Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-10 / 86. szám

Hines egyetértés Budapesten tisztázzák Mmt James Baker ame­rikai külügyminiszter meg­erősítette, változatlanul nem döntöttek még at Oroszországnak nyújtandó 24 milliárd dolláros nyuga­ti támogatás-'részfeteh'ől, így azok tisztázására a bu­dapesti találkozó is lehető­séget nyújt. Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszter a hét vé­gén Budapesten tárgyal a G—7 csoport, illetve az ál­lamközösség képviselőivel a volt Szovjetuniónak nyúj­tandó nyugati támogatásról — közölte csütörtökön a Fehér Ház szóvivője. A ve­zető nyugati országok pénz­ügyminiszterei az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tanácskozásán - vesz­nék részt. Elsősorban japán részről kifogásolták, hogy az ame­rikai kormány már a múlt héten bejelentette a tervet, anélkül, hogy az érintettek megállapodtak volna a ter­hek elosztásában. Nagy-Britannia Szoros választási verseny Nagy-Britanniában csü­törtökön reiggel, helyi idő szerint hat órakor, kinyi­tottak a választóhelyisé­gek, s a 44 millió választó- polgár a négyhetes kam­pány után eldöntheti: ki kerüljön be a 651 tagú al­sóházba. A szigetországban minden valószínűség sze­rint ez a mostani lesz a II. világháború utáni korszak legszorosabb választási ver­senye: a legfrissebb előre­jelzések megerősítették az eddigi trendet, tehát, hogy a két nagy párt, a kon­zervatívok és a munkás­párt majdhogynem egyfor­ma szavazathányadra szá­míthatnak. Orosz kongresszus Jelcin felé billen a mérleg nyelve Az orosz népképviselők kongresszusán a szerkesztő- bizottság csütörtökön nem terjesztette be azt a javas­latot, amely jelentősen kor­látozná Borisz Jelcin orosz elnök jogkörét, és egyebek között megfosztaná őt a kormányalakítás jogától. A kongresszus ettől függetle­nül ismételten benyújthat­ja a korábbi tervezetet, de a szerkesztőbizottság lépé­se azt mutatja, az erőviszo­nyok Jelcin javára mozdul­tak el. A szerkesztőbizott­ság ugyanakkor javasolta a kongresszusnak, hogy kö­telezze Jelcint: tegyen ja­vaslatot — a mostani ülés­szak végéig — az új orosz kormányfő személyére. Ezt a tisztséget jelenleg, az ál­lamfői mellett, Borisz Jel­cin tölti be. Újabb halasztás Jó egészségnek örvend Arafat Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke csütörtök dél­előtt elhagyta a miszratai kórházat, ahová Líbia déli részén kedd éjszaka történt repülőgép-balesete után szállították — jelentette a JANA líbiai hírügynökség. A hír szerint a palesztin vezető jó egészségnek Ör­vend, és a lábadozás idejét a kórházon kívül fogja töl­teni. A PFSZ vezetőjének fá- volléte miatt elhalasztották — egyes tuniszi hírek sze­rint egy egész hónappal — a Palesztin Központi Tanács csütörtöki kezdettel terve­zett ülését, amelyen a jor- dániai—palesztin konföde­ráció kérdése lett volna na­pirenden. A testület ülése már töb­bedszer szenvedett halasz­tást. Általános támadás Bosznia ellen A zágrábi rádió értesü­lései szerint csütörtök dél­után megkezdődött a bosz­niai elnökség tanácskozá­sa. amelyen a jugoszláv néphadsereg szerepéről van szó. Az ülésre iheglúvták a második' hadseregkörzet parancsnokát, de a tábor­nok nem jelent meg. A boszniai honvédelmi mi­niszter bejelentette, hogy április 15-ig egy pa­rancsnokság alá vonják a köztársasági területvédel­mi és más egységeket. Az elnökség tanácskozá­sát félbeszakították, mert Alia Izetbegovic elnök olyan információt kapott, hogy Szerbiából páncélos alakulatok hatolnak be Bosznia-Hercegovina terü­letére. Szarajevói hírforrások azt állítják, hogy a jugo­szláv néphadsereg általá­nos támadásba kezdett. Sú­lyos h.arcok vannak Zvor- niknál. A várost a szerb szabadcsapatok csütörtök reggel támadták meg. A kórházba 10 sebesültet és egy halottat szállítottak. Kupresben, amelyről a Tanjug szerb hírügynökség azt állította, hogy elfoglal­ták, a muzulmán és a hor- vát erők tartják magukat, összesen 14 ellenséges pán­célkocsit semmisítettek meg. Kétharmados többség Új albán elnök Az albán parlament csü­törtökön megválasztotta az ország — második világhá­ború óta első — nem kom­munista elnökét. Sáli Berisha a múlt hó­napi parlamenti választáso­kon győztes Demokrata Párt elnökeként nyerte el 96 képviselő szavazatát, 35 el­lenében. (Legalább 94 sza­vazatra volt szükség, hogy meglegyen az alkotmányban előírt kétharmados többség.) Berisha ily módon a kommunistából szocialistává lett Ramiz Aliát váltja fel az elnöki székben, aki — éppen a választási vereség elismeréseként is — április harmadikén jelentette be lemondását. Jelcin—Kravcsuk Átmeneti egyezség Az orosz és ukrán elnök megegyezett abban, hogy kölcsönösen felfüggesztik a fekete-tengeri flottáról ki­adott rendeleteik érvényét — jelentette a moszkvai rádió csütörtök délután. Borisz Jelcin a hírt az orosz parlament frakcióve­zetőivel közölte csütörtö­kön. Az orosz elnök közlé­se szerint a nap folyamán két ízben is tárgyalt telefo­non Leonyid Kravcsukkal. Megyezés született arról is, hogy a két állam tör­vényhozásának tagjaiból vegyes bizottságot állítanak fel a flotta hovatartozása miatt keletkezett vitás kér­dések megoldására. *“ M.Tm iiimmnninii m Külföldi események egy mondatban 1 TBILISZIBEN KORMÁNYELLENES TÜNTETÉSBE torkollott tegnap a volt szovjet hadsereg három évvel ezelőtti véres beavatkozásának évfordulóján tartott meg­emlékezés. NORODOM SZIHANUK, a Kambodzsai Legfelsőbb Ál­lamtanács elnöke csütörtökön Pekingben megkezdte négynapos hivatalos tárgyalásait. LÍBIÁT StJTÓ ENSZ-SZANKCIÓK MIATT s az azt tá­mogató nyugati országok ellen líbiai és más arab nem­zetiségűek tüntettek Tripoliban. RIADOKESZÜLTSÉGBE HELYEZTÉK a brit királyi légierő Közel-Keleten állomásozó gépeit, mert Irak az utóbbi tíz napban rakétaállásokat telepített a 36. szé­lességi foktól északra, megsértve az ENSZ kurdok vé­delmét szolgáló tilalmát. I HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ \ FIGYELMEZTETÉS A SIVATAGBÓL A VILÁGPOLITIKÁBAN nemegyszer meglepőek a fordulatok. Alig egy hét vá­laszt el attól, amíg érvény­be lép a Biztonsági Tanács Tripoli elleni határozata, amely a többi között a lé­gi közlekedés szünetelteté­sével és egyéb szankciókkal elszigeteli az észak-afrikai országot. Azt szeretnék el­érni, hogy így vezetését olyan gyanúsított titkos ügynökök kiadására kény­szerítsék. akik terrorista merényletekkel 1988-ban egy PanAm gép 259 és egy francia repülő 171 utasát küldték a halálba. Ügy tűnt, hogy Kadhafi ezredes, — aki 1986-ban, amikor amerikai harci repülőgépek bombázással toroltak meg, líbiai terrorcselekményeket, szinte hajszál híján me­nekült meg a haláltól — időhúzó manőverezéssel próbálja útját állni annak, hogy gyanúsított titkos ügy­nökeit nyugati bíróságok elé állítsák, ezért folyama­dott a Tripoli elleni szank­ciókhoz most az ENSZ te­kintélyes testületé. Most viszont ugyané Kadhafi segélykérő felhí­vására Bush elnök is, aki pedig a líbiai rendszer ter­roristáinak legerőteljeseb­ben követeli a megbünteté­sét, s a tripoli vezetés egyik leghevesebb bírálója, utasítást adott, hogy az amerikai mesterséges hol­dakat kapcsolják be egy sivatagi mentőakcióba. A világban 15 órára, amíg a kutatás tartott, félretették a kölcsönös ellenségeske­dést, s összefogtak azért, hogy a Jasszer Arafatot szállító, homokvihar miatt kényszerleszállást végzett és eltűnt repülőgépet meg­találják. A PFSZ vezetőjé­nek kereséséről szóló hí­rek, egészen addig, amíg a politikust meg nem talál­ták, a hírösszefoglalók élén szerepeltek. Annak a lehetőségnek, hogy a palesztin mozgalom világhírű vezetője eltűnt az élők sorából, pedig lát­szólag az utóbbi időben háttérbe került, a rendezés alakításában kellett rádöb­bentenie a politika irányí­tóit, hogy mit is jelent Ara­fat tevékenysége. A 63 éves politikus, aki a palesztinok fő fegyveres szervezetét megalapította, s a gerilla­harcmodor híveként évtize­dekig csak az erőszakot is­merte el, fokozatosan fel­ismerte a tárgyalóasztal melletti megoldások kere­sésének szükségességét. Bár kihirdette az Izrael által megszállt arab területekre Algírban, a palesztin ál­lam megalakulását, de le­mondott a terrorizmusról, és szervezete titkos tárgya­lásokba bocsátkozott az Egyesült Államokkal. Ezzel persze maga ellen fordítot­ta a palesztin mozgalom szélsőséges elemeit, de ki­váló tárgyalási képességei­vel és kompromisszumokat kidolgozó taktikájával, nem is beszélve személyes tulaj­donságairól, általában si­került a mérsékelt platfor­mon egyben tartania a fel- szabadítási frontot. Tekin­télyét ugyan alaposan meg­tépázta, hogy az öbölhábo­rú idején Szaddam Husz- szeint támogatta, de ezután a háttérből ismét jelentős befolyásoló szerepet ját­szott abban, hogy létrejöj­jön a közel-keleti béketár- gyalás-sorozat. , SZERENCSÉSEN VÉG­ZŐDÖTT sivatagi kény­szerleszállása arra figyel­meztette a világot, hogy Arafat szerepe a PFSZ mérsékelt irányvonalon való tartásában mily nagy, és mily rendkívüli volna az űr, amelyet eltűnésével maga mögött hagyna. Az ügy talán lecke volt a tri­poli vezetésnek is, amely a hírek szerint kompromisz- szumra volna kész és haj­landónak mutatkozna ar­ra, hogy semleges ország­nak adja ki a bírósági tár­gyalás lefolytatására a több év előtti terrorcselekmé­nyek gyanúsítottjait. Arkus István Élő adású vitát tervez a bős—nagy marosi erőmű sorsáról a Magyar Televízió 1-es csatornájának „Hőmé­rő” című műsora e hét szombatján. A műsor szer­kesztői meghívták Joséf Vavrguseket, a Cseh és Szlovák Köztársaság mi­niszterét, a Környezetvé­delmi Szövetségi Bizottság vezetőjét, valamint Kérész* tes K. Sándor környezetvé­delmi és területfejlesztési minisztert. A szinkrontolmácsolás­sal zajló műsor készítői te­ret kívánnak biztosítani mindkét fél álláspontjának kifejtésére, mivel cseh és szlovák oldalon nemegy­szer sérelmezték, hogy a magyar tájékbztatás egyol­dalú képet fest a vízlépcső körüli vitáról. 'A miniszte­reken kívül a szerkesztők számítanak Vargha János hazai, és Jaromír Siebl szlovák környezetvédő, Va­lamint Ján Babej somorjai alpolgármester szereplésére is. Diplomáciai kapcsolat A Magyar Köztársaság kormánya — a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztár­saság és a Lengyel Köztár­saság kormányaival történt megegyezéssel összhangban — 1992. április 9-én elis­merte Bosznia-Hercegovina Köztársaság függetlenségét és úgy döntött, hogy diplo­máciai kapcsolatot létesít vele. A Magyar Köztársaság kormánya döntése megho­zatalakor figyelembe vette, hogy Bosznia-Hercegovina polgárai az ez év február 29,-március 1-jei népszava­záson nagy többséggel a köztársaság függetlensége mellett szavaztak. Petíció a miniszterelnökhöz (Folytatás az 1. oldalról.) rólag azt szeretnék elérni, hogy a Legfelsőbb Bíróság vizsgálja felül januárban hozott határozatát. Vélhetően a demonstrá­ció, amelyen mintegy 250 járművel — tehergépko­csikkal, autóbuszokkal, mikrobuszokkal és személy- gépkocsikkal — vonulnak fel Budapesten a Sasad dol­gozói, fennakadást okoz majd a főváros életében, mindenekelőtt a belvárosi forgalomban. A Parlament­nél és a Legfelsőbb Bíróság épületénél képviselőik petí­ciót adnak át Antall József miniszterelnöknek, illetve Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének. A két levélben azt kérik a Sasad közösségének nevében, hogy a legfelsőbb bírósági dön­tést vizsgálják felül. A fő­város forgalmasabb csomó­pontjain, például az Okto­gonon, a Blaha Lujza téren a Sasad dolgozói virágokat osztogatnak majd a járó­kelőknek. KÉSŐBB DÖNTENEK Tiltakozás A Magyar Parasztszövet­ség politikamentes társa­dalmi szervezet, amely nem kívánja bevonni tag­jait egyetlen politikai párt megmozdulásaiba, így az FKGP április 25-re terve­zett budapesti demonstrá­ciójába sem — nyilatkozta Vörös Vince, a Magyar Pa­rasztszövetség országos el­nöke az MTI munkatár­sának. ★ Deák Ferenc, a Magyar Parasztszövetség országos főtitkára tiltakozik Vörös Vince társelnök valótlan tartalmú nyilatkozata miatt — szögezi le a főtitkár alá­írásával hitelesített nyilat­kozat. Vörös Vince társel­nök úr ugyanis nem adha­tott ki semmiféle nyilatko­zatot arról, hogy az FKGP által 1992. április 25-én 10 órára meghirdetett, a Hő­sök terétől a Parlamentig tartó, békés, össznemzeti, szélsőségektől mentes tö­megdemonstrációtól a Pa­rasztszövetség elhatárolta volna magát. A csatlako-' zás kérdéséről ugyanis csak az 1992. április 15-ie összehívott országos elnök­ségi ülés fog dönteni — tudatja az MTI-hez csü­törtökön eljuttatott köz­lemény. Létrejött a külgazdasági alap Üzletemberképzés A Deák Ferenc Alapít­vány és több nemzetközi tapasztalattal rendelkező hazai vállalat kezdeménye­zésére és anyagi hozzájá­rulásával létrejött a Ma­gyar Külgazdasági Alap: Az erről szóló okiratot csütör­tökön írta alá Kádár Béla külgazdasági miniszter mint az alap kuratóriumá­nak elnöke és a Deák Fe­renc Alapítvány kuratóriu­mának elnöke, Csurka Ist­ván. Az új szervezet célja az üzletemberképzés, ' ezen belül is a közgazdasági, külkereskedelmi, vállalko­zói pénzügyek, illetőleg az informatikai és a nyelvis­meretek oktatása. Főként gyakorlati gazdasági szak­emberek képzésit tervezik. Elsősorban a középiskolá­ban, főként a gimnáziu­mokban végzett és szakké­pesítéssel . nem rendelkező fiataloknak kívánnak érvé­nyesülési lehetőséget adni. Az alap hallgatókat vár az ország határain túl élő magyar fiatalok köréből is, ezzel növelve azokat az esélyeket, amelyek a közös vállalkozások és projektek megvalósulásához vezethet­nek. A vállalkozói üzlet­emberképzést nemcsak Budapesten, hanem vidé­ken is meg kívánják hono­sítani. Televíziós vita Bős—Nagymarosról KÉT MINISZTER, KÉT NÉZŐPONT

Next

/
Thumbnails
Contents