Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-15 / 90. szám

A Fóti őszön kezdődött Könyvtár új arculattal Sajátos, megfoghatatlan báj, derű árad Kamarás Katalin népi iparművész kerámiáiból. A fóti közsé­gi könyvtárban még két hétig tekinthető meg kiál­lítása. Mesevilágba csöp­pen a látogató. A tágas, modern könyvtár közepén a barna tónusú kerámiá­kon Mátyás király és az igazmondó juhász, a két bors ökröcske története elevenedik meg, a mester­ségek bemutatása mellett. De a művész témáinak ez csupán az egyik vonulata. Korsók, tányérok, a tizen­két apostol, a pieta egyéni felfogású tolmácsolása bi­zonyítja sokoldalúságát. Hosszú története van an­nak hogvan kerül kiállítás a könyvtárba. Dr. Földi Paine, az intézmény veze­tője. Simonná Mddary Éva felnőtt- és Cselőtei János- né gyermekkönyvtáros idé­zi fel az előzményeket. CSALÁDIASÁN Tavaly, a Fóti ősz elne­vezésű programsorozattal kezdődött — emlékezik vissza dr. Földi Pálné. — A rendezvények közép­pontjában ahogy máskor is, a szüreti felvonulás, s az ehhez kapcsolódó kó­rustalálkozó, néptáncbemu­tató állt. Eddig — s en­nek már vagy huszonhá­rom esztendeje — a könyvtár irodalmi estekkel vett részt ebben a prog­ramban. Négy éve műkö­dik itt. az ifjúsági házban az intézményünk, ebből kettő kellett a „belakás- hoz”. Abból indultunk ki, hogy bemutassuk a helybé­lieknek a községben élő, vagy ahhoz kötődő művé­szek alkotásait. A másik el­képzelésünk az volt. hogy a könyvtár más élmények bet gadására is alkalmas. Napjainkban, amikor egyre drágábbak a könyvek, a családok jó része a hétvé­geken a könyvtárat keresi fel. Az apa a folyóiratokat nézi át, az anya és a gye­rekek érdeklődésüknek megfelelő köteteket válasz­tanak. S így a család együtt vesz részt valamiben, amit tovább színesít az, ha az időszakos kiállításainak anyagait megtekintik. FELELŐSSÉGGEL JÁR Gyakran kismamák is jönnek karjukon gyerme­kükkel. Bevásárlás után beszaladnak, megnézik a képeket vagy a fotókat, befogadják az élményt. Ügy mehetnek haza, hogy voltam valahol, s láttam valamit, szépet, művészit... Vincze János festmé­nyeit, Iván Judit iparmű­vész textíliáit. Benkei Ist­ván fafaragásait, Fodor Ákos, Stendrő Szabolcs fo­tóit. I,őrincz Vitus tűzzo­máncait, legutóbb Agárdi Gábor színműt ész ikonjait láthatta a közönség. Na­gyon sokan keresték fel a tárlatokat, iskoláscsoportok éppúgy, mint a helybéliek vagy a fővárosi látogatók. A tavalyi év volt az, amelyben a könyvtárosok kipróbálhatták ezt az új profilt. Idén már előre megtervezték, milyen kiál­lításokat szerveznek. Szert tettek némi rutinra az anyagok elhelyezésével, a látogatók fogadásával kap­csolatban. Nem kis felelős­séggel is jár ez a tevé­kenység,, hiszen a könyv­tár nyitott, bárki jöhet kölcsönözni, s nekik erre is oda kell figyelniük. S persze arra is. hogy a ki­állított anyagok csak.' a szemnek „szerezzenek” él­ményt. S elmesélik, hogy Agárdi Gábor ikonjait két őrrel vigy áztatták estén­ként. Szerencsére semmi sem zavarta a tárlatot. Vi­szont sokan jöttek vasár­nap is, amikor nincsenek nyitva, mert szerették vol­na látni a képeket. Ha va­lamelyikük épp benn volt, Doktoro Esperanto Ludwig Zamenhof emlékezete A latin, a francia, a né­met, angol és más nagy múltú nemzeti nyelvek nemzetközi alkalmazása és térhódítása ellenére ősidők óla látható az a törekvés, hogy egyezményes, a kis népek érzékenységét nem sértő, semleges nemzetközi nyelven érthessék meg egy­mást a különböző népek, nemzetek A legalább hatszáz mester­séges tervezet közül a múlt században még a volapül: bizonyult a legéletrevalóbb­nak, melyet az ennél hasz­nálhatóbb, egyszerűsített német nyelvtanra, latin, germán, szláv szókincsre alapozott eszperantó köve­tett. Alkotója Ludwig Za­menhof lengyel szemorvos . 1887-ben jelentkezett mű­vével. első kongresszusukat 1905-ben tartották meg a világ eszperantistái. Azóta minden évben más ország­ban rendezik meg a talál­kozókat. Zamenhof. azaz szerzői nevén doktoro Esperanto 1917. április 14-én halt meg. Tegnap rá emlékeztek a magyar eszperantisták közel nyolcezres táborában. Az ország jelentős olyan klubjaiban, mint amilyen például a nemzetközi hírű, világszerte kapcsolatokat ápoló váci Dunakanyar Eszperantó Klub, a pcceli, gödöllői eszperantisták, a váci Madách Imre Gimná­zium és a dunakeszi Rad­nóti Miklós Gimnázium osztályaiban ebből a nyelv­ből vizsgázó diákjai. Tőlük is sokan kérdezik azt, amit Jakab Sándortól, a Magyar Eszperantó Szö­vetség főtitkárától hallha­tott az MTI munkatársa: Az angol nyelv világmére­tű előretörésekor is jelentős tábora van még az eszpe­rantónak. A mozgalomnak az a célja, hogy lehetővé tegye a kis népek közötti kommunikációt, együttmű­ködést, elmélyítse a szer­vezett nemzetközi barátsá­gokat. közvetítse a nemze­tek közt a kultúra egyete­mes értékeit. A hazai esz- perantizmus születésének kilencvenedik évfordulóját az idén ünnepük Zamenhof követő.i. Az országos szövetséghez tartozó Pest megyei bizott­ság mellett külön eszpe­rantó utazási iroda is mű­ködik. Terveit, útvonalait a különböző országok esz- perantistáinak együttmű­ködésével készítik és való­sítják meg. K. T. I. természetesen beengedte a látogatókat. A tavalyi gyermekrajz- pályázat eredményhirdeté­sére is itt, a könyvtárban került sor, bizonyos okok­ból idén. Rangos művé­szekből álló zsűri döntött abban, mely munkák a legjobbak. De valamennyi beküldött anyagot kiállítot­ták a könyvtárban. Az eredményhirdetés jó han­gulatban zajlott le, a gye­rekek örömmel vették bir­tokba a házat. KÖZPONTBAN Amellett, hogy tárlatok­nak adnak otthont, infor­mációkkal is szolgálnak a hozzájuk fordulóknak. Kö­tőmintáktól kezdve jog­szabályok ismertetéséig, az önkormányzati üléseken hozott határozatok közlé­séig szinte mindent vál­lalnak. Ügy, hogy nemcsak kölcsönzik a könyveket, de segítenek az irodalomkuta­tásban. A kisebb — első­sorban a forgalom szem­pontjából —, otthonosabb könyvtárban több annak a lehetősége, hogy szakmai tanácsokkal segítsék a diá­kokat. Munkájuk — me­lyet szívesen vállalnak — már nemcsak úgy mérhe­tő, hány olvasó fordult meg, hány könyvet kölcsö­nöztek ki. Ennél összetet­tebb az, amit kínálnak. Ki­csit olyan, mint egy kultu­rális központ, ahol sokféle élmény éri a látogatót. Ahogy a könyvtárosok megfogalmazták, a lényeg, nyíljon ki az ajtó... J. Sz. I. VFRSES TÖRTÉNET Gyerekeknek Színes rajzokkal díszített verses kifestő jelent meg a napokban a Móra Kiadó gondozásában. Végh György Kleofás, a didergő kistojás című rímes verse a kisgyermekeket örven­deztetheti meg húsvétkor. különösen azért, mert a történet is az ünnephez kö­tődik. A kis tojást Zsuzsika ta­lálja meg, s hogy ne fáz­zon annyira, pompás ru­hát pingál rá. S ettől meg­változik Kleofás élete is. A mese pedig megmosolyog­tatja a legkisebbeket, s a festés némi feladatot Is ad számukra. orum Magánszféra a kultúrában A mai magyar kultúra költségeinek 90-91 százalé­kát viseli a költségvetés. Ezzel sz.emben például Hol­landiában mindössze 3 szá­zalékos az állam részvéteié a kultúra finanszírozásá­ban, a többit a civil társa­dalom fedezi. Magyarorszá­gon, az 1994-es választáso­dig a jelenlegi kormányzat­nak a kultúra 30-35 száza­lékos privatizációját kell el­érnie, a következő négy­évé periódusban pedig 50 százalékosra kell növelni a magántulajdont e szférában — közölte időszerű kulturá­lis kérdésekről tartott elő­adásában Fekete György művelődési minisztériumi helyettes államtitkár ked­den, a Társadalmi Egyesü­lések Szövetsége által szer­vezett fórumon. A kulturális kormányzat — ismertette a helyettes államtitkár — nem állít fel prioritásokat és nem sze­lektál az egyes kulturális intézmények között. Elve ugyanis az, hogy a szelek­ciót az értékelv piaca ér ne a politika végezze el. A ko­rábbi, mindent bekebelező, majd szétosztó államot a „terelgető, pallérozó” állam váltotta fel — fogalmazott Fekete György —, amely „véáőgátak .t” épít a kultú­ra értékeinek megóvására. A jelenlegi helyzetben ugyanis — mutatott rá — a legfontosabb a kultúra ér­tékeinek megőrzése és át­mentése arra az időre, ami­kor virágoztatására kedve­zőbb pénzügyi feltételek lesznek. A jó szomszédi kapcsolatokért Könyv- és videokiállítás Befejeződött a IV. buda­pesti nemzetközi könyv- és videokiállítás. A négynapos kiállítás legértékesebb lát­ni- és olvasnivalói a nagy nemzetközi cégek orvosi, tudományos, számítástech­nikai és nyelvi könyvei vol­tak — a rendezvényt szer­vező Interbright informá­ciós központ munkatársa szerint. Elmondta: a kiállí­A Dühöngő ifjúság a Pesti Színházban John James Osborne brit drámaíró, színész és pro­ducer 1956-ban írt — Ma­gyarországon korábban már sikerrel játszott — Dühöngő ifjúság című színművét a Pesti Színház is műsorára tűzte. A bemu­tatót április 16-án tartják. A szereplők: Eszenyi Eni­kő, Kaszás Attila, Igó Éva, Szarvas József és Mádi Szabó Gábor. Rudolf Péter rendező sze­rint még ma is léteznek azok az indulatok, ame­lyek a darabban feszülnek, a műnek tehát napjaink­ban is időszerűsége és üze­nete van. Amatőr színházak közgyűlése Egyesület versmondóknak A nem hivatásos színhá­zak nem hobbitevékenysé­get folytatnak. Működésük az, egyetemes magyar kul­túra részét képezi — hang­súlyozta Nagy András Lász­ló, a ííem Hivatásos Színhá­zak Szövetségének elnöke tegnap a szövetség közgyű­lésén. Az elnökség beszámolójá­ból az is kiderült, hogy: a művészeti szövetségek tá­mogatására kiírt közműve­lődési pályázaton elnyert 800 ezer forint segítségével várhatóan rendeződik a szövetség pénzügyi helyze­te, Cselekvési lehetőségei pedig bővülnek. Örömmel jelentették be. hogy április 11-én, a költészet napja alkalmából megalakult a Versmondók Országós Egyesülete, amely minden versmondó műhely, amatőr versmondó közösség csat­lakozását várja. A közgyűlést követően rendezték meg a Nem Hiva­tásos Színházak Szövetsé­gének napját, amelyen több színjátszó társulat és cso­port lépett fel. A műsoron szerepeit például: Büchner Leonce és Léna című da­rabja a váci Aberrátor csoport előadásában, Brecht-WeiD Koldusope­rája, amelyet a szentesi Carpe Diem Társulat mu­tatott be. Csokonai Kar nyóné című darabja a bu­dapesti Illyés Deáktársulat tolmácsolásában. tás jól szolgálta a szomszé­dainkkal fenntartott kultu­rális kapcsolatok fejleszté­sét is, hiszen a rendezvény vendége volt Ludovic Spiess román kultúrminisz- ter, és ígéretes tárgyalások kezdődtek a Szlovák Kiadó gyermekkönyveinek hazai kiadásáról. A kiállításon részt vett többek között az Oxford és a Cambridge University Press, az Else­vier, a Longman, a Japan Publishers Association és a Penguin. A négynapos ren­dezvényen önálló kiállító­ként szerepelt a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár is. A „Halásznak ’ lába kelt Húszmillió frank (3,6 mil­lió dollár) értékben hat festményt raboltak el egy francia műgyűjtő Nizza közeli otthonából a hét vé­gén. A helyi rendőrség hét eleji jelentése szerint az el­rabolt képek között van egy Pissarro-alkotás, a „Halász a folyóparton” és egy Renoir-másolat is. A Pissarro-festmányt, vala­mint egy másik képet, Lev Tolsztoj saját fia által fes­tett portréját hat évvel ez­előtt egyszer már ellopták, később azonban sikerült visszaszerezni. Cökxpon, új társulat Cökxpon néven hamaro­san új színházi társulat mutatkozik be a nagykö­zönség előtt. A 8 tagú szín­ház április 23-án Mrozekv Pjotr Ohey mártíromsóga című szatirikus . vígjátéká­val — amely Magyarorszá­gon ősbemutató — lép elő­ször színre a Merlinben. Az előadásra Budapestre várják a darab ma Fran­ciaországban élő szerző­jét is. Appel Csilla társulatve­zető, aki egyben a darab rendezője is, a Cökxpon keddi bemutatkozó tájékoz­tatóján elmondta, hogy a nagyközönség májusban a Merlin színházban láthatja előadásukat, amely az Eurocartell Szövetség tá­mogatásával született. A nyár folyamán vidéken is fellépnek, s már most meg­hívást kaptak több hazai és ' nemzetközi színházi fesztiválra. Októberben pe­dig megkezdik új darabjuk próbáit: legközelebb Galilei feljegyzéseit viszik színre. Kőbe zárt legenda Az ácsai román kori templom, amely az 1200-as években épült, történelmünk során sok vihart megért, így a törö­kök 150 éves uralmát is. Nos, ebből az időből származik az a máig ismert legenda, amely a templom egyik sar­kának kopottságára ad magyarázatot. Lévén, hogy az egykori településen is tanyáztak Konstantinápoly kato­nái, mi sem volt egyszerűbb, a gyaurok imaliázár.ak mészkő sarkán fenték szablyáikat. Az utókor ma a tel­jes felújítást ez év végére befejezi, de reméljük, hogy a legenda helyét így hagyják (Vimola Károly felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents