Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-13 / 88. szám
A vállalkozás receptje A franchise Pest megyében Egyre divatosabb és hangzatosabb szakkifejezések kerülnek be a köztudatba, amiről valójában azt sem tudjuk, pontosan mit is jelentenek. Ilyen fogalom a franchise, amely egy új típusú vállalkozási formát jelöl. — Hogyan lehetséges, hogy az utóbbi egy esztendőben ismerhettük meg, mi is a franchise, amikor Nyugaton már réges-régen alkalmazzák ezt az üzletemberek? — kérdeztük Haraszti Mihálytól, a Franchise Szövetség alelnöké- től. — Hazánkban ez a forma csak a rendszerváltás után kapott létjogosultságot. Az első igazi franchise-kísér- let a City Grill-hálózat létrehozása volt a nyolcvanas évek elején, de leállították. A nagy szállodaláncok kialakulásakor a névhasználati szerződésekben is megjelent. de továbbra is szűk körben használták és ismerték. Olyan vállalkozási formát jelöl, amely a magyar magántőkére épül. A volt Németh-kormány a Dasy Kft.-t kérte fel egy tanulmány elkészítésére, miként lehetne a magyar gazdasági életben általánosan alkalmazni a franchise formát. Rendkívül összetett fogalmat jelöl, a legfontosabb tartalma a vállalkozás biztonsága, s ezen van a hangsúly. Mint említettem, a hazai magántőkét kívánja mozgásba hozni olyan kockázatmentes üzleti folyamat közben, amelyben biztosított a magánvállalkozás hosszú távú fennmaradása. Ügy vélem, hogy a piacgazdaság kialakításában nem az a fontos, hogy statisztikailag gyarapodjon a vállalkozások száma, hanem az a lényeg, hogy üzletképes szektorokba fektessenek be pénzt. Az senkin sem segít, ha már eleve bukásra ítélt gazdasági szférába injekciózzuk a tőkét. Külföldön szívesen alkalmazzák a pozitív diszkrimináció gyakorlatát. Nálunk sem ártana állami szinten jobban preferálni a profitot termelni képes cégeket. Az újrakezdési kölBemutató Halásztelken Halásztelken a hétvégén a GUTBROD ROBIX HUNGA- IU Kft. vásárral egybekötött kertészeti kisgépkiállítást rendezett a mezőgazdasági szakközépiskola udvarán. Jó helyre jött a német—magyar vállalat, hiszen errefelé sokan érdeklődnek a kertészetekben, valamint a kommunális üzemekben alkalmazható kis fogyasztású alapgépek, valamint a hozzájuk csatlakoztatható talajművelő eszközök iránt (Hancsovszki János felvétele) csőn, valamint a Start-hitel sem hozta meg a polgárok vállalkozókedvét, arról nem is szólva, hogy bizonyos esetekben már nem is tudják követni az érintettek, hány millió forint folyt szanaszét. Jó lenne, ha nálunk is kialakulna egy olyan gyakorlat, hogy a magyar bankok garanciaként fogadnák el a hitelek odaítélésekor a franchise működési formát. — Mi a véleménye, a franchise lehet-e csodaszer a vállalkozói kedv fellendítésére? — Semmiképpen nem nevezhető annak, noha más tőkéjével a franchise formát átvevő sokkal gyorsabban tudná a piacot „teríteni”. A vállalkozónak még az ötletet sem kell kitalálnia, hiszen mindent készen kaphat, s ezzel számos buktató elkerülhető. Aki ezt alkalmazza, óriási technológiai transzfert, rúás munkakultúrát kaphat az eddig kialakult általános gyakorlathoz viszonyítva. — Tehát, ha mégis erre szánja rá magát valaki, mármint arra, hogy a franchise vállalkozási formát alkalmazza, illetve így működik, akkor sikeres vállalkozó lehet? — Az egyéni vállalkozások indulása nagyon gyakran nehézkes, hiszen meg kell választani, milyen társasági formában működik az adott cég, milyen profilban, mekkora alaptőkével alapítsák meg a gazdálkodó szervezetet, és milyen ma- nagementtel élnek. A franchise megközelítésben minden piaci résztéma terítékre kerül, már csak meg kell valósítani a készen kapott receptet. Tapasztalataink bizonyítják, hogy sikeresebben indulnak el az üzletemberek a franchise által lehetővé tett ismeretek birtokában. — Mennyire népszerű ez a forma Pest megyében? — Az országban tíz (Privát Profit) franchise típusú, Pest megyében Sziget- szentmiklóson és Solymáron pedig két üzleti központ működik a vállalkozások biztonságának megteremtésére. Ilonka Mária TULAJDONI HÁTTÉR Lábadozó Hangya-mozgalom A politikai és gazdasági fordulattal ismét feléledt az országban a nagy múltú Hangya-szövetkezeti mozgalom. Csakhogy a kezdeti lendület megtört, s bár a Hangya-boltok cégére ma is a helyén van, ám lassan elvegyül a többi vállalkozás cégére között. De mi is a Hangya-mozgalom, amire olyan szeretettel emlékszik vissza sok falusi öregember? Lapunkat Garat Imre, a Fóti 7. Sz. Hangya Értékesítési Szövetkezet elnöke tájékoztatta. Sajátosan magyar — A Hangya régen elsősorban a falusi kisemberek beszerzési és értékesítési gondjain igyekezett segíteni— mondja —. figyelembe véve, hogy egy szabad gazdaságban a polgár termelő és fogyasztó is egy személyben. Az elmúlt másfél évszázad társadalmi önszerveződései során a falvakban elsőnek a gazdakörök alakultak meg a kistermelők részvételével, majd a hitelszövetkezetek következtek, amelyhez az alaptőkét a gazdálkodók össze- kuporgatott pénze jelentette. A termelés és a pénz „összekapcsolása” után került sor a piac bevonására és született meg Foton 1898-ban gróf Károlyi Sándor és Balogh Elemér szervezésével a Hangya-szövetkezeti mozgalom, amely hamarosan országos méretűvé vált. — Ez a sajátos magyar hagyományú piacgazdasági képződmény a termelők és fogyasztók érdekgazdasága volt, ámde a közéjük ékelődő árfelhajtó gépezetet szervezeti úton egyszerűen kihagyták; mind a fogyasztó, rpind a termelő — a Hangya közvetítésével — közvetlen kapcsolatba került. S hogy mennyire bevált Magyarországon, ml sem bizonyítja jobban, mint hogy a második világháború idején is jól funkcionált. A falvakat a közelgő front ellenére is el tudta látni a legszükségesebb fogyasztási javakkal. Sok akadály A háború befejezését követően a gazdaköröket 1948-ban feloszlatták, a hitelszövetkezetekből takarékszövetkezet lett, a Hangya javai pedig az ÁFÉSZ kezelésébe kerültek. A mai helyzet a szavakban annyit emlegetett rendszerváltás ellenére sem rózsás. Az újjáalakult gazdakörök tagjai a szülők-nagyszülők földjéből még semmit nem kaptak vissza. A takarékszövetkezet részvénytársasággá alakult. Az ÁFÉSZ vagyonát meg az új szövetkezeti törvény értelmében nevesítik. így az újjászületett Hangya-szövetkezetek a régen elkobozott üzlethelyiségeikből, raktáraikból nem kapnak vissza semmit. Hogyan működnek mégis ezek a mélyen népi gyökerű intézmények ma amikor az ország gazdasági hullámvölgybe került? Időnként zöldségakciót — hagyma- és burgonyavásárt Feladni nem szabad Nehéz csata előtt állnak A malterosvödrök német megrendelésre készülnek; egyelőre keresett termékek. De kerti bútorokhoz tartozékokat is gyártanak a műanyag-- és fröccsöntőüzemben, min* dennel próbálkoznak, amire igény mutatkozik (Erdős! Agnes felvételei) Az ipari szövetkezetek többsége jó ideje vákuumban mozog. A körülmények különös — ámde törvény- szerű — összejátszása folytán most minden összejött: a volt KGST-piacok összeomlása, a vagyonnevesítés határidők közé szorított végrehajtása, s utóbb a fizetésképtelenség miatt kötelező csődbejelentés. Semmiképp sem irigylésre méltó helyzet, bizonyára nehéz lesz kikeveredni belőle. A mikéntről Metz Kálmánt, a dömsödi Dózsa Ipari Szövetkezet elnökét kérdeztük. — Amikor 1990-ben, kiválva a termelőszövetkezetből önálló útra léptünk, tisztában voltunk kilátásainkkal. Tudtuk, hogy a ránk terhelt óriási veszteségeket nehéz lesz ledolgozni, érzékeltük a piacvesztés jeleit, sőt. már akkor feszített a szövetkezeti törvény hiánya Semmi sem indokolta a túlzott optimizmust, így gazdálkodásunk stabilitását jelöltük feladatul. Ehhez latba vettük eszközeinket: létszámcsökkentést és profilváltást hajtottunk végre, s a tulajdonérdekeltséget szorgalmazva kft.-két hoztunk létre. S bár most valóban csőstül jönnek a problémái?, ennek ellenére nem vagyunk kilátástalan helyzetben A szövetkezet Dofa Kft.-je egyedi megrendeléseket is kielégít, magánépítkezőknek például ajtókat készít. Előíordu'.hat azonban, hogy még így sem garantált a folyamatos munka — időnként kényszerű pauza van. — szerveznek, de akadály a raktározási ingatlan hiánya. A Hangya lebonyolította mintegy 10 kistraktor beszerzését, egyéb kiszolgáló tartozékokkal — eke, borona, vetőgép-utánfutó — együtt. Kereskedelmi-információs kapcsolatok kiépítésére törekednek mind bel-, mind külföldre, idehaza pedig a távoli településeken fellelhető élelmiszerek és álláti takarmányok olcsó beszerzése a cél. Külföldön, így Ausztriában, Olaszországban és Kanadában élelmiszer-feldolgozó technológiát. kisgépeket próbálnak beszerezni, sőt tovább közvetíteni, például Ukrajnába fémek és kőolajipari termékek ellenében. Mindig! oicsón Garai Imre terveiket úgy összegezte, hogy a fóti Hangya-szövetkezet törekvése elsősorban a piacérdekeltségű tevékenység kibővítésére irányul az önálló farmergazdaságok kialakításának érdekében. A termelő- és feldolgozótevékenységet a nyugat-európai normáknak megfelelő környezetvédelmi és higiéniai szempontok figyelembevételével kell végezni — a Hangya szellemében — olcsón. Boronkay Péter A Dózsa alapvetően a több lábon állás taktikáját választotta. Egyszerre több irányban próbálkozott, legfőképpen azonban ragaszkodott megszerzett piaci pozícióihoz. Az elnök úgy vélte, jóllehet pillanatnyilag áttekinthetetlen a volt szovjet piac, de semmiképpen sem szabad feladni a kialakított kapcsolatokat. Ennek alapján hozták létre az orosz—magyar, illetve a román—magyar kft.-t; az előzővel egy új technológia alkalmazásában — a BKV megrendelésére —, utóbbival autóalkatrészek értékesítésében tevékenykedve. Ugyanakkor — az érdekeltség erősítésére — „házon belül” is kft.-k alakultak, többségük bérli a szövetkezet gépeit. Mihelyt létrejöttek az önálló egységei?, azonnal eredményesebben kezdtek működni: célsze.- rűbben hasznosítják az eszA magyarországi privatizáció híreit, információit közlő kétheti lap jelent meg Privinfo néven. A lap elsősorban arra épít, hogy a privatizáció felgyorsulásával egyre nagyobb lesz az érdeklődés a hiteles és gyors információk iránt. Az sem mellékes körülmény, hogy a hazai befektetők mind nagyobb számban vehetnek részt a magyarországi tulajdonos- váltásban, már csak azért is, mert április 10-től javulnak az Egzisztencia-hitel felvételi lehetőségei. Ugyanakkor a privatizáció Hogyan tovább, mező- gazdaság!? Gyakorta teszik fel ezt a kérdést azok az agrár szakemberek, akik szívügyüknek tekintik ezt, az egykoron sikerágazatként elkönyvelt gazdasági szektort. Az új átalakulási és földtulaj doni örvény széles teret biztosít egy valóban modern, a piacgazdasághoz igazodó mezőgazda- sági jövőkép megteremtéséhez. Minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége nyugati tapasztalatok átvételét is szorgalmazza. Legalábbis ennek tudható be az, hogy a MOSZ megbízása alapján a közöket, s a terhek és a költségek is csökkennek. Mindezt tapasztalva a szövetkezet tagjai az önállósulásra törekednek. Ügy tűnik, a többség kikéri vagyonát, s a későbbiekben betéti társaságok, illetve kft.-k keretében dolgoznak tovább. Talán három üzemrész ha szövetkezeti formában marad, mindennek végleges eldöntése azonban most van folyamatban. S addig még egy feladat marad, a csődhelyzet megoldása. A szövetkezet vezetői a közeljövőben ülnek ösz- sze a partnerekkel — adósaikkal, s akiknek ők tartoznak —, s bár az elnök szerint nehéz csata előtt állnak, a megegyezésre minden esély megvan. S nem utolsósorban az anyagi alapok is adottak, amelyek minderre fedezetül szolgűlinformációs háttere nagyon hiányos. Kevés hír, adat lát napvilágot a folyamatokról, és még kevesebb a gyakorlatban használható információ. A kék újság — a Privinfo kék borítóval és kék papíron jelenik meg — éppen arra vállalkozik, hogy bemutassa a lehetséges bel- és külföldi befektetőknek a megvásárolható vagyontárgyakat. Az új privatizációs lap angolul is megjelenik. Az Állami Vagyonügynökség, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakmai támogatásával készük német GOPA, valamint az INSTRUPA szervezési és tanácsadó társaságok mezőgazdasági szövetkezeti modelleket dolgoztak ki az átalakulások megkönnyítésére és a piacgazdaság viszonyai közötti továbbfejlesztésére. Az említett cégek három hétig feltárómunkát végeztek el hazánkban. Tapasztalataikat megosztották azokkal a tsz-vezetőkkel, akikkel tegnap a MOSZ- ban kerekasztal-beszélge- tést folytathattak. Gy. L. nak. Va. É. PRIVINFO Német tanácsadó társaságok Nyugati modellek az átalakulás
