet jogerős és fel nem függesztett részében vég­rehajtandó. t. t. Horgászok figyelmébe! A ceglédi horgászegye­sület értesíti a horgászo­kat, hogy horgászvizeibe a közelmúltban pontyokat telepített., és ezzel egyide­jűleg gyógyszert is kijut­tatott. Emiatt április tizen­nyolcadikáig valamennyi halfajra, minden tóban horgászati tilalmat ren­deltek el. Kitósruha­vásár Holland import tisztított- ruha-vásárt szervez a hely­béli Vöröskereszt a Pesti út 7. szám alatt. Április 15- én, szerdán 8-tól 18, 16- án, csütörtökön 8-tól 17 és 17-én, pénteken 8- tól 13 óráig várják az ér­deklődőket. ceglédi hírlap Cegléd, Kossuth tér t. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs- Tamasl Tamás. • Posta­cím : Cegléd. Pl 19- 2701. Te­lefax és telefon- (201 u-too. • Telex: 22-0353. • Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó Vil­lalat Közönségszolgálata. Cegléd. Teleki u 30.: kedd. cstttört&k. péntek 9-től 12-is. szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. ’Mádon7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents